2011. február 19., szombat

Miroslav Hroch: Nemzeti újjászületés – Európai párhuzamokkal

In: Szarka László (szerk.): Csehország a Habsburg Monarchiában 1618-1918. Esszék a cseh történelemről. Gondolat Kiadó, Bp., 1989. pp. 83-102.

„…az objektív eseménysorozatban igyekszünk megragadni az általánost, a tvszerűt, de a sajátosat és a kivételest is.” 84. o.
H. Kohn és E. Lemberg nacionalizmuselmélete (1945 után népszerű): a nemzetek keletkezése a NYról K felé terjedp nemzeti gondolat következménye.
A másik típusú magyarázat: a polg nemzet kialakulása a feud és a kapitalizmus közötti átmenet társadalmi folyamatainak egyike és eredménye. A marxista történetírás számára csak ez a 2. az elfogadható.
Az újkori nemzetek létrejötte a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet része. A polgárság élére állt az azonos etnikumú társadalomnak. Ez a modell csak az európai nemzetek egy részére érvényes (ott, ahol az adott nemzet uralkodó volt az országban), a többinél a polg. Társadalom kialakulása nem volt párhuzamos az önálló nemzeti létezés irányába mutató fejlődéssel. A régi uralkodó osztályt v a burzsoázia váltotta fel, v a nemesség vállalta magára a polgárság funkcióit. Az új uralkodó osztály más etnikumú, mint a társadalom többsége. Ennek az esetnek 3 alcsoportja:
  1. Teljesen hiányzik a társadalom többségével azonos etnikumú uralkodó osztály, a vezető réteg idegen.
  2. Politikai szempontból nem alkot önálló egységet az adott nemzet.
  3. Hiányzik a folyamatos anyanyelvi kulturális hagyomány.
  •     gyűjtőfogalom: elnyomott v kis nemzetek

A magyarok és a lengyelek átmenetet képeznek az uralkodó és az elnyomott nemzet kategória között, mert elnyomtak a területükön élő kis nemzeteket, ugyanakkor őket is elnyomta egy idegen államhatalom.
A cseh nemzet a kis nemzetek közé tartozik.
A cseh mozgalomban a nemzeti agitáció szakasza: 1820’ és 1840’ évek között. Hamar kibontakozott és az elsők között öltött tömeges mértéket. Még abban a korszakban vált tömeges méretűvé, amikor – Lenin szerint – a nemz. Mozgalmak a feudalizmus ellen harcoltak, tehát haladó szerepük volt. Ez azonban nem volt természetes a kis nemzetek többségénél. Az agitációs szakaszból ált. akkor léptek át a tömeges mozg. szakaszba, amikor már a polgárság és a munkásosztály közti feszültség jelentette az alapvető társadalmi konfliktust.

A cseh nemzmozg 2 földrajzi régió területén bontakozott ki, amik egyben különálló közig-politikai egységek voltak: Cseho. És Morvao. Cseho, földrajzilag elzárt, Morvao, ellenben D felé nyitott Ausztria és a történeti Magyaro. Szlovákok lakta része felé. A nemzmozg tömegmozgalom fázisa Morvao.-ban később következett be, mint Cseho.-ban.
Keret: a többnemzetiségű Habsburg monarchia, amiben 1 nemzet volt uralkodó helyzetben.
Cseho. Hagyományos egyközpontúsága: Prága központi politikai szerepének kizárólagossága.
A 10-12. sz.-i kolonizáció óta német kisebbség is élt Cseho.-ban, ami a Habsburg Monarchián belül viszont az uralkodó nemzethez tartozott. Ráadásul az uralkodó osztály is német volt a 17. sz. óta.
Marx, Engels, Otto Bauer: a nemzet a kapitalista társadalmi fejlődés terméke.
Cseho.ban a nemzeti agitáció szakasza néhány évtizeddel a második jobbágyság eltörlése után kezdődött, a tömeges mozgalom fázisának kezdete meg egybeesett a parasztság feudális függésének teljes felszámolásával.

Az 1848 előtti program:
  •            cseh nyelvű irodalom egyenjogúsítása. A nyelvi és kulturális harcok a politikaiakat pótolták. Ezért a cseh nemzeti megújulást a 3 nagy cseh irodalmárnemzedék alapján tagolják: 19. sz. elejéig az első, 1830ig a 2., 1848-ig a 3. František Palacky (az y-on kéne, h legyen egy vessző): a cseh irodalomnak nemcsak nyeévében, hanem tartalmában is nemzeti irodalommá kell válnia.
  •          A Metternich-féle feudális rendszer ellen irányult. A nemzeti és a társadalmi ellentétek nem estek egybe, ezért a cseh nemzeti mozgalom Metternichen kívül a liberális német polgárság ellen is küzdött.
  •           A tömeges mozgalom szakasza épp a 48as forradalom idején bontakozott ki-> a cseh nemzeti programba bekerültek a kispolgári demokrácia elvei.


Konklúziók:
  •     Nem tarthatók a 19. sz. polgári cseh történetírás mítoszai a szélsőséges elnyomásról. 
[Bővelkedik vörös farkakban a szöveg.]

Nincsenek megjegyzések: