A CEU Weekly szerkesztőségi tagjaként igyekszem támogatni a diáktüntetéseket. A cikk eredeti megjelenése: http://ceuweekly.blogspot.hu/2012/12/hungarian-students-want-to-save.html

Hungarian Students Want to Save Hungarian Higher Education

Last week Prime Minister Viktor Orban's government announced new cuts in higher education. From the next academic year the government plans to fully finance only 10,480 university students, two-thirds fewer than this year (which is already significantly fewer than before). They will partly finance the tuition of 46,000 more, these 46 000 students will be practically forced to either take student loan and become indebted, or leave Hungary for those EU countries which provide free higher education. An additional problem is that the government made this decision without consulting professionals involved in higher education or student unions, and the decision was made public only in December, one and a half month before the application deadlines. Consequently, future applicants could not know whether there would be state-financed places at the faculties to which they might have prepared themselves for years.

This was the very last drop after last year’s radical cuts. Hungarian students now are reacting with passionate demonstrations, in high schools, university buildings and in the streets as well, despite the freezing cold. The students, staging the second spontaneous protest march through the streets of Budapest, are demanding that the government give up its plans and start a public dialogue about the reform of higher education, involving student organizations and universities.

Demonstrations are not taking place only in the capital. Students of Pécs, Szeged, Miskolc and Nyíregyháza also organize protesting activities. Since students and prospective students usually have parents and grandparents, older members of the society started to realize what is going on in our country. We will see next year how many thousands of Hungarians emigrate because of not having opportunity to study in their homeland. Hungary has a long tradition to give its intelligentsia to the world by making their lives impossible here. Nevertheless, the protestations will continue next week, now there is still some hope that the political elite will understand the simple message of the students: “Do not send us away!”

Agnes Kelemen

Na, holnapra viszont sikerült nagyon finom ebédet főznöm. Paradicsomos-zöldborsós csirkefalatok, mértékletes fűszerezéssel, viszont 3 különböző fajta hagymával. Viszont tényleg kétségbeejtően gazdaságtalan 1 v 2 adagot főzni. Nyilván béna vagyok és nem sikerül a legolcsóbb boltokat kiszúrnom, de annyira nem érdekel az ügy, hogy messzebbre menjek vagy összehasonlító árelemzést végezzek. És ha az időt is beleszámítom, ami a legdrágább, akkor végképp rossz befektetés ez a magamnak főzősdi. De most azért büszke vagyok magamra. :)

Ma láttam élőben Vincze Kata Zsófiát, sőt ültem is mellette a bölcsészkari vallástudomány konferencián. LOL! Remélem egyszer majd én is okot szolgáltatok rá, hogy valaki megemlítse a blogján vagy a naplójában, hogy találkozott velem. :)

Játszani a felnőttet

Ma reggel és délelőtt takarítottam is, vásároltam is, főztem is és sütöttem is. Egy csomó olvasmányt is sikerült kijegyzetelni. Így is azt kell megállapítanom, hogy rettentő időigényes ez a háziasszonyosdi. :) Az egzotikus ebéd (ananászos-pirított rizs) nem jött össze, mivel 1. a boltban csak olyan fajta ananászkonzervet találtam, amit konzervnyitó nélkül nem lehet kinyitni. 2. Az őszibarack befőttet, amit ahelyett vettem, szintén nem sikerült kinyitnom. Így végül egy szójaszósszal leöntött rizi-bizi lett az egészből (sajtkockákkal), ami megalapozta leendő gyomorfekélyemet, mert mint utólag megéreztem, a gyomrom nem vágyott ennyi szókaszószra és cayenne-i borsra így egyszerre.

Múlna már el

Ma szegényebb lettem egy bölcsességfoggal, amit az ínyemből operáltak ki, mielőtt még kinőne teljes terjedelmében és összenyomná az összes többi fogam. Még soha-soha nem fájt ennyire semmi. Persze emlékeztetem magam rá, hogy emberek ennél sokkal rosszabb dolgokat szoktak elszenvedni. De ettől még szenvedek.

Minna Rozen: Five Hundred Years of „Daughter Trouble”: Jewish Families and Their Daughters in the Ottoman Era

·         „daughter trouble” usual formula in letters in the 16th century

·         in the Ottoman world a man’s honour was measured by the behaviour of the women of his family

·         child marriage considered to be protective for the morality, because in this way at reaching sexual maturity, people had already sexual partner

·         multi-generation, extended households

·         sandix=dowry boksz

·         spinterhood considered as danger for the society, for the community’s survival

·         gelin kemeri (engagement belt)-> for Christian, Muslim and for Jewish girls alike: marked that she belonged only to one man from that time

·         14 suicides in Istanbul till the 17th century, all of them young females. Minna Rozen found it out from research of tombstones

·         Kalamaria: a district of Salonikabuilt up by the Jewish community

·         Jews of Turkey were involved in the I. World War from the beginning

·         1880s Jewish refugees from Russian Empire-> very poor-> prostitution

·         Balkan wars + I. World War changed everything, the Empire and the patriarchal (Jewish) family collapsed alike

·         Salonika –tobacco industry: daughters of empoverished families became workers in tobacco factories: many of them at the age of 12 or 13!, in order to collect money for marriage-> 1920s trade unions

·         -> women became more independent-> dancing hall, trade union-> getting know men not chosen by the parents…

·         the situation was worse in Istanbul: less available job for women, they had to go to serve well-to-do families

·         in Istanbul only half of the Jewish community was Sephardic, in Salonika almost all of it

·         the „Buda” congregation in Istanbul existed from the mid-16th century

·         multiple married men very rare even amongst Sephardim

·         Jewish women used to turn to Shariya courts with their complainst about husbands! and the Shariya court could force husbands to behave better (but could not arrange divorce of Jewish marriages)

·         Jewish women are not in inheritance line, but in case of becoming widows they get back the dowry

·         intermarriage to muslims could happen only either in the highest or in the lowest social layers and from the 19th century, because middle class girls did not ever meet non:Jews and did not speak a single word in Turkish

Jewish Studies public lecture at CEU, 2012.09.27.

Hurrá, fel vagyok tüntetve mint a CEU hallgatója :)

http://nationalism.ceu.hu/node/23926

http://web.ceu.hu/jewishstudies/research.htm#cphd

Egyre több számomra kedves utcanév tűnik el

Értem, hogy miért rühelli a jelenlegi városvezetés Károlyi Mihályt és miért akarja eltüntetni ezt az utcanevet. De mi a jó abban, ha a Károlyi családról nevezik el? Károlyi Mihálynál csak még kínosabb asszociációk támadhatnak abból a családból. 1. Károlyi Sándor, aki megkötött egy bizonyos kompromisszumot Rákóczi háta mögött. Nem volt az feltétlenül rossz, de egy népnemzeti rezsim zászlóvivőjének nem alkalmas. 2. Károlyi György, aki a megtestesült konzervativizmus volt.

Tudják ezek, hogy mit tesznek? Nem lehetne, hogy pár utcanév azért megmaradjon a városban? Talán egyszerűbb lenne áttérni arra, hogy számokkal különböztessük meg az utcákat, mint New Yorkban.

Rómának szeretettel

Sajnos ez megint egy olyan Woody Allen-film, ami nagy csalódást okozott. Van valami abban az elméletben, hogy Woody felváltva csinál jó és csapnivaló filmeket. Nagyon kevés jó ötlet van a forgatókönyvben, ellenben túl sok hülyeséget sikerült összehordani. De az operatőr jó volt, Rómáról csodálatos képeket lehet látni, kicsit meg if fájdult a szívemnek az a darabja, amit ott hagytam. (Csak mondjuk szép rómás képeket magunktól is tudunk keresni a google-on, ezért fölösleges volt leforgatni ezt a filmet.)

A szinkronizálás védelmében

Sokat dicsérik azt a tényt, hogy Svédországban még a gyerekfilmek közül is egy csomó szinkron nélkül megy, és ezért a svédek gyerek koruktól jobban tudnak angolul, mint mi. Erről nekem mindig az jutott eszembe, hogy oké, de a magyar színészek miből élnének, ha nem lenne ilyen tömegipar a szinkronizálás, másrészt meg mi lenne a szinkrondramaturgokkal. Ez utóbbi azért jutott eszembe, mert az anyukám legjobb barátnője nagyon jó szinkron dramaturg volt (Székely Anna) és sokat hallottam lelkesen beszélni a szakmájáról, nem csak megélhetési céllal végezte a munkáját, hanem rengeteg kreativitást fektetett bele és izgatták a szakmai problémák. Szóval a szinkron-dramaturgia a műfordítóéval egyenrangú hivatás szerintem, mindkét esetben az alapanyag (irodalmi mű vagy film) és a fordító minősége dönti el a végeredmény színvonalát.

Ma délelőtt, amint elkezdtem nézni a Szex és New York filmváltozatát DVD-n angolul (igen, most bárki nyugodtan megvethet érte, hogy nem elég, hogy a Viasat 3-on meg szoktam nézni az epizódokat, még a film is meg van DVD-n), rájöttem, hogy ha legelőször is eredeti nyelven találkoztam volna a sorozattal, akkor egyetlen további részt sem néztem volna meg belőle, mert mind a négy főszereplő elviselhetetlen hangszínnel csipog, de Sarah Jessica Parker kifejezetten picsog. Spilák Klára (Sarah Jessica Parker magyar hangja) orgánumával viszont még a leges legnagyobb közhelyek is érdekesnek hangzanak és nem bántják a füleim.

Stockholm

Ez az összefoglaló nem lesz most nagyon rendszerezett, csak benyomásokat írok le, amik eszembe jutnak, mint egy igazi naplóban. Stockholm nagyon szép, tele van gyönyörű épületekkel, a belvárosi szigetek picik és közel vannak egymáshoz, jól el lehet lenni gyalog. Ugyanakkor az időjárás még augusztusban sem vonzó: mindennap kellett napszemüveg is, széldzseki is és esernyő is, mert széles skálán mozog az időjárás minden egyes napon belül. Imádom, hogy galambok helyett sirályok flangálnak a tereken. (A város területének egyharmada tenger, másik harmada zöld terület, és csak a maradék város tulajdonképpen.) Az "utca embere" valóban tud angolul kommunikálni. Valamint Isten áldja az arabokat és a törököket, csak az ő kajáldáikban volt számunkra elérhető áron élelem. :) Magyar szakos anyám remélem büszke rám, hogy elzarándokoltam a lapp identitásról szóló külön kiállításra. :)

Stockholm zsidó szempontból

Nagyon fontos élmény volt, hogy a zsinagógai idegenvezetőnő emlékezett a nagypapám unokatestvérére, Évi nénire, aki februárban halt meg. Rajta kívül is majdnem minden sírkőn magyar nevek szerepelnek a stockholmi zsidó temetőben. A stockholmi holokauszt emlékművön sikerült az összes rokonunk magyar nevét hibátlan helyesírással feltüntetni, nem úgy mint a magyar holokauszt múzeumában, a Páva utcai udvaron... Ugyanakkor a svéd zsinagógában Kristóffal elég büszkék lehettünkrra, hogy magyarok vagyunk, mert az idegenvezetőnő siránkozott, hogy a legtöbb svéd azt sem tudja ki volt Raoul Wallenberg, mire kifejtettem, hogy Pesten ez nem olyan jellemző és én magam tárlatvezető voltam az utazó Wallenberg-kiállításon. Az idegenvezetőnő nagyon szimpatikus volt egyébként, elmondta azt is, hogy az ő orosz ortodox apja soha be nem tette a lábát ebbe az orgonás neológ zsinagógába, ahol ő dolgozik. :) A "The Great Synagoge of Stockholm" keletkezéstörténete kb. ugyanaz, mint a Dohány utcaié: sok asszimiláns és liberális érzelmű nagyvárosi zsidó (akik Stockholm esetében evangélikus templomba jártak) összeállt rongyot rázni és épített egy gyakorlatilag keresztény székesegyházat. Csak náluk a név ellenére tized akkora az eredmény, mint nálunk. :) Persze nem a méret a lényeg. Nagyon tetszik például az orgonájuk, amit direkt kinyitott Széfer Tóra alakúra építtettek meg.
Megtudtuk, hogy Svédországban a 70-es évek óta tilos a kóser vágás, mert azt tartják humánusnak, ha elkábítják a levágandó állatokat. Így viszont sem kóser, sem hálál húst nem lehet előállítani. Az utóbbi probléma elég sok svéd állampolgárt érint. Ezzel kapcsolatban biztos van, aki a felvilágosult antiklerikális-szekuláris államhatalmat ünnepli, szerintem viszont ha annyira jó fejek akarunk lenni az állatokkal, akkor legyen tilos levágni őket. Így viszont, hogy csak pont úgy nem lehet állatot ölni, ahogy két vallás hagyománya sok század alatt kialakította, egyébként úgy, hogy ne járjon sok fájdalommal, így szerintem az a végeredmény, hogy a svéd törvénykezésben az állati jogokat preferálják a vallási- és lelkiismereti szabadságjoggal szemben.

Stockholm történészpalánta szempontból

Minden múzeumban, amit láttunk istenien vannak megrendezve az állandó kiállítások. A Skansen, a Vasa Múzeum, a Modern, a Nemzeti, és az Északi Múzeum is azt mutatta számomra, hogy igen, így kell kiállítást rendezni: professzionális, informatív, élvezetes, de nincs túlhajtva az interaktivitás, hanem mégiscsak a szakemberek mondják meg a tutit a 30 éves háborúról... :)
Az időszaki kiállításokról az ellenkező volt a benyomásom, Yoko Ono Grapefruit c. kiállítását pl. bár feledni tudnám. De sajnos a rossz emlékek is makacsul tartják magukat az agyban.
A történelmi kiállításokon dominál a néprajz, nem próbálnak úgy tenni, mintha Svédország nem egy porfészek lett volna a 30 éves háború előtt. A mai helyzetükre viszont annál büszkébbek, a nagy szocdem hagyományoknak nyomát sem észleltem, a szolidaritás mintha kihalt volna: hurrá nem vagyunk az eurozónában, vesszen az euró nyugodtan és mindenki dögöljön meg. Nyilván sarkítok és nincs reprezentatív mintám, csak 5-6 rokonom megnyilvánulásait ismerem. De akkor is hiányoltam a jóléti modell és a szocdem hagyomány nyomait, igazi vadkapitalista-pénz-körül-forgó benyomást keltett bennem Svédország.

Stockholm vallástudományos szempontból

A legreprezentatívabb svéd evangélikus templom a Storkyrkan ("Nagytemplom"), mert onnan indította el Olaus Petri a svéd reformációt. Ott is temették el. Ez a templom gyakorlatilag katolikusnak néz ki, megtartottak egy csomó gyönyörű középkori képet és szobrot. A kedvencem Szent György és a sárkány, amin a sárkány tüskéi jávorszarvas-agancsból készültek. Abba a templomba is bementünk amúgy, ahol az a Bernadotte nyugszik, akitől a jelenlegi dinasztia származik. Apropó: utána kell néznem, hogy ő maga áttért-e az evangélikus hitre, ahhoz hogy megkoronázzák.

Latinosan

baccalaureata lettem ma. :)

Csatáryról a szakirodalom

"Mind Horváth, Mind Csatáry kiélte szadista hajlamait az elrejtett értékek utáni kutatás, valamint a zsidók bevagonírozása során." (Randolph L. Braham: A magyar holocaust. I. köt. Bp., Gondolat, 1988. p. 432.) A különös szadizmus áról szóló visszaemlékezések az Eichmann-per dokumentációjában vannak! (Israel Police. Bureau 06, Eichmann Trial 1314. dok.)

Gasztronómiai tapasztalatok Kelet-Magyarországon

A jászszentandrási nyaralás során váratlan gasztronómiai tapasztalatokkal gazdagodtunk Kristóffal: a struccot  és a rántott békacombot is alkalmunk adódott megkóstolni, ami annál meglepőbb volt, mivel egy nem éppen központi fekvésű faluban történt, a világ leglepukkantabbnak kinéző vendéglőjében (szerencsére nem budapesti árviszonyok mellett). A képen látható a külcsín, ami miatt itt egy kis reklámot akarok csinálni neki, az viszont a belbecs: a nagyon-nagyon kedves pincérnő és a kiváló mesterszakács. Szóval mindez Jászszentandráson lelhető fel, a Mártírok utca 12. alatt. :) Ahhoz, hogy blogbejegyzést szenteljek egy kajáldának igazán kiválónak kell lennie, mert önmagában nem annyira szokott megfogni a téma.

Egy az Isten...

Délelőtt megnéztem a "Hivatásunk az élet - A reformáció és a nők" c. kiállítást a Deák téri Evangélikus Múzeumban. Úgy tűnt, teljesen meglepődtek, hogy jött egy látogató a kiállításra, úgyhogy az egyik ott dolgozó hölgy önkéntes tárlatvezetést rögtönzött nekem többek között azzal a zseniális aranyköpéssel megfűszerezve, hogy "Mondjon nekem egyetlen híres izraelitát, aki nem fasori diák volt!" :) Ennél a pontnál még nem tudta, hogy érintett vagyok, az egész szóhasználatából az derült ki, hogy az izrealitát tartja a PC megnevezésnek. Miután elbeszélgettünk arról, hogy hol és mit tanulok és hogy ő mit és hol tanított, megkérdezte, hogy egyébként evangélikus, református, vagy katolikus vagyok-e, mire persze kiderült, hogy egyik sem, úgyhogy sietett elmesélni, hogy az ő lelkész édesapja megmentett 44 nyarán a deportálástól egy zsidó anyát és két lányát, valamint megnyugtatott, hogy az Isten az egy. De minden szolidaritás mellett meglepődött, hogy engem érdekel egy ilyen kiállítás. Pedig nem az a legtermészetesebb, hogy az ember csakúgy elmegy az evangélikus múzeumba, ha érdekli az időszaki kiállítás témája?

Egyébként nem csak a hölgy kedves, a kiállítást is érdemes megnézni, ha érdekel valakit a reformáció és a nők.

Az államvizsga tanulsága

Megpróbálom szó szerint idézni Gerő Andrást:

"Magának nagyon jó a beszélőkéje, épp mondtam a kollégáknak, hogy a férjének nehéz dolga lesz, ha vitatkozni akar magával." :)

Júniusi hétköznap...

Újra kiadták Körmendi Ferenc egyik regényét, a Júniusi hétköznapot. Körmendi Ferenc a 30-40-50-es években nagyon sikeres író volt, én Rómában hallottam róla először, amikor a Sapienzán az egyik tanáromnak Márai Sándor után a következő magyar, aki eszébe jutott, Körmendi volt. Ugyanis a Bompiani kiadó az utóbbi években is ki szokta adni a regényeit. Itthon eléggé feledésbe merült, de mivel a jelenlegi magyar politikai rezsim a 30-as évekbelinek a karikatúrája, itt a remek alkalom az akkori irodalom reneszánszára. A Júniusi hétköznap egy zsidó kisember és hungarista ismerősének ugyanazt az egy júniusi napját követi párhuzamosan (1939 júniusáról van szó). A zsidó fiatalember felismeri, hogy Magyarországról menni kell. De áldozata lesz a Dohány utcai zsinagógánál rendezett merényletnek, aminek a hungarista ismerős pedig szervezője.
A tegnapi könyvbemutatón magáról a könyvről sajnos alig esett szó, mert a regény témája annyira aktuális sebeket tép fel, hogy teljesen lekötötte a bemutatóit a jelen politikai környezetének vitatása: Vári Györgyöt, György Pétert és Groó Diánát. A történész szakértő alig jutott szóhoz. Szerintem fölösleges volt ennyit taglalni Körmendi aktualitását, mindenki számára nyilvánvaló, hogy a Napvilág Kiadó 2011-ben miért ad ki újra egy a 30-as évekbeli magyar antiszemita környezetről szóló könyvet és azt miért a Spinozában mutatja be...

Vigyázat, most unalmas és enyhe paranoiára utaló bekezdés következik, zárójelbe is teszem, hogy könnyű legyen átugorni: 
(György Péter jól megmondta, hogy ne higgyük, hogy csak zsidónak lenni rossz ma Magyarországon, mindenki másnak ugyanannyi oka van rosszkedvűnek lennie attól, hogy itt él. Ebben igazat adok neki, engem például vigasztal, hogy hát ha nagyon nem akarnak itt magyarnak tekinteni, akkor abszolút van számomra hely máshol e világon... És egy kis fekete-humorérzékkel sok mindent lehet értékelni.
Azt a helyzetet, hogy 1-2 szélsőséges nacionalista megkérdőjelezi több százezer honfitársának nemzeti identitását (hiába született itt és hiába anyanyelve a magyar, de nem tekintik annak, mert cigány vagy zsidó emellett), vigyük végig a gondolatmenetet, hogy kiderüljön az abszurditása: mi van, ha kitöröljük a magyar irodalomtörténetből és a magyar Nobel-díjasok névsorából a "nem árja-színmagyar" írókat? Akkor is nagyon sok mindenki marad, akire büszkék lehetünk. De miért baj az, hogy Petőfiék mellett magyarként büszkék lehetünk Örkényre, Neumann Jánosra, Teller Edére, és Radnótira is?)

VISSZATÉRVE:
Mindamellett kiderült számomra a könyvbemutatón, hogy Molnár Ferencet illik lenézni irodalmi körökben. Támadt bennem egy halvány gyanú, hogy olvasni sem illik, hiszen Lukács óta mindenki tudja, h kispolgári szemetet írt, tehát ciki... Mert ha olvasnák az irodalmárok, akkor nem kéne ennyire lenézni szerintem. Azt hiszem, hogy egy pici irodalmi érzék szorult belém, és egy csomó kedvenc írómról tudom, hogy nem zseniális. Például Isaac Bashevis Singer nem feltétlenül zseni, tudatában is vagyok annak, hogy azért szeretem, mert egy engem érdeklő világot örökített meg minden írása. De Molnár Ferenc írásaiban szerintem ott van az a többlet, ami megkülönbözteti az irodalmi tehetséget a profi újságírótól. De hát ha Molnár Ferenc kispolgári író, akkor jelentem kispolgár vagyok... De töri szakosként legalább nagyra tudom értékelni, hogy bemutattak Standiesky Évának :)

Molnár Ferenc: Útitárs a száműzetésben - a számomra érdekes infók

·   1950-ben jelent meg eredetileg, New Yorkban, „Companion in Exile” címen. Magyar fordítás először 1958-ban.

·   Ez az 1999-es fordítás tragikus, kritikán aluli, pont annyira jól egyezteti az egyes és többes számokat meg a mondatrészeket, mintha google translator-ral fordították volna. (elvileg Stella Adorján követte el)

·   Keret: meghalt Vanda, Molnár Ferenc titkárnője (és szeretője?), aki együtt emigrált a Molnár Ferenc-Darvas Lili házaspárral Nyugatra a Hitlerei elől. Vanda halála (1947) után azokból a levelekből, amiket Vanda írogatott haza Budapestre az emigrációból, Molnár lejegyezte az önéletrajz „kis színeseit”.

·   M. F. teljesen odavolt az Isteni Színjátéktól. A mű magyar fordításai, amiket a 20. sz. elején olvasni lehetett, M. F. szerint feltűnően rosszak voltak. M. F. Dante-imádatának emlékeit őrzik A vörös malom c. darabjának szereplőinek nevei. Az ördögök nevei: Malacoda, Rubicante, Draghinazzo, Alichino, Calcabrina, Cagnazzo, Scarmiglione, Libicocco és Fartarello. A magyar és német színigazgatók kifogásolták, h olyan nemzetközi helyen, mint a Pokolban, minden ördögnek olasz neve legyen, akkor M. F. ezt mondta: esze ágában sincs válogatott ördögneveken törnie a fejét, amikor azt már elvégezte helyette egy olyan kiváló szakértő, mint Dante. J

·   M. F. Baráth Ferenc tanácsára annyira megtanult finnül, h el tudta olvasni a Kalevalát.

·   A Pál utcai fiúkból készült hollywood-i Frank Borzage-film díjat kapott a celencei filmfesztiválon-> a Corriere szerint a közönség sírt a meghatottságtól, a film hatására 6 különböző olasz könyvkiadó adta ki 6 különböző fordításban A Pál utcai fiúkat!

·   Vanda egy budapesti látogatása alatt levélben írta M. F.nek Genfbe: „Az éjszaka felhívott Salusinszky, Az Est szerkesztője, és közölte, hogy az olasz követség sajtófőnöke körültelefonálta a lapokat egy érdekes hírrel. Eszerint az olasz király Mussolini javaslatára a Koronarend parancsnoki keresztjét adományozta magának, <elismeréséül az elmúlt harminc évben Olaszországban bemutatott színdarabjaiért.> Megvettem a reggeli pesti lapokat, de egyikben sem találtam róla egy szót sem. Visszahívtam Salusinszkyt, aki elmondta, hogy éjfélkor ismét telefonált az olasz követség , és kérte, ne közöljék a hírt, mert most jelentették Rómából, hogy Mussolini visszavonta a kitüntetést.” (p. 119.)

·   Emil Ludwig Maussolinivel folytatott beszélgetéseiről írt könyvéből megtudta M. F., h Mussolini 1922. okt. 27-én, a marcia su Roma estéjén, h minden gyanakvást eloszlasson, elment egy milánói színházba és megnézte M. F. A hattyú c. darabját. Így akarta magát békés polgárnak mutatni. J

·   Amikor a Sissit megmerénylő anarchista pere zajlott Svájcban, M. F.-et odaküldték tudósítónak (mert 1-2 évvel azelőtt a genfi egyetemen tanult)

·   A Liliom a budapesti ősbemutatón csendes bukás volt. De később egy csomószor újra játszották külföldön, 1940-ben Amerikában pl. Ingrid Bergman játszott benne!

·   Amikor 1940-ben Mussolini kiutasított pár száz zsidót Olaszo.ból mindenféle dokumentumok nélkül, akkor a nizzai rendőrök saját fizetésükből etették őket és a nizzai „kerületi főbiztos, a Nemzeti Biztonsági Hivatal főigazgatósága különleges rendőrségének főnöke” elintézte, h beengedjék őket Franciaországba útlevél és vízum nélkül.

·   Sajtótalálkozó a Vatikánban XI. Pius idején: a pápai áldás alatt sok újságíró gúnyosan nézett a zsidó újságírókra, akik emiatt feszengtek. A némajáték nem kerülte el a pápa figyelmét, úh ezt mondta mindenki előtt: „Gyermekeim, egy öregember áldása még senkinek sem ártott.” (p. 148.)

·   Amikor Ferenc Jóska modellt ült Ligeti Miklós szobrához, az megemlítette, h van egy fiatal tehetséges író, Molnár Ferenc. Mire a király enyhén szemrehányóan: „Hallom, sok pénzt keres.” J

·   Pletyka volt, ha Berliner Tageblatt egykori szerkesztője, a német-franci barátság nagy szószólója használta először a „Nazi” szót a nemzetiszocialistákra, és pedig gúnyolódási céllal, mert az Ignaz beceneve és zsidók között nagyon gyakori név volt. A szerkesztő tagadta, h ő találta volna ki a gúnynevet, de M. F. szerint csak nem tartotta időszerűnek ennek bevallását a 30-as évek végi Franciaországban…

·   Calvin Coolidge elnök fogadta M. F.et a Fehérházban

·   M. F. is utálta az amerikai kávét, és mindkét helyen, ahol sikerült az USÁban jó kávét innia, kiderült, h a bécsi Meinltől rendelik. J

·   1940-ben M. F. és Ingrid Bergman ugyanazon az óceánjárón érkeztek New Yorkba. A kikötőben nagy ováció fogadta a hajót. Mindketten azt hitték, h nekik szól, de kiderült, h az ünneplők cionisták és Chaim Weizmannt köszöntik, aki szintén ugyanazon a hajón érkezett.

·   M. F. 1896-ban törvényszéki riporterként kezdte újságírói pályafutását. Később állandó cikkírásra kötött vele szerződést a Berliner Tageblatt és a New York American. 2 évig meg oroszországi haditudósító volt az I. VH-ban, haditudósításai Az Est-ben és a Neue Freie Pressében jelentek meg, aztán a londoni Morning Post-ban és Amerikában is. Később könyvben is megjelentek magyarul és németül is.

·   M. F. interjút csinált Pirandello-val Az Est-nek.

·   1946 nyarán Palesztinában megünnepelték a rádióban és a színpadokon M- F- írói munkásságának 50 éves jubileumát. Színpadi műveit dr. Feuerstein Emil lefordította héberre.

·   M. F. apja Gustave Eiffel háziorvosa volt, amikor az Bp-en volt a Nyugati pu. és a Margithíd építési munkálatai idején.

·   1929 Molnár összes színdarabjait kiadták angolul New Yorkban (Vanguard Press)

·   Az ördög volt az első M. F. darab, amit külföldön játszottak: 1908-ban Torinóban mutatták be és több mint 20 évig műsoron volt Ermete Zacconi rendezésében.

·   S. N. Behrmann karcolata 1946-ban a New Yorker-ben M. F.ről

·   1947-ben M. F. megkapta az állampolgárságot. A bíró megkérdezte a foglalkozását, majd közölte, h természetesen tudta, hiszen ismeri a Liliomot, csak a törvény szerint meg kell kérdeznie két tanú előtt. J

The Syrian Bride - A szíriai menyasszony

Nagyon jó film, finom abszurd humorral mutatja be, hogy milyen tarthatatlan helyzetet teremt az, hogy a drúz közösséget kettévágták, amikor Izrael elfoglalta a Golán-fennsíkot. Mivel egy szabálymódosítás miatt az izraeli határőröknek kötelező belepecsételnie a menyasszony, Mona, útlevelébe, hogy Izraelből átmegy Szíriába, a szír határőrök nem engedik be Szíriába a saját esküvőjére (egy szíriai drúzzal készül összeházasodni) az elfogadhatatlan pecsét miatt, hiszen szerintük nem történik határátlépés, mert a Golán-fennsík az övék, tehát Szíriából megy Szíriába... A két határőrhely között a francia vöröskeresztes lánynak kell rohangálnia, aki csak eközben érti meg a helyzetet. Közben vagy fél napot ül Mona esküvői ruhában és esküvői csokorral a kezében a tűző napon, az egész őt búcsúztató családjával egyetemben. A határ másik oldalán meg a vőlegény násznépe teszi ugyanezt.
Persze a vicces jelenetek mögött érezzük, hogy az alaptragikum az, hogy ha egyszer Szíriába megy férjhez a lány, soha többé nem fogják beengedni Izraelbe a saját családjához.
Maga a menyasszony egyébként nem sokszor szólal meg a filmben, az ő esküvője csak ürügy, hogy összegyűljenek a különböző családtagok és megismerjük az ő drámáikat. A nővérét, aki egyetemre akar menni, miután nagyjából felnőttek a gyerekei, a bátyjáét, akit kitagadtak, mert egy nem drúz nővel házasodott össze, aki egyébként egy csúnyácska girhes orosz nő, akinek az arcára van írva valahogy az egész szenvedés, amit a Szovjetunióban felnövés okozhatott (de ezt valószínűleg csak azért vetítem rá, mert épp Ulickáját olvasok). És ott van az apa megaláztatása, akit kitagad a drúz falu azzal, hogy bojkottálja az esküvő előtti ünnepséget mindössze azért, mert jelen van a kitagadott fiú az orosz feleséggel és a szöszi kisfiukkal.
A határőrökön kívül az izraeli rendőrség is kap némi kritikát a filmben, sikerül leforrázni az apát folyamatosan szuttyongató rendőrt azzal, hogy a kitagadott fiúnak eszébe jut megkérdeznie, hogy egyáltalán van-e letartóztatási parancsa, mert anélkül nem túl törvényes egy letartóztatás...Ennek hatására őt visszafogadja az apa. Mona átjut a határon a saját esküvőjére. De mindenki tudja, hogy ez azt jelenti: soha többé nem láthatja viszont a szüleit és a testvéreit.

Molnár Ferenc

Rájöttem, hogy Molnár Ferenc az egyik létező legzseniálisabb író. Olyan karcolatokat írt, hogy halálra röhögöm magam a fekete humorán, miközben megszakad a szívem az emberi sorsokon, amiket ezzel a fanyar humorral megfűszerezve ábrázol. "Az Aruvimi erdő titka" címen adott ki egy kötetet az Osiris 2001-ben Molnár Ferenc karcolataival. Sok minden azokat a tapasztalatait használja, amiket demokrata képviselőként gyűjtött össze.

A demokrácia fogalomtörténete a francia forradalom korától

Brunner, Otto; Conze, Werner; Koselleck, Reinhart (Szerk.): A demokrácia. Budapest, Jószöveg Műhely Kiadó, 1999. (a könyv az ókorral kezdődik, de én csak a francia forradalomtól kezdve jegyzeteltem ki)

IV. A francia forradalom kora

·         a demokrácia szó mai jelentései 1780 és 1800 között alakultak ki és terjedtek el

·         végleg átalakult egy tudományos terminusból általánosan használt politikai fogalommá

·         túlnőtt az államforma jelölésen és szociális + történetfilozófiai tartalommal gazdagodott

1. A történetfilozófiai horizont megnyílása: Wieland, Kant

·         a francia forradalom új demokrácia- értelmezést váltott ki német nyelvterületen

·         Wieland szerint a tiszta demokrácia csak egy városállamban valósulhat meg, egy nagy államban politikai agyrém, önmaga felszámolásába torkollik (~Rousseau)

·         Görres, Schlegel, Arndt vezették be a német nyelvterületen történetfilozófiai elvárás-fogalomként

·         Kant: ahol a hatalommegosztás elrendezett, a törvényhozást képviseleti rendszer biztosítja, csakis ott uralkodik tiszta köztársaság, ami az egyetlen maradandó államalkotmány

·         Kant kiélezte a régi diktumot, miszerint a demokráciát mindig az a veszély fenyegeti, h türanniszba fordul. Szóval a demokrácia eleve despotikus, szemben a monarchiával és az arisztokráciával, azok még alakulhatnak képviseleti rendszerré is (mint II. Frigyes Poroszországa), de persze despotizmussá is

·         Kant kijátszotta az arisztotelészi hármasságot + a monarchia-köztársaság és despotizmus montesquieu-i deskriptív alkotmánytipológiát is. Kant szerint még egy monarchia is elérhette (reform útján) a tiszta köztársaság forradalmi célját.

·         Schlegel: a republikanizmus szükségszerűen demokratikus és „a nem bizonyított paradoxon, miszerint a demokratizmus szükségképp despotikus, nem helytálló.” p. 70. (eredetileg itt: Versuch über den Begriff des Repubikanismus 1796)

2. A „demokrata”

·         Fro-ban, a forradalom idején jelent meg a kifejezés, mint radikális forradalmi csoportok önmegjelölése

·         mint szitokszó, úgy szélesebb kisugárzása lett

·         Németo.ban a francia forradalmat elsősorban a demokraták és az arisztokraták harcaként érzékelték

·         angol nyelvterületen 1789 előtt sem az „arisztokrácia” sem a „demokrata” kifejezést nem használták

·         a „demokrácia” és a „demokratikus” kifejezések éppen angol nyelvterületen tartották meg sokáig pejoratív értelmüket

·         Wordsworth egy 1794-es levelében: „I am that odious class of men called democrats.” p. 75.

·         19. sz. Hollandiában a demokrata szónak pozitív kicsengése volt

·         Németo.ban elszórtan már 1750 óta használatos, közvetlenül a republikánusok szidalmaként idézték

3. A demokrácia, mint politikai-társadalmi csoportfogalom

·         új fejlemény: a demokrácia és a demokratikus kifejezéseket már nem csak államformára használják, hanem társadalmi rétegek és politikai erők jelölőiként is

4. A francia forradalom

·         az új demokrácia-fogalom visszhangja a forradalmi Itáliában 1796 és 1800 között volt a legerősebb

V. A demokrácia, mint a történelmi mozgás mutatója (19. század)

1. Az alkotmánypolitikai értelmezés

·         a 19. sz. európai forradalmaiban és az Egyesült Államok akkoriban előtérbe kerülő alkotmánymodelljében bontakozott ki

2. A demokratikus princípium

·         a szociális kérdés megakadályozta, h a demokratikus remények és a polgári-liberális érdekek problémamentes illeszkedése befejeződjék

·         visszacsatolás

o   a poliszhoz

o   a „régi német szabadsághoz” mármint amit az ókori germán törzsekről gondoltak

o   a protestáns hagyományhoz: mindenekelőtt polemikusan a francia katolikus tradicionalistáknál, ez az eszme Tocqueville Amerika-könyvének köszönhetően lett népszerű

·         a liberális Németo. előítélete: a modern demokratikus mozgalmakban a reformáció utsó konzekvenciái szólaltak meg és a demokrácia jövőbeni fejlődése és sorsa attól függ, h azt a protestáns erők megteszik és fegyelmezik

4. Elválás az ókortól

·         19. sz. végére ált. felismerés, h az ókori és a modern demokráciát mély szakadék választja el egymástól

VI. „Demokrácia” a modern mozgalomban

·         a „képviseleti demokrácia” terminus megalkotásával megtörtént a döntő lépés afelé, h használhatóvá tegyék a demokrácia fogalmát a modern alkotmányok számára

·         Guizot 1848ban: minden (francia) párt talizmánként használja a demokrácia szót

·         ezzel szemben Németo.ban 1848 és főleg 1871 után ált. ellenségesség övezi a szót

a) Az elvek összekapcsolása: Görres, Rotteck

·         Görres: a konstitucionális monarchia új alkotmánytípusát a demokratikus elv segítségével kell meghatározni

·         -> összekapcsolja, harmonizálja egymással a monarchikus és a demokratikus elvet egymással

·         nem csak a monarchia vált egyesíthetővé a demokráciával, hanem a felsőházak révén még az arisztokrácia is

·         a kor demokratikus és monarchikus tendenciáit liberális szellemben – történeti és/vagy észjogi megalapozással –kell kibékíteni

·         a liberálisan felfogott demokrácia mint mozgalom fogalma egy progresszív, de a tradicionális elemekkel kötött kompromisszumokkal korlátozott jövő felé mutatott

b) Az elvek szétválasztása: Gentz, Schleiermacher, Hegel

·         Schleiermacher a demokráciát a törzsi berendezkedés primitivitásához rendelte hozzá, míg a magasabb rendű modern államokat csakis monarchikus berendezkedéssel tudja elképzelni, miután azoknak történelmileg túl kellett lépniük a középállam arisztokratikus köztes fázisán

·         tehát Schleiermacher megfordította a demokrácia felé tartó történelmileg szükségszerűnek látott forradalmár elképzelést, amit Németo.ban Schlegel óta többen megfogalmaztak

·         Goethe: fiatalságunkban, amikor nincs semmink, v nem tudjuk értékelni a nyugodt tulajdont, mind demokraták vagyunk, de idősebb korunkra – a tulajdon és öröklődése miatt –arisztokraták

·         a demokratikus elvet mint konstitutív elemet Hegel 1820 körüli államelmélete elveti. Az elképzelést, mely szerint mindenkinek részt kell vennie az államügyekben, otrombaságnak tartja

·         Hegel elvette a demokráciától a progresszivitás és az elkerülhetetlenség szuggesztív erejét, a demokráciát már túlhaladott dolognak állította be

·         a demokrácia e történetfilozófiai leértékelése Németo.ban tovább hatott, egészen egy saját „német állameszme” képzetének kialakításáig,amely az I. VHban érte el csúcspontját, mint NY-Európával szembeni kontrasztfogalom

2. Az 1848körüli helyzet

·         ahogy az 1848as forradalom megmutatta, Németo.ban a liberalizmus és a demokrácia ellentétesen lépett fel. Tocqueville úgy látta, h hatalmas demokratikus forradalom megy végbe köztünk, ami gondviselésszerű tény, nem lehet feltartóztatni

·         a demokraták és a republikánusok is szívesen nevezték magukat „radikálisok”nak az 1840es évek elején, és mások is őket

·         Angliában már régebben használták a „radikális” kifejezést, Fro.ban az 1835 sajtótörvény miatt terjedt el gyorsan, mert az megtiltotta a „republikánus” szó használatát

·         a fro-i demokraták 1839ben „radikálisokra” és „mérsékeltekre” váltak szét

·         Németo.ban a „radikális” szó 1842től kezdve a „liberálisokkal” való szembenállást jelentett

·         az 1840es évek során a „demokrácia” jelentése fokozatosan konkretizálódott. Hozzá tartozott: népfenség, nemzeti egység, népek szövetsége, politikai egyenlőség

·         a demokrácia eme predikátumait a „radikális” szó is tartalmazta, de ezeken túlmenően egy szellemi magatartást is jelölt, Németo.ban a baloldalhoz, a köztársaság kommunista v szocialista kormányzása iránt is vonzódott, nem csak a köztársaság eszméjéhez önmagában

·         1848ban az ideiglenes német parlamentben is megvolt a demokrata párt, mint ideológiai társaság

·         az egyes német államok parlamentjében is volt demokrata párt, ami elhatárolódott egyrészt a radikálisoktól (kommunisták) másrészt a liberálisoktól (konstitucionális-monarchista)

·         a forradalom gyorsította és kiélezte a liberalizmus és a demokrácia közötti ellentétet. A demokraták a forradalomban és utána is a „rend ellenségeinek” számítottak.

·         1848-49 óta jellegzetes vonása a demokrácia kitagadása a németo.i politikai mentalistásnak

·         „demokratákkal szemben csak a katonaság segít” 1848 novemberében Berlinben megjelent röpirat

3. A „szociáldemokrácia”

·         Fro.ból és Svájcból származó fogalom

·         szociális demokrácia a pusztán politikai demokráciával szemben

·         1864 Általános Német Munkásegyesület újságja Der Social-Demokrat címmel jelenik meg

4. Marx és Engels

·         a nem demokratikus államokban a politikai ember el van választva a magánembertől, csak a demokráciában valósíthatja meg önmagát az ember, mint politikai lény is

·         Marx szerint a fokozatok:

o   a szabadságnélküliség demokráciája a középkorban, amikor a népélet és az államélet azonos volt

o   az állam és a társadalom közti hasadás, a politikai és a magánszféra szétválasztása a modern korban

·         Engels 1843-ban az európai demokrácia eredetének nevezte a francia forradalmat

·         Marx (1852): a szociál-demokrácia a demokratikus-republikánus intézményeket, mint eszközöket kívánja meg, nem azért, h a tőkét és a bérmunkát megszüntesse, hanem h ellentétüket harmóniává változtassa.

·         A tiszta demokráciától a szociáldemokrácián keresztül a forradalmi ugrásig (proletárdiktatúra) vezető folyamatot Marx és Engels 1843 és 1852 között teljesen kidolgozta

6. Kereszténydemokrácia

·         a fogalmat már 1791ben megalkották Fro.ban az egyházi harccal összefüggésben, majd az 1830-as és 40-es években nagyon elterjedt, mivel igény támadt rá a forradalom és a katolicizmus ellentétei miatt

·         XIII. Leó 1885 után az államforma iránti közömbösséget hirdette-> lehetővé tette a francia katolikusok csatlakozását a francia köztársasághoz

·         Németo.ban a „kereszténydemokrácia” fogalma a politikai katolicizmus balos irányzatai számára is használható lett, a protestantizmus számára ellenben a fogalom egészen 1918-ig idegen maradt

·         de 1918 után is mindenekelőtt a katolikus befolyásra vonatkozott

VII. Kitekintés

·         Naumann meg kívánta szüntetni a liberalizmus és a demokrácia közti szakadékot. Naumann demokrácia-reneszánsza hatott

·         -> a liberalizmus összpártját Németo.ban Német Demokrata Párt néven alapították meg 1918ban

·         NSZK alaptörvény 24. cikkely, 1. szakasz: „A Német Szövetségi Köztársaság egy demokratikus és szociális szövetségi állam. -> mindenki egyetértett abban, h a demokrácián a „nem-diktatúra” értendő

Egy fölösleges ember élete II. rész

Hadas Miklós, Zeke Gyula (Szerk.): Egy fölösleges ember élete. Beszélgetések Vázsonyi Vilmossal. Budapest, Balassi Kiadó, 2012. jegyzet folytatása (kezdete lásd: http://www.kelemenagnes.blogspot.hu/2012/06/egy-folosleges-ember-elete.html)

·         Eichmann letartóztatása-> pozitív érzés V. V. ban Izrael iránt. „Ott volt először bennem az az érzés, hogy mostantól fogva visszaütünk. „Hogy nem vagyok tökéletesen egyedül a bánatommal, hanem van egy megszervezett erő, amelyik ebben a kérdésben nem ismer tréfát. És hogy van igazság a földön.” 268. o.

·         Vázsonyi Endre (Vázsonyi Jenő fia)

o   Budapest folyóirat

o   Az Ujság

o   ő fordította le magyarra Rémusz bácsi meséit

o   Dégner, a pesti kispolgár c ciklusa: megírja az újlipótvárosi zsidó miliőt

·         Vázsonyi Bálint zenetörténész: érdeme Dohnányi Ernő rehabilitálása a kommunista Mo-n. Ő érte el, h a Szófia u. csücskét elnevezzék Dohnányiról.

·         Johnston: The Austrian Mind c könyve! (1972)-> Bécs hullám, Közép-Európa hullám

·         1982 magyar emigránsok nyilatkozata a lengyel Solidarnosc mellett-> az Irodalmi Újság reprintjében lehet elérni. Kendi Péter, Karády Viktor, Kovács András és V. V. szervezték, V. V. szerezte az aláírások nagy részét, de nem az ő szövege a nyilatkozat. Aláírták pl.: Solti György, Szent-Györgyi Albert, Wigner Jenő.

·         a cionisták hasznáról: „Tudom, hogy nyugodtan lehetek dekadens, mert vannak izomzsidók is, vagyis nekem nem kell az egész zsidóságot reprezentálnom.” 328. o. -> „Nekem is nagy szükségem van rájuk, személy szerint. Nem feltétlenül a cionistákra, de az izomzsidókra mindenképpen ahhoz, hogy nyugodtan lehessek nyamvadt zsidó, amihez viszont feltétlenül ragaszkodom. Hogy fejzsidó lehessek, és semmiképpen sem izomzsidó.” 329. o.

·         Max Nordau fordított-gúla elmélete (miszerint az a baj a diaszpóra-beli zsidósággal, h csupa nyeszlett értelmiségből áll, nincs meg a normális gúla, mert túl kevés köztük a paraszt és a fizikai munkás) V. V. szerint hülyeség. Szerinte ahol nem fordított a gúla, azt úgy hívják, h harmadik világ…

·         „a 20. század arról is szól, hogy a Jóisten nem avatkozott be.” 331. o.

·         Szabolcsi Miklósról: amikor Carter tető alá hozta Camp Davidet „Szabolcsi Miklós azt a komédiát játszotta, hogy szörnyű, hogy az imperialisták már megint sikereket érnek el. […] Később, amikor már szabad volt, Szabolcsi visszatalált a zsidósághoz.” 333. o.

·         Samson Rafael Hirsch-> kultúrortodoxia: tudni kell mindent a szekularizált kultúráról is

·         az id. V. V. miniszteri kinevezésekor 1917ben IV. Károly király külön engedélyével csak az Ószövetségre történt (a miniszterek alapesetben az egész Bibliára esküdtek)

·         az 1917es őszi nagyünnepekre az id. V. V. odacsődítette a sajtót J

·         Vázsonyi János családjában abból állt a vallási élet, h hosszúnapkor elvitte a kis Vilmost a Dohányba. Egy csomó ünnepre ortodox családokhoz küldte a gyereket, h ismerje meg a hagyományt. De tartották a karácsonyt is!

·         „én úgy értékelem negyvennégy-negyvenötöt, hogy az az egész magyar zsidóság számára Isten elvesztését jelentette” 341. o.

·         Kertész Imre Sorstalanságáról: „emblematikus, helyes és fontos, hogy ez a nemzetközi elismerést kapott, mert itt valóban a magyar zsidóság sorsáról van szó. Az első, aki ez ellen most persze tiltakozna, az író lenne maga, aki ugye nem szeret reprezentatív pozícióba kerülni, és az élet iróniája, hogy most aztán végképp reprezentatív pozícióba került.” 342. o.

·         a magyar zsidóság annyira ragaszkodott a magyar kultúrához, h a túlélők többsége nem ment el még Auschwitz után sem. ez a mégis-magyarság megerősítést kapott ötvenhattal.

·         „A tény, hogy a nemzet és a nép emelkedett szelleme, Rákosi, Gerő, Révai és Farkas Mihály rémuralma után az ötvenhatos forradalom szédületes napjaiban az antiszemitizmus legkisebb rezdüléseit is elutasította, számomra ismét, ha rövid időre is, de hazát adott. Én ötvenhatnak köszönhetem, hogy egész életemben magyarnak is vallhattam magam.” 343. o.

·         SZEM=Szabadság-Emberség-Magyarság: a Szent-György Albert által vezetett és legitimált németellenes értelmiségi és diák- ellenálló mozgalom a II. VH alatt. Vázsonyi János volt az egyik legfontosabb politikai szereplője a mozgalomnak, gyakorlatilag az egész polgári Demokrata Pártot alárendelte a mozgalomnak, bevitte oda.

·         Szent-Györgyi Albertről: otthon többször látta a kis V. V. „a legszebb színű két szemet életemben férfin őrajta láttam. Csodálatos, világoskék szeme volt…”

·         a halottak között is különbséget tevő antiszemitizmus: a Vértanúk terén volt egy emlékmű a kommün 590 civil áldozatának nevével. Mivel 15-20 %-a zsidó volt, az ő neveiket a német megszállás alatt 44-ben lekaparták az emlékműről. „később az egész emlékművet eltávolították, a Szabadság térre viszont odatették azt az orosz emlékművet, hazugság követte a hazugságot, történelemhamísítás a történelemhamisítást, ez egy ilyen ország, ugye.” 353. o.

·         amikor az ember Mozartot v Bachot hallgat: „Akkor az az érzésed, mintha nem is lett volna a Soa. Akkor az az érzésed, hogy a szépséggel fel tudod függeszteni az egésznek a borzalmát.” 389. o.

·         „Mert nyilvánvaló, hogy ha ilyen szépséget látsz, akkor az univerzum egy percre rendben van.” 389. o.

Zeke Gyula utószava

·         neki elmesélte V. V., h az id. V. V. coitus közben, merev taggal halt meg. Ebben az a kiábrándító, h Vázsonyiné memoárjából kiderül, h ő nem volt ott a badeni szanatóriumban, amikor a férje meghalt, tehát ezek szerint épp a felesége csalása közben halt meg az id. V. V.

·         az ifj. V. V.ról: „A zsidóságát sorscsapásként élte meg, ám büszkeséggel és méltósággal viselte.” 396. o.

·         „naponta megivott kávéinak száma csak Kosztolányiéhoz volt hasonlítható” J 397. o.

Zeke Gyula nekrológja A Gare del’Esten címmel a litera.hu-n olvasható.