Gerő András: Se nő, se zsidó. Előítéletek találkozása a századforduló Monarchiájában.

Gerő András: Se nő, se zsidó. Előítéletek találkozása a századforduló Monarchiájában. Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó, 2009. Európai koordináták- Szekuláris ellenségképek ·        Kultúrharc: Németo.-ban és az osztrák területeken 1870’, Monarchia magyar részén 1890’. ·        Szekularizáció-> újfajta interpretációs séma elterjedése: evolucionizmus: a fejlődés eszméje diadalmaskodott, miközben egyre többen lettek szenvedő alanyai. A vallási jellegű eszmei koordináták elvilágiasodtak: a dualitás is, a Sátán is evilági a kül. új eszmerendszerekben. ·        A nemzet szekuláris istenség. Ellensége, az Ördög is szekuláris. ·        1880’-90’ új megváltástanok különböző evolucionista természeti törvényekkel, mindegyik lefordítható a tömegpolitika nyelvére. -> 3 jelentős értelmezési irány: o       Szociál-darwinizmus: a fajok közti hierarchia a természeti-társadalmi törvény. Arthur de Gobineau: Esszé az emberi fajok egyenlőtlenségéről. Houston Stewart Chamberlain: Die Grundlagen des 19. Jahrhunderts. (pángermán, 30 évi házasság után elvált félig zsidó feleségétől és elvette Wagner lányát) o       Nemek közti hierarchia. A nő alsóbb rendű és minden rossz dolog oka. Otto Weininger: Nem és jellem. A férfi szellemi erő, teremt, a nő ösztönös és improduktív. A nő a szexualitás megtestesítője, a szexuális aktus révén elrabolja a férfi alkotóerejét és tönkreteszi. o       Osztályharc. Lenin: Sto gyéláty? (Mi a teendő?) c. röpirat. Politikai vitairat. A munkásosztály csak potenciális kategória, politikai erővé csak a tudatosság teheti, amit viszont csak kívülről lehet beleplántálni. Az Antikrisztus a burzsoázia. o       -> Gerő A. szerint ezek a logikai struktúrák sokkal sikeresebbek lettek, mint ahogy bármelyik szerző gondolta volna. „A tömegpolitika korában már nem lehet öncélú és ártatlan értelmiségi diskurzusról beszélni.” p. 29. Német-osztrák helyzet és horizont ·        Közép-Európában a konszolidációs időszakok a csoda határát súrolják. A béke és a változás együttes jelenléte okozza a Monarchiához kötődő nosztalgiát. „…a Habsburg Birodalomban ekkorra nagyjából-egészében mindenki mindenkit utált.” (p. 34.) ·        2 tendencia- a szupranacionális és a nacionális – között konfliktusmező ·        1etlen népcsoport és vallás sem tudta  rákényszeríteni a saját nyelvét és normáit a többiekre ·        A germanizációs és ellenreformációs törekvések már nyugvópontra jutottak ·        Bécs és Budapest kulturális olvasztótégely lett ·        „A Balkán a Karlsplatznál kezdődik” Metternich ·        Bismracknak egy nemzetek feletti, Németországgal szemben barátságos közép-európai hatalomra volt szüksége ·        1871 Német egyesítésből Ausztria kimaradt-> az osztrák németek identitáspolitikai válaszút elé kerültek: német-osztrák, internacionális v német nacionalista. Ha vki német-osztrák lesz, probl., h mit jelent az, h osztrák? -> csak azt, h elfogadja a Habsburg dinasztiát és birodalmat. ·        1880’ létrejött az a 3 tömegpolitikai mozgalom, ami eluralta a századelőre Német-Ausztria politikai életét: szociáldemokrácia, keresztényszocializmus és német nacionalizmus. ·        Össznémetek: El Rómától! (Los von Rom!) és tagadják a Habsburg-birodalom létjogosultságát, a keresztényszocialisták viszont elfogadják. Ugyanakkor a csehellenességnek és az antiszemitizmusnak köszönhetően képesek voltak együttműködni. ·        „Hogy ki a zsidó, azt én döntöm el!” Karl Lueger Radikális nacionalizmus és fajelmélet (Georg Schönerer és Guido List) Schönerer ·        Apja a Rothschild család vasútépítési alvállalkozójaként meggazdagodott-> vagyont és nemesi címet hagyott Schönerer-re ·        Felesége egy rabbi dédunokája volt ·        Tagja volt a Birodalmi Tanácsnak, eleinte liberális, pályája csúcsán már radikális antiszemita volt ·        Zsidó- szláv- és katolikusellenes ·        Tekintélyelvűség, pán germanizmus ·        1879ben megalapította a Deutschnationale Bewegung pártot ·        Los von Roma Bewegung: cél az összes katolikus osztrák protestáns hitre térítése ·        Német-Ausztriát a Német Birodalomhoz kell csatolni és minden nemzeti kisebbséget ki kell utasítani ·        A pártban Führernek szólították és használták a Heil! Köszöntést ·        1880-ban Deutscher Schulverein megalapítása, de később mivel bevettek zsidókat is, 1885ben Schönerer lemondott és megalapította a Schulverien für Deutsche-t ·        1888ban barátaival erőszakosan behatolt a Neues Wiener Tageblatt (ők Judenblattnak csúfolták) szerkesztőségébe-> botrány, feljelentés, képviselőtársai felfüggesztették mentelmi jogát, elvesztette nemesi címét ·        Sok követője átpártolt Lueger keresztényszoci pártjához ·        A könyvben idézett beszéde 1906-ban hangzott el a birodalmi parlamentben, az ált. (csak férfiaknak-> hogy lehet ezt általánosnak hívni?), titkos, egyenlő és közvetlen választójog bevezetése ellen Schönerer: A németek önkiherélése ·        A zsidó csürhe összefogott a csuhás csürhével ·        „ez az egész választásireform-dolog csakis a zsidóság érdekében és javára történik, és a vele ebben az esetben szövetséges csuhások kedvéért. Hiszen ezt mutatja a sajtó magatartása...” (pp. 66-67.) ·        „A vezérek már megint a jezsuiták, a csuhások vezérei, másfelől pedig a zsidók, a szocialisták vezérei.” (pp. 67-68.) Guido von List ·        A völkische Bewegung ihletője és az ariozófia megalapítója ·        1907ben megalapította az Armanenschaft miszticista-okkult egyesületet, aminek célja: árja elitként küzdjön a fajok eljövendő harcában az alsóbbrendű csoportok (zsidók és szlávok) ellen, a szervezet ismertetőjegye a horogkereszt volt ·        1911ben létrehozta a Hohe Armanen Orden (HAO) szerzetesrendet az ó-germán árja titkos tudás megőrzésére ·        Tanítványai létrehozták 1905-ben a Guido von List Gesellschaftot Nőgyűlölet – zsidógyűlölet (Otto Weininger) ·        Apja zsidó aranyműves volt, polgári jómódú család ·        Bencés gimibe járt, h fellázadjon zsidó családja és Bécs katolicizmusa ellen is, evangélikus hitre tért ·        A nemi aktus az az ár, amit a férfi kénytelen kifizetni a nőnek alávetettségéért-> Weininger önmegtartóztatásra szólította fel a férfiakat ·        Kultusza lett ·        Neve elválaszthatatlan a „zsidó öngyűlölet” fogalmától ·        Politikailag helyesli a nők jogegyenlőségét, választójogukat már nem (???), és a zsidókat sem kell kizárni szerinte a jogegyenlőségből ·        Végső megoldás: szex mellőzése és emberiség kihalása A szétáramló Weininger (Jörg Lanz von Liebenfels, Arthur Trebitsch) Jörg Lanz von Liebenfels ·        Érettségi után belépett a ciszterci rendbe ·        Művtöri, okkultizmus ·        Német nemzeti gondolat és az eugenika radikális képviselője ·        A ciszterci rendből kitették-> csatlakozott Schönerer köréhez és katolikusellenes lett, főleg a jezsuitákat utálta ·        Meghamisította származását (mert anyja zsidó származású volt) és születési évét ·        1905től adta ki az Ostara pamfletsorozatot, aminek célja: a fajkutatás eredményeit átültetni a gyakorlatba ·        Ordo Novi Templo (ONT) megalapítása a templomosok hagyományának elevenítésére ·        A Monarchia szétesése után Magyarországra tette át székhelyét, csatlakozott az Ébredő Magyarokhoz ·        1926ban megvette a Balaton-felvidéki Szent Balázs romtemplomot, és létrehozta az ONT Marienkamp nevű szerzetházát ·        A német náciktól nem kapta meg az áhított elismerést, pedig előfutáruknak tartotta magát, ezt 1ö54es haláláig hangoztatta ·        Férfihegemónia és faji gondolat együttesének híve Arthur Trebitsch ·        Zsidó selyemgyáros fia ·        Nem tudott kibékülni sem zsidó, sem nagypolgári származásával, aki kétségbe vonta, h nem zsidó, azt kihívta párbajra v feljelentette becsületsértésért ·        Németség elleni világméretű zsidó összeesküvés ·        Folyamatosan fenyegette a pszichiátriai kényszergyógykezelés ·        Haláláig (1927) bőkezűen támogatta Hitlert és a NSDAP-t ·        Itt Trebitsch Eduard Paul Danszky: Die neue Judith c regényéről írt recenzióját idézi Gerő A. ·        A Die neue Judith lényege: csehországi zsidó lány, Judit, rájön, h milyen undorítóak a zsidók, ezért elszakad a családjától, de annyira ezért nem tud árja magaslatokra emelkedni erkölcsileg, h elfogadja az osztrák-árja Weigand tiszta szerelmét, cseh érzékenység sztereotípia is behozva (cseh festő rájön, h kettejük között lesz vmi, megfesti Juditot és Holofernészt a főszereplő Judit és Weigand arcvonásaival). Weigand évekig üldözi szerelmével az egyetemre járó és emancipacionista harcossá fejlődő Juditot, végül is tragédiába torkollik a dolog, megerőszakolja, terhesség, Judit megöli a gyereket. És senki nem érti, h miért nem örül annak, h megerőszakolta AZ árja férfi… no comment Nyitott utószó ·        A német-osztrákok válsága: egyrészt az egységes Németországnak nem kellettek, másrészt a Monarchián belül egyre inkább elveszítették domináns pozíciójukat ·        A sok devianciát a német nacionalisták között az is okozhatta, h a fajelméleti irány a német-osztrák léthelyzet frusztráltságának volt az elméleti-politikai kitörési pontja. ·        A könyvben szereplő személyeket és gondolatokat (ha egyáltalán) inkább a nácizmus előfutáraiként, mint a korabeli német-osztrák valóság egyik arcaként említik. ·        „…érthetetlen, h a századfordulós Monarchia szellemi áramlatainak feltérképezéséből és  emlékezeti kultúrájából miért marad ki következetesen az általam megmutatott arc.” (p. 171.) ·        Carl Schorschke: Fin-de Siècle Vienna. Politics and Culture c. monográfiája és Hanák Péter Kert és Műhely c. kötete is fájdalmasan nélkülözi a sötét oldalt. ·        Különösebben nem keresik a két VH közötti ausztrofasizmus Monarchia-béli előzményeit. ·        Az emlékezetkultúrát jelentős mértékben azok szabták meg, akár a nácizmus ellen menekülve (Stefan Zweig: A tegnap világa), akár a Gemütlichkeit szellemében a Monarchiát az utána következőkhöz képest a béke, a konszolidáció időszakának láttatták. ·        Terminológiai probléma: ha vki zsidónak láttat minden negatívumot, akkor is ha semmilyen módon nem köthető az akármilyen módon definiált zsidóság-fogalomhoz, hogyan lehetne nevezni? Fogalmi hiánya a társadalomtudományoknak. ·        „A morális értékelések világkép szerinti hasadása, egy kultúrkörön belül a Jó és a Rossz tökéletesen eltérő megítélése a XX. században lényegében megroppantotta a kulturális értelemben vett Európát.” (p. 178.)