· 1 nappal a fegyverszünet aláírása előtt volt egy minisztertanácsi ülés-> vita: sorozni v toborozni kell a hadsereget, ami harcolni fog a németek ellen a szövetségesek oldalán? -> végül toborzás, „sürgős” jelzővel-> de a sürgős toborzás gyakorlatilag sorozás
· Jan. 30. közzéteszik a jan. 19-én eldöntött „sürgős” toborzást, határidő: febr. 8.
· MKP késleltette a magyar hadsereg felállítását
· Végül 2 hadosztály lett áprilisra, addigra már nem volt alkalma részt venni Mo. németek alóli felszabadításában-> nem tudta Mo. bizonyítani, ha szövetségesek mellett van
· Febr. 11. „Álljunk bosszút Budapestért Berlinben!” toborzási jelszó
· Ffi: 18-40, nőknél 20-40 éves korúakat toboroztak
· Szeged, Viharsarok, Miskolc, Bp. környékén sikeres a toborzás
· A felállított hadsereg már nem a háború, hanem a béke hadserege lett volna, ezért nem akarta a SZU, h túl erősre sikerüljön.
· Tisztekkel meg tokkal-vonóval 12 000 fős hadsereg jött létre.
· A két VH között 3 fegyveres testület létezett Mo.n: hadsereg, rendőrség, csendőrség.
· Máj. 10. volt csendőrségi tagok (korábban megszüntette egy rendelet a csendőrséget) nem esnek igazolási eljárás alá, maguknak kellett igazolást szerezniük, annak hiányában nem lehet őket többé közszolgálatban alkalmazni
· A rendőrség megmarad-> feladat: közbiztonság megteremtése minden településen
· A falvak saját őrséget hoztak létre (polgárőrség), ahogy átvonult rajtuk a front.
· A rendőrség leginkább az MKP-tól függött, mert Erdei Ferenc kriptokommunista kisgazda vezette a Belügyminisztériumot. A régi rendőrségből megtartották a közlekedésrendészetet és a bűnüldöző szervezetet. Viszont új részleg: politikai rendőrség.
· A hadsereg állománya nagyon kicsi volt, a rendőrség állománya viszont 40 000 fő.
A földosztás
· Földek 40%-a nagybirtokhoz tartozott (
· A Koalícióban mindenki földosztást akart, de a hogyanban már nagyon különböztek a koncepciók.
· A kisgazda párt elsősorban gazdasági, az MKP politikai-szociális kérdésnek tekintette.
· 600-as miniszterelnöki rendelet a nagybirtokrendszer felszámolásáról
· 45 . márc. 7-én született meg a törvény
· Szovjet katonai hatóságok is sürgették a földosztást, Vorosilov is a SZEB elnökeként
· Parasztpárt: kisegzisztenciák támogatása a lényeg, kisgazdák: életképes birtokokat kell létrehozni.
· Mo. lakossága: 1939es népszámlálás szerint:8,7 millió; 1941-es népszámlálás: 9,3 millió
· 1 millió agrárproletár volt, fél millió szegényparaszt, 250 ezer kisparaszt (5-
· A módos parasztokat a Rákosi-rendszer „zsíros parasztnak” fogja hívni…
· Még agrárszektor: 5000 úri birtokos (200-
· Birtokstruktúra területenként eltérő: gazdagparaszti birtokok: Alföld
· Dunántúl: nagybirtokok
· Tiszántúl: közép- és kisparaszti birtokok
A 600-as miniszterelnöki rendelet
· Földigénylő bizottságok átalakulnak földosztó bizottságokká
· Kp-i földosztást intéző bizottság elnöke Veres Péter népi író
· Földelkobzás a „háborús- és népellenes” bűnösöktől: ennek minősültek a magyarországi németek is!
· Kisajátítás: ismer fokozatosságot. Teljes kisajátítás: 1000 holdon felüli nagybirtokok, ipari- és banktőke birtokai mérettől függetlenül. Fokozatos kisajátítás: Bp. körzetében max 50 holdat lehetett visszaadni.
· A birtokmentesítésbe az MKP a Koalíció fenntartása érdekében ment bele.
· Végül a több, mint 3000 község 96%-ában volt földosztás, 4%ban nem, mert nem volt mit.
· Átlagosan 5,1 kataszteri holdat juttattak.
· -> arisztokrácia eltűnt
· Kisparaszti gazdaságból sokkal több lett, mint előtte
· De maradtak agrárproletárok is. Nem szűnt meg, de szűkült a paraszti polarizáció ollója.
· Sok életképtelen, pici birtok jött létre-> kollektivizálás talaja
· Weisz és Chorin átadta vagyonát a németeknek, h a saját életét megmentse-> ezek a hatalmas földtulajdonok nem vettek részt a földosztásban
Társadalmi változások
· Rengeteg kisüzem tulaj nélkül maradt 45-re a Holocaust miatt
· Felner Pál, Fenyő Miksa: gyáriparosok országos szervezetének csúcsai, angolszász orientációjuk miatt kerültek most előtérbe
· Kisiparosok beáramlása pártokba: Kisgazdapárt, Szocdem Párt, MKP
· Középpolgárság politikai aktivitása is megnőtt
A pártok bázisai
· MKP és szocdemek: ipari munkások
· Munkásarisztokrácia és szakképzett munkások inkább a szocdemekhez húztak, a rosszabb körülmények között élők (bányászok, építőmunkások, textilmunkások) az MKP-hoz.
· 1948 Magyar Dolgozók Pártja: MDP
· Nemzeti Parasztpárt: a falusi szegénység pártja, MKP és szocdemek szövetségese. Volt gazdasági cselédek, mezgazd napszámosok, szegény- és kisparasztok, és értelmiségiek is: népi írók, falusi tanítók, papok. Azok a szegények, akiket az MKP és a szocdemek nem tudtak megnyerni.
· Szocdem és parasztpárt együttműködése problémás volt, a népi-urbánus vita továbbélése miatt.
MKP
· MKP tagsága: egyrészt aki előjön az illegalitásból (Kádár, Rajk László, Kis Károly), másrészt aki a moszkvai emigrációból jön haza (Rákosi, Gerő, Nagy Imre, Farkas Mihály, Révai József)-> a 2 csoport között látens feszültség volt
· Rákosi M. a főtitikár
· Szabadnép az újságra
· Szabad föld: a vidéki lapja
· Megszüntették a tagfelvételi procedúrát
· Kispolgárok, agrárproletárok, kisnyilasok (is!)
· Számoltak a más pártokban működő kriptokommunistákkal is: Dobi István, Erdei Ferenc, Darvas József (kisgazda), Dinnyés Lajos. radikálisoknál: Halász Aladár, Kende Zsigmond. Szocdem párt: Marosán György.
Szociáldemokrata párt
· Markáns szocdem csoport: polgári demokráciát akartak: Kéthly Anna, Szeder Ferenc
· Kommunistákkal együttműködő szárny: Szakasics Árpád főtitkár, Bán Antal, Marosán György.
· Lapja a Népszava 1890-től
· Vidéki lap: Föld és szabadság
Nemzeti parasztpárt
· Markáns parasztpárti politikát vivő szárny: Kovács Imre főtitkár
· Centrum: Veres Péter
· MKP-vel együttműködők: Darvas József
Kisgazdapárt
· MKP-val együttműködők: ez a legkisebb szárny, 2 felé oszlott: szegényparaszti tagozat (Dobi), és „O-csoport” (Ortutay Gyuláék)
· Tildy Zoltán a centrum és az „O-csoport” között
· Centrum: Nagy Ferenc pártelnök, Kovács Béla főtitkár, Varga Béla,
· Paraszti-polgári demokrácia volt a centrum célja: pénztőke és bankok bírálata, mert a 29-es válság tönkretette a paraszti világot; nem tűzi ki célnak állam és egyház szétválasztását
· Polgári-módosparaszti szárny (jobbszárnynak is hívják néha): heterogén. Ide tartozott mindenki, aki önállóan nem kapott pártalakítási engedélyt: konzervatív, legitimista, keresztény-demokrata. Jogász értelmiségiek. B. Szabó István, Vásári István és József, Sulyok Dezső, Pfeiffer Zoltán, Gr. Dessewffy Gyula (?).
· Újság: Kis Újság
Választás
· Szervezeti típusú és választási pártokra lehet osztani a 45-ben létező pártokat.
· Szervezeti típusú párt: tagnyilvántartás folyamatos és a párt szervezeti élete is. Területi elv alapján rendeződik.
· Választási pártok: párt vezetősége csak mint választókra épít a tagokra, helyi szinten nem tart fenn irodákat, nincs rendszeresen taggyűlés. Tagozati rendszer: pl. mérnök tagozat…
· MKP, Szocdem Párt, FKGP, Polgári Demokrata Párt: választási párt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése