Albert de Pury és Thomas Römer: A pentateuchos kutatás rövid története. Budapesti Református Teológiai Akadémia, Bp., 1994.
Miért írják kis betűvel a PT-t a címben? Na mindegy…
Pury genfi, Römer lausanne-i teológus tanár. 1989-ben jelent meg először.
Bevezetés: A kutatás jelen állása
Megszűnt a konszenzus, amit még a 70es évek diákjai tanulhattak.
- A források datálása nem elfogadható a régi konszenzus szerint, pl. a J nem tehető Salamon korára
- A forráselméletben sem értenek egyet az exegéták.
- Némely kutatók egyenesen elvetik a forrásokban/dokumentumokban gondolkozást és a PT végső redakciójának eredményét próbálják figyelembe venni.
- Viszonylag elfogadott, h a PT keletkezését Izr. történetének egy kései stádiumára kell tenni.
A PT-kritika első kérdése: a szerzőség
Maga az Ószöv csak a Szövetség könyvét, a kultikus Dekalógust (2Móz 34,27),és a Dt nagy történeti és tvhozói elbeszélését tulajdonítja Mózesnek! Az egész Tóra mózesi szerzősége posztbiblikus, viszont a 18. sz.ig tartotta magát. Josephus Flavius és Philón szerint annyira ihletett volt Müzes, h a saját halálát is meg tudta írni, a Talmus szerint viszont a Tóra utolsó 8 versét Józsué írhatta.
Ibn Ezra szerint post-mosaica még az 1Móz 12,6; 13,7 is: „Akkor még a kánaániak… is ott laktak azon a földön.” 5Móz1,1-ben Kánaán a Jordánon túli ország, pedig Mózesnek a Jordánon túl kellett lennie! 5Móz 3,14 „mindeme napig” formula.
Karlstadt (1486-1541) prot telógus: „Mosen non fuisse scriptorem quinque librorum.”
Andreas Masius kat jogász szerint Ezdrás és társaiálították össze a PT-t kül dokumentumokból.
Thomas Hobbes deista kérdpjelezett meg először minden kapcsolatot Mózessel, az egész PT később született. Richard Simon szerint sem lehetett Mózes vmennyi neki tulajdonított kv szerzője. Simont tartják a hagyománytörténeti módszer előfutárának, posztulált egy Mózestől Ezdrásig húzódó tradíció láncot.
Spinoza: Ezdrás a PT egybeszerkesztője, amúgy a PT szerves egységet képez a történeti könyvekkel. A redakció nem lehet korábbi Júda királyság végénél.
è 1Móz-2Kir redaktora Ezdrás
Jean Le Clerc: nem lehetett Ezdrás a szerző, mert a szamaritánus Tóra gyakorlatilag egybeesik a zsidóval, és már a Kr. e. 8. sz.ban megtörtént a szakításuk. A PT szerzője inkább a 2Kir 17,28ban említett pap lehet, akit azért hívtak vissza Babilóniából, h JHWH félelmére tanítsa a régi izraeli kirság lakosait.
De Wette: Mózes csak egy mítikus alak, egy gyűjtőnév a források sokaságára.
G. von Rad és a wellhauseni rendszer lezárulása
Rad és Martin Noth voltak a 70es évek után megrendült konszenzus kialakítói.
A Hexateuchost műfajként kell értelmezni, magja megmaradt az 5Móz 26,5b-9; 6,20-24 és Józs 24,2b-13 „történeti credoiban”, ezek közül az elsőt elnevezte „kis történeti credonak”. Kpjában az egyiptomi szabadítás és az országbírás ajándéka áll. Az ősatyák előtörténete csak az „arámi ős” (Jákob) említésében maradt meg, a őstörténet és a Sínai Tv teljesen hiányzik.
E credók a Hetek ünnepének kultuszában gyökereznek + a kirság előtti korban a sikhemi szövetségkötés ünnepében, amit von Rad az izr amfiktiónia (törzsszövetség) megünneplésének tart. A Jahvista a Hexateuchos elbeszélését a sátoros ünnep liturgiájában gyökerező credokból és a Sínai tradícióból kiindulva szerkesztette meg.
Von Rad szerint a Jahvista egy felvilágosult kor szemtanúja, a „salamoni felvilágosodás” kifejezést javasolta. Teológiai intencionalitást is tulajdonított neki, ami kifejezésre jut az elbeszélői blokkok egymás mellé rendelésében.
Von Rad az E és a P forrást hanyatlásnak látja a J-hoz képest.
A wellhauseni konszenzus megkérdőjelezése és az új kritika
Felismerték a Dtr forrás jelentőségét.
A mai PT-kutatás főbb kérdéseinek rövid áttekintése
Történelem és Törvény
A zsidó hagyományágai: LXX, Qumrán, Philón, Josephus, az Újszöv., rabbinikus ird. Mindegyik egyetért abban, h a Tóra mindenekelőtt Izr tv-e.
De a Tóra fele elbeszélés, és csak a fele jogi szöveg-> kérdés: ?Történelem v Törvény volt előbb a Tóra?
A Dtr-mal kapcsolatban már megállapították, h a gyakori elbeszélő jellegű felszólítások egy homiletikai redakció eredményei. -> lehet, h ez kiterjeszthető a PT egészére? Emellett kardoskodik B. J. Diebner, aki azt mondja, h vegyük komolyan a zsidó Tórát.
Diebner értelmezésében a PT elbeszélő része magyarázó és homiletikai keret a תרה körül. A Genezis szövegének nagy része is csupán a fogság utáni zsidóság Tórájának midrása. A Tóra-kegyesség (Thorafrömmigkeit) adja meg a kulcsot a PT szerkezetének magyarázatához.
A végső redakció kérdése
Donner szerint a redakció kompiláció volt.
?P önálló mű volt eredetileg v pusztán egy redakcionális réteg? Biztos, h ismert és újrainterpretált korábbi szövegeket is.
A PT keletkezésének problémája
Volt-e a forrásoknak átfogó történelmi v irodalmi terve?
A legvilágosabb törés a pátriárkák történetei és az egyiptomi szabadulás között húzódik. Az Exodustól viszont már nagyon jól össze vannak fűzve a történetek.
Lehet, h a pátriárkák története önálló eredettörténete Izr népének megszületésére és konkurál a Kivonulás eredettörténetével. A József-történet összekötő kapocs a 2 között.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése