A vármegyék szerepe
A 48 előtti vármegye
A parl. helyett védelmi funkciót töltött be a Habsburg udvarral szemben. A megye volt az a fórum, ahol össze tudott tárni a nemesség a centralizáló abszolutizmussal szemben.
Ogy-i követek megválasztása, követutasítást kapnak, a szövegét a megye értelmezi, nem a követ. Ha nem annak megfelelően működik az ogy-n, akkor visszahívják.
Saját hatáskörű jogszabályalkotások: a saját területére vonatkozóan, olyan ügyekben, amiket az állam nem elég pontosan szabályozott a törvényekkel.
Végrehajtás.
Visszautasíthatja a magyar állam törvényeinek ellentmondónak minősített Habsburg törvényeket.
Orsz. adók beszedése, saját adó kivetése és behajtása a megye működéséhez.
Közigazgatás működtetése: maguk választják meg tisztviselőiket.
A községek ellenőrzése.
Úriszék felett fellebbviteli fórum. Nemesek ügyeiben elsőfokú bíróság.
Büntetés végrehajtás-> fogházakat tartanak fenn.
A megye, a nádor hozzájárulásával, statáriumot is hirdethet, ált. a rossz közbiztonságra hivatkozva teszi ezt.
Felirati jog az ogy-hez és az uralkodóhoz.
Változások 1848-ban
Új tv ideiglenesen szabályozza a megyék működését.
Ellenállás joga megszűnik-> nem tehetik félre a kp-i kormány által küldött rendeleteket.
Nem véleményezhetik az orsz tv-eket.
Úriszék megszűnt.
1849 után
Profi, megbízható szakembergárdát tesznek az országra. Nem választott, hanem kinevezett tisztviselőkkel. -> sok minden jobban működött, mint előtte.
1861-ben gyorsan elkergették a tisztviselőket és újra megválasztják a 48 előttieket.
Az 1870-es törvény alapján
Saját belügyeikben önálló rendeletek és végrehajtásuk.
Közvetlenül levelezhetnek a kormánnyal (az 50’ években csak az 5 kerületen keresztül tehették).
A kormány rendeleteit csak 1 alkalommal utasíthatják vissza. Ha másodszor is megkapják, kötelesek végrehajtani. A „halaszthatatlan” (pl. rendőrséggel kapcsolatos) ügyeket már elsőre végre kell hajtani, max utólag tiltakozhatnak.
Kormány sokkal erősebb ellenőrzése, mint korábban bármikor. Pl. költségvetés ellenőrzése.
A főispánt a kormány nevezi ki, az alispánt a megye választja.
Tvhatósági bizottság: közgyűlés szerű, biz ügyekben a megye legfőbb döntéshozó szerve.
Virilizmus: a tvhatóság fele a leggazdagabb emberekből kerül ki, csak a másik fele választható.
Az 1886-os törvény
A főispán sokkal több jogot kap.
A kormány bármilyen megyei rendeletet megsemmisíthet szinte. Centralizáció fokozódik. A korm még jobban ellenőrzi a megyét, az meg a községeket.
Bírósági rendszer
48 előtt
úriszék. A földesúr ritkán pereskedett a jobbágyokkal, ált. Komoly kiadásokkal járt, jogi ismeretekkel bíró embert kellett szerezni hozzá-> nem szórakozás volt, ahogy egyes leírásokból tűnik.
5 kerületi tábla volt az országban, a megyei bíróságok feletti szint.
A 7 személyes tábla volt a legmagasabb bírósági fórum.
1848-49
Megszűnik a kancellária, ami eddig felügyelte a bíróságokat. Úriszék helyett (az is megszűnt) a megyének sokkal több dolga lett.
Részbíróságok létrehozása: statáriális bíróság (18 db). Nagyon súlyos bűnesetek kerülnek ide, azonnal döntenek. Sok halálos ítélet.
Megmarad a testi fenyítés.
1849 után
Teljes átalakítás: profi rendszer: megszabják, h milyen végzettséggel és milyen gyakorlattal lehet vki bíró.
Járásbíróság, megyei tvszékek, kerületi főtvszék, birodalmi főtvszék (ez a legfelsőbb bíróság, az utsó fellebbviteli fórum).
Ügyészségi szervezet elválik a bíróktól. A bizonyítással más szervezet foglalkozik, mint az ítélkezéssel.
1861-ig működött ez.
1861 után
Közigazgatás és bíráskodás végleges elválasztása, teljes bírói függetlenség.
A királyra esküdtek fel a bírók és a király nevében hozták az ítéleteket. Bírókat nem lehet áthelyezni v felmenteni v csökkenteni a fizetésüket, 70 éves kor előtt csak egészségügyi okból mehettek nyugdíjba, nem lehettek ogy-i képviselők, pol pártok tagjai, nem vehettek részt pol gyűléseken, csak összeférhetetlenség esetén utasíthatott vissza pereket. -> függetlenség (jó fizetést is kaptak). Saját vagyonukkal feletek az ítéleteikért.
1871-es ez a tv, 1872-ben állították fel az új bírósági rendszert. Megalakult a kúria, a legfelsőbb bíróság.
A bíróságok területi illetékesség alapján döntöttek.
1878 egységes csendőri kódex: új, korszerű büntetőtörvénykönyv:
· Bűncselekmények pontos leírása, minősítése, milyen börtönbüntetéssel büntethető
· Korábban ugyanazért az orsz egyik felében 3 évre is ítélhettek vkit, az orsz másik felében meg 20 évre…
Esküdtbíróságok rendszere (1848ban bevezették a sajtóperekre, 49-ben eltörölték, 67től visszaállították) 1897-től olyan perekre, ahol halálbüntetés v hosszú fegyház lenne a büntetés. Évente 2-4 alkalommal ültek össze.
Hadsereg
1868: 3 hadsereggel kapcsolatos fontos tv:
1. véderő létrehozása. A birodalom közös hadereje. 3 éves szolgálat
2. honvédség: 1 év tényleges szolgálat
3. népfelkelés: nem kellett bevonulni, csak tartalékosság.
Mindenki köteles s sorozáson részt venni. Kisorsolták, h ki kerül a véderőhöz, ki a honvédséghez és ki a népfelkeléshez.
A függetlenségi politikusoknál a nemzeti ellenállás kifejezésének számított a katonai szolgálat elbliccelése.
A honvédség és a népfelkelés a közös hadsereg kiegészítései, merőben pol okokból kellett létrehozni őket, h létrejöjjön a kiegyezés, kellett a magyaroknak magyar hadsereg. Ausztriában is megvoltak a párhuzamos szervezeteik.
Békében is bevetették a katonákat, pl. tüntetéseken.
Fontos funkciója még a honvédségnek a középosztály megerősítése, a tisztikar tagjai az úri osztályhoz tartoztak. Egy tartalékos tiszt már párbajképes volt.
1912-ig nem volt tüzérsége a honvédségnek.
Ludovika Akadémia: magyar tisztikar képzése. De a magyar tisztikar nagy része más egyetemet is végzett (jogász, bölcsész, orvos). Komoly karrierlehetőség volt a hadseregben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése