A főrendiház
· Mindig konzervatív szervezet volt: döntően konz arisztokratákból állt
· 1848-ra működésképtelenné vált, alig vett részt vki az üléseken
· A 48-as népképviseleti ogy képviselőházával szemben már nem komoly politikai erő, nem mert szembe menni a tömegek akaratával 48-49-ben
· Legközelebb 1861-ben volt ogy. Itt sem volt túl aktív a főrendiház. Tv-ek elfogadására amúgy sem került sor.
· 1867-et követően szerepe megváltozik
· Károlyi Györgyék át akarták alakítani-> javaslatot terjesztettek be, de nem lett belőle semmi
· 1883-as javaslat, antiszemita hullám kellős közepén, a kormány felveti a polgári házasság ötletét-> főrendiház elutasítja, teljesen váratlanul aktivizálódott, több száz képviselő elkezdett járni az ülésekre. A polgári házasság ügye teljesen felkavarta a közvéleményt, utcai tüntetések.
· 3000 Ft-os éves földbérlet határ-> jelentősen lecsökkentette a főrendiház tagjainak számát.
· Nádor (lenne tag, ha lenne), országbíró, uralkodó melletti tisztségek: főasztalnokmester, főlovászmester, főudvarmester. 2 koronaőr, sok főpap (róm. kat. és gör. kat., hercegprímás, püspökök). Gör- keleti egyh vezetői. Refi és evang egyházak is 3-3 fővel képviseltetik magukat. Az uralkodó 30 főt nevezhet ki abban az évben saját belátása szerint, utána évente 5öt, amíg az 50et el nem éri.
· A kormány egy idő után jutalomnak hazsnálta a főrendiházi tagságot, a meghalt tagok helyére prominens művészeket, tudósokat ajánl uralkodói kinevezésre
· El lehet veszíteni a tagságot: ált. lemondás formában, nem kirúgás. Ha lemond az állampolgárságról, v börtönbe kerül (nem fordult elő igazából). Egyszerre nem lehet mindkét kamara tagjának lenni.
· Aki csődbe jut, szüneteltetnie kell főrendiházi tagságát, hiszen az adóhátralékosok nem voltak választópolgárok!-> ez párhuzamos rendelkezés
· Horvát-szlavón tagok, a TV elfogadásakor 3-an, a horv ogy delegálja őket, ők 5 évre kapnak felhatalmazást
· Az elnököt és a 2 alelnököt az uralkodó nevezi ki
· Nem kapnak fizetést, csak a horvát tagok, az elnök és a háznagy.
· Bizottságokban folyik a munka dandárja, az alsóházhoz hasonlóan
· A tanácskozások nyilvánosak
· Mindenki csak 1x szólalhat fel az ált vitában is és a részletes vitában is
· 10 tag kérhetett név szerinti szavazást
· A képviselőházhoz hasonló obstrukció itt nem volt
· Elnök vezeti a vitát, a szavazásokat, szavazategyenlőség esetén szavazhat CSAK
· Az egyházpolitikai TVek vitája nehéz korszak volt
o A polg házasság a Képviselőházban simán átment
o Az első olyan eset, amikor nem a közjogi kérdés osztotta meg a képviselőket, hanem a pártokon belül is óriási viták voltak, főleg a Függetlenségi Párton belül, a Szabadelvűt Wekerle a lemondásával fenyegeti, ha nem mennek keresztül az egyhpol reformok
o Kossuth is hozzászólt: írt a Fggtlnségi Pártnak, h ezeket a liberális tv-eket nem szabad feláldozni a kormánybuktatás oltárán, sokkal fontosabb, h az állam szétváljon az egyháztól. Hosszú évtizedek után megint lett befolyása a magyar politikára, valszeg miatta fogadta el végül is a polg házasságot a F. Párt.
o De a Felsőház visszadobta a polg házasságot.
o Erre Ferenc József meglepő módon közbelépett. Megkérte az általa kinevezett felsőházi tagokat, h ne menjenek el szavazni…-> átmegy a tvjavaslat
o Vallás szabad gyakorlása és izraelita recepció nem megy át Wekerle alatt L De aztán Bánffy keresztülverte.
o A későbbiekben mindent elfogadott a főrendiház, ami átment a Képviselőházon.
A kormány
· A kormány és a megyék kapcsolata probléma a reformkori liberálisok számára.
· 1848/III. tc.
o Budapesten székelő kormány,
o minisztériumok száma 8,
o kormány viszonya az uralkodóhoz és a nádorhoz: ez a kulcskérdés 48-ban és 67-ben is: király személye körüli miniszter Esterházy Pál. Külügyminiszterszerűség, de valójában csak Ausztriával szemben visz külügyeket. Ellen kell, h jegyezzen minden hadsereggel kapcsolatos uralkodói rendeletet. Mindig kikérte a hadügyminiszter véleményét.
· A kormány függetlensége 48-ban erősebb volt, mint bármikor a későbbiekben.
· 1849 után Ferenc Józsefnek döntő befolyása lett a mindenkori osztrák kormányra (nem így volt ez Ferdinánd idején). Nagyon-nagyon fontos, h ki az uralkodó. A törvények közötti teret a személyesség tölti ki.
· 1867 a magy kormány megalakulásával egyszerre új jogosítványokat kap az uralkodó, a törvényeken túlmenő befolyást gyakorol a politikára. Papíron visszaállnak a kormánnyal kapcsolatos 48-as rendelkezések. De igazából mindenben kénytelen egyeztetni az uralkodóval.
· 1867-1917 horvát-szlavón miniszter is van a kormányban
· Képviselőházi jegyzőkönyvek, minisztertanácsi jegyzőkönyvek-> nagyon fontos források, fenn vannak a neten! Fontos tudni: ezek nem szó szerinti jegyzőkönyvek, általánosan fogalmazták őket, röviden összefoglalták a kérdést, és hogy melyik miniszternek mi volt a véleménye.
· Kormányülésen minden miniszternek kötelező a részvétel, ha beteg, helyettest kell küldeni.
· A szakértelmet csak az államtitkári szintig tartották fontosnak, miniszternél csak a megbízhatóság számított.
· Wekerle törekedett rá, h szakértő miniszterei legyenek.
· Jogszabályok előkészítése: minisztériumi szakapparátusok működésére építettek a kormányok. Nagyon különbözött, h melyik minisztérium mennyire volt kompetens. Hiányzott a megfelelő szakembergárda a dualizmus elején. 1870-es évekig csak kerettörvények születtek gyakorlatilag.
· A 80-as években érte utol a tvalkotás az államot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése