A nemzetiségi kérdés
1849 előtt
Nemzet: kult, nyelvi és pol egység. Integrált pol, nyelvi és kult közösség.
A 19. sz. előtt nem merül fel konfliktusforrásként a nemzetiségek együttélése. Az elválasztó vonal a nemesek és a nemtelenek között volt.
A nemesség döntő többsége magyar anyanyelvű volt-> a 19. sz. első felétől feszültségforrás, hogy a rendi rendszerrel szembeni ellenérzést átvitték a magyarokra, mivel a nemesek nagy része magyar volt. Ez az ellenállás 1848-ban tűnik el
1790-es évektől küzdelem azért, h a magyar legyen a hivatalos nyelv az élet minden területén. 1844-ben valósul meg. A 18. sz.-ban nem is volt egyértelmű, hogy a magyar nyelv fogja átvenni a latin helyét! Mari Teritől megvolt az uralkodói szándék, h modern nyelvre cseréljék le a latint, de az a német volt.
1848 körül lett csak világos a magyar politikai elit számára, h a magyarok nemzetté válásával párhuzamosan az ország többi nemzetisége is nemzetté vált. Előbb is feltűnhetett volna nekik, ha odafigyeltek volna. A liberális nemesség azt hitte, h mivel olyan jogokat kapnak majd a nemzetiségek, mint korábban senkitől, ezért előbb-utóbb úgyis asszimilálódnak majd.
1848: a nemzetiségek fellépése óriási pofon a magyar politikusok számára. Kiderül, h vannak nemzetiségi követelések! Ráadásul ezek Mo. föderatív átalakítására irányulnak a nyelvi határok mentén. Tehát máris atomjaira akarják hullasztani az épphogy egységesülő magyar államot (48 Erdély uniója!). A magyar politika képtelen reagálni, annyira meg van döbbenve.
1849. júl. 29. a Képviselőház legutolsó ülésén, Szegeden, elfogadják a nemzetiségi határozatot (nem lett TV belőle), ami a nyelvi jogokat helyezte előtérbe. A tárgyalások is csak július közepén kezdődtek el a románokkal és a szerbekkel. Előtte csak a fegyveres harc merült fel velük szemben.
A magyar liberálisok szerint mindenkinek meg kellett volna elégednie azzal, h minden egyén megkap minden jogot, nyelvtől függetlenül.
A magyarok magukon kívül csak a horvátot ismerték el nemzetnek. Volt, aki már az 1830-as években belement volna Horvátország leválásába.
Olmützi alkotmány jelzésértékű (1849. márc. 4.): jelezte a nemzetiségeknek, h mire számíthatnak a Habsburg-háztól, ha folytatják a harcot a magyar szabadságharc ellen.
· Szerbeké lesz a vajdaság, de nem írták körül a pontos területet
· A Határőrvidék külön marad a vajdaságtól közigazgatásilag
· Horvát önigazgatást szűkre szabta
· Erdély külön koronatartomány lesz Mo-tól
· Nem mondta ki a románok egyenjogúságát Erdélyben! A szászok megtarthatják az addigi különleges jogaikat, de Szászföld nem lesz önálló koronatartomány.
· Szlovákokat meg sem említi.
· Alapfokú oktatás mindenkinek anyanyelven, a legalsó szintű hivatali ügyintézés is
· A rendeleteket minden nyelven ki fogják adni
· Az egyházak maguk választhatják meg működési nyelvüket
· Ehhez képest az 50-es években kellemetlen meglepetés minden nemzetiségnek, h besorozzák őket katonának.
A szerbek 1849 után
Szerb vajdaság és Temesi bánság 1 tartománnyá szervezése. Csalódás, h nem csatolták hozzá ehhez Baranyát és a Határőrvidéket sem.
Nem lett szabad vajdaválasztás, Ferenc József a vajda. Helyettesét is Ferenc József nevezi ki.
A német többségű Temesvár lett a püspökség kp-ja a szerb többségű Karlóca helyett.
310 ezer szerb lakott és 1 millió 200 ezer más nemzetiségű ember a szerb Vajdaságban.
A horvátok 1849 után
Felszámolták a horv közig autonómiáját, nem hívták össze a horv ogy-t. Feloszlatták a báni tanácsot, ami korábban irányította Horvo-t, mert nem voltak hajlandók kihirdetni annak idején az olmützi alkotmányt.
Horvátok területi követelései Mo-gal és Szerbiával szemben. Dalmáciát nem kapták meg, azt Bécsből irányították.
1848-49-es liberális vezetőket börtönbe zárták. Betiltották a a Habsburg-politikát kritizáló újságokat.
Románok
Nagyszebenből irányítják Erdélyt! Nem lett román koronatartomány.
48-as felkelés vezetőjét („a havasok királyát”) bebörtönözték.
Szászok
Megszűnt Szászföld területi és közigazgatási különállását.
Szlovákok
Kemény németesítés.
1861
27 fős nemzetiségi ügyi bizottság 12 tagja nemzetiségi.
Minden nemzetiség tart vmilyen kongresszust, csak a szlovákok követelik nemzetként való elfogadásukat.
Túl hamar feloszlott ez az ogy.
Kossuth alkotmányterve: dunai tartományok föderációja minden nemzetiségnek azonos nemzetiségi jogokkal.
Az 1868-as nemzetiségi törvény és követlezményei
Óriási csalódás a kiegyezés a nemzetiségek számára.
1868 nemzetiségi tv: csak a nyelvhasználat lehetőségeivel foglalkozik. A legalsó iskolázási, hivatali, egyházi, igazgatási szinten mindenhol a többségi nyelv a kötelező. Ahol egy másik nyelvből 20% ot elér a lakosság aránya, ott azt a nyelvet is használni kell.
Bíróságok: községi szinten lehet a saját nyelvet használni, de attól a szinttől, ahol az állam nevezi ki a bírót, onnantól kötelező a magyart használni (aki más nyelvvel fordul oda, annak tolmácsot kell biztosítani).
A magyar pol túlzásnak találta, a nemzetiségek túl kevésnek. Úgy élték meg, h az udvar feláldozta őket a magyar nacionalizmusnak.
Az erdélyi románok a politikai passzivitást választják-> képviselőjelöltjeik folyton elbuknak. A magyarországi románok annál aktívabbak, minden mo-i románt képviselni akarnak.
1881 egységes Román Nemzeti Párt-> Erdély autonómiája a fő cél. Közig etnikai alapú átszervezése, román nyelv hivatalos használatának engedélyeztetése magasabb fórumokon.
1884 Tribuna román napilap elindulása-> radikálisabb pol stílus, ők a tribunisták. Ők már nem akarnak tárgyalgatni a magyar politikusokkal. Ők nem Mo-n tanultak és szocializálódtak, mint a korábbi mo-i román nemzetiségi vezetők, hanem Romániában tanultak, nincsenek úgy kiszolgáltatva a magy pol-nak, merészebbek.
1893 Replika per.
1894/95 Memorandum per.
· Sérelmek összegyűjtése egy memorandumban, 1892-ben követség elvitte Bécsbe, Ferenc József nem fogadta őket, a memorandumot elküldte a magyar kormánynak, az meg visszaküldi a Román Nemzeti Pártnak
· A Román Nemz Párt nyilvánosságra hozza, nem csak Mo-n. Európában terjesztik.
· Erre beperelte őket a magy állam, a Rom Nemz Párt vezetőjét 5 évre elítélték, meg másokat is lecsuktak-> jól nemz hőst csinált előlük a magy pol és jól lejáratta magát az eu közvélemény szemében.
Az ált választójog követelése ált a nemzetiségeknél.
Horvátok. A dual-ban ált sikerült elérni, h ha választási csalásokkal is, de mindig a magyarbarát párt nyerje a választásokat. A horvátok 2 %-a volt választópolgár, jelentős részük a magyar állam kinevezésétől függő hivatalnok.
A magy pol igyekszik kijátszani egymás ellen a horvátokat és a szerbeket.
1883-1903 Khuen-Héderváry horv bán. Ő kezdte a horv ellenzék szerbekkel riogatását.
Jobbpárt: ez lett a legnagyobb horv párt a 80-as években, de nem tudott választást nyerni. Elképzelésük egy integrált délszláv állam lett horv vezetéssel. A szlovénok létezését tagadták, csal hegyi horvátok…
A szerbek már egyre inkább a horvátokkal szemben nyilvánították ki nemzetiségi követeléseiket a magyarok helyett. Horvo.-ban amúgyis több szerb élt, mint a Bácskában és Bánátban együtt véve.
Miletić Svetozar: a liberális szerb értelmiség vezetője, kemény nemzetiségi vezető, a magy Képviselőház tagja, kiegyezés bírálója. Besúgott a Belügyminisztériumnak és őt is figyeltették. Nemzetiségi izgatásért sikerült is beperelni és 5 évre elítélni.
Matica: van horv, szerb és szlovák is. A szlovák a legfontosabb. Kult szervezet. Tankönyveket adtak ki, amiben visszavezették 1000 évre a szlovák történelmet és csak negatív szempontból említettek magyarokat. Erre a magy korm bezáratta a 3 szlovák nyelvű gimnáziumot-> az az elit, ami ezekbe járatta a gyerekeit, most elküldi Csehországba és felnőttként sokkal radikálisabb mozgalmat fognak létrehozni.
A szlovák társadalmat sokkal nehezebb volt megmozgatni, mint a szerbet és a románt, úh annyira nem is tartottak tőlük a magy politikusok.
Vörös Károly tanulmánya a budapesti szlovákságról. 80 ezren voltak itt a századfordulón, az építőipar miatt. Nem tudta megszólítani őket egyik szlovák nemzetiségi szervezet sem.
1907 Csernovai sortűz. Utólag kiderült, h a sortüzelő csendőrök nagy része szlovák volt. A magy korm nem hozta ezt nyilvánosságra.
1907 Lex Apponyi. Oktatási reform. Felemelik a tanárok fizetését köt jelleggel, de a korm nem utalja át az iskolafenntartóknak a szükséges összeget. Ha nem tudják kifizetni, akkor államsegélyért folyamodhatnak, de annak olyan feltételei voltak, amiktől az isk elveszítette volna nemzetiségi jellegét. (államjelvényeket ki kell tenni, magy állam által jóváhagyott tk-ek és tanrend, magy nemz szellemű nevelés). Ha nem emelik fel a tanárok fizetését, bezárják az iskolát. Ha kérik az államsegélyt, de nem felelnek meg a feltételeknek, akkor is. A 4. év végére minden diáknak képesnek kellett lennie írásban és szóban kifejeznie megát magyarul. Vizsgák voltak, ha a gyerekek buktak, kivizsgálták a tanárokat.
-> 140 felvidéki szlovák népiskolát zártak be a következő néhány évben.
1910 türelmesebb lett az iskolapolitika, bezárások helyett dorgálások és pénzbírságok.
Az európai közvélemény teljesen a magyat nemzetiségi politika ellen hangolódott-> Trianonnál látszani fog.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése