Istenérvek III. 2011.03.02.

Abbaszida/Omajjád kalifátus: fejlett filozófiai diskurzus.

Természeti teológia: amit az ember megérthet Istenről a hit és a kinyilatkoztatás nélkül, csak a természetes észre támaszkodva. Legnagyobb művelője Aquinói Szt. Tamás, de fontos zsidó és muszlim gondolkodók is művelték.

Descartes-> a NYi filozófia az ismeretelmélet felé fordult, konszenzussá vált, h a tisztán a priori ismereteink (amiken a racionális metafizika alapult), azokról nem tudhatjuk, h a valóság objektivitását tárják-e fel előttünk-> ez a racionális metafizika és így a természeti teológia hanyatlásához is vezetett.

Hegelt a filozófiatörténet fekete bárányának tartják, amiért visszahúzta a filozófiát a racionális metafizika és a spekulatív gondolkodás felé. 1831-ben halt meg, ezután a pozitivizmus uralkodott el.

20. sz. Fenomenológia, egzisztencializmus: szembenállás a metafizikával.

A filozófiai istenfogalom kiegészítése

·        Szent és imádásra méltó: neki köszönhetjük a létezésünket-> megérdemli a hálánkat, mert az Általa teremtett világegyetemet használjuk

·        Isten maga a lét: a természete a lét, nem lehet attól elválasztani. Abban már nincs konszenzus, h ez ellentmond-e annak, h el lehet gondolni a nem-létét.

·        Szükségszerűség: logikai értelemben (nem-létének elgondolhatósága ellentmond a létének) nem minden filozófus tartja szükségszerűnek. Ontológiai értelemben az a szükségszerűsége, h senki, ő maga sem szüntetheti meg a létét.

·        Egyszerűség: nem különböztethetőek meg az egyes tulajdonságai, ahogy pl. a színeket sem tudjuk a napfényben megkülönböztetni.

[Rudolf Otto: A szent c könyv: misterium tremendum és elbűvölő titok a vallásos élményben.]

•             Hogyan lehet egy ilyen tulajdonságokkal rendelkező lény létezése mellett érvelni?
•             Teológiai álláspont: csak a hittel foghatjuk Őt fel, semmi értelme vitatkozni rajta. Muszlim teológusok: Isten mellett v ellen nem lehet érvelni, mert Ő nem egy hipotézis.

    A filozófiában védhető felfogás, h Isten léte mellett azért nem lehet érvelni, mert inkoherens állítás.

Logikai pozitivizmus

Logikai pozitivizmus: a Bécsi Körhöz fűződik. Az 1940-50-es években ortodoxiává vált Angliában és az Egyesült Államokban. A modern szimbolikus logikát alkalmazó pozitivizmus a logikai pozitivizmus. Elsősorban a nyelv elemzésére koncentráltak.

·        J. Ayer írt könyvet a logikai pozitivizmusról.

·     Verifikáció elve

·     A nyelvi kifejezések jelentését a verifikáció adja meg. A verifikálható kijelentések bírnak értelemmel.

·     A tudományt a verifikáció választja el a metafizikától. A metafizikai állítások nem verifikálhatóak, Isten létezése sem.

Érvelés

A priori (tapasztalat előtti) vagy a posteriori lehet (tapasztalat utáni). Az a priori érvek megdönthetetlenek, az a posteriori érvekkel lehet vitatkozni.

Premissza-> konklúzió következik belőlük.

A posteriori érvek

Induktív érvek: ha a premisszák igazak, akkor is tagadhatjuk az konklúziót, csak nem valószínű, h a tagadás igaz legyen.                                                                                                                                                       

Deduktív érvek: Ha a premisszák igazak, akkor ellentmondás nélkül nem tagadhatjuk a konklúziót. A dedukció logikailag szükségszerű, a konklúzió szükségszerűen következik a premisszákból.

„A struccok a holdon élnek. Minden holdlakó 3 lábú.”-> A struccoknak 3 lába van. -> ez deduktív érv.

„Minden eddig megfigyelt test lassabban halad a fénysebességnél. Az én autóm anyagi test.-> Az autóm lassabban halad a fénysebességnél.”

Egy induktív érvet mindig megdönthet egy nála erősebb induktív érv.

Ugyanazt az érvet is ki lehet fejteni deduktív és induktív módon.

Nincsenek a priori induktív érvek. Az a priori érvek csak deduktívak lehetnek, mert fogalmi premisszákból lehet csak kiindulni.

A posteriori érvek: kozmológiai, természeti érv, erkölcsi érv, vallási tapasztalat, csodák.

Az ontológiai istenérvek a priori.

Az ontológiai istenérv

Canterbury Szent Anzelm (1033-1109).

• Olasz származású volt. Anselmo D’Aosta, az Aosta völgyéből származott.
• Bencés.
• Miért lett Isten emberré? c. mű
• Canterbury érseke
• Helyettesítő elégtétel fogalma
• Politizált is, fellépett II. Vilmos (Hódító Vilmos fia) király ellen, aki csorbította az angliai egyház jogait.
• „a balgatagnak” hívja az ateistát

Maga az érv

• Isten az a dolog, aminél nagyobbat gondolni nem lehet. „Aliquid maius cogitarium possit.”
• Kritikusok, pl. Könyv a balgatag védelmében c. könyv, egy szerzetes írta. Akármilyen nagy szigetet elképzelhetek, attól még nem létezik. A gondolati és a valóságos létezés nem esik egybe. Anzelm szerint ez igaz, kivéve Isten esetében.
• Aquinói Szt. Tamás szerint nem helyes az ontológiai istenérv, mert igaz ugyan, h Isten fogalmából következik a létezés, de Ő annyira tökéletes, h mi nem tudunk adekvát fogalmakat alkotni Róla, így nem tudjuk levezetni a fogalomból a létezését.
• Descartes szerint azok az ismereteink biztosak, amelyek világos és körülhatárolt fogalmakból következnek (idea clara et distincta), a tapasztalat becsaphat minket. Ha tévedünk, az azért történhet, mert elhamarkodjuk az ítéletet. Istenről van ilyen idea clara et distincta-nk, amihez hozzátartozik a létezés. Istent éppúgy nem gondolhatjuk el létezés nélkül, mint a hegyet völgy nélkül.
• Anzelm érvelése erősebb, mint Descartes-é, mert belehelyezkedett az ellenfél szempontjába és úgy cáfolta meg.
• Leibniz: érvényes Descartes ontológiai istenérve, csak előtte bizonyítani kell, h Isten fogalma koherens.
• Kant: a leibniz-wolfi metafizikában nőtt fel, ebből a dogmatikus álomból ébresztette fel Hume. Az ontológiai istenérv nem érvényes, mert vminek a létezése nem predicatum. (A subjectum az, amiről állítok vmit, a predicatum az, amit állítunk. – Kant korában minden állítást szétboncoltak ezekre.) Az egzisztencia nem lehet predicatum. Ezzel nem mindenki ért egyet azóta sem. -> nem mindenki fogadja el az ontológiai istenérv kanti bírálatát

Miért kell elvetnünk az ontológiai istenérvet?

• Biztos, hogy egy létező mindenképp jobb egy nem létezőnél? Biztos, h egy lény jobb attól, h létezik?
• Ma különbséget teszünk egy kijelentés jelentése és referenciája között. Ez Frege érdeme. Jelölet=referencia, nem esik egybe a jelentéssel. Nem ugyanaz az Esthajnalcsillag, mint a Vénusz. [Attól még, h perszonálunió volt, nem esett egybe a magyar király és a lengyel király. – saját példám, szakmai ártalom hatására. J] A jelentés egy függvény, ami hozzárendel minden dologhoz vmit. Nem biztos, h ettől minden világban van jelölete.