Gyakorlati istenérvek
„prudential”: józan megfontolás alapján érdemes hinni Isten létében, hétköznapi intuíció filozófiai megfogalmazásáról van szó. Pl. „jó érzés vallásosnak lenni”, mert tartást ad és segít szembe nézni bizonyos dolgokkal.
Blaise Pascal
- fogadás-érv/ a szerencsejátékos érve. Pascal hite nem ezen alapult! Janzenizmus: az emberi természetre nézve nagyon pesszimista, el vagyunk veszve, csak a kegyelem szabadít meg, a világ diszharmonikus (Lucien Goldmann: The Hidden God c. könyv), „elborzaszt a végtelen terek hallgatása”.
- A fogadás-érv egy tágabb rendszerbe illeszkedett, amit már nem tudunk rekonstruálni.
- Ábrahám Istene nem egyenlő a filozófusok Istenével
- Feltevés: nem tudjuk, h van-e Isten, vmennyi valószínűsége van annak is, h van, meg annak is, h nincs, ez alapján:
| | Isten létezik | Isten nem létezik |
| Hiszek | 1. lehetőség | 2. lehetőség |
| Nem hiszel | 3. lehetőség | 4. lehetőség |
- 1. lehetőség-> végtelen dolgot nyerek (üdvözülés) és véges dolgot veszítek (pár földi örömöt
- 2. lehetőség-> véges dolgot veszítek és nem nyerek semmit
- 3. lehetőség-> végtelen dolgot veszítek, véges dolgot nyerek
- 4. lehetőség-> véges dolgot nyerek és nem veszítek semmit
- Tehát a hitetlen végest nyerhet és végtelent veszíthet, a hívő ellenben végeset veszíthet és végtelent nyerhet
- Problémák a fogadás-érvvel:
1. nem valószínű, h Isten díjaz egy ilyen, számításokon alapuló hitet
2. vannak ateisták, akik szerint Isten létének valószínűsége nulla és a nullát akármennyivel is szorozgatjuk, mindig nulla lesz az eredmény
3. ezen az alapon bármilyen istenben lehet hinni attól még, h Pascal a róm. kat. Istennel kapcsolatban találta ki-> Pl. Michael Martin ateista filozófus: Perverse Master-e örök kárhozatra ítél mindenkit, aki benne v más természetfeletti lényben hisz és örök üdvözülésre azokat, akik soha semmilyen természetfelettiben nem hittek
William James
§ amerikai valláspszichológus, 19-20. sz. fordulóján
§ The Will to Believe c. könyv
§ Vallási élményekről interjúvolt embereket
§ Kül. vallások híveinek vallási tapasztalatainak van közös magva.
§ Pragmatikus filozófus-> pragmatizmus: amerikai filozófiai irányzat: lehetetlen megismerni a tőlünk független igazságokat, csak egy orientáló dolog lehet az igazság, nincs objektív igazság. Vezéregyéniségei: Peine, James, Dewey (a modern pedagógia megalapítója).
§ 2 döntésünk lehet (live option): hiszünk vagy nem hiszünk
§ A vallásosság alapvető tartalma a világba vetett bizalom-> „All right with the world.”, hiszen van vmi jóságos lény mögötte
§ James szerint ésszerű dolog bízni, mert elősegíti a sikert, ha nem bízunk, nem is sikerül semmi. -> ha bízom Istenben, Ő meg fog erősíteni, ha ateista vagyok, akkor nem tud megerősíteni.
§ Probléma: nem valószínű, h ez alapján vki eljut a hithez, hiába látja be, h hinni hasznos dolog.
§ De nem racionális mag nélküli érv volt akkoriban, mert a pszichológia még nem tudott annyit az ősbizalomról, mint ma! Lehetséges volt, h a vallásos hit az ősbizalomnak egy kifejeződése.
Mi van akkor, ha sem teoretikus, sem gyakorlati érveink nem maradnak Isten mellett?
§ Helyes hinni ebben az esetben?
§ Elterjedt attitűd, h elm. És gyakorlati érvek híján is hinni kell és kész, ez a fideizmus
§ Tertullianus: „Credo, quia absurdum est.” Milyen köze lehet Athénnak Jeruzsálemhez (tehát a görög filozófiának a hithez?)
§ A róm. kat. egyházban dogma, h Isten léte a természetes ész fényénél belátható, a prot. Gondolkodók szinte kivétel nélkül a fideizmus mellett vannak
§ Az isteni téveszme c. könyv-> vulgáris antifideizmus. A fideizmus alapján akár abban is hihetnénk, hegy teáskanna kering a Nap körül. De nem így van! Mert az létezne a fizikai világban, Isten viszont transzcendens!
§ W. K. Clifford: The Ethics of Belief c. könyv: erkölcsileg rossz hinni nem bizonyítható dologban, mert egy csomó vívmány köszönhető a hagyományok megkérdőjelezésének. A hiszékenység negatív erény.
§ Clifford túl szigorú az emberekkel.
§ De amúgy tényleg morális kötelesség az életünket térintő fontos kérdésekben mérlegelni a pro és contra érveket.
§ Children of God (új néven The Family) nevű szekta megnézni a neten!
§ A fideizmus legkidolgozottabb variánsa a református episztemológia/reformed epistemology.
- Fő képviselője A. Plantinga
- A vallásos hitnek nincs alapja, mert 1 körben forog a gondolatmenete, így van az ateista világképpel is
- Posztmodern filozófia: „úgysem biztos semmi” hullámát lovagolja meg, annak szofisztikált megfogalmazása.
- Minden rendszer alapjai megkérdőjelezhetőek.
- Nem lehet a megismerés alapja a tiszta empíria, mivel nem létezik, úh ennyi erővel akár a vallásos hit is lehet a megismerés kiindulópontja.
(Quine: nincs tiszta analicitás)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése