A dualizmus kori csendőrség
Ebben a formában Napóleon alapította! Az ő expanziójától 1945-ig nem történt lényeges változás a magyar csendőrség szervezetében.
1815 Ausztria megkapta Lombardiát és átvette az ottani napóleoni csendőrséget.
12 év szolgálat után lehetett csak kilépni. Kemény kiképzés. Szolgálati nyelv német az egész birodalomban. Központilag szervezett birodalmi csendőrség, mindenhol ugyanaz a szabályzat érvényesült. Katonaság nagy hatása.
19 csendőrezred működött, akkor amikor a legtöbb, az 1850’ évek végén. Nemcsak közbiztonsági, hanem politikai elnyomó szerep is. -> a kiegyezés után Mo-n feloszlatták a császári és királyi csendőrséget, csak Horvát-Szlavónországban és Erdélyben maradt meg. Mert Erdélynek kulcspozíciója volt bármikor, amikor kitört egy-egy orosz-török konfliktus. Részben a magyar belügyminiszternek, részben a közös hadügyminiszternek voltak alárendelve. A szolgálati nyelv horv/magyar lett, miközben egy csomó német anyanyelvű csendőr volt!-> létszámhiány lett.
1881 új törvény a csendőrségről. Létszámhiánnyal küszködött, mert túl kevés volt a fizetés a feladatokhoz képest. Kötelezték a megyéket, h a korábbi pandúrokat és csendbiztosokat irányítsák át a csendőrséghez. De kiderült, hogy általában alkalmatlanok voltak.
Elvárások: csendőr nem lehet nős, nem lehetnek gyerekei, magyar állampolgár, beszélje a vidék nyelvét, katonai szolgálatra alkalmas (min. 163 cm ), írni-olvasni-számolni tud, „megfelelő szellemi képesség és jó erkölcs”, 20 és 40 közötti életkor.
1. számú csendőrparancsnokság Erdélyben, 2. számú (1882) Szegeden, mert ott volt a legrosszabb a közbiztonság. 1884ben lett országos a csendőrség működése. Tehát szép lassan építették le a csendbiztosságot és a pandúrságot és építették országossá a csnedőrséget.
1883 TV: honvédségből is k lehet pipálni időt csendőrnek jelentkezve.
A létszámhiány miatt muszáj volt felvenni egy csomó alkalmatlant (analfabéta, nem érti a magyar szolgálati nyelvet stb.).
A csendőrök többsége paraszti származású volt.
1884 felmérés arról, h a csendőrségben ki milyen anyanyelvű. 70% magyar (1880-ban a lakosság 46,7 %a volt magyar anyanyelvű Mo-n). Ez Erdély nélkül. Tehát nagyon felülreprezentáltak a magyarok.
1-2 évente átvezényelték a csendőröket új helyre, hogy ne alakuljon ki túl jó és elnéző kapcsolat a helyi lakossággal. Ezért az ország minden csendőrőrse egyformán nézett ki, h ne kelljen keresgélni semmit munkába állás előtt.
Kötelező volt a bajusz v szakállviselet a csendőröknek! (A szakáll ritka volt.) A hossz is meg volt szabva (bajusz és hajhossz is). És ezeket be is tartották!
Elő volt írva az is, h reggel-délben-este kapjanak húst.
Azért csak nőtleneket és gyerektelen özvegyeket vettek fel, mert úgy fogták fel, h a csendőrfizetésből nem lehet eltartani családot. (Amúgy parasztok simán eltartottak sokgyerekes családot annyi pénzből.)
Minden csendőrőrsön volt szakácsnő. Ő mosott, főzött, takarított, etette az állatokat és gondozta a veteményest. A fizetését a csendőrök dobtűk össze. A szakácsnőnek min 40 évesnek kellett lennie és erkölcsösnek.
15-20 év szolgálat után adtak be nősülési engedélyért kérelmet a csendőrőrsvezetők, és csak gazdag nők elvételére kaptak engedélyt, és kauciót kellett letenni! Jól bebiztosították, h biztosan meg tudjanak majd élni ezek a házaspárok és ne váljanak korrumpálhatóvá az őrsvezetők. Papíron a csendőrség max 10 %-a lehetett nő, ált. 5% sem volt az.
Hatalmas volt a fluktuáció a csendőrségben, mert mindezt azért nem sokáig bírták az emberek…A leggyakoribb fegyelmi problémák: ivás, nők. Még szolgálatba is vihettek alkoholt, mert sok helyen rossz volt a víz. A részegség persze tilos volt, de ez volt a sokszor áthágott szabály.
Csendőrségi hadbírók.
Sosem lőhettek a levegőbe és nem használhattak vaktöltényt (csak a lovak kiképzésénél), meg semmi olyan lightos dolog nem volt, mint a könnygáz, gázspray… J
Az I. VH-ban még bíróság elé állították a katonaszökevényeket, a II. VH-ban már helyben agyonlőtték őket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése