Egy az Isten...

Délelőtt megnéztem a "Hivatásunk az élet - A reformáció és a nők" c. kiállítást a Deák téri Evangélikus Múzeumban. Úgy tűnt, teljesen meglepődtek, hogy jött egy látogató a kiállításra, úgyhogy az egyik ott dolgozó hölgy önkéntes tárlatvezetést rögtönzött nekem többek között azzal a zseniális aranyköpéssel megfűszerezve, hogy "Mondjon nekem egyetlen híres izraelitát, aki nem fasori diák volt!" :) Ennél a pontnál még nem tudta, hogy érintett vagyok, az egész szóhasználatából az derült ki, hogy az izrealitát tartja a PC megnevezésnek. Miután elbeszélgettünk arról, hogy hol és mit tanulok és hogy ő mit és hol tanított, megkérdezte, hogy egyébként evangélikus, református, vagy katolikus vagyok-e, mire persze kiderült, hogy egyik sem, úgyhogy sietett elmesélni, hogy az ő lelkész édesapja megmentett 44 nyarán a deportálástól egy zsidó anyát és két lányát, valamint megnyugtatott, hogy az Isten az egy. De minden szolidaritás mellett meglepődött, hogy engem érdekel egy ilyen kiállítás. Pedig nem az a legtermészetesebb, hogy az ember csakúgy elmegy az evangélikus múzeumba, ha érdekli az időszaki kiállítás témája?

Egyébként nem csak a hölgy kedves, a kiállítást is érdemes megnézni, ha érdekel valakit a reformáció és a nők.

Az államvizsga tanulsága

Megpróbálom szó szerint idézni Gerő Andrást:

"Magának nagyon jó a beszélőkéje, épp mondtam a kollégáknak, hogy a férjének nehéz dolga lesz, ha vitatkozni akar magával." :)

Júniusi hétköznap...

Újra kiadták Körmendi Ferenc egyik regényét, a Júniusi hétköznapot. Körmendi Ferenc a 30-40-50-es években nagyon sikeres író volt, én Rómában hallottam róla először, amikor a Sapienzán az egyik tanáromnak Márai Sándor után a következő magyar, aki eszébe jutott, Körmendi volt. Ugyanis a Bompiani kiadó az utóbbi években is ki szokta adni a regényeit. Itthon eléggé feledésbe merült, de mivel a jelenlegi magyar politikai rezsim a 30-as évekbelinek a karikatúrája, itt a remek alkalom az akkori irodalom reneszánszára. A Júniusi hétköznap egy zsidó kisember és hungarista ismerősének ugyanazt az egy júniusi napját követi párhuzamosan (1939 júniusáról van szó). A zsidó fiatalember felismeri, hogy Magyarországról menni kell. De áldozata lesz a Dohány utcai zsinagógánál rendezett merényletnek, aminek a hungarista ismerős pedig szervezője.
A tegnapi könyvbemutatón magáról a könyvről sajnos alig esett szó, mert a regény témája annyira aktuális sebeket tép fel, hogy teljesen lekötötte a bemutatóit a jelen politikai környezetének vitatása: Vári Györgyöt, György Pétert és Groó Diánát. A történész szakértő alig jutott szóhoz. Szerintem fölösleges volt ennyit taglalni Körmendi aktualitását, mindenki számára nyilvánvaló, hogy a Napvilág Kiadó 2011-ben miért ad ki újra egy a 30-as évekbeli magyar antiszemita környezetről szóló könyvet és azt miért a Spinozában mutatja be...

Vigyázat, most unalmas és enyhe paranoiára utaló bekezdés következik, zárójelbe is teszem, hogy könnyű legyen átugorni: 
(György Péter jól megmondta, hogy ne higgyük, hogy csak zsidónak lenni rossz ma Magyarországon, mindenki másnak ugyanannyi oka van rosszkedvűnek lennie attól, hogy itt él. Ebben igazat adok neki, engem például vigasztal, hogy hát ha nagyon nem akarnak itt magyarnak tekinteni, akkor abszolút van számomra hely máshol e világon... És egy kis fekete-humorérzékkel sok mindent lehet értékelni.
Azt a helyzetet, hogy 1-2 szélsőséges nacionalista megkérdőjelezi több százezer honfitársának nemzeti identitását (hiába született itt és hiába anyanyelve a magyar, de nem tekintik annak, mert cigány vagy zsidó emellett), vigyük végig a gondolatmenetet, hogy kiderüljön az abszurditása: mi van, ha kitöröljük a magyar irodalomtörténetből és a magyar Nobel-díjasok névsorából a "nem árja-színmagyar" írókat? Akkor is nagyon sok mindenki marad, akire büszkék lehetünk. De miért baj az, hogy Petőfiék mellett magyarként büszkék lehetünk Örkényre, Neumann Jánosra, Teller Edére, és Radnótira is?)

VISSZATÉRVE:
Mindamellett kiderült számomra a könyvbemutatón, hogy Molnár Ferencet illik lenézni irodalmi körökben. Támadt bennem egy halvány gyanú, hogy olvasni sem illik, hiszen Lukács óta mindenki tudja, h kispolgári szemetet írt, tehát ciki... Mert ha olvasnák az irodalmárok, akkor nem kéne ennyire lenézni szerintem. Azt hiszem, hogy egy pici irodalmi érzék szorult belém, és egy csomó kedvenc írómról tudom, hogy nem zseniális. Például Isaac Bashevis Singer nem feltétlenül zseni, tudatában is vagyok annak, hogy azért szeretem, mert egy engem érdeklő világot örökített meg minden írása. De Molnár Ferenc írásaiban szerintem ott van az a többlet, ami megkülönbözteti az irodalmi tehetséget a profi újságírótól. De hát ha Molnár Ferenc kispolgári író, akkor jelentem kispolgár vagyok... De töri szakosként legalább nagyra tudom értékelni, hogy bemutattak Standiesky Évának :)

Molnár Ferenc: Útitárs a száműzetésben - a számomra érdekes infók

·   1950-ben jelent meg eredetileg, New Yorkban, „Companion in Exile” címen. Magyar fordítás először 1958-ban.

·   Ez az 1999-es fordítás tragikus, kritikán aluli, pont annyira jól egyezteti az egyes és többes számokat meg a mondatrészeket, mintha google translator-ral fordították volna. (elvileg Stella Adorján követte el)

·   Keret: meghalt Vanda, Molnár Ferenc titkárnője (és szeretője?), aki együtt emigrált a Molnár Ferenc-Darvas Lili házaspárral Nyugatra a Hitlerei elől. Vanda halála (1947) után azokból a levelekből, amiket Vanda írogatott haza Budapestre az emigrációból, Molnár lejegyezte az önéletrajz „kis színeseit”.

·   M. F. teljesen odavolt az Isteni Színjátéktól. A mű magyar fordításai, amiket a 20. sz. elején olvasni lehetett, M. F. szerint feltűnően rosszak voltak. M. F. Dante-imádatának emlékeit őrzik A vörös malom c. darabjának szereplőinek nevei. Az ördögök nevei: Malacoda, Rubicante, Draghinazzo, Alichino, Calcabrina, Cagnazzo, Scarmiglione, Libicocco és Fartarello. A magyar és német színigazgatók kifogásolták, h olyan nemzetközi helyen, mint a Pokolban, minden ördögnek olasz neve legyen, akkor M. F. ezt mondta: esze ágában sincs válogatott ördögneveken törnie a fejét, amikor azt már elvégezte helyette egy olyan kiváló szakértő, mint Dante. J

·   M. F. Baráth Ferenc tanácsára annyira megtanult finnül, h el tudta olvasni a Kalevalát.

·   A Pál utcai fiúkból készült hollywood-i Frank Borzage-film díjat kapott a celencei filmfesztiválon-> a Corriere szerint a közönség sírt a meghatottságtól, a film hatására 6 különböző olasz könyvkiadó adta ki 6 különböző fordításban A Pál utcai fiúkat!

·   Vanda egy budapesti látogatása alatt levélben írta M. F.nek Genfbe: „Az éjszaka felhívott Salusinszky, Az Est szerkesztője, és közölte, hogy az olasz követség sajtófőnöke körültelefonálta a lapokat egy érdekes hírrel. Eszerint az olasz király Mussolini javaslatára a Koronarend parancsnoki keresztjét adományozta magának, <elismeréséül az elmúlt harminc évben Olaszországban bemutatott színdarabjaiért.> Megvettem a reggeli pesti lapokat, de egyikben sem találtam róla egy szót sem. Visszahívtam Salusinszkyt, aki elmondta, hogy éjfélkor ismét telefonált az olasz követség , és kérte, ne közöljék a hírt, mert most jelentették Rómából, hogy Mussolini visszavonta a kitüntetést.” (p. 119.)

·   Emil Ludwig Maussolinivel folytatott beszélgetéseiről írt könyvéből megtudta M. F., h Mussolini 1922. okt. 27-én, a marcia su Roma estéjén, h minden gyanakvást eloszlasson, elment egy milánói színházba és megnézte M. F. A hattyú c. darabját. Így akarta magát békés polgárnak mutatni. J

·   Amikor a Sissit megmerénylő anarchista pere zajlott Svájcban, M. F.-et odaküldték tudósítónak (mert 1-2 évvel azelőtt a genfi egyetemen tanult)

·   A Liliom a budapesti ősbemutatón csendes bukás volt. De később egy csomószor újra játszották külföldön, 1940-ben Amerikában pl. Ingrid Bergman játszott benne!

·   Amikor 1940-ben Mussolini kiutasított pár száz zsidót Olaszo.ból mindenféle dokumentumok nélkül, akkor a nizzai rendőrök saját fizetésükből etették őket és a nizzai „kerületi főbiztos, a Nemzeti Biztonsági Hivatal főigazgatósága különleges rendőrségének főnöke” elintézte, h beengedjék őket Franciaországba útlevél és vízum nélkül.

·   Sajtótalálkozó a Vatikánban XI. Pius idején: a pápai áldás alatt sok újságíró gúnyosan nézett a zsidó újságírókra, akik emiatt feszengtek. A némajáték nem kerülte el a pápa figyelmét, úh ezt mondta mindenki előtt: „Gyermekeim, egy öregember áldása még senkinek sem ártott.” (p. 148.)

·   Amikor Ferenc Jóska modellt ült Ligeti Miklós szobrához, az megemlítette, h van egy fiatal tehetséges író, Molnár Ferenc. Mire a király enyhén szemrehányóan: „Hallom, sok pénzt keres.” J

·   Pletyka volt, ha Berliner Tageblatt egykori szerkesztője, a német-franci barátság nagy szószólója használta először a „Nazi” szót a nemzetiszocialistákra, és pedig gúnyolódási céllal, mert az Ignaz beceneve és zsidók között nagyon gyakori név volt. A szerkesztő tagadta, h ő találta volna ki a gúnynevet, de M. F. szerint csak nem tartotta időszerűnek ennek bevallását a 30-as évek végi Franciaországban…

·   Calvin Coolidge elnök fogadta M. F.et a Fehérházban

·   M. F. is utálta az amerikai kávét, és mindkét helyen, ahol sikerült az USÁban jó kávét innia, kiderült, h a bécsi Meinltől rendelik. J

·   1940-ben M. F. és Ingrid Bergman ugyanazon az óceánjárón érkeztek New Yorkba. A kikötőben nagy ováció fogadta a hajót. Mindketten azt hitték, h nekik szól, de kiderült, h az ünneplők cionisták és Chaim Weizmannt köszöntik, aki szintén ugyanazon a hajón érkezett.

·   M. F. 1896-ban törvényszéki riporterként kezdte újságírói pályafutását. Később állandó cikkírásra kötött vele szerződést a Berliner Tageblatt és a New York American. 2 évig meg oroszországi haditudósító volt az I. VH-ban, haditudósításai Az Est-ben és a Neue Freie Pressében jelentek meg, aztán a londoni Morning Post-ban és Amerikában is. Később könyvben is megjelentek magyarul és németül is.

·   M. F. interjút csinált Pirandello-val Az Est-nek.

·   1946 nyarán Palesztinában megünnepelték a rádióban és a színpadokon M- F- írói munkásságának 50 éves jubileumát. Színpadi műveit dr. Feuerstein Emil lefordította héberre.

·   M. F. apja Gustave Eiffel háziorvosa volt, amikor az Bp-en volt a Nyugati pu. és a Margithíd építési munkálatai idején.

·   1929 Molnár összes színdarabjait kiadták angolul New Yorkban (Vanguard Press)

·   Az ördög volt az első M. F. darab, amit külföldön játszottak: 1908-ban Torinóban mutatták be és több mint 20 évig műsoron volt Ermete Zacconi rendezésében.

·   S. N. Behrmann karcolata 1946-ban a New Yorker-ben M. F.ről

·   1947-ben M. F. megkapta az állampolgárságot. A bíró megkérdezte a foglalkozását, majd közölte, h természetesen tudta, hiszen ismeri a Liliomot, csak a törvény szerint meg kell kérdeznie két tanú előtt. J

The Syrian Bride - A szíriai menyasszony

Nagyon jó film, finom abszurd humorral mutatja be, hogy milyen tarthatatlan helyzetet teremt az, hogy a drúz közösséget kettévágták, amikor Izrael elfoglalta a Golán-fennsíkot. Mivel egy szabálymódosítás miatt az izraeli határőröknek kötelező belepecsételnie a menyasszony, Mona, útlevelébe, hogy Izraelből átmegy Szíriába, a szír határőrök nem engedik be Szíriába a saját esküvőjére (egy szíriai drúzzal készül összeházasodni) az elfogadhatatlan pecsét miatt, hiszen szerintük nem történik határátlépés, mert a Golán-fennsík az övék, tehát Szíriából megy Szíriába... A két határőrhely között a francia vöröskeresztes lánynak kell rohangálnia, aki csak eközben érti meg a helyzetet. Közben vagy fél napot ül Mona esküvői ruhában és esküvői csokorral a kezében a tűző napon, az egész őt búcsúztató családjával egyetemben. A határ másik oldalán meg a vőlegény násznépe teszi ugyanezt.
Persze a vicces jelenetek mögött érezzük, hogy az alaptragikum az, hogy ha egyszer Szíriába megy férjhez a lány, soha többé nem fogják beengedni Izraelbe a saját családjához.
Maga a menyasszony egyébként nem sokszor szólal meg a filmben, az ő esküvője csak ürügy, hogy összegyűljenek a különböző családtagok és megismerjük az ő drámáikat. A nővérét, aki egyetemre akar menni, miután nagyjából felnőttek a gyerekei, a bátyjáét, akit kitagadtak, mert egy nem drúz nővel házasodott össze, aki egyébként egy csúnyácska girhes orosz nő, akinek az arcára van írva valahogy az egész szenvedés, amit a Szovjetunióban felnövés okozhatott (de ezt valószínűleg csak azért vetítem rá, mert épp Ulickáját olvasok). És ott van az apa megaláztatása, akit kitagad a drúz falu azzal, hogy bojkottálja az esküvő előtti ünnepséget mindössze azért, mert jelen van a kitagadott fiú az orosz feleséggel és a szöszi kisfiukkal.
A határőrökön kívül az izraeli rendőrség is kap némi kritikát a filmben, sikerül leforrázni az apát folyamatosan szuttyongató rendőrt azzal, hogy a kitagadott fiúnak eszébe jut megkérdeznie, hogy egyáltalán van-e letartóztatási parancsa, mert anélkül nem túl törvényes egy letartóztatás...Ennek hatására őt visszafogadja az apa. Mona átjut a határon a saját esküvőjére. De mindenki tudja, hogy ez azt jelenti: soha többé nem láthatja viszont a szüleit és a testvéreit.

Molnár Ferenc

Rájöttem, hogy Molnár Ferenc az egyik létező legzseniálisabb író. Olyan karcolatokat írt, hogy halálra röhögöm magam a fekete humorán, miközben megszakad a szívem az emberi sorsokon, amiket ezzel a fanyar humorral megfűszerezve ábrázol. "Az Aruvimi erdő titka" címen adott ki egy kötetet az Osiris 2001-ben Molnár Ferenc karcolataival. Sok minden azokat a tapasztalatait használja, amiket demokrata képviselőként gyűjtött össze.

A demokrácia fogalomtörténete a francia forradalom korától

Brunner, Otto; Conze, Werner; Koselleck, Reinhart (Szerk.): A demokrácia. Budapest, Jószöveg Műhely Kiadó, 1999. (a könyv az ókorral kezdődik, de én csak a francia forradalomtól kezdve jegyzeteltem ki)

IV. A francia forradalom kora

·         a demokrácia szó mai jelentései 1780 és 1800 között alakultak ki és terjedtek el

·         végleg átalakult egy tudományos terminusból általánosan használt politikai fogalommá

·         túlnőtt az államforma jelölésen és szociális + történetfilozófiai tartalommal gazdagodott

1. A történetfilozófiai horizont megnyílása: Wieland, Kant

·         a francia forradalom új demokrácia- értelmezést váltott ki német nyelvterületen

·         Wieland szerint a tiszta demokrácia csak egy városállamban valósulhat meg, egy nagy államban politikai agyrém, önmaga felszámolásába torkollik (~Rousseau)

·         Görres, Schlegel, Arndt vezették be a német nyelvterületen történetfilozófiai elvárás-fogalomként

·         Kant: ahol a hatalommegosztás elrendezett, a törvényhozást képviseleti rendszer biztosítja, csakis ott uralkodik tiszta köztársaság, ami az egyetlen maradandó államalkotmány

·         Kant kiélezte a régi diktumot, miszerint a demokráciát mindig az a veszély fenyegeti, h türanniszba fordul. Szóval a demokrácia eleve despotikus, szemben a monarchiával és az arisztokráciával, azok még alakulhatnak képviseleti rendszerré is (mint II. Frigyes Poroszországa), de persze despotizmussá is

·         Kant kijátszotta az arisztotelészi hármasságot + a monarchia-köztársaság és despotizmus montesquieu-i deskriptív alkotmánytipológiát is. Kant szerint még egy monarchia is elérhette (reform útján) a tiszta köztársaság forradalmi célját.

·         Schlegel: a republikanizmus szükségszerűen demokratikus és „a nem bizonyított paradoxon, miszerint a demokratizmus szükségképp despotikus, nem helytálló.” p. 70. (eredetileg itt: Versuch über den Begriff des Repubikanismus 1796)

2. A „demokrata”

·         Fro-ban, a forradalom idején jelent meg a kifejezés, mint radikális forradalmi csoportok önmegjelölése

·         mint szitokszó, úgy szélesebb kisugárzása lett

·         Németo.ban a francia forradalmat elsősorban a demokraták és az arisztokraták harcaként érzékelték

·         angol nyelvterületen 1789 előtt sem az „arisztokrácia” sem a „demokrata” kifejezést nem használták

·         a „demokrácia” és a „demokratikus” kifejezések éppen angol nyelvterületen tartották meg sokáig pejoratív értelmüket

·         Wordsworth egy 1794-es levelében: „I am that odious class of men called democrats.” p. 75.

·         19. sz. Hollandiában a demokrata szónak pozitív kicsengése volt

·         Németo.ban elszórtan már 1750 óta használatos, közvetlenül a republikánusok szidalmaként idézték

3. A demokrácia, mint politikai-társadalmi csoportfogalom

·         új fejlemény: a demokrácia és a demokratikus kifejezéseket már nem csak államformára használják, hanem társadalmi rétegek és politikai erők jelölőiként is

4. A francia forradalom

·         az új demokrácia-fogalom visszhangja a forradalmi Itáliában 1796 és 1800 között volt a legerősebb

V. A demokrácia, mint a történelmi mozgás mutatója (19. század)

1. Az alkotmánypolitikai értelmezés

·         a 19. sz. európai forradalmaiban és az Egyesült Államok akkoriban előtérbe kerülő alkotmánymodelljében bontakozott ki

2. A demokratikus princípium

·         a szociális kérdés megakadályozta, h a demokratikus remények és a polgári-liberális érdekek problémamentes illeszkedése befejeződjék

·         visszacsatolás

o   a poliszhoz

o   a „régi német szabadsághoz” mármint amit az ókori germán törzsekről gondoltak

o   a protestáns hagyományhoz: mindenekelőtt polemikusan a francia katolikus tradicionalistáknál, ez az eszme Tocqueville Amerika-könyvének köszönhetően lett népszerű

·         a liberális Németo. előítélete: a modern demokratikus mozgalmakban a reformáció utsó konzekvenciái szólaltak meg és a demokrácia jövőbeni fejlődése és sorsa attól függ, h azt a protestáns erők megteszik és fegyelmezik

4. Elválás az ókortól

·         19. sz. végére ált. felismerés, h az ókori és a modern demokráciát mély szakadék választja el egymástól

VI. „Demokrácia” a modern mozgalomban

·         a „képviseleti demokrácia” terminus megalkotásával megtörtént a döntő lépés afelé, h használhatóvá tegyék a demokrácia fogalmát a modern alkotmányok számára

·         Guizot 1848ban: minden (francia) párt talizmánként használja a demokrácia szót

·         ezzel szemben Németo.ban 1848 és főleg 1871 után ált. ellenségesség övezi a szót

a) Az elvek összekapcsolása: Görres, Rotteck

·         Görres: a konstitucionális monarchia új alkotmánytípusát a demokratikus elv segítségével kell meghatározni

·         -> összekapcsolja, harmonizálja egymással a monarchikus és a demokratikus elvet egymással

·         nem csak a monarchia vált egyesíthetővé a demokráciával, hanem a felsőházak révén még az arisztokrácia is

·         a kor demokratikus és monarchikus tendenciáit liberális szellemben – történeti és/vagy észjogi megalapozással –kell kibékíteni

·         a liberálisan felfogott demokrácia mint mozgalom fogalma egy progresszív, de a tradicionális elemekkel kötött kompromisszumokkal korlátozott jövő felé mutatott

b) Az elvek szétválasztása: Gentz, Schleiermacher, Hegel

·         Schleiermacher a demokráciát a törzsi berendezkedés primitivitásához rendelte hozzá, míg a magasabb rendű modern államokat csakis monarchikus berendezkedéssel tudja elképzelni, miután azoknak történelmileg túl kellett lépniük a középállam arisztokratikus köztes fázisán

·         tehát Schleiermacher megfordította a demokrácia felé tartó történelmileg szükségszerűnek látott forradalmár elképzelést, amit Németo.ban Schlegel óta többen megfogalmaztak

·         Goethe: fiatalságunkban, amikor nincs semmink, v nem tudjuk értékelni a nyugodt tulajdont, mind demokraták vagyunk, de idősebb korunkra – a tulajdon és öröklődése miatt –arisztokraták

·         a demokratikus elvet mint konstitutív elemet Hegel 1820 körüli államelmélete elveti. Az elképzelést, mely szerint mindenkinek részt kell vennie az államügyekben, otrombaságnak tartja

·         Hegel elvette a demokráciától a progresszivitás és az elkerülhetetlenség szuggesztív erejét, a demokráciát már túlhaladott dolognak állította be

·         a demokrácia e történetfilozófiai leértékelése Németo.ban tovább hatott, egészen egy saját „német állameszme” képzetének kialakításáig,amely az I. VHban érte el csúcspontját, mint NY-Európával szembeni kontrasztfogalom

2. Az 1848körüli helyzet

·         ahogy az 1848as forradalom megmutatta, Németo.ban a liberalizmus és a demokrácia ellentétesen lépett fel. Tocqueville úgy látta, h hatalmas demokratikus forradalom megy végbe köztünk, ami gondviselésszerű tény, nem lehet feltartóztatni

·         a demokraták és a republikánusok is szívesen nevezték magukat „radikálisok”nak az 1840es évek elején, és mások is őket

·         Angliában már régebben használták a „radikális” kifejezést, Fro.ban az 1835 sajtótörvény miatt terjedt el gyorsan, mert az megtiltotta a „republikánus” szó használatát

·         a fro-i demokraták 1839ben „radikálisokra” és „mérsékeltekre” váltak szét

·         Németo.ban a „radikális” szó 1842től kezdve a „liberálisokkal” való szembenállást jelentett

·         az 1840es évek során a „demokrácia” jelentése fokozatosan konkretizálódott. Hozzá tartozott: népfenség, nemzeti egység, népek szövetsége, politikai egyenlőség

·         a demokrácia eme predikátumait a „radikális” szó is tartalmazta, de ezeken túlmenően egy szellemi magatartást is jelölt, Németo.ban a baloldalhoz, a köztársaság kommunista v szocialista kormányzása iránt is vonzódott, nem csak a köztársaság eszméjéhez önmagában

·         1848ban az ideiglenes német parlamentben is megvolt a demokrata párt, mint ideológiai társaság

·         az egyes német államok parlamentjében is volt demokrata párt, ami elhatárolódott egyrészt a radikálisoktól (kommunisták) másrészt a liberálisoktól (konstitucionális-monarchista)

·         a forradalom gyorsította és kiélezte a liberalizmus és a demokrácia közötti ellentétet. A demokraták a forradalomban és utána is a „rend ellenségeinek” számítottak.

·         1848-49 óta jellegzetes vonása a demokrácia kitagadása a németo.i politikai mentalistásnak

·         „demokratákkal szemben csak a katonaság segít” 1848 novemberében Berlinben megjelent röpirat

3. A „szociáldemokrácia”

·         Fro.ból és Svájcból származó fogalom

·         szociális demokrácia a pusztán politikai demokráciával szemben

·         1864 Általános Német Munkásegyesület újságja Der Social-Demokrat címmel jelenik meg

4. Marx és Engels

·         a nem demokratikus államokban a politikai ember el van választva a magánembertől, csak a demokráciában valósíthatja meg önmagát az ember, mint politikai lény is

·         Marx szerint a fokozatok:

o   a szabadságnélküliség demokráciája a középkorban, amikor a népélet és az államélet azonos volt

o   az állam és a társadalom közti hasadás, a politikai és a magánszféra szétválasztása a modern korban

·         Engels 1843-ban az európai demokrácia eredetének nevezte a francia forradalmat

·         Marx (1852): a szociál-demokrácia a demokratikus-republikánus intézményeket, mint eszközöket kívánja meg, nem azért, h a tőkét és a bérmunkát megszüntesse, hanem h ellentétüket harmóniává változtassa.

·         A tiszta demokráciától a szociáldemokrácián keresztül a forradalmi ugrásig (proletárdiktatúra) vezető folyamatot Marx és Engels 1843 és 1852 között teljesen kidolgozta

6. Kereszténydemokrácia

·         a fogalmat már 1791ben megalkották Fro.ban az egyházi harccal összefüggésben, majd az 1830-as és 40-es években nagyon elterjedt, mivel igény támadt rá a forradalom és a katolicizmus ellentétei miatt

·         XIII. Leó 1885 után az államforma iránti közömbösséget hirdette-> lehetővé tette a francia katolikusok csatlakozását a francia köztársasághoz

·         Németo.ban a „kereszténydemokrácia” fogalma a politikai katolicizmus balos irányzatai számára is használható lett, a protestantizmus számára ellenben a fogalom egészen 1918-ig idegen maradt

·         de 1918 után is mindenekelőtt a katolikus befolyásra vonatkozott

VII. Kitekintés

·         Naumann meg kívánta szüntetni a liberalizmus és a demokrácia közti szakadékot. Naumann demokrácia-reneszánsza hatott

·         -> a liberalizmus összpártját Németo.ban Német Demokrata Párt néven alapították meg 1918ban

·         NSZK alaptörvény 24. cikkely, 1. szakasz: „A Német Szövetségi Köztársaság egy demokratikus és szociális szövetségi állam. -> mindenki egyetértett abban, h a demokrácián a „nem-diktatúra” értendő

Egy fölösleges ember élete II. rész

Hadas Miklós, Zeke Gyula (Szerk.): Egy fölösleges ember élete. Beszélgetések Vázsonyi Vilmossal. Budapest, Balassi Kiadó, 2012. jegyzet folytatása (kezdete lásd: http://www.kelemenagnes.blogspot.hu/2012/06/egy-folosleges-ember-elete.html)

·         Eichmann letartóztatása-> pozitív érzés V. V. ban Izrael iránt. „Ott volt először bennem az az érzés, hogy mostantól fogva visszaütünk. „Hogy nem vagyok tökéletesen egyedül a bánatommal, hanem van egy megszervezett erő, amelyik ebben a kérdésben nem ismer tréfát. És hogy van igazság a földön.” 268. o.

·         Vázsonyi Endre (Vázsonyi Jenő fia)

o   Budapest folyóirat

o   Az Ujság

o   ő fordította le magyarra Rémusz bácsi meséit

o   Dégner, a pesti kispolgár c ciklusa: megírja az újlipótvárosi zsidó miliőt

·         Vázsonyi Bálint zenetörténész: érdeme Dohnányi Ernő rehabilitálása a kommunista Mo-n. Ő érte el, h a Szófia u. csücskét elnevezzék Dohnányiról.

·         Johnston: The Austrian Mind c könyve! (1972)-> Bécs hullám, Közép-Európa hullám

·         1982 magyar emigránsok nyilatkozata a lengyel Solidarnosc mellett-> az Irodalmi Újság reprintjében lehet elérni. Kendi Péter, Karády Viktor, Kovács András és V. V. szervezték, V. V. szerezte az aláírások nagy részét, de nem az ő szövege a nyilatkozat. Aláírták pl.: Solti György, Szent-Györgyi Albert, Wigner Jenő.

·         a cionisták hasznáról: „Tudom, hogy nyugodtan lehetek dekadens, mert vannak izomzsidók is, vagyis nekem nem kell az egész zsidóságot reprezentálnom.” 328. o. -> „Nekem is nagy szükségem van rájuk, személy szerint. Nem feltétlenül a cionistákra, de az izomzsidókra mindenképpen ahhoz, hogy nyugodtan lehessek nyamvadt zsidó, amihez viszont feltétlenül ragaszkodom. Hogy fejzsidó lehessek, és semmiképpen sem izomzsidó.” 329. o.

·         Max Nordau fordított-gúla elmélete (miszerint az a baj a diaszpóra-beli zsidósággal, h csupa nyeszlett értelmiségből áll, nincs meg a normális gúla, mert túl kevés köztük a paraszt és a fizikai munkás) V. V. szerint hülyeség. Szerinte ahol nem fordított a gúla, azt úgy hívják, h harmadik világ…

·         „a 20. század arról is szól, hogy a Jóisten nem avatkozott be.” 331. o.

·         Szabolcsi Miklósról: amikor Carter tető alá hozta Camp Davidet „Szabolcsi Miklós azt a komédiát játszotta, hogy szörnyű, hogy az imperialisták már megint sikereket érnek el. […] Később, amikor már szabad volt, Szabolcsi visszatalált a zsidósághoz.” 333. o.

·         Samson Rafael Hirsch-> kultúrortodoxia: tudni kell mindent a szekularizált kultúráról is

·         az id. V. V. miniszteri kinevezésekor 1917ben IV. Károly király külön engedélyével csak az Ószövetségre történt (a miniszterek alapesetben az egész Bibliára esküdtek)

·         az 1917es őszi nagyünnepekre az id. V. V. odacsődítette a sajtót J

·         Vázsonyi János családjában abból állt a vallási élet, h hosszúnapkor elvitte a kis Vilmost a Dohányba. Egy csomó ünnepre ortodox családokhoz küldte a gyereket, h ismerje meg a hagyományt. De tartották a karácsonyt is!

·         „én úgy értékelem negyvennégy-negyvenötöt, hogy az az egész magyar zsidóság számára Isten elvesztését jelentette” 341. o.

·         Kertész Imre Sorstalanságáról: „emblematikus, helyes és fontos, hogy ez a nemzetközi elismerést kapott, mert itt valóban a magyar zsidóság sorsáról van szó. Az első, aki ez ellen most persze tiltakozna, az író lenne maga, aki ugye nem szeret reprezentatív pozícióba kerülni, és az élet iróniája, hogy most aztán végképp reprezentatív pozícióba került.” 342. o.

·         a magyar zsidóság annyira ragaszkodott a magyar kultúrához, h a túlélők többsége nem ment el még Auschwitz után sem. ez a mégis-magyarság megerősítést kapott ötvenhattal.

·         „A tény, hogy a nemzet és a nép emelkedett szelleme, Rákosi, Gerő, Révai és Farkas Mihály rémuralma után az ötvenhatos forradalom szédületes napjaiban az antiszemitizmus legkisebb rezdüléseit is elutasította, számomra ismét, ha rövid időre is, de hazát adott. Én ötvenhatnak köszönhetem, hogy egész életemben magyarnak is vallhattam magam.” 343. o.

·         SZEM=Szabadság-Emberség-Magyarság: a Szent-György Albert által vezetett és legitimált németellenes értelmiségi és diák- ellenálló mozgalom a II. VH alatt. Vázsonyi János volt az egyik legfontosabb politikai szereplője a mozgalomnak, gyakorlatilag az egész polgári Demokrata Pártot alárendelte a mozgalomnak, bevitte oda.

·         Szent-Györgyi Albertről: otthon többször látta a kis V. V. „a legszebb színű két szemet életemben férfin őrajta láttam. Csodálatos, világoskék szeme volt…”

·         a halottak között is különbséget tevő antiszemitizmus: a Vértanúk terén volt egy emlékmű a kommün 590 civil áldozatának nevével. Mivel 15-20 %-a zsidó volt, az ő neveiket a német megszállás alatt 44-ben lekaparták az emlékműről. „később az egész emlékművet eltávolították, a Szabadság térre viszont odatették azt az orosz emlékművet, hazugság követte a hazugságot, történelemhamísítás a történelemhamisítást, ez egy ilyen ország, ugye.” 353. o.

·         amikor az ember Mozartot v Bachot hallgat: „Akkor az az érzésed, mintha nem is lett volna a Soa. Akkor az az érzésed, hogy a szépséggel fel tudod függeszteni az egésznek a borzalmát.” 389. o.

·         „Mert nyilvánvaló, hogy ha ilyen szépséget látsz, akkor az univerzum egy percre rendben van.” 389. o.

Zeke Gyula utószava

·         neki elmesélte V. V., h az id. V. V. coitus közben, merev taggal halt meg. Ebben az a kiábrándító, h Vázsonyiné memoárjából kiderül, h ő nem volt ott a badeni szanatóriumban, amikor a férje meghalt, tehát ezek szerint épp a felesége csalása közben halt meg az id. V. V.

·         az ifj. V. V.ról: „A zsidóságát sorscsapásként élte meg, ám büszkeséggel és méltósággal viselte.” 396. o.

·         „naponta megivott kávéinak száma csak Kosztolányiéhoz volt hasonlítható” J 397. o.

Zeke Gyula nekrológja A Gare del’Esten címmel a litera.hu-n olvasható. 

A fotóművészet születése

Ez egy nagyon látványos, profi (már amennyire ebben hozzá tudok szólni), részletes időszaki kiállítás a Szépműben. Külön tetszett, hogy volt hozzá egy kvíz, amihez keresgélni lehetett a válaszokat a képek és a szövegek között, ez egy nagyon jó múzeumpedagógiai ötlet szerintem. Van két André Kertész kép, amit már máshol is láttam kiállításon: a Víz alatt úszó és a Vak zenész címűek. Igyekeztek nem csak a nyugat-európai és az amerikai mestereket kiemelni, hanem az osztrákokat,  a magyarokat és a cseheket is. A kedvenc képeim Kerny István Trükk önarcképje, Rudolf Koppitz Szemek-je és Gloria Swanson némafilmszínésznő portréja lettek. (A Trükk önarcképről nem találtam képet :( ).

Egy fölösleges ember élete. Beszélgetések Vázsonyi Vilmossal. - jegyzet

Hadas Miklós, Zeke Gyula (Szerk.): Egy fölösleges ember élete. Beszélgetések Vázsonyi Vilmossal. Budapest, Balassi Kiadó, 2012.

Nemrég jelent meg Hadas Miklós és Zeke Gyula interjúkötete ifj. Vázsonyi Vilmossal, aki 56-ban az egyetemi diákbizottság fontos szereplője volt, így novemberben disszidált és végül Párizsban lett művészettörténész. Én azért kezdtem el olvasni, mert sok adalék van benne a nagypapáról, Vázsonyi Vilmosról, és az apáról, Vázsonyi Jánosról, akik a Polgári Demokrata Pártot vezették halálukig. Egyébként 56 miatt szerintem bárki másnak is nagyon érdekes lehet. Én sokkal jobb szívvel tudok 56-ra gondolni, most, hogy egy olyan valakit olvasok, aki tényleg polgári demokráciát akart az egésztől. Nagyon őszintének tűnik, pl. bevallja, hogy ő egy abszolút fölösleges ember, a Buddenbrook-szindróma modellje alapján a kifáradt harmadik nemzedék, és épp azért nagyon hálás a nagyapjának és az apjának, mert ők annyi mindent tettek Magyarországért (és milyen hiába! – jegyzem meg én) – hogy ő már nyugodtan lehet fölösleges. De szerintem azért 56-tal letett valamit az asztalra.

·         Ravasz László Vázsonyival (az idősebbel, szóval ifj. Vázsonyi V. nagypapájával) együtt lépett ki 1911-ben a szabadkőművességből annak ateizmusa miatt. Máshonnan tudom, h Vázsonyi 1912-ben lépett ki (Novák Attila: Két világ – két nézet? Vázsonyi Vilmos és a polgári radikálisok (1910-1912). In Történelmi Szemle 2008 (50. évf.) 3. szám pp. 335-357.). De azért érdekes infó, h Ravasz Lászlónak is volt ehhez köze.

·         V. V. egyik unokatestvére a vörös terror áldozata lett.

·         azért pont V.V.ra bízták a vasutassztrájkolók védelmét az 1904-es vasutas perben, mert a bátyja, mint a MÁV mérnöke, népszerű volt a vasutasok körében, így megbíztak az öccsében, akit ajánlott

·         Vázsonyi Jenő azért mehetett el Bécsbe a kommün alatt családostul és vagyonostul, mert Landler Jenő megemlékezett arról, h milyen derekasan viselkedett 1904-ben a vasutas-per idején (akkor Landler volt az egyik ügyvéd és a védelmet Vázsonyi Vilmos vezette)

·         Esterházy Móric 1917-es miniszterelnök Esterházy Péter író nagyapja

·         Vázsonyi Vilmosné Szalkay Margit öngyilkos lett 1949-ben. Egyike annak a sok életnek, ami kibírta a Soát, a nyilasdiktatúrát, és aztán a kommunisták tönkretették, mert polgár volt és háztulajdonos… Ha nem lett volna öngyilkos 49-ban, 51-ben könnyen a Hortobágyra kitelepítéssel végezhette volna.

·         Szomory Dezső: Levelek egy barátnőmhöz. -> benne van Vázsonyiné Szalkay Margit (a saját emlékirataiból kiderül, h a férje Macókának becézte)

·         Ady is járt az Abbáziába, és amíg Vázsonyi és társai elhanyagolták Macókát, addig ő beszélgetett vele úriember módjára J

·         a Weiszfeldek (tehát Vázsonyi családja) mindig gyújtottak sábáti gyertyát, a Szalkayak csak a yom kipurt és a ros hásánát tartották meg

·         Móricz Zsigmond: Vázsonyi volt az egyetlen politikus, akivel úgy lehetett beszélni az irodalomról, mint egy szakmabelivel!

·         122. o. Vázsonyi Vilmos és Vázsonyi János (az idősebb V. V. fia, az ifj. V. V. apja) is olvasta a Times-t

·         V. V. magyar-német kétnyelvű volt, de olvasni angolul is jól tudott, mert az angol politika volt a modellje

·         a Désy—Lukács perről: Lukács László hagyta volna a francba, mert igazságosan panamistázta le Désy Zoltán, de Ferenc József ragaszkodott hozzá, h perelje be Désyt, mert az ő parlamentjében az ő(felsége) miniszterelnökét ne panamistázzák le, hanem legyen tiszta víz öntve a pohárba!

·         Molnár Ferenc és a Vázsonyi család kapcsolatáról: „Molnár Ferenc egész életében egyetlen embert szeretett, és az Vázsonyi Vilmos volt. Ezt Molnár Gál Péter mondta, aki végignézte a Molnár archívumot Amerikában.” ! 90. o. tény, h V. V. elindította egy pályán fiatal korában, amikor íróként még nem futott be (demokrata képviselő volt a Józsefvárosban-> erről a korszakról írta Molnár Az aruvimi erdő titkát, amiben nevesíti Vázsonyit, mint a város legbecsületesebb emberét), és Molnár Ferenc 45 után Amerikából levélben megkereste Vázsonyi özvegyét (Macókát) és küldött neki segélycsomagokat (IKA csomag), h el tudja adni a kakaót és a nejlonharisnyákat. –apropo: el kell olvasni: Molnár Ferenc: Útitárs a száműzetésben. Az ifj. Vázsonyi V., az unoka írta meg Molnár Ferencnek a nagymama öngyilkosságát és Molnár Ferenc nagyon szép válaszlevelet írt.

·         közvetve Móricz Zsigmondnak köszönhető, h Vázsonyi János összejött Milkó Annával, az ifj. Vázsonyi V. anyjával. Mert amikor megtudta, h Vázsonyi J. Bajára megy vmi politikai turné alkalmából, akkor szült özvegy Vázsonyinénak, h ismer Baján egy szimpi, polgári, derék zsidó családot, a Milkóékat. Így Macóka elintézte, h Baján Milkóéknál szálljon meg a fia és ott megismerkedett Annával…

·         A Badoglio-kormány kinevezése nagy reményt keltett a magyar antifasisztákban, mert a Horthy-rendszer kormányai ált. Olaszországot követték a leginkább, tehát ha ott történt vmi, az akár nálunk is megtörténhetett. (ifj. Vázsonyi V. szerint a zsidótörvényeket is azért lehetett bevezetni, mert Olaszországban is volt faju törvény 1938tól kezdve. Szerintem azért ebben Mo. mégiscsak úttörőbb volt az 1921-es numerus clausus törvénnyel.)

·         budai életforma-antiszemitizmus. Hát  ebben pont az én saját előítéletemet fogalmazza meg Budáról és lakóiról. J nem feltétlenül személyükben antiszemiták, csak egyszerűen az az úri-középosztály miliő Daubner cukrászdástul és Várastul hajlamosít a zsidók lenézésére… HANGSÚLYOZOM, h tudom, h ez ELŐÍTÉLET. de bevallom, h bennem is megvan ez.

