2011. szeptember 14., szerda

Magyarország jelenkori története 1944-1990. 1. (2011.09.14.)

·        Vizsga:
o       Két monográfia beható ismerete, amik a korszakról szólnak
o       Előadások tartalma
o       Pölöskei-Gergely-Izsák tk.
o       Írásbeli beugró: 8 kérdésből 4-re jól kell válaszolni min.

·        1944. márc. Horthy találkozója Hitlerrel. Elkezdődött Mo. szőnyegbombázása. 6 hónapra fronttá vált Mo.
·        1944. dec. A Szt. István krt-on lámpavasakra akasztottak fel szocdem vezetőket. A szovjet hadsereg első dolga is emberek lámpavasra húzása volt.
·        Andrássy út. 60. „Hűség háza”
·        1945. január: Vorosilov Mo-ra érkezik, vele egy vonaton jön Rákosi
·        M. Vorosilov is megszálló hadseregként beszél a Vörös Hadseregről, amikor eltartására utasít. A megszállást a fegyverszünet (45.jan.20.) szabályozza és a békeszerződés (47.szept.17.) zárja le jogilag. 55-ig azért állomásozott ideiglenesen a szovjet hadsereg Mo-n, h biztosítsa az Ausztria területére való utánpótlást, 55 után a Varsói Szerződés miatt.
·        SZEB=Szövetséget Ellenőrző Bizottság. Vorosilov volt az elnöke, volt amerikai tagja is, de csak tanácskozási jogkörrel. Mindenhol vegyes volt az e bizottság, csak a nyugati érdekszférába sorolt területeken a szovjet tagnak nem volt beleszólása semmibe.
·        1945. nov. kvázi szabad választások Mo-n-> 83%-ot kaptak a demokratikus pártok, 17%-ot (800 ezer szavazat) az MKP, mögötte a SZEB és a szovjet hadsereg
·        Ausztria és Finnország kicsúszott a szovjet szférából a szovjet részleges megszállás és jelenlét ellenére. Szerencsés Károly szerint sikerülhetett volna Mo-nak is, ha a szocdemek a demokratikus erőkkel szövetkeztek volna a kommunisták helyett. (Meg Ausztriában és Finnországban csak 1-2 %ot kapott a kommunista párt, a 17 % azért nem elhanyagolható…)
·        A VH veszteségei:
o       850 ezer főnyi emberveszteség a trianoni határok közti területről. Ebből katonai veszteség: 160 ezer fő. 100 ezer fő szintén a háború következménye, 280 ezer fő hadifogoly, 310 ezer zsidó.
o       600 ezer fő SZU-ban hadifogoly, ebből 200 ezer fő civil (Malenkij-robot)
o       Angolszász hadifogságban 300 ezer fő, ebből 100 ezer soha nem tért vissza
o       Területi veszteség: 37-es decemberi határok álltak vissza a békeszerződés szerint, trianoninál is kedvezőtlenebb, mert Pozsonnyal szembeni területeket még hozzácsatoltak Csehszlovákiához
o       A nemzeti jövedelem 49%-a semmisült meg
o       Bp. épületeinek 75%a semmisült v sérült meg, nagyobb városokban 11%
o       Az összes dunai és tiszai híd
o       Rablások, erőszak. A szovjet hadseregnek voltak zsákmányszerző alakulatai is: könyv, műtárgy, pénz, termény, gyárak leszerelése, minden. Filmarchívum, könyvtárak kifosztása. Ezt a békeszerződésben meghatározott jóvátételre alapozták (300 millió dollár). Azt, h mi mennyit ér, a szovjetek határozták meg. 1952-ig fizetett Mo. jóvátételt. Kiderült, h gyárak leszerelése helyett több értelme van a terméket elvinni-> jóvátételi termelés.
o       1944-ben 24 ezer autó volt Mo-n, 45-ben 1500 maradt.
·        Csehszlovákiával szemben úgy rendeződött a jóvátételi tartozásunk, h a kitett felvidéki magyarokat kifosztották, mielőtt átdobták volna őket, erre Mo. közölte, h akkor tekintsük kiegyenlítettnek a tartozást…
·        1946-ban export 46%-a, import 49%-a folyik a SZU-val-> elköteleződés
·        Az USA és Nagy-Britannia nevében is a SZU írta alá a fegyverszünetünket
·        A Rákosi-rendszer annyira irracionális volt, h mindenki érezte, h nem tarthat sokáig

·        Ideiglenes Nemzetgyűlés Debrecenben: 230 fő. Közülük páran még Moszkvában voltak, Rákosi M. is. Elnöke Zsedényi Béla. -> MKP és Szocdem párt együtt abszolút többséget alkotott (írásban pol szövetséget kötöttek korábban: együtt harc a proletárdiktatúráért, a marxizmus-leninizmus sikeréért, és a munkás-paraszt egységért)
·        1945. jan. 22. Kormány Dálnoki Miklós Béla vezérezredes vezetésével. 44. okt. 15-én, Horthy átállási kísérleténél átment a szovjetekhez, ezzel érdemelte ezt ki. A kormányban nem volt kommunistatúlsúly. Kommunisták: Nagy Imre – földművelésügyi min., Molnár Erik párton kívüliként, Erdei Ferenc: Parasztpárt tagja, de igazából kriptokommunista.
·        A Kisgazdapártban Dobi István volt az MKP informátora. Vicc: Miből fog élni Dobi, ha nyugdíjazzák? -> visszaváltja az üvegeit (alkesz volt). Később min.eln. lesz
·        Az informátorokon lívül lehallgató készülékeket is alkalmazott az MKP a többi pártnál, ezért Farkas Vladimir (Farkas Mihály fia) felelt
·        Kádár puritán proli volt, de az emberei nem
·        Hitler nagyon szépnek találta Bp. látképét, olyanná akarta formálni Linzet, a II. VH végére tényleg kb. ugyanúgy nézett ki a két város…

Nincsenek megjegyzések: