Kitérő az Amarna reformra
Ma már a main stream azt mondja, h nem volt monoteizmus, de van, aki még mindig amellett kardoskodik, h igen.
IV. Amenhotep-> Ehnaton. Folytatta apja örökségét, uralkodása elején átvitette apja levéltárát az új fővárosába. Uralkodása első 5 évében apja nyomdokaiban járt, de már egyre intenzívebbé vált Aton kultusza. Utána változás: 1 hivatalosan elfogadott ábrázolása Atonnak, a napból kinyúló kezes.
Ámon és Ré már sokkal korábban összeolvadt, Ehnaton alatt azonosították Atonnal. A teológia Ré-háráhti (=Ré, a két horizont Hórusza) istennel azonosította, akit a reform idején R-Hóruszként emlegettek.
Nem monoteizmus, mert:
· A fáraó eleve mindig isten, Ehnaton is az volt és Nofertiti is
· Ozirisz mindvégig jelen volt az alvilág isteneként
· Megfigyelhető az Ammon-papság elleni harc: Ammon nevét kivakarják a feliratokból, mindenhol Atonnal helyettesítik, DE a kisebb istenségeket nem üldözték, nem rombolták
· Ehnaton uralkodása első pár, és utolsó pár évében is elfogadta Ammon kultuszát is
Tell-el-Amarnán kívül sehol nem terjedt el az Aton-kultusz. Jól feltárt város, a házi oltárokon titokban Ehnaton főemberei is áldoztak Ammonnak!
Térben, időben és a lelkekben is nagyon korlátozott volt az Amarna reform.
Monolátria: a sok isten közül 1 istennel van spéci kapcsolatban egy közösség, de elfogadja, h a többi isten is létezik
Henoteizmus: adott közösség 1etlen istent tisztel, de elfogadja, h más közösségek más istent tisztelnek
Visszatérés Mezopotámiára
Délen Hamurápi dinasztiákának hanyatlása után fokozatosan átvették a hatalmat a kassúk. Erős középhatalommá tették Babilont. Jogot formáltak Assur városának trónjára is (ezt is az Amarna levelekből tudjuk), de nem volt erejük ezt érvényesíteni.
III. Tothmesz alatt az Újborodalom fénykora, befolyása kiterjedt az Eufráteszig. Babilon középhatalom volt, de nem volt ereje betagolni Assur városát.
Assur-Uballit király (=Assur életre keltett/Assur életben tart) rájöttek, h a felemelkedő hettiták miatt Egyiptomnak szüksége lehet rá-> felemelkedhet Assur. És a most megszerzett területek (14. sz. közepe) a 7. sz. legvégéig megmaradtak az asszírok kezén! (a 7. sz. végén felemelkedett az Újbabiloni birodalom).
A középasszír birodalom a stabilizált határain kívülre rendszeresen zsákmányoló hadjáratokat szervezett.
13. sz. asszírok a hettitákat is fenyegetik már, 3 nagy uralkodó, II. Ramszesz kortársai.
Assur-Ubatallis asszír király.
Egyiptomi-hettita béke a karnaki templom falán felmaradt, Hattusasban is fennmaradt bronzon. A világtöri első békeszerződésének is tartják. Asszíria majdnem a Földközi-tengerig vezetett hadjáratokat ekkor.
I. Tukulti-Ninurta király lerombolta Babilont, ezzel lett vége a kassú korszaknak.
I. Nabu-kudurri-uszur
Elám: állam a Zagrosz hg-ben. Rablóhadjáratok Mezopotámiában, ennek következtében mezopotámiai leleteket lehet találni Szúzában. Naram-Szín sztéléje is ott került elő. II. Iszini dinasztia sikeres ellencsapásai Elám ellen, főleg I. Nabu-kudurri-uszur idején, aki betört Elámba és visszaszerezte pl. Marduk szobrát.
Keskeny évgyűrű: nagyon hideg év volt, v nagyon kevés napsütéssel-> éghajlati változásra utalnak. Írországi tőzeglápokban is találtak fatárgyakat, amikből ki derült, h nagy éghajéati változások voltak a II. évezredben. A mai Szahara peremén élő nomádok is rászakadtak Egyiptomra, mert hirtelen sokkal nagyobb lett a szárazság. Népvándorlás. Ennek része a tengeri népek vándorlása is, ami végigpusztította a Földközi-tenger K-i partvidékét. Ennek a vándorlásnak volt a része az is,. h a Balkánról egy népcsoport Anatóliába vándorolt: a muski, egyre délebbre nyomták a luwi nyelvű népeket.
III. Ramszesz állította meg a tengeri népeket, komoly harc árán. De utána betelepednek a NY-ról érkező nomádok Egyiptomba-> líbiai dinasztiák.
Az arámi törzsek is megérkeznek a mai Izrael és Szíria és Mezopotámia területére. Az ezredfordulón megjönnek a káldok is.
Sokáig azt gondolta a tudomány, h a káld egy arámi törzs volt, ma már önálló sémi népnek tartja.
Ekkor jelent meg az Urna-mezős kultúra DK-Európában, NYról érkezett. Lehet, h ez okozta a muskik Anatóliába vándorlását. A görögtörzsek egy része is ekkor keresett új hazát.
A dór vándorlás nem kimutatható! (A ión vándorlás mintájára konstruálta a görög történeti tidat, de a régészet tarthatatlanná tette.) Max szórványos költözködésekről volt szó.
Jelen vannak az arámi és a káld törzsek Babilonban, de sokáig nem tudnak stabil hatalmat kiépíteni.
Asszíria átvészelte a vándorlásokat. A 10. sz. legvégétől megint terjeszkedik. Közigazgatás átszervezése, birodalmi ideológia. Műszaki alakulatok a hadseregben, lovasság, pszichikai hadviselés, fejlett várostrom. Asszíria technikai fölénye nagy volt a többi hatalommal szemben.
A vándorlások összezavarták a kereskedelmi útvonalakat- nehéz volt megszerezni a bronz mindkét alapanyagát-> pótlékként felfedezték a vasat. A keresk helyreállása után rövid időre visszaálltak a bronzra, de aztán rájöttek, h a vas praktikusabb, ekkortól beszélünk vaskorról.
8. sz. a világtörténelemben először bevezetik az állandó hadsereget. Korábban a mezgazd munkák idejére mindig szélnek eresztették a seregeket. Lehetséges lett akkor is végigcsinálni egy ostromot, ha több évet vett igénybe.
Urartu (a Bibliában Ararát neve őrzi) komoly birodalom volt, de hamar feledésbe merült.
Szín-Aherib, Assur-ban-ipál is szerepelnek a Bibliában. Tukul-arat(?)-ésarra is.
Méd megerősödés a kereskedelemből, közben a káldok egyesítették Babilóniát. A káldok és a médek összefogva megdöntötték Asszíria hatalmát. -> a 7. sz.-ban felváltotta az asszír hatalmat a káld/újbabiloni.
Asszír fővárosok: Assur, Ninive.
II. Nabu-kudurri-uszur 2x is elfoglalta Jeruzsálemet, második alkalommal lerombolta a Templomot. A Fogság során nagyon sok mindent átörökölt a zsidóság a babiloni kultúrából, a babiloni Talmudon is látszik. Rengetegen Babilonban maradtak, miután Kürosz felszabadította őket, a legnagyobb diaszpóra maradt.
Nabú-na’id volt az utolsó babiloni király. A Marduk kultusszal szemben a Hold kultuszát erőltette. Amikor megérezte a perzsa veszélyt, begyűjtötte a környező városok istenszobrait Babilonba. Ezt sértésnek vették. Nabú-na’id 10 évre visszavonult egy oázisba, csak a helytartója csinálta meg az újévi királyi szertartást-> hatalmas botrány. A Marduk-papság nem ellenállt nagyon Kürosznak…
Marduk teológia
Kassú-korhoz köthető a birodalmi teológia megjelenése. Harbe (kassú főisten) hamar azonos lett Enlillel. Így épültek be a kassúk a mezopotámiai civilizációba-> Marduk háttérbe szorult.
II. Iszini dinasztia: Tukulti-Ninurta eposz: a kassú királyok vétkeztek, ezért adta Marduk az isziniek kezébe Babilont (nem ám elrabolták Marduk szobrát, hanem magától ment át hozzájuk).
Marduk 50 nevének kimondása egy eposzban: a Közel-Keleten a kimondással teremtenek, ezzel az 50 névvel mindenhatónak nyilvánították! Az 50-es szám azért fontos, mert Enlil száma.
Marduk magába olvasztott több kisebb istenséget. Pl. Aszalluhi gyógyító isten.
Spekulatív istennevek: aki ezeket megérti, az részese lesz a teremtés misztériumának (lásd Kabala).
Nabú Marduk fia.
Asszíria megerősödésével kognitív disszonanciát kezdett okozni Marduk mindenhatósága…-> új nevet kapott: Bél (=úr)
Nabú hasonló motivációból fordult szembe a Marduk kultusszal, mint Ehnaton az Ammon-kultisszal. Mamája is eléggé befolyásolta Szín (Hold istene) választásában, mert a harráni szentély főpapnője volt (és 103 v 104 évesen halt meg). Politikailag jó 5letnek tűnt a választás, de gyakorlatilag enm segített már semmit a perzsák ellen.
A Biblia is örökölte az őrült király képét, Dániel könyvében Nabú-kudurri-uszur őrül meg, de amikor megtér, meggyógyul.
Kürosz propagandája: őt Marduk küldte, h helyreállítsa Babilont, mivel Nabú-na’id áldatlan állapotokat okozott a Szín kultusz bevezetésével és az istenszobrok begyűjtésével, és azzal ,h 10 évre elvonult a városból.
A perzsa uralom alatt is virágzott az ékírásos kult, sőt túl is élte ezt. Akitu (újévi szertartás) leírását is egy Szeleukida-kori akkád nyelvű szövegből ismerjük.
Assur teológia
Kis, hegyi istenség eredetileg. Hamar azonosították Enlillel.
Kr. e. 14. sz. változás: a király Assur isten főpapja is egyben.
Közép asszír kor: II. évezred 2. fele. Babilon politikai ellenfél,de kulturálisan testvér: azonos nyelv, ékírás, kultúra.
I. Tukulti-Ninurta elpusztította Babilont: magában Assurban is rossz szemmel nézték, lehet, h ezért nem természetes halállal halt meg.
Asszíria felemelkedésekor készen állt már a birodalmi teol. Assur isten az istenek között, helytartója az emberek között Assur királya. Ezzel is magyarázható a legyőzöttekkel való kegyetlenség, a pszichikai hadviselésen túl. Egész városokat azért nem pusztítottak ki, mert kellettek az adófizetők. Vagy akit következő évben is ki lehet rabolni.
An Sár írásmód: az egész ég ura, azonosították Assur nevével. De sok kutató szerint ez csak spekuláció.
Asszír-babiloni kapcsolat
8. sz. egymás után 2 asszír király, babiloni néven Babilon királya volt.
Tukulti-apil-ésarra Púlu, a következő meg Ulalája néven.
Szargon=II. Sarrukin. Ő Marduktól is legitimációt kért ahhoz, h babiloni helytartó legyen. És beemeli Mardukot az asszír panteonba.
Szín-ahhé-eriba (II. Sarrukin utóda) Babilont pretektorátussá teszi, nem egyenelőnek kezeli, utódát helytartónak nevezi ki, erre a káldok segítségével betörnek az elámiak. Emiatt ő volt az első, aki lerombolta Babilont.
Eszarhadon a Bibliában=Assur-ah-idina. Felveszi a babiloni helytartó címét, nem kér marduki legitimációt, de azért mindenféle kiváltságot ad Babilonnak.
II. Assur-Baid asszír király a bátyját megtette Babilon királyának, de fellázad, ezért lerombolja Babilont.
Ninivei Istár és arbelai Istár:: 2 megtestesülés.
A nemzköz szerződésekben megjelenő leigázott népek istenei úgy jelennek meg, mint Assur akaratának végrehajtói.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése