Istenérvek XI. 2011.05.04.

J. L. Mackie 2 pótpremisszája, amivel deduktív módon fogalmazta meg a rosszból vett ateista érvet:

·        Egy mindenható lény mindent meg tud tenni, amit akar.

·        Egy végtelenül jóságos lény mindig meg akarja szüntetni a rosszat.

·        De a világban van rossz, tehát az az állítás, h Isten mindenható és jó, inkonzisztens.

De nem jó a két pótpremissza, mert egy végtelenül jó lény sem szünteti meg a rosszat, ha az egy nagyobb jó logikailag szükséges előfeltétele vagy egy még nagyobb rossz megakadályozásához szükséges logikailag.

A rosszból vett deduktív ateista érv csak egy morálisan jó Isten ellen működik. De lehet, h Isten van, csak nem jó.

W. L. Rowe érve: 2 premissza + 1 konklúzió:

·        Vannak olyan esetei a rossznak, amit egy mindentudó, mindenható és végtelenül jó lény megakadályozhatna anélkül, h vmi nagyobb jó létrejöttét megakadályozza, v hogy rosszat idézne elő.

·        Egy mindenható, mindentudó és végtelenül jó lény minden rosszat megakadályoz, ami nem logikai előfeltétele egy nagyobb jónak, v segít megakadályozni egy nagyobb rosszat.

·        -> nincs mindenható, mindentudó és végtelenül jó lény

·        Rowe ezt barátságos ateizmusnak hívja, mert nem rázza meg a teistákat J

Teodiceák: konkrét felekezeti teológiákba illeszkednek. Különböző teodíceák magyarázzák, hogy Istennek melyik rosszat miért kellett hagynia.

Free Will Defence: Szabad akarat: választhatunk jó és rossz között. Ez a szabadság egy hatalmas érték, ezért akarja Isten megtartani ezt a dolgot, amihez meg muszáj lehetővé tenni a rossz létét.

·        Van egyáltalán szabad akarat?

·        Összeegyeztethető ez a teizmus többi állításával, vagyis hogy Isten mindenható, mindentudó és végtelenül jó?

·        Megéri-e ezért az értékért megengednie Istennek a rosszat?

·        Megmagyarázza-e a szabad akarat a rossz minden esetét?

Értelmezések:

·        Vannak filozófusok, akik szerint a szabad akarat léte nem zárja ki azt, h cselekedeteinket determináltak (tulajdonságaink által)-> kompatibilista álláspont. Ez nem alkalmas a free will defence megtámogatására.

·        Cáfolni nem tudjuk, h van libertárius szabad akarat, de valószínűtlennek tarthatjuk. A természeti dolgoknak ált. van determináltságuk. Kvantumelmélet: biz mikro szintű fiz folyamatok, amik az emberi agyban is zajlanak, indeterminisztikusak. De a természet nagy része determinisztikus a nem mikro szinteken, kauzális összefüggések alapján működik, ezért valószínűleg az ember is determinisztikus.

·        Mi van akkor, ha az emberi viselkedés előre jelezhetősége nem zárja ki a szabad akaratot, mert mindenki annak alapján dönt úgy, ahogy megjósoljuk. Lehet, de minél több esetet ismerünk, annál valószínűtlenebbnek tűnik, h nem a kauzális faktor határozta meg őket.

·        (az USÁban az egész II. VH alatt 1etlen katonát végeztek ki dezertálásért!)

·        Ha van is szabad akarat, olyan kis mértékben határozza meg cselekedeteinket, h nem alkalmas Isten erkölcsi felmentésére

·        Ha Isten előre látja a szabad akaratunk alapján hozott döntéseket, mert mindentudó, akkor miért nem teremtett olyanra minket, h mindig a jót válasszuk, attól még ha a szabadság miatt elvileg választhatnánk a rosszat is? Plantinga: Isten előre látta, h rosszat is fogunk tenni, de mégis megteremtett minket, mert mi van akkor, ha van egy olyan tulajdonság, h transworld  depravity?  Ez egy diszpozicionális tulajdonsága a szabad személynek. Plantinga: nem lehet, h minden szabad személynek van ez a tulajdonsága, tehát minden elgondolható személyes lényeg biztos, h bármilyen lehetséges világban min 1 rossz tettet végre fog hajtani? És akkor nem állt módjában Istennek olyan szabad személyeket teremteni, akik nem követnek el rosszat? Még ha ez így is lenne, akkor is nyilvánvaló, h Istennek módjában állt volna olyanokat teremteni, akik ennél azért kevesebb rossz döntést hoznak létre, mint amennyi van a világban.

·        Jobb megoldás a teista számára, ha azzal védekezik, h Isten nem látja előre a rosszat, ez nem teszi lehetetlenné, h mindentudó, hiszen elég azt tudnia, amit logikailag lehetséges tudni és a jövőt nem feltétlenül. Na, jó, de akkor a teremtésnél azt sem zárhatta ki, h az összes jövőbeli emberi döntés rossz lesz, ha nem látja előre a döntéseket! Ezt megkockáztatni nem túl morális dolog.

·        Nem éri meg a szabad akarat értékéért megengedni ezt a rengeteg rosszat.

·        Szét lehet választani az erkölcsi és a természeti rosszat. Természeti rossz: nem az emberek szabad döntése következménye, hanem tőlük független tényezők okozzák (természeti csapások). Ezt nem védi ki a szavad akarat értékét hirdető teodicea. Plantinga szerint a szabad akarati védelmet nem cáfolja meg a természeti rossz léte, mert azt bukott angyalok szabad döntése okozza. De a démonok létezése nem következik a teizmusból! És jó tapasztalati érvek sem támasztják alá… A természeti rossznak csak vmi a szabad akarati védelemtől különböző teodícea lehet a magyarázata.

Generacionizmus: a gyerek lelkét a szülők lelke teremti.