Mezopotámiai vallástörténet X. 2011.04.28.

Kitérő az Amarna reformra

Ma már a main stream azt mondja, h nem volt monoteizmus, de van, aki még mindig amellett kardoskodik, h igen.

IV. Amenhotep-> Ehnaton. Folytatta apja örökségét, uralkodása elején átvitette apja levéltárát az új fővárosába. Uralkodása első 5 évében apja nyomdokaiban járt, de már egyre intenzívebbé vált Aton kultusza. Utána változás: 1 hivatalosan elfogadott ábrázolása Atonnak, a napból kinyúló kezes.

Ámon és Ré már sokkal korábban összeolvadt, Ehnaton alatt azonosították Atonnal. A teológia Ré-háráhti (=Ré, a két horizont Hórusza) istennel azonosította, akit a reform idején R-Hóruszként emlegettek.

Nem monoteizmus, mert:

·        A fáraó eleve mindig isten, Ehnaton is az volt és Nofertiti is

·        Ozirisz mindvégig jelen volt az alvilág isteneként

·        Megfigyelhető az Ammon-papság elleni harc: Ammon nevét kivakarják a feliratokból, mindenhol Atonnal helyettesítik, DE a kisebb istenségeket nem üldözték, nem rombolták

·        Ehnaton uralkodása első pár, és utolsó pár évében is elfogadta Ammon kultuszát is

Tell-el-Amarnán kívül sehol nem terjedt el az Aton-kultusz. Jól feltárt város, a házi oltárokon titokban Ehnaton főemberei is áldoztak Ammonnak!

Térben, időben és a lelkekben is nagyon korlátozott volt az Amarna reform.

Monolátria: a sok isten közül 1 istennel van spéci kapcsolatban egy közösség, de elfogadja, h a többi isten is létezik

Henoteizmus: adott közösség 1etlen istent tisztel, de elfogadja, h más közösségek más istent tisztelnek

Visszatérés Mezopotámiára

Délen Hamurápi dinasztiákának hanyatlása után fokozatosan átvették a hatalmat a kassúk. Erős középhatalommá tették Babilont. Jogot formáltak Assur városának trónjára is (ezt is az Amarna levelekből tudjuk), de nem volt erejük ezt érvényesíteni.

III. Tothmesz alatt az Újborodalom fénykora, befolyása kiterjedt az Eufráteszig. Babilon középhatalom volt, de nem volt ereje betagolni Assur városát.

Assur-Uballit király (=Assur életre keltett/Assur életben tart) rájöttek, h a felemelkedő hettiták miatt Egyiptomnak szüksége lehet rá-> felemelkedhet Assur. És a most megszerzett területek (14. sz. közepe) a 7. sz. legvégéig megmaradtak az asszírok kezén! (a 7. sz. végén felemelkedett az Újbabiloni birodalom).

A középasszír birodalom a stabilizált határain kívülre rendszeresen zsákmányoló hadjáratokat szervezett.

13. sz. asszírok a hettitákat is fenyegetik már, 3 nagy uralkodó, II. Ramszesz kortársai.

Assur-Ubatallis asszír király.

Egyiptomi-hettita béke a karnaki templom falán felmaradt, Hattusasban is fennmaradt bronzon. A világtöri első békeszerződésének is tartják. Asszíria majdnem a Földközi-tengerig vezetett hadjáratokat ekkor.

I. Tukulti-Ninurta király lerombolta Babilont, ezzel lett vége a kassú korszaknak.

I. Nabu-kudurri-uszur

Elám: állam a Zagrosz hg-ben. Rablóhadjáratok Mezopotámiában, ennek következtében mezopotámiai leleteket lehet találni Szúzában. Naram-Szín sztéléje is ott került elő. II. Iszini dinasztia sikeres ellencsapásai Elám ellen, főleg I. Nabu-kudurri-uszur idején, aki betört Elámba és visszaszerezte pl. Marduk szobrát.

Keskeny évgyűrű: nagyon hideg év volt, v nagyon kevés napsütéssel-> éghajlati változásra utalnak. Írországi tőzeglápokban is találtak fatárgyakat, amikből ki derült, h nagy éghajéati változások voltak a II. évezredben. A mai Szahara peremén élő nomádok is rászakadtak Egyiptomra, mert hirtelen sokkal nagyobb lett a szárazság. Népvándorlás. Ennek része a tengeri népek vándorlása is, ami végigpusztította a Földközi-tenger K-i partvidékét. Ennek a vándorlásnak volt a része az is,. h a Balkánról egy népcsoport Anatóliába vándorolt: a muski, egyre délebbre nyomták a luwi nyelvű népeket.

III. Ramszesz állította meg a tengeri népeket, komoly harc árán. De utána betelepednek a NY-ról érkező nomádok Egyiptomba-> líbiai dinasztiák.

Az arámi törzsek is megérkeznek a mai Izrael és Szíria és Mezopotámia területére. Az ezredfordulón megjönnek a káldok is.

Sokáig azt gondolta a tudomány, h a káld egy arámi törzs volt, ma már önálló sémi népnek tartja.

Ekkor jelent meg az Urna-mezős kultúra DK-Európában, NYról érkezett. Lehet, h ez okozta a muskik Anatóliába vándorlását. A görögtörzsek egy része is ekkor keresett új hazát.

A dór vándorlás nem kimutatható! (A ión vándorlás mintájára konstruálta a görög történeti tidat, de a régészet tarthatatlanná tette.) Max szórványos költözködésekről volt szó.

Jelen vannak az arámi és a káld törzsek Babilonban, de sokáig nem tudnak stabil hatalmat kiépíteni.

Asszíria átvészelte a vándorlásokat. A 10. sz. legvégétől megint terjeszkedik. Közigazgatás átszervezése, birodalmi ideológia. Műszaki alakulatok a hadseregben, lovasság, pszichikai hadviselés, fejlett várostrom. Asszíria technikai fölénye nagy volt a többi hatalommal szemben.

A vándorlások összezavarták a kereskedelmi útvonalakat- nehéz volt megszerezni a bronz mindkét alapanyagát-> pótlékként felfedezték a vasat. A keresk helyreállása után rövid időre visszaálltak a bronzra, de aztán rájöttek, h a vas praktikusabb, ekkortól beszélünk vaskorról.

8. sz. a világtörténelemben először bevezetik az állandó hadsereget. Korábban a mezgazd munkák idejére mindig szélnek eresztették a seregeket. Lehetséges lett akkor is végigcsinálni egy ostromot, ha több évet vett igénybe.

Urartu (a Bibliában Ararát neve őrzi) komoly birodalom volt, de hamar feledésbe merült.

Szín-Aherib, Assur-ban-ipál is szerepelnek a Bibliában. Tukul-arat(?)-ésarra is.

Méd megerősödés a kereskedelemből, közben a káldok egyesítették Babilóniát. A káldok és a médek összefogva megdöntötték Asszíria hatalmát. -> a 7. sz.-ban felváltotta az asszír hatalmat a káld/újbabiloni.

Asszír fővárosok: Assur, Ninive.

II. Nabu-kudurri-uszur 2x is elfoglalta Jeruzsálemet, második alkalommal lerombolta a Templomot. A Fogság során nagyon sok mindent átörökölt a zsidóság a babiloni kultúrából, a babiloni Talmudon is látszik. Rengetegen Babilonban maradtak, miután Kürosz felszabadította őket, a legnagyobb diaszpóra maradt.

Nabú-na’id volt az utolsó babiloni király. A Marduk kultusszal szemben a Hold kultuszát erőltette. Amikor megérezte a perzsa veszélyt, begyűjtötte a környező városok istenszobrait Babilonba. Ezt sértésnek vették. Nabú-na’id 10 évre visszavonult egy oázisba, csak a helytartója csinálta meg az újévi királyi szertartást-> hatalmas botrány. A Marduk-papság nem ellenállt nagyon Kürosznak…

Marduk teológia

Kassú-korhoz köthető a birodalmi teológia megjelenése. Harbe (kassú főisten) hamar azonos lett Enlillel. Így épültek be a kassúk a mezopotámiai civilizációba-> Marduk háttérbe szorult.

II. Iszini dinasztia: Tukulti-Ninurta eposz: a kassú királyok vétkeztek, ezért adta Marduk az isziniek kezébe Babilont (nem ám elrabolták Marduk szobrát, hanem magától ment át hozzájuk).

Marduk 50 nevének kimondása egy eposzban: a Közel-Keleten a kimondással teremtenek, ezzel az 50 névvel mindenhatónak nyilvánították! Az 50-es szám azért fontos, mert Enlil száma.

Marduk magába olvasztott több kisebb istenséget. Pl. Aszalluhi gyógyító isten.

Spekulatív istennevek: aki ezeket megérti, az részese lesz a teremtés misztériumának (lásd Kabala).

Nabú Marduk fia.

Asszíria megerősödésével kognitív disszonanciát kezdett okozni Marduk mindenhatósága…-> új nevet kapott: Bél (=úr)

Nabú hasonló motivációból fordult szembe a Marduk kultusszal, mint Ehnaton az Ammon-kultisszal. Mamája is eléggé befolyásolta Szín (Hold istene) választásában, mert a harráni szentély főpapnője volt (és 103 v 104 évesen halt meg). Politikailag jó 5letnek tűnt a választás, de gyakorlatilag enm segített már semmit a perzsák ellen.

A Biblia is örökölte az őrült király képét, Dániel könyvében Nabú-kudurri-uszur őrül meg, de amikor megtér, meggyógyul.

Kürosz propagandája: őt Marduk küldte, h helyreállítsa Babilont, mivel Nabú-na’id áldatlan állapotokat okozott a Szín kultusz bevezetésével és az istenszobrok begyűjtésével, és azzal ,h 10 évre elvonult a városból.

A perzsa uralom alatt is virágzott az ékírásos kult, sőt túl is élte ezt. Akitu (újévi szertartás) leírását is egy Szeleukida-kori akkád nyelvű szövegből ismerjük.

Assur teológia

Kis, hegyi istenség eredetileg. Hamar azonosították Enlillel.

Kr. e. 14. sz. változás: a király Assur isten főpapja is egyben.

Közép asszír kor: II. évezred 2. fele. Babilon politikai ellenfél,de kulturálisan testvér: azonos nyelv, ékírás, kultúra.

I. Tukulti-Ninurta elpusztította Babilont: magában Assurban is rossz szemmel nézték, lehet, h ezért nem természetes halállal halt meg.

Asszíria felemelkedésekor készen állt már a birodalmi teol. Assur isten az istenek között, helytartója az emberek között Assur királya. Ezzel is magyarázható a legyőzöttekkel való kegyetlenség, a pszichikai hadviselésen túl. Egész városokat azért nem pusztítottak ki, mert kellettek az adófizetők. Vagy akit következő évben is ki lehet rabolni.

An Sár írásmód: az egész ég ura, azonosították Assur nevével. De sok kutató szerint ez csak spekuláció.

Asszír-babiloni kapcsolat

8. sz. egymás után 2 asszír király, babiloni néven Babilon királya volt.

Tukulti-apil-ésarra Púlu, a következő meg Ulalája néven.

Szargon=II. Sarrukin. Ő Marduktól is legitimációt kért ahhoz, h babiloni helytartó legyen. És beemeli Mardukot az asszír panteonba.

Szín-ahhé-eriba (II. Sarrukin utóda) Babilont pretektorátussá teszi, nem egyenelőnek kezeli, utódát helytartónak nevezi ki, erre a káldok segítségével betörnek az elámiak. Emiatt ő volt az első, aki lerombolta Babilont.

Eszarhadon a Bibliában=Assur-ah-idina. Felveszi a babiloni helytartó címét, nem kér marduki legitimációt, de azért mindenféle kiváltságot ad Babilonnak.

II. Assur-Baid asszír király a bátyját megtette Babilon királyának, de fellázad, ezért lerombolja Babilont.

Ninivei Istár és arbelai Istár:: 2 megtestesülés.

A nemzköz szerződésekben megjelenő leigázott népek istenei úgy jelennek meg, mint Assur akaratának végrehajtói. 

A dualista rendszer IX. 2011.04.28.

A vármegyék szerepe

A 48 előtti vármegye

A parl. helyett védelmi funkciót töltött be a Habsburg udvarral szemben. A megye volt az a fórum, ahol össze tudott tárni a nemesség a centralizáló abszolutizmussal szemben.

Ogy-i követek megválasztása, követutasítást kapnak, a szövegét a megye értelmezi, nem a követ. Ha nem annak megfelelően működik az ogy-n, akkor visszahívják.

Saját hatáskörű jogszabályalkotások: a saját területére vonatkozóan, olyan ügyekben, amiket az állam nem elég pontosan szabályozott a törvényekkel.

Végrehajtás.

Visszautasíthatja a magyar állam törvényeinek ellentmondónak minősített Habsburg törvényeket.

Orsz. adók beszedése, saját adó kivetése és behajtása a megye működéséhez.

Közigazgatás működtetése: maguk választják meg tisztviselőiket.

A községek ellenőrzése.

Úriszék felett fellebbviteli fórum. Nemesek ügyeiben elsőfokú bíróság.

Büntetés végrehajtás-> fogházakat tartanak fenn.

A megye, a nádor hozzájárulásával, statáriumot is hirdethet, ált. a rossz közbiztonságra hivatkozva teszi ezt.

Felirati jog az ogy-hez és az uralkodóhoz.

Változások 1848-ban

Új tv ideiglenesen szabályozza a megyék működését.

Ellenállás joga megszűnik-> nem tehetik félre a kp-i kormány által küldött rendeleteket.

Nem véleményezhetik az orsz tv-eket.

Úriszék megszűnt.

1849 után

Profi, megbízható szakembergárdát tesznek az országra. Nem választott, hanem kinevezett tisztviselőkkel. -> sok minden jobban működött, mint előtte.

1861-ben gyorsan elkergették a tisztviselőket és újra megválasztják a 48 előttieket.

Az 1870-es törvény alapján

Saját belügyeikben önálló rendeletek és végrehajtásuk.

Közvetlenül levelezhetnek a kormánnyal (az 50’ években csak az 5 kerületen keresztül tehették).

A kormány rendeleteit csak 1 alkalommal utasíthatják vissza. Ha másodszor is megkapják, kötelesek végrehajtani. A „halaszthatatlan” (pl. rendőrséggel kapcsolatos) ügyeket már elsőre végre kell hajtani, max utólag tiltakozhatnak.

Kormány sokkal erősebb ellenőrzése, mint korábban bármikor. Pl. költségvetés ellenőrzése.

A főispánt a kormány nevezi ki, az alispánt a megye választja.

Tvhatósági bizottság: közgyűlés szerű, biz ügyekben a megye legfőbb döntéshozó szerve.

Virilizmus: a tvhatóság fele a leggazdagabb emberekből kerül ki, csak a másik fele választható.

Az 1886-os törvény

A főispán sokkal több jogot kap.

A kormány bármilyen megyei rendeletet megsemmisíthet szinte. Centralizáció fokozódik. A korm még jobban ellenőrzi a megyét, az meg a községeket.

Bírósági rendszer

48 előtt

úriszék. A földesúr ritkán pereskedett a jobbágyokkal, ált. Komoly kiadásokkal járt, jogi ismeretekkel bíró embert kellett szerezni hozzá-> nem szórakozás volt, ahogy egyes leírásokból tűnik.

5 kerületi tábla volt az országban, a megyei bíróságok feletti szint.

A 7 személyes tábla volt a legmagasabb bírósági fórum.

1848-49

Megszűnik a kancellária, ami eddig felügyelte a bíróságokat. Úriszék helyett (az is megszűnt) a megyének sokkal több dolga lett.

Részbíróságok létrehozása: statáriális bíróság (18 db). Nagyon súlyos bűnesetek kerülnek ide, azonnal döntenek. Sok halálos ítélet.

Megmarad a testi fenyítés.

1849 után

Teljes átalakítás: profi rendszer: megszabják, h milyen végzettséggel és milyen gyakorlattal lehet vki bíró.

Járásbíróság, megyei tvszékek, kerületi főtvszék, birodalmi főtvszék (ez a legfelsőbb bíróság, az utsó fellebbviteli fórum).

Ügyészségi szervezet elválik a bíróktól. A bizonyítással más szervezet foglalkozik, mint az ítélkezéssel.

1861-ig működött ez.

1861 után

Közigazgatás és bíráskodás végleges elválasztása, teljes bírói függetlenség.

A királyra esküdtek fel a bírók és a király nevében hozták az ítéleteket. Bírókat nem lehet áthelyezni v felmenteni v csökkenteni a fizetésüket, 70 éves kor előtt csak egészségügyi okból mehettek nyugdíjba, nem lehettek ogy-i képviselők, pol pártok tagjai, nem vehettek részt pol gyűléseken, csak összeférhetetlenség esetén utasíthatott vissza pereket. -> függetlenség (jó fizetést is kaptak). Saját vagyonukkal feletek az ítéleteikért.

1871-es ez a tv, 1872-ben állították fel az új bírósági rendszert. Megalakult a kúria, a legfelsőbb bíróság.

A bíróságok területi illetékesség alapján döntöttek.

1878 egységes csendőri kódex: új, korszerű büntetőtörvénykönyv:

·        Bűncselekmények pontos leírása, minősítése, milyen börtönbüntetéssel büntethető

·        Korábban ugyanazért az orsz egyik felében 3 évre is ítélhettek vkit, az orsz másik felében meg 20 évre…

Esküdtbíróságok rendszere (1848ban bevezették a sajtóperekre, 49-ben eltörölték, 67től visszaállították) 1897-től olyan perekre, ahol halálbüntetés v hosszú fegyház lenne a büntetés. Évente 2-4 alkalommal ültek össze.

Hadsereg

1868: 3 hadsereggel kapcsolatos fontos tv:

1.      véderő létrehozása. A birodalom közös hadereje. 3 éves szolgálat

2.      honvédség: 1 év tényleges szolgálat

3.      népfelkelés: nem kellett bevonulni, csak tartalékosság.

Mindenki köteles s sorozáson részt venni. Kisorsolták, h ki kerül a véderőhöz, ki a honvédséghez és ki a népfelkeléshez.

A függetlenségi politikusoknál a nemzeti ellenállás kifejezésének számított a katonai szolgálat elbliccelése.

A honvédség és a népfelkelés a közös hadsereg kiegészítései, merőben pol okokból kellett létrehozni őket, h létrejöjjön a kiegyezés, kellett a magyaroknak magyar hadsereg. Ausztriában is megvoltak a párhuzamos szervezeteik.

Békében is bevetették a katonákat, pl. tüntetéseken.

Fontos funkciója még a honvédségnek a középosztály megerősítése, a tisztikar tagjai az úri osztályhoz tartoztak. Egy tartalékos tiszt már párbajképes volt.

1912-ig nem volt tüzérsége a honvédségnek.

Ludovika Akadémia: magyar tisztikar képzése. De a magyar tisztikar nagy része más egyetemet is végzett (jogász, bölcsész, orvos). Komoly karrierlehetőség volt a hadseregben. 

Istenérvek X. 2011.04.27.

A református teológia általában elutasítja a természeti teológiákat.

Angolszász analitikus fil.: válságba került a konceptuális ismeretinktől független tapasztalati bázis fogalma.

Klasszikus fundacionalizmus: pl. azt, h a Nap biz távolságra van a Földtől, azért gondoljuk, mert vkik megfigyelték. A klassz. fundacionalizmus szerint nem csak az empirikus hiteinkkel van így, hanem a nem empirikus hiteinkkel is, amik az analitikus ismeretek. A megismerés nem olyan, mint egy ház, ami egy alapon nyugszik, hanem olyan, mint egy kör, ahol az elemek egymást tartják.

Plantinga: egy vallásos környezetben élő kisfiú a példája, aki azért hisz Istenben, mert a környezetében az a természetes. Mi ezzel a baj? Az emberek spontán módon fellépő vallásos hitei (basic believes) nem jellemzik a mai átlagos nyugati embert, mert már belénk van táplálva, h vhogy indokolni kell a teizmust.

A basic believes jelensége kiszolgáltat minket a relativizmusnak, mert az egyik ebben hisz spontán módon, van, aki az ellenkezőjében.

Plantinga: Warranted Christian Belief

·        Van a basic belief-eknek is alapjuk, csak azok nem propozicionálisak (nem kijelentésként megfogalmazottak).

·        Vallási kognitív képességeink világosítanak fel arról, h van Isten

·        Ma már az episztemológia elismeri, h nem tudjuk bebizonyítani a külvilág és az érzékszervek létezését. Tehát ha ezt elfogadjuk, ugyanannyi erővel Isten létét is elfogadhatjuk.

·        Vallásos externalizmus: a szubjektumnak vannak bizonyos kognitív képességei, ezek segítségével ismereteket szerez Istenről is. A vallásos kognitív képességek működése leírható. Igaz, a nem istenhívőnek ezek semmit nem mondanak.

Externalista episztemológia: a megismerő alany számára nem elérhető az, h miért is megbízható a megismerési módszere.

Internalista episztemológia: az emberi megismerés racionális megindokolásának elérhetőnek kell lennie a megismerő alany számára.

Mit tudunk annak mondani, aki szerint a köznapi hiedelmeinknek sincs több köze az igazsághoz, mint a vallásos hitnek?

1.      Mikor az ember vmiben csak bízik, akkor elismeri, h fallibilis, tehát, h biz tapasztalatok ellent mondhatnak neki, el tudunk gondolni körülményeket, amik megcáfolják a hétköznapi hiteinket

2.      tapasztalati és természettudományos hiteink nélkül nem tudnánk élni, a vallási hiteink nélkül (úgy tűnik), lehet élni. Azért csak úgy TŰNIK, mert még sosem létezett teljesen vallásmentes társadalom.

3.      a vallásos emberek ált. hiszik a hétköznapi hitrendszereket is, ebben osztoznak a nem hívőkkel.

   ezek voltak azok a fideizmusok, amik relativizálják a hétköznapi megismerést. De vannak olyan fideizmusok, amik nem ezen lovagolnak, hanem vállalják, ha a vallásos megismerés bizonytalanabb, és azt mondják, hogy a hétköznapi megismerésénél tovább kell mennünk. ->Kierkegaard

Kierkegaard

·        úgy kell hinnünk, mint Ábrahám, amikor elindult Izsák feláldozására a Moriyára

·        az igazi hit a feltétlen hit

·        aki egyáltalán felveti azt a kérdést, h igaz-e a keresztény hit, az inadekvát módon közelít hozzá, a kereszténység igaz voltát csak egy olyan feltétlen hit fényénél tudjuk megérteni, aminél már nem is merül fel a kérdés

·        amit Kierkegaard mond, az problémás a keresztény teológia szempontjából (is), mert az egyik main stream szerint a természetes ész fényénél belátható Isten létezése, és Jézus is észérveknek, evidenciáknak látta a csodáit, Pál apostol szerint a bálványimádók azért bűnösök, mert egyértelmű dolgokat nem fognak fel, a természetből kiolvasható lenne, h 1 Isten van csak [+Maimonidész]

·        lehet csodálni Ábrahám vakhitét, de nem csak csodálni lehet azt, h vkit abszolút nem érdekli, hogy mi van, hanem attól függetlenül eldöntötte, h igaz az, amit nem támaszt alá semmi…

Ateista érvek

Eddig teista érvekkel foglalkoztunk, most jönnek az ateista érvek.

Negatív ateista: nincsenek jó érvek Isten léte mellett

Pozitív ateista: vannak jó érvek Isten léte ellen.

Természettudományos materializmus: a természettudományos ismeretek kizárják Isten létét. Ez nem egy komoly filozófiai álláspont, semmilyen tudományos ismeret nem tette eddig kizárttá Isten létezését. Csak azt, h nincs szükség Isten létének feltételezésére. Vulgáris felfogás. Richard Dawkins: Isteni téveszme c könyv.

Büchler: Marx és Engels mechanikus materialistának bélyegezték.

A rosszból vett érv az egyik legfontosabb ateista kiindulópont volt mindig, de egy rossz v közömbös isten létezését nem cáfolja.

Védekezések a rosszból vett érvvel szemben

1.      kell a rossz, h tudjuk értékelni a jót. [na de ennyi rossz kell hozzá?] Nem így van a jónak egy csomó formájával. Pl. nem kell általunk utált spenótot enni ahhoz, h tudjuk, h szeretjük a tandori csirkét. J

2.      van túlvilág, ahol majd kárpótolódunk azért, amit itt elszenvedtünk

·        de ha a teizmus igaz is, attól még nem igaz automatikusan, h van túlvilág!

·        A túlvilághit csak segédhipotézis a teizmus mellett, és a segédhipotézisek (amik önkényes állításhoz fordulnak segítségért) léte gyengíti az adott érvet, amit támogatnak.

·        Ha van is túlvilág, azt is bizonyítani kéne, h az evilági szenvedés a túlvilági élet szükséges előfeltétele.

·        Az állatok számára nincs túlvilág a hagyományos keresztény felfogások szerint, márpedig ők is szenvednek.

Kérdés, h a rosszból vett ateista érv induktív v deduktív? Ez azért fontos, mert egy csak erős induktív érvet mindig tud ellensúlyozni egy erős induktív teista érv. Pl. egy faluban az emberek 90%-a nem tud úszni, ezért indukálom, h az ott élő Béla sem. De lehet, h ő pont az úszómester, és azoknak a 100%-as tud úszni!

Gerő András: Se nő, se zsidó. Előítéletek találkozása a századforduló Monarchiájában.

Gerő András: Se nő, se zsidó. Előítéletek találkozása a századforduló Monarchiájában. Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó, 2009. Európai koordináták- Szekuláris ellenségképek ·        Kultúrharc: Németo.-ban és az osztrák területeken 1870’, Monarchia magyar részén 1890’. ·        Szekularizáció-> újfajta interpretációs séma elterjedése: evolucionizmus: a fejlődés eszméje diadalmaskodott, miközben egyre többen lettek szenvedő alanyai. A vallási jellegű eszmei koordináták elvilágiasodtak: a dualitás is, a Sátán is evilági a kül. új eszmerendszerekben. ·        A nemzet szekuláris istenség. Ellensége, az Ördög is szekuláris. ·        1880’-90’ új megváltástanok különböző evolucionista természeti törvényekkel, mindegyik lefordítható a tömegpolitika nyelvére. -> 3 jelentős értelmezési irány: o       Szociál-darwinizmus: a fajok közti hierarchia a természeti-társadalmi törvény. Arthur de Gobineau: Esszé az emberi fajok egyenlőtlenségéről. Houston Stewart Chamberlain: Die Grundlagen des 19. Jahrhunderts. (pángermán, 30 évi házasság után elvált félig zsidó feleségétől és elvette Wagner lányát) o       Nemek közti hierarchia. A nő alsóbb rendű és minden rossz dolog oka. Otto Weininger: Nem és jellem. A férfi szellemi erő, teremt, a nő ösztönös és improduktív. A nő a szexualitás megtestesítője, a szexuális aktus révén elrabolja a férfi alkotóerejét és tönkreteszi. o       Osztályharc. Lenin: Sto gyéláty? (Mi a teendő?) c. röpirat. Politikai vitairat. A munkásosztály csak potenciális kategória, politikai erővé csak a tudatosság teheti, amit viszont csak kívülről lehet beleplántálni. Az Antikrisztus a burzsoázia. o       -> Gerő A. szerint ezek a logikai struktúrák sokkal sikeresebbek lettek, mint ahogy bármelyik szerző gondolta volna. „A tömegpolitika korában már nem lehet öncélú és ártatlan értelmiségi diskurzusról beszélni.” p. 29. Német-osztrák helyzet és horizont ·        Közép-Európában a konszolidációs időszakok a csoda határát súrolják. A béke és a változás együttes jelenléte okozza a Monarchiához kötődő nosztalgiát. „…a Habsburg Birodalomban ekkorra nagyjából-egészében mindenki mindenkit utált.” (p. 34.) ·        2 tendencia- a szupranacionális és a nacionális – között konfliktusmező ·        1etlen népcsoport és vallás sem tudta  rákényszeríteni a saját nyelvét és normáit a többiekre ·        A germanizációs és ellenreformációs törekvések már nyugvópontra jutottak ·        Bécs és Budapest kulturális olvasztótégely lett ·        „A Balkán a Karlsplatznál kezdődik” Metternich ·        Bismracknak egy nemzetek feletti, Németországgal szemben barátságos közép-európai hatalomra volt szüksége ·        1871 Német egyesítésből Ausztria kimaradt-> az osztrák németek identitáspolitikai válaszút elé kerültek: német-osztrák, internacionális v német nacionalista. Ha vki német-osztrák lesz, probl., h mit jelent az, h osztrák? -> csak azt, h elfogadja a Habsburg dinasztiát és birodalmat. ·        1880’ létrejött az a 3 tömegpolitikai mozgalom, ami eluralta a századelőre Német-Ausztria politikai életét: szociáldemokrácia, keresztényszocializmus és német nacionalizmus. ·        Össznémetek: El Rómától! (Los von Rom!) és tagadják a Habsburg-birodalom létjogosultságát, a keresztényszocialisták viszont elfogadják. Ugyanakkor a csehellenességnek és az antiszemitizmusnak köszönhetően képesek voltak együttműködni. ·        „Hogy ki a zsidó, azt én döntöm el!” Karl Lueger Radikális nacionalizmus és fajelmélet (Georg Schönerer és Guido List) Schönerer ·        Apja a Rothschild család vasútépítési alvállalkozójaként meggazdagodott-> vagyont és nemesi címet hagyott Schönerer-re ·        Felesége egy rabbi dédunokája volt ·        Tagja volt a Birodalmi Tanácsnak, eleinte liberális, pályája csúcsán már radikális antiszemita volt ·        Zsidó- szláv- és katolikusellenes ·        Tekintélyelvűség, pán germanizmus ·        1879ben megalapította a Deutschnationale Bewegung pártot ·        Los von Roma Bewegung: cél az összes katolikus osztrák protestáns hitre térítése ·        Német-Ausztriát a Német Birodalomhoz kell csatolni és minden nemzeti kisebbséget ki kell utasítani ·        A pártban Führernek szólították és használták a Heil! Köszöntést ·        1880-ban Deutscher Schulverein megalapítása, de később mivel bevettek zsidókat is, 1885ben Schönerer lemondott és megalapította a Schulverien für Deutsche-t ·        1888ban barátaival erőszakosan behatolt a Neues Wiener Tageblatt (ők Judenblattnak csúfolták) szerkesztőségébe-> botrány, feljelentés, képviselőtársai felfüggesztették mentelmi jogát, elvesztette nemesi címét ·        Sok követője átpártolt Lueger keresztényszoci pártjához ·        A könyvben idézett beszéde 1906-ban hangzott el a birodalmi parlamentben, az ált. (csak férfiaknak-> hogy lehet ezt általánosnak hívni?), titkos, egyenlő és közvetlen választójog bevezetése ellen Schönerer: A németek önkiherélése ·        A zsidó csürhe összefogott a csuhás csürhével ·        „ez az egész választásireform-dolog csakis a zsidóság érdekében és javára történik, és a vele ebben az esetben szövetséges csuhások kedvéért. Hiszen ezt mutatja a sajtó magatartása...” (pp. 66-67.) ·        „A vezérek már megint a jezsuiták, a csuhások vezérei, másfelől pedig a zsidók, a szocialisták vezérei.” (pp. 67-68.) Guido von List ·        A völkische Bewegung ihletője és az ariozófia megalapítója ·        1907ben megalapította az Armanenschaft miszticista-okkult egyesületet, aminek célja: árja elitként küzdjön a fajok eljövendő harcában az alsóbbrendű csoportok (zsidók és szlávok) ellen, a szervezet ismertetőjegye a horogkereszt volt ·        1911ben létrehozta a Hohe Armanen Orden (HAO) szerzetesrendet az ó-germán árja titkos tudás megőrzésére ·        Tanítványai létrehozták 1905-ben a Guido von List Gesellschaftot Nőgyűlölet – zsidógyűlölet (Otto Weininger) ·        Apja zsidó aranyműves volt, polgári jómódú család ·        Bencés gimibe járt, h fellázadjon zsidó családja és Bécs katolicizmusa ellen is, evangélikus hitre tért ·        A nemi aktus az az ár, amit a férfi kénytelen kifizetni a nőnek alávetettségéért-> Weininger önmegtartóztatásra szólította fel a férfiakat ·        Kultusza lett ·        Neve elválaszthatatlan a „zsidó öngyűlölet” fogalmától ·        Politikailag helyesli a nők jogegyenlőségét, választójogukat már nem (???), és a zsidókat sem kell kizárni szerinte a jogegyenlőségből ·        Végső megoldás: szex mellőzése és emberiség kihalása A szétáramló Weininger (Jörg Lanz von Liebenfels, Arthur Trebitsch) Jörg Lanz von Liebenfels ·        Érettségi után belépett a ciszterci rendbe ·        Művtöri, okkultizmus ·        Német nemzeti gondolat és az eugenika radikális képviselője ·        A ciszterci rendből kitették-> csatlakozott Schönerer köréhez és katolikusellenes lett, főleg a jezsuitákat utálta ·        Meghamisította származását (mert anyja zsidó származású volt) és születési évét ·        1905től adta ki az Ostara pamfletsorozatot, aminek célja: a fajkutatás eredményeit átültetni a gyakorlatba ·        Ordo Novi Templo (ONT) megalapítása a templomosok hagyományának elevenítésére ·        A Monarchia szétesése után Magyarországra tette át székhelyét, csatlakozott az Ébredő Magyarokhoz ·        1926ban megvette a Balaton-felvidéki Szent Balázs romtemplomot, és létrehozta az ONT Marienkamp nevű szerzetházát ·        A német náciktól nem kapta meg az áhított elismerést, pedig előfutáruknak tartotta magát, ezt 1ö54es haláláig hangoztatta ·        Férfihegemónia és faji gondolat együttesének híve Arthur Trebitsch ·        Zsidó selyemgyáros fia ·        Nem tudott kibékülni sem zsidó, sem nagypolgári származásával, aki kétségbe vonta, h nem zsidó, azt kihívta párbajra v feljelentette becsületsértésért ·        Németség elleni világméretű zsidó összeesküvés ·        Folyamatosan fenyegette a pszichiátriai kényszergyógykezelés ·        Haláláig (1927) bőkezűen támogatta Hitlert és a NSDAP-t ·        Itt Trebitsch Eduard Paul Danszky: Die neue Judith c regényéről írt recenzióját idézi Gerő A. ·        A Die neue Judith lényege: csehországi zsidó lány, Judit, rájön, h milyen undorítóak a zsidók, ezért elszakad a családjától, de annyira ezért nem tud árja magaslatokra emelkedni erkölcsileg, h elfogadja az osztrák-árja Weigand tiszta szerelmét, cseh érzékenység sztereotípia is behozva (cseh festő rájön, h kettejük között lesz vmi, megfesti Juditot és Holofernészt a főszereplő Judit és Weigand arcvonásaival). Weigand évekig üldözi szerelmével az egyetemre járó és emancipacionista harcossá fejlődő Juditot, végül is tragédiába torkollik a dolog, megerőszakolja, terhesség, Judit megöli a gyereket. És senki nem érti, h miért nem örül annak, h megerőszakolta AZ árja férfi… no comment Nyitott utószó ·        A német-osztrákok válsága: egyrészt az egységes Németországnak nem kellettek, másrészt a Monarchián belül egyre inkább elveszítették domináns pozíciójukat ·        A sok devianciát a német nacionalisták között az is okozhatta, h a fajelméleti irány a német-osztrák léthelyzet frusztráltságának volt az elméleti-politikai kitörési pontja. ·        A könyvben szereplő személyeket és gondolatokat (ha egyáltalán) inkább a nácizmus előfutáraiként, mint a korabeli német-osztrák valóság egyik arcaként említik. ·        „…érthetetlen, h a századfordulós Monarchia szellemi áramlatainak feltérképezéséből és  emlékezeti kultúrájából miért marad ki következetesen az általam megmutatott arc.” (p. 171.) ·        Carl Schorschke: Fin-de Siècle Vienna. Politics and Culture c. monográfiája és Hanák Péter Kert és Műhely c. kötete is fájdalmasan nélkülözi a sötét oldalt. ·        Különösebben nem keresik a két VH közötti ausztrofasizmus Monarchia-béli előzményeit. ·        Az emlékezetkultúrát jelentős mértékben azok szabták meg, akár a nácizmus ellen menekülve (Stefan Zweig: A tegnap világa), akár a Gemütlichkeit szellemében a Monarchiát az utána következőkhöz képest a béke, a konszolidáció időszakának láttatták. ·        Terminológiai probléma: ha vki zsidónak láttat minden negatívumot, akkor is ha semmilyen módon nem köthető az akármilyen módon definiált zsidóság-fogalomhoz, hogyan lehetne nevezni? Fogalmi hiánya a társadalomtudományoknak. ·        „A morális értékelések világkép szerinti hasadása, egy kultúrkörön belül a Jó és a Rossz tökéletesen eltérő megítélése a XX. században lényegében megroppantotta a kulturális értelemben vett Európát.” (p. 178.)

Mezopotámiai vallástörténet IX. 2011.04.14.

Vallás és politika viszonya

I. e. IV. évezred

Mezopotámia nyersanyagokban szegény volt, de közelről be lehetett szerezni mindent, ami kell egy fejlett civilizációnak. Marginális zóna elmélete: A nagy civilizációk nem ott jönnek létre, ahol minden ynersanyag megvan, hanem ott, ahol erőfeszítéseket kell tenni a javakért.

Gazdasági feliratok: számok és piktogramokból álltak.

Sumerok:

a)      Őslakók-> de a IV. évezredi táblákat nem lehet elolvasni sumér nyelven

b)      Messziről vándoroltak be-> de nincs nyoma az emlékezetükben ennek. „A királyság leszállt az égből” kezdetá királylisták a III. évezredből származnak

c)      Helyi etnogenezis

Kereskedelmi utak: Eufrátesz (a Tigris kisebb mértékben, mert kevésbé hajózható), átkelők a Zagrosz hg-ben (ma Irak és Irán határán).

Uruk

Uruk: leletek, amik az uralom központosítására utalnak, ugyanilyenek kerültek elő Szíriából is-> talán vmiféle expanzióra utalnak.

Éana szentélykörzet Urukban: Inanna szentélye.

Az „uruki váza” lelet: összekötött kezű foglyokat ábrázol, rajta van Inanna szerelemistennő jelképe, a nádköteg.

I.e. III. évezred: A kora-dinasztikus kor

A III. évezred kezdetétől (Akkád dinasztia trónra lépése) a 24. század közepéig.

Az írott források többsége Délről származik-> alig tudunk vmit az É-i területek etnikai viszonyairól.

Sumér nyelvű források, de a nevek között rengeteg sémi volt.

Ma az tűnik a legvalószínűbbnek, h a sumer és a sémi nyelvű népesség párhuzamosan alakította ki a mezopotámiai civilizációt. Az etnikai határ fokozatosan egyre délebbre tolódott már a kora-dinasztikus korban.

Sumer uralkodói címek: en (=úr), enszi (=helytartó, egy isten helytartója), lugal (=nagy ember, király). Az ennek valszeg szakrális funkciója is lehetett, a lugal a legvilágibb uralkodófajta.

Képzőművészeti alkotásokból látszik, h a vallás legitimáló tényező volt. -> keselyű-sztélé: Eanatum („aki méltó az Eanára”) lagasi király győzelme Umma városa felett. Ningirszu lagasi főisten fogóhálval összefogja rajta az ummaiakat. 25. sz. 2. felében uralkodott Eanatum.

Ur-i királysírok: egyfelől egyedi leletcsoport, mert csak ez utal emberáldozatra. „úr-i jelvény”: nem tudjuk mi, trapezoid alakú doboz, két jelenet a két oldalán: egyik háború, másik bankett. Ez az uralkodó 2 kötelessége: háborúban győzni, békében jólétet biztosítani és kapcsolatot ápolni az istenekkel.

Komoly problémák a kora dinasztikus kor végén:

·        Immigráció

·        Szikesedés az öntözés miatt

A csatornák karban tartása több város feladata volt-> béke időben is voltak szövetségek.

Mezopotámiában a csatornarendszer elsősorban közlekedésre szolgált, csak másodsorban öntözésre!!!!!

Sarrukin

·        északra tette központját

·        az akkádot tette az adminisztráció nyelvévé

·        helytartókat tett a déli területek élére

·        rendszeresek voltak ellene a lázadások

·        rengeteg másolat maradt a feliratairól

·        vallás politikába emelése

·        politikai szerepet adott Istárnak/Inannának

·        Enheduana, a himnuszíró, Sarrukin lánya volt, Urban a holdistennő papnője lett, az egyik legnagyobb presztízsű papi funkció

·        Délen a helyi adminisztráció mindvégig sumér nyelvű maradt! Nylevi konfliktus nem volt a sumérok és az akkádok között

·        Sarrukin feliratainak nagy része 2 nyelvű

·        Unokája, Narám-Szín-> Tell Braq-ban is megtaláltak a nevével ellátott téglát

Narám-Szín

·        Az első uralkodó, aki istennek deklarálta magát-> szarvasföveggel ábrázolás

Nem tudjuk miért bukott meg az Akkád birodalom, az nem tartható, h a gutik netürése miatt.

Ezután sumér reneszánsz: kiemelkedett Lagas udea idejében, aztán Ur városa. Gudea halála után Lagas lehanyatlott, de azért kiemelt státusza maradt.

Ur-Namma birodalomszervező:

·        Csatornahálózat bővítése

·        Utóda, Sulgi intenzív hódításba kezdett, kiépítette a hivatalnokréteget és felelevenítette azt a hagyományt, h az uralkodót istennek deklarálják: az állami tisztviselőknek meg kellett, h legyen otthon az uralkodó szobra.

·        Sumér királylista szerkezet: a királyság mindig egyre délebben száll le, Uruk után mindig Ur jön.

·        Uruki mitológia beemelése, rokoni kapcsolat Gilgames és a III. uri dinasztia között, Gilgames ekkor már istenség

·        NY felé sokkal kevésbé tudott kiterjedni a birodalom, mint K-en. K-en Elám elismerte a vazallitást. NYon Mari városáig terjedt a határ, már nem tartozott bele. Intő jel a birodalomnak, mert Maritól NY-ra már az amurrú nomádok államai terültek el. Az amurrú sejkek már évszázadok óta városok királyai voltak Szíriában. Mezopotámiában több falat is emeltek ellenük. Mégis beszivárogtak. Az amurrú is sémi nyelv-> elsöprő többségbe került a sémi nyelvű lakosság. A sumér nyelv a kihalás szélére jutott. A terület eltartó képessége nem bírta a helyzetet, mert az amurrú nyájak pusztították a földeket. Közben K-en felemelkedett az elámi állam.

·        Ekkor még nem voltak birodalmi főistenek

A birodalom kettészakadt, ellenkirály Iszin városában, aki elfogadta Nippurt. A nippuri Enlil-papság legitimálta őt. Miután elfoglalta Ur-t is, Larsza lépett fel riválisként. -> ez az Iszon-Larsza kor, a végén a nevető harmadik, Babilon győzött.Mindig az tekinthette magát legitim uralkodónak, aki ellenőrozte a nippuri Enlil-szentélyt.

I.e. II. évezred

Amurrú sejkek a mezopotámiai városok trónjain. Az elsődleges hűség a saját törzseikhez kötötte őket, csak azután jöhetett a város iránti hűség.

Az amurrúknak nem volt saját írásbeliségük, átvették a helyi ékírásos kultúrát. Az amurrúk később érkező nomádokkal szemben a mezopotámiai kultúra védelmezőiként léptek fel, de ez azzal is járt, h alig maradt fenn vmi az amurrú nyelvből.

Hamurapi

Hamurapi családja már őelőtte sokkal uralkodott Babilonban. Ősei még alkalmazkodtak a helyi hagyományhoz, akkád neveket vettek fel (pl. apja Szín-Muballit). Hammurapi viszont tudatosan amurrú nevet választott. Hamu egy amurrú istenség, egyben nagybácsit is jelent (az amurrú családszervezetben nagyon tekintélyes poszt).

Esnuna városa elámi befolyás alá tartozott, az ottani amurrú s,ejk Kudur-Mabuk, elámi nevet vett fel. Az ő fia meghódította Larszát és fel is vett egy akkád nevet (I. Rím-Szín, 60 évig uralkodott).

•     Tanulság: névből nem szabad etnikumra következtetni

Óbabiloni kor: irodalmi és nyelvi szempontból a II. évezred első fele D-en. Politikai szempontból a 10-9. sz.ban kezdődött.

Szép lassan elfogadta a többi amurrú sejk Hamurapi tekintélyét. Uralkodásának utsó 4-5 éve az, ami a töri atlaszban az óbabiloni birodalom.

Kr. e. 1757 Hamurapi elfoglalta Mari városát, nem tudni, h direkt csinálta-e, de felgyulladt Mari-> régészeknek nagy öröm, mert kiégtek az agyagtáblák és fennmaradt egy csomó politikatörténeti forrás. Esnuna városát viszont vízzel árasztotta el.

Hamurapi utódai nem tudták fenntartani ezt a hatalmat és tekintélyt. D hamar elszakadt, a Tengerföldi dinasztia szakította le, amiről semmit nem tudni a nevén kívül.

Hamurapi törvénykönyve:

·        Félreértés: nem törvénykönyv, hanem kittu (1. igazság, 2. világrend). A közel-keleti uralkodók feladata a kittu érvényesítése, olyat nem alkotnak az uralkodók, amit mi tv-nek hívunk, mert az istenek megalkotják a kittut. A királynak csak igazságos ítélet-gyűjteményt hoznak létre.

·        Az általa megszabott árak nem voltak összhangban a korabeli gazdasági feljegyzésekkel, hanem ideális árak voltak, a valóságos árak ezeknek többszörösei-> ez a tv-könyv propaganda is volt

·        Szipparban éa Babilonban állította fel a sztélét, a szippari maradt fenn, Samas templománál állt

·        Tetején invesztitúra-jelenet. Ilyenek tömegével maradtak fenn. Legkorábban Gudea idejéből. A III. ur-i dinasztia pecsétfaragó művészetének is kp-i témája lett az isteni invesztitúra.

Kr. e. 1595: az óbabiloni kor utsó poltört évszáma, hettiták feldúlták Babilont, elhurcolták Marduk szobrát, aztán elmentek.

Assur városa meggazdagodott a távolsági kereskedelem révén, kedvező útvonalon feküdt. Nomád kereskedők telepedtek be. Anatóliába irányuló ó-asszír kereskedelem. A III: évezredben már nomádok hódították meg. Királylistán vannak királyok, akik még sátrakban laktak. Samsí-Adad amurrú sejket hódítónak nevezi az asszír királylista. Hamurapi is az ő vazallusa volt egy darabig!

Subat-Enlil új főváros (ma É-Szíria).

Marduk és Assur Enlillel azonosítása. Marduk csak külsőségekben, Assur viszont azonossá vált Enlillel.

II. évezred második felétől másik azonosítás is: Assur Mardukkal, főleg É-on azonosultak.

D-en és É-on eltérő uralkodómodell fejlődött ki.

·        Babilonban Marduk nevezi ki a királyt, a név kimondásával

·        Asszíriában a 14. sz.tól a király egyben Assur isten főpapja is-> a hódítás rituális kötelesség.

A Mezopotámiába érkező egyéb népcsoportok

Kassúk:

·        A óbabiloni kor után átvették a hatalmat Babilonban

·        A kassú dinasztia kanonizálta az ird szövegek jelentős részét, pl. a Gilgames eposz akkád változata elérte végső formáját.

·        Végig szemben álltak Asszíriával, egy időben vazallusukká tették Assur városát! (Mitanni királya is dicsekedett Assur meghódításával.)

Kitérő:

·        A nagyhatalmi politikát, amit Mezopotámiából nem ismerünk, ismerjük Egyiptomból, mert akkor zajlott az Amarna-reform. Nem monoteista reform! Jan Assmann! Megmaradt az amarnai levéltár a diplomáciai levelezéssel.

·        A kor diplomáciai levelezése mindenhol akkádul zajlott-> akkád levelek maradtak fenn Amarnában is.

Köv. órán: közép-asszír kor, istenekhez viszony megváltozása, nagyhatalmi politika és klasszikus mindenható istenek, Marduk és Assur teológia.

A dualista rendszer VIII. 2011.04.14.

A főrendiház

·        Mindig konzervatív szervezet volt: döntően konz arisztokratákból állt

·        1848-ra működésképtelenné vált, alig vett részt vki az üléseken

·        A 48-as népképviseleti ogy képviselőházával szemben már nem komoly politikai erő, nem mert szembe menni a tömegek akaratával 48-49-ben

·        Legközelebb 1861-ben volt ogy. Itt sem volt túl aktív a főrendiház. Tv-ek elfogadására amúgy sem került sor.

·        1867-et követően szerepe megváltozik

·        Károlyi Györgyék át akarták alakítani-> javaslatot terjesztettek be, de nem lett belőle semmi

·        1883-as javaslat, antiszemita hullám kellős közepén, a kormány felveti a polgári házasság ötletét-> főrendiház elutasítja, teljesen váratlanul aktivizálódott, több száz képviselő elkezdett járni az ülésekre. A polgári házasság ügye teljesen felkavarta a közvéleményt, utcai tüntetések.

·        3000 Ft-os éves földbérlet határ-> jelentősen lecsökkentette a főrendiház tagjainak számát.

·        Nádor (lenne tag, ha lenne), országbíró, uralkodó melletti tisztségek: főasztalnokmester, főlovászmester, főudvarmester. 2 koronaőr, sok főpap (róm. kat. és gör. kat., hercegprímás, püspökök). Gör- keleti egyh vezetői. Refi és evang egyházak is 3-3 fővel képviseltetik magukat. Az uralkodó 30 főt nevezhet ki abban az évben saját belátása szerint, utána évente 5öt, amíg az 50et el nem éri.

·        A kormány egy idő után jutalomnak hazsnálta a főrendiházi tagságot, a meghalt tagok helyére prominens művészeket, tudósokat ajánl uralkodói kinevezésre

·        El lehet veszíteni a tagságot: ált. lemondás formában, nem kirúgás. Ha lemond az állampolgárságról, v börtönbe kerül (nem fordult elő igazából). Egyszerre nem lehet mindkét kamara tagjának lenni.

·        Aki csődbe jut, szüneteltetnie kell főrendiházi tagságát, hiszen az adóhátralékosok nem voltak választópolgárok!-> ez párhuzamos rendelkezés

·        Horvát-szlavón tagok, a TV elfogadásakor 3-an, a horv ogy delegálja őket, ők 5 évre kapnak felhatalmazást

·        Az elnököt és a 2 alelnököt az uralkodó nevezi ki

·        Nem kapnak fizetést, csak a horvát tagok, az elnök és a háznagy.

·        Bizottságokban folyik a munka dandárja, az alsóházhoz hasonlóan

·        A tanácskozások nyilvánosak

·        Mindenki csak 1x szólalhat fel az ált vitában is és a részletes vitában is

·        10 tag kérhetett név szerinti szavazást

·        A képviselőházhoz hasonló obstrukció itt nem volt

·        Elnök vezeti a vitát, a szavazásokat, szavazategyenlőség esetén szavazhat CSAK

·        Az egyházpolitikai TVek vitája nehéz korszak volt

o       A polg házasság a Képviselőházban simán átment

o       Az első olyan eset, amikor nem a közjogi kérdés osztotta meg a képviselőket, hanem a pártokon belül is óriási viták voltak, főleg a Függetlenségi Párton belül, a Szabadelvűt Wekerle a lemondásával fenyegeti, ha nem mennek keresztül az egyhpol reformok

o       Kossuth is hozzászólt: írt a Fggtlnségi Pártnak, h ezeket a liberális tv-eket nem szabad feláldozni a kormánybuktatás oltárán, sokkal fontosabb, h az állam szétváljon az egyháztól. Hosszú évtizedek után megint lett befolyása a magyar politikára, valszeg miatta fogadta el végül is a polg házasságot a F. Párt.

o       De a Felsőház visszadobta a polg házasságot.

o       Erre Ferenc József meglepő módon közbelépett. Megkérte az általa kinevezett felsőházi tagokat, h ne menjenek el szavazni…-> átmegy a tvjavaslat

o       Vallás szabad gyakorlása és izraelita recepció nem megy át Wekerle alatt L De aztán Bánffy keresztülverte.

o       A későbbiekben mindent elfogadott a főrendiház, ami átment a Képviselőházon.

A kormány

·        A kormány és a megyék kapcsolata probléma a reformkori liberálisok számára.

·        1848/III. tc.

o       Budapesten székelő kormány,

o       minisztériumok száma 8,

o       kormány viszonya az uralkodóhoz és a nádorhoz: ez a kulcskérdés 48-ban és 67-ben is: király személye körüli miniszter Esterházy Pál. Külügyminiszterszerűség, de valójában csak Ausztriával szemben visz külügyeket. Ellen kell, h jegyezzen minden hadsereggel kapcsolatos uralkodói rendeletet. Mindig kikérte a hadügyminiszter véleményét.

·        A kormány függetlensége 48-ban erősebb volt, mint bármikor a későbbiekben.

·        1849 után Ferenc Józsefnek döntő befolyása lett a mindenkori osztrák kormányra (nem így volt ez Ferdinánd idején). Nagyon-nagyon fontos, h ki az uralkodó. A törvények közötti teret a személyesség tölti ki.

·        1867 a magy kormány megalakulásával egyszerre új jogosítványokat kap az uralkodó, a törvényeken túlmenő befolyást gyakorol a politikára. Papíron visszaállnak a kormánnyal kapcsolatos 48-as rendelkezések. De igazából mindenben kénytelen egyeztetni az uralkodóval.

·        1867-1917 horvát-szlavón miniszter is van a kormányban

·        Képviselőházi jegyzőkönyvek, minisztertanácsi jegyzőkönyvek-> nagyon fontos források, fenn vannak a neten! Fontos tudni: ezek nem szó szerinti jegyzőkönyvek, általánosan fogalmazták őket, röviden összefoglalták a kérdést, és hogy melyik miniszternek mi volt a véleménye.

·        Kormányülésen minden miniszternek kötelező a részvétel, ha beteg, helyettest kell küldeni.

·        A szakértelmet csak az államtitkári szintig tartották fontosnak, miniszternél csak a megbízhatóság számított.

·        Wekerle törekedett rá, h szakértő miniszterei legyenek.

·        Jogszabályok előkészítése: minisztériumi szakapparátusok működésére építettek a kormányok. Nagyon különbözött, h melyik minisztérium mennyire volt kompetens. Hiányzott a megfelelő szakembergárda a dualizmus elején. 1870-es évekig csak kerettörvények születtek gyakorlatilag.

·        A 80-as években érte utol a tvalkotás az államot.