2011. április 28., csütörtök

Istenérvek X. 2011.04.27.

A református teológia általában elutasítja a természeti teológiákat.
Angolszász analitikus fil.: válságba került a konceptuális ismeretinktől független tapasztalati bázis fogalma.
Klasszikus fundacionalizmus: pl. azt, h a Nap biz távolságra van a Földtől, azért gondoljuk, mert vkik megfigyelték. A klassz. fundacionalizmus szerint nem csak az empirikus hiteinkkel van így, hanem a nem empirikus hiteinkkel is, amik az analitikus ismeretek. A megismerés nem olyan, mint egy ház, ami egy alapon nyugszik, hanem olyan, mint egy kör, ahol az elemek egymást tartják.
Plantinga: egy vallásos környezetben élő kisfiú a példája, aki azért hisz Istenben, mert a környezetében az a természetes. Mi ezzel a baj? Az emberek spontán módon fellépő vallásos hitei (basic believes) nem jellemzik a mai átlagos nyugati embert, mert már belénk van táplálva, h vhogy indokolni kell a teizmust.
A basic believes jelensége kiszolgáltat minket a relativizmusnak, mert az egyik ebben hisz spontán módon, van, aki az ellenkezőjében.
Plantinga: Warranted Christian Belief
·        Van a basic belief-eknek is alapjuk, csak azok nem propozicionálisak (nem kijelentésként megfogalmazottak).
·        Vallási kognitív képességeink világosítanak fel arról, h van Isten
·        Ma már az episztemológia elismeri, h nem tudjuk bebizonyítani a külvilág és az érzékszervek létezését. Tehát ha ezt elfogadjuk, ugyanannyi erővel Isten létét is elfogadhatjuk.
·        Vallásos externalizmus: a szubjektumnak vannak bizonyos kognitív képességei, ezek segítségével ismereteket szerez Istenről is. A vallásos kognitív képességek működése leírható. Igaz, a nem istenhívőnek ezek semmit nem mondanak.
Externalista episztemológia: a megismerő alany számára nem elérhető az, h miért is megbízható a megismerési módszere.
Internalista episztemológia: az emberi megismerés racionális megindokolásának elérhetőnek kell lennie a megismerő alany számára.
Mit tudunk annak mondani, aki szerint a köznapi hiedelmeinknek sincs több köze az igazsághoz, mint a vallásos hitnek?
1.      Mikor az ember vmiben csak bízik, akkor elismeri, h fallibilis, tehát, h biz tapasztalatok ellent mondhatnak neki, el tudunk gondolni körülményeket, amik megcáfolják a hétköznapi hiteinket
2.      tapasztalati és természettudományos hiteink nélkül nem tudnánk élni, a vallási hiteink nélkül (úgy tűnik), lehet élni. Azért csak úgy TŰNIK, mert még sosem létezett teljesen vallásmentes társadalom.
3.      a vallásos emberek ált. hiszik a hétköznapi hitrendszereket is, ebben osztoznak a nem hívőkkel.

   ezek voltak azok a fideizmusok, amik relativizálják a hétköznapi megismerést. De vannak olyan fideizmusok, amik nem ezen lovagolnak, hanem vállalják, ha a vallásos megismerés bizonytalanabb, és azt mondják, hogy a hétköznapi megismerésénél tovább kell mennünk. ->Kierkegaard
Kierkegaard
·        úgy kell hinnünk, mint Ábrahám, amikor elindult Izsák feláldozására a Moriyára
·        az igazi hit a feltétlen hit
·        aki egyáltalán felveti azt a kérdést, h igaz-e a keresztény hit, az inadekvát módon közelít hozzá, a kereszténység igaz voltát csak egy olyan feltétlen hit fényénél tudjuk megérteni, aminél már nem is merül fel a kérdés
·        amit Kierkegaard mond, az problémás a keresztény teológia szempontjából (is), mert az egyik main stream szerint a természetes ész fényénél belátható Isten létezése, és Jézus is észérveknek, evidenciáknak látta a csodáit, Pál apostol szerint a bálványimádók azért bűnösök, mert egyértelmű dolgokat nem fognak fel, a természetből kiolvasható lenne, h 1 Isten van csak [+Maimonidész]
·        lehet csodálni Ábrahám vakhitét, de nem csak csodálni lehet azt, h vkit abszolút nem érdekli, hogy mi van, hanem attól függetlenül eldöntötte, h igaz az, amit nem támaszt alá semmi…
Ateista érvek
Eddig teista érvekkel foglalkoztunk, most jönnek az ateista érvek.
Negatív ateista: nincsenek jó érvek Isten léte mellett
Pozitív ateista: vannak jó érvek Isten léte ellen.
Természettudományos materializmus: a természettudományos ismeretek kizárják Isten létét. Ez nem egy komoly filozófiai álláspont, semmilyen tudományos ismeret nem tette eddig kizárttá Isten létezését. Csak azt, h nincs szükség Isten létének feltételezésére. Vulgáris felfogás. Richard Dawkins: Isteni téveszme c könyv.
Büchler: Marx és Engels mechanikus materialistának bélyegezték.
A rosszból vett érv az egyik legfontosabb ateista kiindulópont volt mindig, de egy rossz v közömbös isten létezését nem cáfolja.
Védekezések a rosszból vett érvvel szemben
1.      kell a rossz, h tudjuk értékelni a jót. [na de ennyi rossz kell hozzá?] Nem így van a jónak egy csomó formájával. Pl. nem kell általunk utált spenótot enni ahhoz, h tudjuk, h szeretjük a tandori csirkét. J
2.      van túlvilág, ahol majd kárpótolódunk azért, amit itt elszenvedtünk
·        de ha a teizmus igaz is, attól még nem igaz automatikusan, h van túlvilág!
·        A túlvilághit csak segédhipotézis a teizmus mellett, és a segédhipotézisek (amik önkényes állításhoz fordulnak segítségért) léte gyengíti az adott érvet, amit támogatnak.
·        Ha van is túlvilág, azt is bizonyítani kéne, h az evilági szenvedés a túlvilági élet szükséges előfeltétele.
·        Az állatok számára nincs túlvilág a hagyományos keresztény felfogások szerint, márpedig ők is szenvednek.
Kérdés, h a rosszból vett ateista érv induktív v deduktív? Ez azért fontos, mert egy csak erős induktív érvet mindig tud ellensúlyozni egy erős induktív teista érv. Pl. egy faluban az emberek 90%-a nem tud úszni, ezért indukálom, h az ott élő Béla sem. De lehet, h ő pont az úszómester, és azoknak a 100%-as tud úszni!

Nincsenek megjegyzések: