2011. február 28., hétfő

Buddhizmus III. 2011.02.28.

Buddha életének másik változata

Rachula volt Buddha egyetlen gyereke, 8 éves korában felvette a szerzetesrendbe (amúgy gyerekeket nem vettek fel).
Asóka egy feliratán 5 szöveget ajánl a szerzeteseknek vallási buzdításul, ebből az egyik a Rachulához írt buzdítás.
A végső lökés, amitől Buddha elfordul a világtól: zenélő-táncoló lányokat látja alvás közben (nyál folyik, ruha lecsúszik, horkolás…), mintha dögtemető lett volna… Jasza nemesi ifjúnak is megvan ugyanez a története, a Buddha legendáriumba onnan ment át. -> „ó, jaj, minden undorító, minden visszataszító!”
A késői kommentátorok össze szokták rakni az egymásnak ellentmondó legendákat és megmagyarázzák, hogy hogyan igaz mindkettő.
A ló észrevette, h Buddha a nagy eltávozásra készül, mert a szokásosnál szorosabb volt a heveder. Az istenek csodás módon kitárják a város lezárt kapuit, h Buddha éjjel ki tudjon osonni a lován.
A női szépség problematikája a mulandóság egyik alesete, ami fájdalmat okoz.
A buddhizmus minden premodern formája szerzetesi vallás volt. Szexuális absztinencia többek között. Ennek feldolgozását szolgálja ez a legenda is a nők kicikizésével. [szóval savanyú a szőlő alapon…] Autentikus buddhista eszköz, h figyelmünk előterébe helyezzük a minket kísértő dolog undorító vonásait.
Itt Buddha szüleIről van szó, eszerint a legenda szerint nem halt meg kiskorában az anyja.
R. F. t. ú. szerint Buddha édesanyja nem, de felesége meghalt a szülésben és ezért is válhatott szerzetessé. A női szépség és a halál számára összekapcsolódó fogalmak lettek.
Sok szerzetes életrajzában előfordul, hogy egy nagyon fontos személy halála után nem tudtak visszailleszkedni a társadalomba.
Gótami: nő, akinek meghalt az egyetlen gyereke kisbaba korában. Elküldték Buddhához, Buddha megértette vele, h a baba meghalt, nem lehet meggyógyítani-> elégették és Gótami szerzetesnek állt.
Ashagósa költő drámát (Szundala Nanda=Szépséges Nanda) írt Buddháról, és életrajzot.
A buddhizmusban nem bűn szakítani a szerzetességgel! Úgy fogják fel, h meggyógyult és vissza bír térni a világba. Mondjuk, kései szerzetesi szabályzatokban benne van, h max 7szer lehet visszatérni a szerzetességbe.
Dharma: tanítás, bevett fordítása: „tan”, megszemélyesítve Jama halálistennel azonosnak tekintik.
Bimaja: szerzetesi élet gyakorlata. „szerzetesi fegyelem” bevett, de rossz fordítás
Szutra: tanítás szavaival kifejezett dolog, „régiek szavai” magyarázatokkal kiegészítve
„a dolgok semmi voltának területe”: minden mulandó, változékony, nincs lényege a dolgoknak. Inszubsztancialitás. A buddhizmus alapvető tradíciója lesz, de Buddhánál még nem ez a megváltó meditáció.
A meditációt először a kereszténységgel kapcsolatban használták, kontemplációt jelentett. Egy tanítás megértésére irányuló „töprengés”. A keleti tradíciókra alkalmazva mást jelent: bármilyenalkalom, amikor a külvilágot kikapcsolva csinálunk valamit. Vannak különböző típusai: pl. teljes kikapcsolás, jóga szutra.
Jóga szutra: a tudatfolyamatok megszüntetése (a belsőké is, nem csak a tapasztalásé)

Nincsenek megjegyzések: