Magyarország jelenkori története 1944-1990. 3. (2011.09.28.)

· 1 nappal a fegyverszünet aláírása előtt volt egy minisztertanácsi ülés-> vita: sorozni v toborozni kell a hadsereget, ami harcolni fog a németek ellen a szövetségesek oldalán? -> végül toborzás, „sürgős” jelzővel-> de a sürgős toborzás gyakorlatilag sorozás

· Jan. 30. közzéteszik a jan. 19-én eldöntött „sürgős” toborzást, határidő: febr. 8.

· MKP késleltette a magyar hadsereg felállítását

· Végül 2 hadosztály lett áprilisra, addigra már nem volt alkalma részt venni Mo. németek alóli felszabadításában-> nem tudta Mo. bizonyítani, ha szövetségesek mellett van

· Febr. 11. „Álljunk bosszút Budapestért Berlinben!” toborzási jelszó

· Ffi: 18-40, nőknél 20-40 éves korúakat toboroztak

· Szeged, Viharsarok, Miskolc, Bp. környékén sikeres a toborzás

· A felállított hadsereg már nem a háború, hanem a béke hadserege lett volna, ezért nem akarta a SZU, h túl erősre sikerüljön.

· Tisztekkel meg tokkal-vonóval 12 000 fős hadsereg jött létre.

· A két VH között 3 fegyveres testület létezett Mo.n: hadsereg, rendőrség, csendőrség.

· Máj. 10. volt csendőrségi tagok (korábban megszüntette egy rendelet a csendőrséget) nem esnek igazolási eljárás alá, maguknak kellett igazolást szerezniük, annak hiányában nem lehet őket többé közszolgálatban alkalmazni

· A rendőrség megmarad-> feladat: közbiztonság megteremtése minden településen

· A falvak saját őrséget hoztak létre (polgárőrség), ahogy átvonult rajtuk a front.

· A rendőrség leginkább az MKP-tól függött, mert Erdei Ferenc kriptokommunista kisgazda vezette a Belügyminisztériumot. A régi rendőrségből megtartották a közlekedésrendészetet és a bűnüldöző szervezetet. Viszont új részleg: politikai rendőrség.

· A hadsereg állománya nagyon kicsi volt, a rendőrség állománya viszont 40 000 fő.

A földosztás

· Földek 40%-a nagybirtokhoz tartozott (100 hektár feletti birtok)

· A Koalícióban mindenki földosztást akart, de a hogyanban már nagyon különböztek a koncepciók.

· A kisgazda párt elsősorban gazdasági, az MKP politikai-szociális kérdésnek tekintette.

· 600-as miniszterelnöki rendelet a nagybirtokrendszer felszámolásáról

· 45 . márc. 7-én született meg a törvény

· Szovjet katonai hatóságok is sürgették a földosztást, Vorosilov is a SZEB elnökeként

· Parasztpárt: kisegzisztenciák támogatása a lényeg, kisgazdák: életképes birtokokat kell létrehozni.

· Mo. lakossága: 1939es népszámlálás szerint:8,7 millió; 1941-es népszámlálás: 9,3 millió

· 1 millió agrárproletár volt, fél millió szegényparaszt, 250 ezer kisparaszt (5-10 hold föld), 250 ezer középparaszt (10-25 hold föld), 75-80 ezer módos paraszt (25-250 hold)

· A módos parasztokat a Rákosi-rendszer „zsíros parasztnak” fogja hívni…

· Még agrárszektor: 5000 úri birtokos (200-1000 hold, tehát középbirtokosok), 1000 nagybirtokos (1000 hold fölött)

· Birtokstruktúra területenként eltérő: gazdagparaszti birtokok: Alföld

· Dunántúl: nagybirtokok

· Tiszántúl: közép- és kisparaszti birtokok

A 600-as miniszterelnöki rendelet

· Földigénylő bizottságok átalakulnak földosztó bizottságokká

· Kp-i földosztást intéző bizottság elnöke Veres Péter népi író

· Földelkobzás a „háborús- és népellenes” bűnösöktől: ennek minősültek a magyarországi németek is!

· Kisajátítás: ismer fokozatosságot. Teljes kisajátítás: 1000 holdon felüli nagybirtokok, ipari- és banktőke birtokai mérettől függetlenül. Fokozatos kisajátítás: Bp. körzetében max 50 holdat lehetett visszaadni. 100 hold visszaadható az 1000 hold alatti birtokosoknak. Aktív antináci magatartást tanúsítók kérhettek birtokmentesítést (300 holdig), erről a Politikai Bizottság döntött.

· A birtokmentesítésbe az MKP a Koalíció fenntartása érdekében ment bele.

· Végül a több, mint 3000 község 96%-ában volt földosztás, 4%ban nem, mert nem volt mit.

· Átlagosan 5,1 kataszteri holdat juttattak.

· -> arisztokrácia eltűnt

· Kisparaszti gazdaságból sokkal több lett, mint előtte

· De maradtak agrárproletárok is. Nem szűnt meg, de szűkült a paraszti polarizáció ollója.

· Sok életképtelen, pici birtok jött létre-> kollektivizálás talaja

· Weisz és Chorin átadta vagyonát a németeknek, h a saját életét megmentse-> ezek a hatalmas földtulajdonok nem vettek részt a földosztásban

Társadalmi változások

· Rengeteg kisüzem tulaj nélkül maradt 45-re a Holocaust miatt

· Felner Pál, Fenyő Miksa: gyáriparosok országos szervezetének csúcsai, angolszász orientációjuk miatt kerültek most előtérbe

· Kisiparosok beáramlása pártokba: Kisgazdapárt, Szocdem Párt, MKP

· Középpolgárság politikai aktivitása is megnőtt

A pártok bázisai

· MKP és szocdemek: ipari munkások

· Munkásarisztokrácia és szakképzett munkások inkább a szocdemekhez húztak, a rosszabb körülmények között élők (bányászok, építőmunkások, textilmunkások) az MKP-hoz.

· 1948 Magyar Dolgozók Pártja: MDP

· Nemzeti Parasztpárt: a falusi szegénység pártja, MKP és szocdemek szövetségese. Volt gazdasági cselédek, mezgazd napszámosok, szegény- és kisparasztok, és értelmiségiek is: népi írók, falusi tanítók, papok. Azok a szegények, akiket az MKP és a szocdemek nem tudtak megnyerni.

· Szocdem és parasztpárt együttműködése problémás volt, a népi-urbánus vita továbbélése miatt.

MKP

· MKP tagsága: egyrészt aki előjön az illegalitásból (Kádár, Rajk László, Kis Károly), másrészt aki a moszkvai emigrációból jön haza (Rákosi, Gerő, Nagy Imre, Farkas Mihály, Révai József)-> a 2 csoport között látens feszültség volt

· Rákosi M. a főtitikár

· Szabadnép az újságra

· Szabad föld: a vidéki lapja

· Megszüntették a tagfelvételi procedúrát

· Kispolgárok, agrárproletárok, kisnyilasok (is!)

· Számoltak a más pártokban működő kriptokommunistákkal is: Dobi István, Erdei Ferenc, Darvas József (kisgazda), Dinnyés Lajos. radikálisoknál: Halász Aladár, Kende Zsigmond. Szocdem párt: Marosán György.

Szociáldemokrata párt

· Markáns szocdem csoport: polgári demokráciát akartak: Kéthly Anna, Szeder Ferenc

· Kommunistákkal együttműködő szárny: Szakasics Árpád főtitkár, Bán Antal, Marosán György.

· Lapja a Népszava 1890-től

· Vidéki lap: Föld és szabadság

Nemzeti parasztpárt

· Markáns parasztpárti politikát vivő szárny: Kovács Imre főtitkár

· Centrum: Veres Péter

· MKP-vel együttműködők: Darvas József

Kisgazdapárt

· MKP-val együttműködők: ez a legkisebb szárny, 2 felé oszlott: szegényparaszti tagozat (Dobi), és „O-csoport” (Ortutay Gyuláék)

· Tildy Zoltán a centrum és az „O-csoport” között

· Centrum: Nagy Ferenc pártelnök, Kovács Béla főtitkár, Varga Béla,

· Paraszti-polgári demokrácia volt a centrum célja: pénztőke és bankok bírálata, mert a 29-es válság tönkretette a paraszti világot; nem tűzi ki célnak állam és egyház szétválasztását

· Polgári-módosparaszti szárny (jobbszárnynak is hívják néha): heterogén. Ide tartozott mindenki, aki önállóan nem kapott pártalakítási engedélyt: konzervatív, legitimista, keresztény-demokrata. Jogász értelmiségiek. B. Szabó István, Vásári István és József, Sulyok Dezső, Pfeiffer Zoltán, Gr. Dessewffy Gyula (?).

· Újság: Kis Újság

Választás

· Szervezeti típusú és választási pártokra lehet osztani a 45-ben létező pártokat.

· Szervezeti típusú párt: tagnyilvántartás folyamatos és a párt szervezeti élete is. Területi elv alapján rendeződik.

· Választási pártok: párt vezetősége csak mint választókra épít a tagokra, helyi szinten nem tart fenn irodákat, nincs rendszeresen taggyűlés. Tagozati rendszer: pl. mérnök tagozat…

· MKP, Szocdem Párt, FKGP, Polgári Demokrata Párt: választási párt

Politikai teológia 2. 2011.09.27.

· Jacob Taubes neológ rabbi beleszólt Peterson és Schmitt vitájába, Szt. Ágostonnal érvelve. A 70’ években a berlini judaisztika tanszék vezetője lesz.

· Schmitt kihívó, hangsúlyozott katolicizmusa a 20’ évek Németországában értelmezendő, az I. VH-ban a német evangélikus egyház is vereséget szenvedett metaforikusan-> weimari közt.ban kat. egyh. előnyben

· A t. ú. szerint Schmitt elveszítette a vitát, de ezt nem lehet objektíve kijelenteni. Egy jó tudományos vita az olvasó kezébe adja az eszközöket, h ő maga tudjon dönteni, nem dönt helyette.

· A pol. teol. a legitimitásról szól, nem a legalitásról.

· A keresztény felekezetek közötti legnagyobb közös osztó az esetleges hagyományoktól megtisztított közös vallási anyag lett a 17. sz.ban-> teizmus

· Albertus de Saxonae szofizmája (14. sz.): „Averroës hisz istenben. Isten 3ság, ergo Averroës hisz a 3ságban.” 2 igaz premisszából is kijöhet hamis konklúzió, ha ugyanaz a kifejezés valójában két különböző fogalmat jelent a 2 igaz premisszában. . Csak látszólag jelenti ugyanazt Isten a két premisszában.

· Platón: Phaidón c dialógus: az egyenlőség fogalmát lehetetlen levezetni a természetből-> nehéz megalapozni

· A kereszténység lényegileg politikai, szisztematikusan kerültek a terminológiájába politikai kifejezések.

Antikvitás

· Josephus Flavius úgy vezeti be a zsidó államberendezkedés bemutatását, h különbözik az összes görögök áltla ismert alkotmányformától (amiket Polübiosznál olvastunk), a monarchia Istennél van, ezért vezeti be a teokrácia fogalmát.

· 12 db Alexandria nevű várost alapított Alexandrosz, a 12. az afgán-kínai határon van!

· A Talmudban és a Koránban is szerepel Alexandrosz, minden mediterrán kultúrában is tovább élt.

· Alexandrosz volt az első oikumenikus uralkodó. Az oikumené egyeduralkodója.

· Oikumené= a világ-ház, a civilizált világ, ahol az emberek tudnak beszélni görögül

· Talmudi sztori: Alexandrosz zokog az Okeánosz partján, mert nincs több föld, amit meg lehet hódítani.

· Alexandrosz hozta létre az egyetemes birodalom eszméjét is, ami egy normatív dolog lett. Alexandrosz neve a világbirodalom szimbóluma lett.

· Az „Alexandrosz kapuin” (Kaukázus) túl élő népeket nem értették bele az oikumenébe-> probléma lesz, zárójelbe tettek ezzel rengeteg népet, köztük Izrael 9,5 törzsét

· A baszileosz, mint császár, a lakott világ, az oikumené uralkodója.

· A kozmosz rendje legitimálja, h a földi világnak is egységes uralom alatt kell léteznie (világcsászárság), hiszen a kozmosz felett is 1 vki uralkodik, a nomosz, a TV, ami Zeusz felett is áll, a párkák képviselik. -> Zeusz nem önkényúr, hanem legitim uralkodó

· Legitimálás analógiás alapon: párhuzamos szerkezetet kell találni az égi és a földi világ között, ez a pol. teol. egyik alapja

Theologia tripartita

· Terentius Varro-nak köszönhetjük a politikai teológia fogalmat. 3 féle teológiát különböztetett meg (ennek volt görög egyezménye):

o Költői – poetica -> szabadság

o Természetes – naturalis -> tudás

o Politikai – civilis -> szokás

· A teológia Varro-nál az istenekről beszélés-> ha költők beszélnek róla, akkor költői teológia, kitalált dolgokat mondanak az istenekről. Csak esztétikai szabályok kötik a költőket.

· A természetes teológia a tudományos v filozófiai. (Cicero: a teoretikai tudománynak 3 ága van: teológiai, fizikai, matematikai). Argumentatív-> következtet, az igazságra törekszik

· Theologia civile: a városállam (civitas) teológiája, a civitas-t meghatározó vallási szokások fenntartása és bennük részvétel. Nem érvel a szokások mellett, hanem fenntartja őket.

· A hit hiányzik a rendszerből!

· Malbus sztoikus és Cotta pontifex maximus vitája: Cotta szerint Malbus istenérvei rosszak. Cotta, mint pontifex maximus azokkal a szokásokkal foglalkozik, amik a rómaiságot adják, azért kell követni őket, h a rómaiak ugyanolyan sikeresek legyenek, mint őseik voltak, akik nem érveltek a szokások mellett, de nyilván beváltak nekik.

· A Varro féle pol. teol. a város identitásának ápolásáról szól, a Schmitt féle viszont a világi jogrend transzcendens legitimálásáról.

· A szokások formát adnak, tagolják az életet. Addig nem indíthatott el a consul egy hadsereget, amíg nem kedvező végeredmény jött ki a májjóslatból, addig kellett ismételgetni, amíg jó jött ki.

· Polübiosz Scipio környezetéhez tartozott, így rálátott mindenre, ami Rómában történt akkoriban. A tömeg vallásos hitét nem szabad felszámolni, sőt erősíteni kell, akkor is, ha babonás, mert így maradnak legitimek a politikusok cselekedetei.

· A zsidó háború során a zelóták kisajátították a Szentély aranyraktárát a felkelés céljaira-> óriási szentségtörés és botrány.

Politikai teológia 1. 2011.09.20.

Gyakorlati információk

Magyarul elérhető könyvek a témában:

· „Királlyá lett a te Istened”.

· Geréby György: Isten és birodalom

Itt kell lenni az órákon és előre olvasni!

Órai napló: mindenki 1-1,5 oldalban összefoglalja az órát és az olvasmányt, legyen benne, hogyha nem értettünk vmit, az a lényeg, h kiderüljön! Kérdéseket is fel lehet tenni. Ez feedback a t. ú.-nak. E-mailben kell elküldeni, mindig hétfő reggel 8-ig. gereby.gyorgy@gmail.com

Bevezetés

· 1922-ben indult útjára a pol. teol. Németo.ban, amikor Carl Schmitt alkotmányjogász (+ politikai jogelmélet) publikálta a Politische Theologie c könyvét. Akkor nem volt nagy visszhangja, és az is csak német nyelvterületen.

· Erik Peterson egyh.történész, lutheránus, de 1930-ban katolizált. Pl. Joseph Ratzinger is a tanítványa volt.

· Ernst Kantorowicz történész (II. Frigyesről írt monográfiát): kitért zsidó család, tiszt volt az I. VH-ban, Stephan George köréhez tartozott (elitista-nitzsche-ánus társaság). A Frigyes monográfiát költői műként adta közre, egy darab lábjegyzet nélkül-> szakma letolja, másodszor kiadja csak a lábjegyzeteket. A Hitlerei miatt Amerikába menekült, a Harwardon kötött ki.

· Kantorowitz: A király két teste: a középkori pol. teol.ról szól.

· II. VH után a kat egyh rádöbbent, h nem folytathatja korábbi politikáját, hanem szociális üzenetet kell közvetítenie. „Politika a hitből”: a hit előfeltevéseire épülő pol, az egyh szociális üzenete. 1960’. J. B. Metz, J. Moltmann. II. vatikáni zsinat. D-amerikai ferencesek: a felszabadítás teológiája: az elnyomottakért és kizsákmányoltakért.

· A pol teol területe egybeesett a ném kult területével. A 70’ években, a felszabadítás teológiájának és a ném-fr értelmiségi együttműködés beindulásával terjedt el angolszász és francia területeken.

· Amerikában Leo Strauss és Leo Voegelin írt a pol teol problémájáról.

· Hans Barion: kat egyhjogász, de lelkes náci párttag is, támogatta a sterilizációs TV-t! Fel is függesztette a Vatikán (suspensio in divinis), a náci rezsim kinevezte Münchenben rektornak. A II. VH után nyilvánosan visszavonta náci nézeteit. Schmitt közeli barátja volt és Petersont is ismerte.

· Schmitt 80. sznapján Festschrift (1970): Barion írt bele arról, h Schmitt tételeit a pol teol-ban igazából csak Peterson tudta megcáfolni. De ez is sértette Schmitt hiúságát-> megírta a II. Politikai teológiát.

Carl Schmitt: Politikai teológia

· Mitől tekintünk legitimnek egy jogrendet?

· Történeti változás során alapvetően változnak a jogrendek is. A megalapozások is történetileg változnak.

Miről szól a politikai teológia?

· A teokrácia szót Josephus Flavius alkotta, neologizmusként a Zsidó háborúban, csak zsidó kontextusban van értelme, ha precízek vagyunk

· A politika vallás is, a vallás meg politika is, még a legtisztább formájában is!

· A gör világban a politika a tekhné politikhét jelentette, a város ügyeivel foglalkozást, ez minden polgárnak kötelessége volt (pl. népgyűlésről lógásért pénzbírság járt)

· A K-i egyh azért nem fogadja el a Gergely naptárat, mert az egyházi évet csak egy egyetemes zsinat változtathatná meg… (de ők is tudták a 16. sz.ban, h már nem túl jó a Julián naptár)

· 19. z. vége prot liberalizmus; Kierkegaard: a vallás az egyén dolga. Korábban nagyon is a nyilvánosságról szólt a vallás! A templomok nyilvános épületek voltak.

· A pol berendezkedésnek van vallási vonatkozása is.

· Politika és vallás sokkal jobban összefonódik, mint Kierkegaardék gondolták. Az elválasztás alapelve történelmileg nagyon körülhatárolható körülmények között született: 30 éves háború, totális háború, a nulladik VH-> értelmiség válasza: találjuk meg a legnagyobb közös osztót a felekezetek mögött, ezt képviselje az állam, de a részletekbe ne avatkozzon bele. Megszületik a teizmus, népszerűvé válik az unitárius felekezet. (Thomas Paine is unitárius volt.) Megjelenik az elv az amerikai alkotmányban is.

· Pol és vallás akarva-akaratlanul összefonódik, ez a kurzus az akarva oldallal foglalkozik (az akaratlan oldalra ott van a néprajz).

· „Királlyá lett a te Istened” c könyv borítóján Lothar-kereszt: keresztben gemma, azon Augustus a római sassal.

· Basileus: egyszerre jelent királyt és császárt.

· A perzsa királyok címe „királyok királya” volt.

· A kereszténységben rengeteg politikai terminus van! „Tiéd az ország, hatalom és dicsőség.”-> mind uralkodói tulajdonságok. „Isten országa”

· „Szótér” görögül megváltó, Krisztust is hívták így, korábban hellenisztikus uralkodók mellékneve: pl. I. Ptolemaiosz Szótér. Aki megmenti a városát v a seregét.

· Augustus 1x szerepel az ÚSZben, Lukácsnál, amikor elrendeli a népszámlálást. Pilátus sem véletlenül került a Credo-ba… A római államhatalomnak is komoly szerepe volt a kereszténységben.

· A róm bir nem történeti entitás volt a bennük élők számára, hanem a Birodalom, a birodalom a lényeg, véletlen, h római. A császárság népEK berendezkedése, a királyságok csak egy-egy nép országai. Ezért volt oikymenikus a róm bir.

· Akklamáció: királlyá kikiáltás, nyilvános dicsőségnyilvánítás. A „qados, qados, qados” (Izajásnál) is akklamáció, azért kiáltják a kerubok, h nyilvános legyen Isten szentsége.

· A politikai berendezkedést mindig a jogrend írja le. A jogrend teológiailag megalapozott legitimációjával fogunk foglalkozni.

· Valláson gyakran a vallási gyakorlatot értik, politikán meg elméleti spekulációt.

· A „vallás” szó eredete: keveredik benne a religio és a confessio szavak jelentése.

· Religio: gondoskodni, megművelni, foglalkozni vele. Az ősök hagyományának ápolásáról van szó. A hitvallás nem volt fontos az antikvitásban, abban hitt az ember, amiben akart, de a városa religio-ját tartania kellett. Egy epheszoszi nem maradhatott ki Artemisz ünnepéből és nem bliccelhette el az adakozást. Emellett bárki bármelyik misztériumvalláshoz kapcsolódhatott. A nyilvános vallásgyakorlat az állam identitását is kifejezte. Szókratész ellen is az volt a vád, h új isteneket hozott a városba (daimón), tehát istentagadó, mert megtagadja Athén isteneit.

· Religio licita vs religio illicita-> engedélyezett és nem engedélyezett vallási gyakorlat Rómában (a vallás tartalma tök mindegy volt az államnak, a gyakorlat a lényeg, h beilleszthető-e a város vallásgyakorlatába). A religio licita határáig volt magánügy az egyén vallása, nem üthette az állam vallásgyakorlatát.

· A mediolanumi edictum azt jelentette, h a kereszténység religio licita lett a Birodalomban.

· Jefferson: Declaration of Independence. Minden embert egyenlőnek teremtettek és minden embert a Teremtőjük felruházott bizonyos elidegeníthetetlen jogokkal: élet, szabadság, boldogság megszerzésére való jog. -> teológiai alapra helyezi az egyenlőséget, ami egy politikai jog is! A Teremtő ruházta fel ezzel az embert! A természetből levezethetetlen az egyenlőség, mert mindannyian különbözünk. De teológiailag levezethető. A függetlenséget azzal legitimálja a nyilatkozat, h „a világ legfőbb bírójához fellebbezünk helyes szándékainkért”-> pol szándék teol legitimálása

Isten városáról. 2. 2011.09.27.

A mű keletkezése

·        Valszeg már a megírás kezdetén megvolt Ágostonnak a koncepciója az egész mű struktúrájáról

·        410 Alarik elfoglalta és kifosztotta Rómát

·        Ágoston: Retractationes: ír a De civitate Dei keletkezéstörténetéről is: Róma gótok általi kifosztását a pogányok a birodalom kereszténnyé válásának következményének állították be, ezért apológiát kellett írnia a kereszténység mellett

·        Theodosius-> nyilvános pogány áldozatok betiltása, kultuszhelyek lerombolását eltűrték a hatóságok, pogányok elnyomása

·        Pogány restauráció hívei: Péter és Pál, Róma mártírjai nem védték meg a várost az idegen támadástól, bezzeg régen a pogány istenek igen

·        410 után erős igény a pogány kultuszok restaurálására, kereszténységet sokan hibáztatták

·        Jeromos ahhoz hasonlította Róma elfoglalását, amikor a babiloniak elfoglalták Jeruzsálemet

·        Ágoston apologetikus beszédei: a szenvedésben mindig része volt az emberiségek, a kereszténység helyzetétől függetlenül. Amúgy meg Róma túlélte a gót támadást, a civitas fennmaradt. De figyelmeztetést kapott arra, h többre kell tartani a spirituális értékeket a világiaknál.

·        Peregrini/idegenek vagyunk ebben a világban. Ez egy római jogi terminus is.

·        Otthonunk igazából az égi otthon, a civitas Dei, az örök Róma

·        Azok az istenek, akik Róma istenei voltak, nem védték meg Tróját

·        Alarik gótjai is keresztények voltak (csak ariánusok), tehát nem keresztény minőségéért szenvedett Róma

Ágoston 111. levele

·        Victorianus püspök felkérésére írta arról, h Róma mennyit szenvedett a barbár támadásoktól. 409-ben

·        Ágoston: erőszak és szenvedés a barbárok nélkül is lenne a világon-> célzás a donatistákra

·        Ne izgasson minket a halál, a lélek spirituális és morális állapota a lényeg

·        A megerőszakolt nő nem bűnös addig, amíg nincs benne egy kis consensus sem-> synkatathesis (jóváhagyás) sztoikus fogalma

·        Epiktétosz: fiktív párbeszéd a zsarnok és a filozófus között-> „a lábamat talán megkötheted, de az akaratomat Zeusz sem tudja leigázni”

Ágoston levelezése Rufinus-szal

·        A római joggyakorlat igazából bűncselekmények jóváhagyására épül, majd az istenek úgyis megbüntetik

·        Flavius Marcellinus: 413-ban kivégezték egy É-afrikai lázadás miatt, amiben nem vett részt egyébként-> neki ajánlotta Ágoston a De civitate Dei-t-> valszeg még Marcellinus életében kezdte el írni. Másrészt valószínűtlen, h 413 előtt elkezdte volna, mert akkoriban a donatistákkal volt elfoglalva

·        Ágoston konfliktusa a donatistákkal nem hittételek, hanem egyházfegyelmi kérdések körül forgott. Pl. a donatisták nem szívesen fogadták vissza az egyházba a keresztényüldözések idején elbukott keresztényeket.

·        412 konferencia: donatisták veszítettek

·        Ágoston 2 művet is írt a donatisták ellen

·        Valószínűleg 413-ban kezdte el írni az Isten városáról-t

·        A két város ebben a világban összefonódva létezik, de az utolsó ítélet szét fogja őket választani. Kezdetükről, fejlődésükről és méltó végükről is ír.

·        „fejlődés” 2 féleképpen értelmezhető: semlegesen (vminek a lefolyása) v pozitívan

·        A korai keresztény apologétáknál a földi várost ált Babilon testesíti meg, Isten városát meg az új Jeruzsálem.

·        Gnosztikusok: az ember spirituális része idegen az anyagi világban, a megváltó tudás segítségével juthat vissza hazájába. Hans Jonas gnózis értelmezése: az egzisztenciális beállítódás, ami létrehozta a gnózist, az az idegenség és a heideggeri Angst. (~Sartre, egzisztenciális magány) Gemeinde Christentum <-> gnózis: az egyéni lélek, az egyéni pneuma van a kp-ban

·        Ugyanezt az idegen metaforikát használta Plótinosz is. AZ újplatonikusok számára is az egyén van a kp-ban, nem a közösség.

Összehasonlító vallástörténet I. 3. 2011.09.26.

·        Alexandriai filológiai iskola-> allegorizáló módszer a mítoszok értelmezésére

·        Racionláis/ jogi vallástörténeti iskola: Wisowa (?), Kurt Latte. Szerintük vannak mitológiátlan népek, pl. a rómaiak, mert hidegfejű katonai-jogász nép, úh a vallásosságuk is ilyen. Ezzel szemben Bachofen: mitológiája minden népnek van, meg kell keresni, ha máshol nem, akkor abban, ahogy az őstörténetét értelmezte.

·        A 19. sz.ban a tudományos vitákat is áthatotta a német-francia politikai ellentét. A németeket a görögökkel, a franciákat a rómaiakkal azonosították. Bachofen nem vetítette bele ezeket a nemzeti konfliktusokat az ókorba, figyelembe vette, h a romantikus nemzetfogalom akkor nem létezett.

Bachofen: Az anyajog

·        Matriarchátus: olyan világ, amiben a női princípium meghatározó társadalomformáló szerephez jut. -> agrárszféra fontos, a vallásban meg a termékenységi kultuszok. Az emberiség kezdetleges berendezkedése (ez nem lebecsülő Bachofennél, mert a romantika vonzódott az archaikumhoz).

·        A jogrendben is megnyilvánul az, h egy társadalom anyajogú, mert pl. ha egy fa gyümölcse a szomszéd területére hullik, akkor az anyajogú jogrend a szomszédnak ítéli (a gyümölcs a földhöz tartozik), az apajogú viszont annak, akié a fa (a gyümölcs a fához tartozik).

Bachofen: Tanaquil mondája

·        Az 5. és a 7. római király etruszk volt. Az 5.hez kötődik Tanaquil.

·        Titus Livius: Ab urbe condita-> évkönyves formájú, annalisztikus összefoglalás, de az őstörténeti részeknél még nem. Csak kivonatai maradtak fenn. Az első 2 könyv szól a királyok koráról.

Amit Liviustól lehet tudni:

·        Lucumo Tarquinii városában élt, egy korinthoszi bevándorló fia volt. Felesége: Tanaquil. Tanaquil méltatlannak találta, h Tarquinii-ben nem becsülik meg eléggé a férjét, ezért átköltöztek Rómába, ami elég új város volt, nyitott a bevándorlásra.

·        (a latin ABC is csak egy a görög ABC-k közül! Etruszk közvetítéssel vették át a rónaiak a D-itáliaia görög ABC-t)

·        Lucumo és Tanaquil a Ianiculus domb felől jöttek Rómába, egy saskeselyű leszállt, felvette Lucumo fejfedőjét, aztán visszatette a fejére-> ebből Tanaquil megjósolta, h Lucumo nagy ember lesz Rómában. És tényleg ő lesz Tarquinius Priscus király.

·        Az udvarban egy rabszolganő kisfia körül láng jelenik meg, Tanaquil megmondja, h ez egy isteni jel, a gyerek nagy ember lesz. És ő lesz a következő király, Servius Tullius.

·        (Démétér név etimológiája: „a föld anyja”)

·        Protosz heuretész=első feltaláló, kultúrhérosz: olyan mitológiai szereplő, akihez vmi nagy kult. vívmány feltalálása kötődik (pl. földművelés)

·        Merénylet Tarquinius Priscus király ellen a palotában. Tanaquil kirohan az erkélyre, lecsillapítja a népet és átmenetileg Servius Tulliusra ruházza a királyi hatalmat.

Bachofen megfigyelései

·        Tanaquil nem öregszik. Statikus mitologikus kora van.-> nem történeti értelemben kell komolyan venni a történetét, hanem a történet mondanivalóját

·        A női elv a hatalom forrása (egy nő a királycsináló)

·        Bachofen nem áll meg Liviusnál, a kanonizált forrásnál, hanem előveszi az obskurus szerzőket is: Fabius Pictor, Dionysius Halicarnasseus. Tőlük megtud olyat is, amit Livius elhallgatott. Servius Tullius származástörténete: a palota tűzhelyén a parázs alól egyszer csak kiemelkedett egy fallosz-> Tanaquil ebből megállapítja, h a jelenésnek fel kell ajánlani egy nőt, mert az egyik házi istennek nemzési vágya támadt…-> Okriszia rabszolga nőt összezárják a jelenséggel…és ebből születik meg Servius Tullius.-> nem csak a koronát, hanem a megszületést is Tanaquilnak köszönhette Servius Tullius. (Más változat szerint magától is rájött a csaj, h mi a teendő, Tanaquil értelmezése nélkül.)

·        A Vesta templom a királyi palota tűzhelyének (focus) stilizálása Rómában! A Vesta-szüzek a királylányok kultikus funkcióit töltik be a királyság megszűnése után (a király kultikus funkcióit a rex sacrorum tölti be), tehát az állam biztonságát szavatoló tüzet gondozzák. Párhuzam: péntek este a nők gyújtják a gyertyát, a tűzhely gondozása máshol is női funkció! Fustel de Coulanges foglalkozott sokat a házi tűzhely kultuszokkal.

·        A házi tűzhely a patrilineáris leszármazás képe, az istenekkel kapcsolattartás helye.

·        Servius Tullius anyai ágon rabszolga származék-> a hozzá kötődő kultusz mindig a plebeiusok körében lesz népszerű

·        Tanaquil mindig csak akkor lép színre a történetekben, amikor értelmezni kell egy jósjelet.

·        Bachofen összevetette a sztorit K-i párhuzamokkal-> kiderült, h Róma való K-tel kapcsolata sokkal intenzívebb volt, mint a klasszikus történetfelfogás gondolta. Ez nagyon előremutató Bachofen korában!

·        Sok királycsináló mítoszban a nőtől származik a királyi hatalom, általában a kultikus prostitúció rendszerében működnek, hetairisztikus vonásaik vannak, nem olyanok, mint a Livius által letisztított Tanaquil.

·        Pünkösdi király- szerű kultuszok: istennőtől ideiglenes hatalmat kap a férfi

·        Királyok jönnek-mennek, Tanaquil, a nő, marad.

·        Városfal szerepe: összefügg a prostitúcióval, mert a városon kívüli zóna a türelmi zóna, lásd Támár és Júda története párhuzam.

·        Szekér: napkerék megjelenése

·        Madarak szerepe: lélekkép, termékenység, bizonyos madarak (pl. a sas) a királyságot jelenítik meg.

·        Bachofen nem önkényesen von párhuzamokat a mitológiai anyagok között, mint Frazer!

·        A rómaiak a saját egyéniségüknek megfelelően alakítják az általánosan létező mítoszt: a prostitúcióval összefüggő dolgokat lehántják a királycsináló nőről, tisztes római matrónát csinálnak belőle.

·        A római plebs kultuszában Fortuna bír Tanaquilhoz hasonló szereppel, szintén a K-i, ázsiai nő-eszme él benne.

·        Rómaiak integráló szemléletét mutatja az egész. Kiiktatták a nekik nem megfelelő részleteket, de hagyták élni a női princípiumot, hagytak neki teret. -> K és NY viszonyának bachofeni értelmezése

Rudolf Otto

·        19-20. sz. fordulója

·        Evangélikus teológus

·        Egyetemes vallásfilozófia, K-i vallások kutatása

·        Főműve: Das Heilige.

Das Heilige

·        „Rendszertelen” könyv, nem kidolgozott eszmerendszer, ez is a mondanivalójához tartozik: tiltakozás a pozitivizmus ellen.

·        Körülírja azt a vmit az emberben, amit vallási érzéknek v vallási tapasztalatnak nevezünk, a szentségre érzékenységet

·        Egy princípiumról van szó, absz. alapvető belső késztetés, olyan axióma, mint egy csomó más, amit nem érzünk magyarázatra szorulónak (pl. hatalomvágy, nemi vágy), csak a modern ember nem fogadja ezt el, ezért kell mindezt leírni Ottonak.

·        A szentség axióma-> nem lehet definiálni, de állításokat lehet róla tenni

·        Bevezeti a szent helyett a numinózus fogalmát. Numen=bólintás, döntés, a deus szinonimája is. Az isteni potenciál ideája, az ami istenné teszi a deust. A vallási minőség, ami átjárja azokat a dolgokat, amik vallási tapasztalatot adnak az ember számára.

·        A numinózusnak nincs erkölcsi konnotációja (ahogy a szentnek), hanem a többlet, amivel a vallási tapasztalat rendelkezik a hétköznapi tapasztalatokkal szemben.

·        Mysterium tremendum: a vallási tapasztalat misztériuma félelmet kelt (és reszketést, tremor). Istenfélelem fogalma. A mai embertől távol áll, szalonképes, szerethető sitent akarunk elképzelni. J

·        Schleiermacher nyomán Otto a teremtmény-érzetünkkel hozza összefüggésbe a tremor érzést, a tremendum tapasztalatát, tudatában vagyunk az aránykülönbségnek köztünk és a teremtő(i)nk között.

·        Fascinans: a titok vonzó, az ember el akarja érni a numinózust.

·        A tremendum és a fascinans kölcsönhatásának eredménye a vallási tapasztalat. Vonzódunk a titokhoz, de félünk is tőle.

·        Körülíró-éreztető módszer

·        Otto rehabilitálta a „vallási terület” szerepét az embert vizsgáló tudományokban.

·        Mircea Eliade: A szent és a profán-ja is Ottoból indul ki.