·         az idegesítő friss-levegő duma kicikizésével is teljesen az én pesti szívemből szól az ifj. Vázsonyi V. J „Meg ez a friss levegő duma, hogy jó lesz neked ott fiacskám, a hegyen, ez is nagyon idegesített. A Japán kávéházban sokkal jobb lett volna nekem, de ahhoz még gyerek voltam.” 108. o. J

·         Erzsébetváros 1882-ben vált le Terézvárosról-> csúsztatás, amikor lezsidónegyedezik Terézvárost és ennek tulajdonítják az id. Vázsonyi V. ottani népszerűségét. A megmaradt Terézvárosban sokkal kisebb lett a zsidók aránya. Visszás kilóra mérni a zsidók arányát és ennek megfelelően mérni egy politikus népszerűségét, de hát mindenesetre nem árt az állítások mögé adatokat állítani.

·         a klasszikus fóbia az utcán evéstől. Speciel én abszolút belenőttem ebbe az utcán élő-evő kultúrába, de több idős embertől is hallottam, h ez mennyire undorító és a 60-as évek előtt mennyire tabu volt. Ezen kívül az ifj. V. V. viszolyog attól is, h a klosárok nyugodtan koldulhatnak a belvárosi utcákon, nosztalgiázik aziránt, h a 30-as években a csendőr megfogta és kipenderítette őket a Nagykörúton kívülre, ha véletlenül bemerészkedtek a tisztes polgárok látóterébe… van azért benne egy adag rátarti prolifób árnyoldala is a nagy polgári öntudatnak…

·         Götz Aly és Christian Gerlach könyve a magyar Holokausztról: rekvirált zsidó vagyonból nyugdíjemelés 1944-ben-> érdekes, utána kell nézni. mondjuk nem esik nehezemre elhinni.

·         Rónai Mihály András 1976-os cikke az id. V. V. halálának 50. évfordulójára. Lényege: sok érdeme volt, de méltán lett osztályrésze a feledés süllyesztője, mert azok nem érdemlik meg az emlékezetet, akik antikomcsik. Márpedig V. V. kezdte először az „bolsizást” Európában. Ehhez az ifj. V. V. kommentje: igazából Churchill volt az első, mert 1917 elején kezdte, V. V. meg csak 1917 végén. De tényleg következetesen antikomcsi volt, úh nem csoda, h nem kellett a Kádár-rendszernek.

·         Móricz Erzsébet (Csibe, akiről Móricz Árvácskát mintázta) szerzett hamis papírokat özv. Vázsonyinénak és az unokának, meg sok mindenki másnak is, pl. Vezér Erzsébetnek (aki a polgári radikálisok életrajzait kutatta). Ezt annyira becsülte meg a 45 utáni Mo., h a férjének (Keresztes Károly) ezt a bizonyos nyomdáját, ahol a fasiszta ellenállóknak állítottak elő hamis papírokat, államosították és Csibe kapott az Astorián egy egész évben fűtetlen újságosbódét. A magy. tört. egyik tragédiája, h az antifasiszta ellenállók közül csak azt becsülték meg, aki kellőképpen tartotta a lépést a kommunista párt irányváltásaival, és 90 előtt nem vehetett át szoci ország állampolgára izraeli kitüntetést, úh rengeteg Világ Igaza csak posztumusz kapta meg a díjat. Pl. Csibe és férje neve is csak 90 után került az Igazak kertjébe, és fiuk (aki lehet, h Móricz Zsigmond gyereke amúgy vér szerint), Móricz Imre mérnök vette át a kitüntetést.

·         „Miközben a nagyanyám és a dédanyám füst volt még Auschwitz felett, az elvtársak már vidáman osztogatták a földünket a nyilas parasztok között.” 169. o. (itt persze az anyai déd-és nagyanyáról van szó, akiket Bajáról deportáltak, mert az anyai nagymama, Macóka, Pesten bujkált, és később, 49-ben öngyilkos lett)

Rákosi Jenő emlékiratai III. kötet. Jegyzet.

Rákosi Jenő: Emlékezések. III. kötet Bp., Franklin-Társulat, 1927.

Károlyi Mihály alatt még írt újságot Rákosi J., amíg lehetett, a gyűjtőfogházi béke után már nem. A Budapesti Hírlap szerkesztőségéből kidobták a szerkesztőket, a vagyont elvették, és a BH nyomdáin kezdték el szedni a Vörös Újságot.

A proletárdiktatúra alatt bebörtönözték a Markó utcában. A román megszálláskor visszakapták a Budapesti hírlapot, román cenzúra alatt. Akkor bezzeg sehol nem voltak a hazafias ellenforradalmi különítmények, hanem a románok dicsekedhetnek vele, h megszabadították Mo-t Kun Bélától. A politikusok Aradon, Szegeden, Bécsben és Svájcban gyülekeztek… mióta vége a vörös forradalomnak, és lámpással kell keresni az ellenséget, azóta bezzeg hemzsegnek a különítmények…

A konszolidációról: a közéletez már nem követi rendszeresen, mert: „Meggyőződésem, hogy hibás vágányon döcög a vonata s nem tudom, hogyan és mikor talál vissza históriai egyenes vonalára.” p. 28. III. köt.

„Mert én igen szerény körből indultam útnak. Még csak az iskoláimat sem tudtam a rendes módon, éppen mostoha viszonyaim miatt befejezni. Születésem semmit sem adott, se tekintélyt, se összeköttetést, se vagyont ahhoz, amire egy nem közönséges életnek vagy pályafutásnak külsőleg szüksége van. Nem hoztam magammal semmit, csak szívemet és agyamat.” p. 137.

egy bizonyos ünnepségen mellette ült Nádosy Imre országos főkapitány: „egykor szintén soproni diák az evangélikus liceumban, most a soproni kör elnöke Budapesten, aki lelkesen szónokolt a katholikus gimnáziumban. Oh dehogy gondolhattunk akkor arra, hogy micsoda tragikus fordulat leselkedik rá mint egy fenevad a trianoni barlangban már a közel jövőben…”p. 144. érdekes interpretációja a frankhamisítási ügynek…

„Nekem úgy tetszik, az ember csak akkor szűnik meg egészen gyermeknek lenni, amikor az édesanyja meghalt.” p. 149. ezzel egyet tudok érteni