Egy fölösleges ember élete. Beszélgetések Vázsonyi Vilmossal. - jegyzet

Hadas Miklós, Zeke Gyula (Szerk.): Egy fölösleges ember élete. Beszélgetések Vázsonyi Vilmossal. Budapest, Balassi Kiadó, 2012.

Nemrég jelent meg Hadas Miklós és Zeke Gyula interjúkötete ifj. Vázsonyi Vilmossal, aki 56-ban az egyetemi diákbizottság fontos szereplője volt, így novemberben disszidált és végül Párizsban lett művészettörténész. Én azért kezdtem el olvasni, mert sok adalék van benne a nagypapáról, Vázsonyi Vilmosról, és az apáról, Vázsonyi Jánosról, akik a Polgári Demokrata Pártot vezették halálukig. Egyébként 56 miatt szerintem bárki másnak is nagyon érdekes lehet. Én sokkal jobb szívvel tudok 56-ra gondolni, most, hogy egy olyan valakit olvasok, aki tényleg polgári demokráciát akart az egésztől. Nagyon őszintének tűnik, pl. bevallja, hogy ő egy abszolút fölösleges ember, a Buddenbrook-szindróma modellje alapján a kifáradt harmadik nemzedék, és épp azért nagyon hálás a nagyapjának és az apjának, mert ők annyi mindent tettek Magyarországért (és milyen hiába! – jegyzem meg én) – hogy ő már nyugodtan lehet fölösleges. De szerintem azért 56-tal letett valamit az asztalra.

·         Ravasz László Vázsonyival (az idősebbel, szóval ifj. Vázsonyi V. nagypapájával) együtt lépett ki 1911-ben a szabadkőművességből annak ateizmusa miatt. Máshonnan tudom, h Vázsonyi 1912-ben lépett ki (Novák Attila: Két világ – két nézet? Vázsonyi Vilmos és a polgári radikálisok (1910-1912). In Történelmi Szemle 2008 (50. évf.) 3. szám pp. 335-357.). De azért érdekes infó, h Ravasz Lászlónak is volt ehhez köze.

·         V. V. egyik unokatestvére a vörös terror áldozata lett.

·         azért pont V.V.ra bízták a vasutassztrájkolók védelmét az 1904-es vasutas perben, mert a bátyja, mint a MÁV mérnöke, népszerű volt a vasutasok körében, így megbíztak az öccsében, akit ajánlott

·         Vázsonyi Jenő azért mehetett el Bécsbe a kommün alatt családostul és vagyonostul, mert Landler Jenő megemlékezett arról, h milyen derekasan viselkedett 1904-ben a vasutas-per idején (akkor Landler volt az egyik ügyvéd és a védelmet Vázsonyi Vilmos vezette)

·         Esterházy Móric 1917-es miniszterelnök Esterházy Péter író nagyapja

·         Vázsonyi Vilmosné Szalkay Margit öngyilkos lett 1949-ben. Egyike annak a sok életnek, ami kibírta a Soát, a nyilasdiktatúrát, és aztán a kommunisták tönkretették, mert polgár volt és háztulajdonos… Ha nem lett volna öngyilkos 49-ban, 51-ben könnyen a Hortobágyra kitelepítéssel végezhette volna.

·         Szomory Dezső: Levelek egy barátnőmhöz. -> benne van Vázsonyiné Szalkay Margit (a saját emlékirataiból kiderül, h a férje Macókának becézte)

·         Ady is járt az Abbáziába, és amíg Vázsonyi és társai elhanyagolták Macókát, addig ő beszélgetett vele úriember módjára J

·         a Weiszfeldek (tehát Vázsonyi családja) mindig gyújtottak sábáti gyertyát, a Szalkayak csak a yom kipurt és a ros hásánát tartották meg

·         Móricz Zsigmond: Vázsonyi volt az egyetlen politikus, akivel úgy lehetett beszélni az irodalomról, mint egy szakmabelivel!

·         122. o. Vázsonyi Vilmos és Vázsonyi János (az idősebb V. V. fia, az ifj. V. V. apja) is olvasta a Times-t

·         V. V. magyar-német kétnyelvű volt, de olvasni angolul is jól tudott, mert az angol politika volt a modellje

·         a Désy—Lukács perről: Lukács László hagyta volna a francba, mert igazságosan panamistázta le Désy Zoltán, de Ferenc József ragaszkodott hozzá, h perelje be Désyt, mert az ő parlamentjében az ő(felsége) miniszterelnökét ne panamistázzák le, hanem legyen tiszta víz öntve a pohárba!

·         Molnár Ferenc és a Vázsonyi család kapcsolatáról: „Molnár Ferenc egész életében egyetlen embert szeretett, és az Vázsonyi Vilmos volt. Ezt Molnár Gál Péter mondta, aki végignézte a Molnár archívumot Amerikában.” ! 90. o. tény, h V. V. elindította egy pályán fiatal korában, amikor íróként még nem futott be (demokrata képviselő volt a Józsefvárosban-> erről a korszakról írta Molnár Az aruvimi erdő titkát, amiben nevesíti Vázsonyit, mint a város legbecsületesebb emberét), és Molnár Ferenc 45 után Amerikából levélben megkereste Vázsonyi özvegyét (Macókát) és küldött neki segélycsomagokat (IKA csomag), h el tudja adni a kakaót és a nejlonharisnyákat. –apropo: el kell olvasni: Molnár Ferenc: Útitárs a száműzetésben. Az ifj. Vázsonyi V., az unoka írta meg Molnár Ferencnek a nagymama öngyilkosságát és Molnár Ferenc nagyon szép válaszlevelet írt.

·         közvetve Móricz Zsigmondnak köszönhető, h Vázsonyi János összejött Milkó Annával, az ifj. Vázsonyi V. anyjával. Mert amikor megtudta, h Vázsonyi J. Bajára megy vmi politikai turné alkalmából, akkor szült özvegy Vázsonyinénak, h ismer Baján egy szimpi, polgári, derék zsidó családot, a Milkóékat. Így Macóka elintézte, h Baján Milkóéknál szálljon meg a fia és ott megismerkedett Annával…

·         A Badoglio-kormány kinevezése nagy reményt keltett a magyar antifasisztákban, mert a Horthy-rendszer kormányai ált. Olaszországot követték a leginkább, tehát ha ott történt vmi, az akár nálunk is megtörténhetett. (ifj. Vázsonyi V. szerint a zsidótörvényeket is azért lehetett bevezetni, mert Olaszországban is volt faju törvény 1938tól kezdve. Szerintem azért ebben Mo. mégiscsak úttörőbb volt az 1921-es numerus clausus törvénnyel.)

·         budai életforma-antiszemitizmus. Hát  ebben pont az én saját előítéletemet fogalmazza meg Budáról és lakóiról. J nem feltétlenül személyükben antiszemiták, csak egyszerűen az az úri-középosztály miliő Daubner cukrászdástul és Várastul hajlamosít a zsidók lenézésére… HANGSÚLYOZOM, h tudom, h ez ELŐÍTÉLET. de bevallom, h bennem is megvan ez.

·         az idegesítő friss-levegő duma kicikizésével is teljesen az én pesti szívemből szól az ifj. Vázsonyi V. J „Meg ez a friss levegő duma, hogy jó lesz neked ott fiacskám, a hegyen, ez is nagyon idegesített. A Japán kávéházban sokkal jobb lett volna nekem, de ahhoz még gyerek voltam.” 108. o. J

·         Erzsébetváros 1882-ben vált le Terézvárosról-> csúsztatás, amikor lezsidónegyedezik Terézvárost és ennek tulajdonítják az id. Vázsonyi V. ottani népszerűségét. A megmaradt Terézvárosban sokkal kisebb lett a zsidók aránya. Visszás kilóra mérni a zsidók arányát és ennek megfelelően mérni egy politikus népszerűségét, de hát mindenesetre nem árt az állítások mögé adatokat állítani.

·         a klasszikus fóbia az utcán evéstől. Speciel én abszolút belenőttem ebbe az utcán élő-evő kultúrába, de több idős embertől is hallottam, h ez mennyire undorító és a 60-as évek előtt mennyire tabu volt. Ezen kívül az ifj. V. V. viszolyog attól is, h a klosárok nyugodtan koldulhatnak a belvárosi utcákon, nosztalgiázik aziránt, h a 30-as években a csendőr megfogta és kipenderítette őket a Nagykörúton kívülre, ha véletlenül bemerészkedtek a tisztes polgárok látóterébe… van azért benne egy adag rátarti prolifób árnyoldala is a nagy polgári öntudatnak…

·         Götz Aly és Christian Gerlach könyve a magyar Holokausztról: rekvirált zsidó vagyonból nyugdíjemelés 1944-ben-> érdekes, utána kell nézni. mondjuk nem esik nehezemre elhinni.

·         Rónai Mihály András 1976-os cikke az id. V. V. halálának 50. évfordulójára. Lényege: sok érdeme volt, de méltán lett osztályrésze a feledés süllyesztője, mert azok nem érdemlik meg az emlékezetet, akik antikomcsik. Márpedig V. V. kezdte először az „bolsizást” Európában. Ehhez az ifj. V. V. kommentje: igazából Churchill volt az első, mert 1917 elején kezdte, V. V. meg csak 1917 végén. De tényleg következetesen antikomcsi volt, úh nem csoda, h nem kellett a Kádár-rendszernek.

·         Móricz Erzsébet (Csibe, akiről Móricz Árvácskát mintázta) szerzett hamis papírokat özv. Vázsonyinénak és az unokának, meg sok mindenki másnak is, pl. Vezér Erzsébetnek (aki a polgári radikálisok életrajzait kutatta). Ezt annyira becsülte meg a 45 utáni Mo., h a férjének (Keresztes Károly) ezt a bizonyos nyomdáját, ahol a fasiszta ellenállóknak állítottak elő hamis papírokat, államosították és Csibe kapott az Astorián egy egész évben fűtetlen újságosbódét. A magy. tört. egyik tragédiája, h az antifasiszta ellenállók közül csak azt becsülték meg, aki kellőképpen tartotta a lépést a kommunista párt irányváltásaival, és 90 előtt nem vehetett át szoci ország állampolgára izraeli kitüntetést, úh rengeteg Világ Igaza csak posztumusz kapta meg a díjat. Pl. Csibe és férje neve is csak 90 után került az Igazak kertjébe, és fiuk (aki lehet, h Móricz Zsigmond gyereke amúgy vér szerint), Móricz Imre mérnök vette át a kitüntetést.

·         „Miközben a nagyanyám és a dédanyám füst volt még Auschwitz felett, az elvtársak már vidáman osztogatták a földünket a nyilas parasztok között.” 169. o. (itt persze az anyai déd-és nagyanyáról van szó, akiket Bajáról deportáltak, mert az anyai nagymama, Macóka, Pesten bujkált, és később, 49-ben öngyilkos lett)