Az országgyűlés működése
Reformkori előzmény
Alsótábla
1608-as az első tv, ami egyértelműen megkülönbözteti a felsőházat és az alsóházat.
Az uralkodónak kötelező lett volna 3 évente összehívni a rendi ogy-t, de csak akkor hívta össze, amikor katonára és pénzre volt szüksége.
Miután összehívta a király az ogy-t, leiratban elmondja, h mit akar az ogy-től. Erre válaszol a felsőház felirattal, megpróbálva nyomást gyakorolni, h tárgyalják a rendek szerint fontos dolgokat.
A felsőtábla akárhányszor visszadobhatja az alsótábla törvényjavaslatait, és csak miután elfogadja, akkor terjeszthető az uralkodó elé, aki szintén akárhányszor visszadobhatja a tvjavaslatokat. Az ogy-i ciklus végén egy aktussal szentesíti az összes tv-t. -> iszonyatosan nehézkes törvényalkotási folyamat.
Pl. több 1792-es bizottsági javaslatból csak az 1830-as években lett kidolgozott tvjavaslat.
- az alsótábla fel akarta pörgetni a dolgot-> Létrehozták a nem-hivatalos, kerületi ogy-ek rendszerét: az ország 4 kerülete külön-külön ülésezik, majd egyeztet.
Felsőtábla
Szűrő szerep. Az alsótábla mindig radikálisabb, a felsőtábla mindig visszafogja. Főleg az 1830-as 40-es években lett ez fontos. A megyegyűléseken óriási viták voltak, nagyon kiszámíthatatlanak lettek a megyék. Pl. a Madarász testvérek végiglátogatták a megyéket lázítani, mint Che Guevara D-Amerikában. [Gondolom közülük az egyik Madarász József, a Polgári Demokrata Párt díszelnöke.]
Az Áprilisi Törvényeket az utolsó népképviseleti ogy fogadta el!
1848/IV. tc. a választójogról:
· évente össze kell hívni (ősszel)
· 3 éves az ogy-i ciklus
· Választókerületek kijelölése, képviselők száma
· (Erdélyben egy másik választójogi tv-t fogadtak el, más lett a cenzus.)
· Választó: 20 évet betöltött férfi, 300 Ft-os házzal bír v 100 Ft éves jövedelem, v legalább 1 segéddel rendelkező iparos v legalább ¼ telekkel; +értelmiségi cenzus: tételesen felsorolja a foglalkozásokat: tanárok, orvosok, jogászok stb. -> a korábbi 3-4 %-kal szemben most már a lakosság 10%-a kapott választójogot, ez nagyon sok a korabeli Európához képest.
· Kit választhatnak meg: aki választójoggal rendelkezik, az választható, ha 24 évét betöltötte és beszél magyarul-> na ezzel jól kizárták az ország lakosságának nagy részét!
Pázmándy Dénes „békepártja”: háború nélkül kiegyezés a Habsburg udvarral. A békepárt nagyon pejoratívan hangzott akkor. 1849 januárjában nem utazott a kormánnyal Debrecenbe, hanem birtokára vonul vissza, sőt kiegyezési javaslatot terjeszt fel Haynauhoz. Amikor visszafoglalták a honvédek Budát, majdnem megölték.
49ben Aradon volt az utsó kormányülés, egyetlen határozatából sem lett tv. Minden igazolatlanul hiányzó képviselőt kizártak az ogy-ből. A főrendiház már hamarabb feloszlott.
Az átmenet: az 1861-es országgyűlés és az 1869-es választás
Ghyczy Kálmán volt a Képviselőház elnöke. Kiegyezésre hajló politikus, később a Balközéphez tartozott.
Célját nem érte el Ferenc József, nem tudta elfogadtatni a februári pátenst és az októberi diplomát.
A vezető politikusok elkezdik maguk alá gyűrni az ogy-t, most már sokkal nagyobb hatása volt a parlamentre 1-1 személyiségnek, mint a reformkorban. Egyre nagyobb tisztelet veszi őket körül és egyre gyakrabban fordul át kiszolgáltatottságba, egyre inkább lesik a vezérek szavát.
1869. Itt tudják először a képviselők, h miről fognak szavazni. Már megvan a kiegyezési tv. Tét: a magyar társadalom hogyan vélekedik a kiegyezésről. Hosszú időre meghatározta az erőviszonyokat.
Minden választásnak (3 évente) az a tétje, hogy megmarad-e a kiegyezés? 1905-ben aztán kiderült, h annyira azért nem éles a kérdés, de addig mindenki azt hitte, h összedőlne a Monarchia, ha nem a kormánypárt nyerne.
1869-ben a magyar lakta területek többsége 48-as képviselőt választott. A nemzetiségi többségű területeken kiemelkedően nagy számban nyertek 67-es képviselők. -> a magyarok nagy része elutasította a kiegyezést. -> úgy alakították ki a választókerületet, h mindenhol legyen esélye a 67-es képviselőjelöltnek.
Az ¼ telek teljesen más területet jelentett Erdélyben, mint a Dunántúlon! -> tehát a cenzus nem ugyanazt a vagyoni helyzetet követelte meg a 2 helyen. 200 ezer szász Erdélyben 22 képviselőt választott, 200 ezer pesti választó 5 képviselőt. -> ezzel lehetett játszani, figyelembe véve, h a szászok ált. 67-es, a pestiek ált. 48-as jelölteket támogattak.
1874 új választójogi törvény, kormánypárti változtatásokon alapszik, amivel bebetonozták a 67-es kormány hatalmát. Szűkíteni kellett a cenzust ahhoz, h a 48-asok semmiképp se rúgjanak labdába. -> 5,5-6,5 % között mozog a választók aránya a társadalomban a dualizmus korában.
Hogyan zajlott egy választás a dualizmus korában?
· Hihetetlen sok visszaéléssel, ahogy a reformkorban is.
· Adás-vétel: vannak hivatalos költségek, de elszámoltak más pénzeket is, pl. a választók etetését-itatását.
· Minden egyes választót nyilvántartottak, h melyik párt szavazója. Cortes: levezényli a kampányt a jelölt helyett, helyi ember, ismeri a helyi viszonyokat, tudja, h kit lehet megvesztegetni, kit kell megzsarolni stb. Ezért fizetést kaptak.
· -> óriási balhék, halálos áldozatok is
· A pártok fontossági sorrendben osztották a listán a helyeket a jelöltjeiknek, azok nem nagyon szólhattak bele, h melyik választókerületben jelölődnek.
· Máig nem tudjuk biztosan, hogy honnan volt ennyi pénze a pártoknak a választók megvásárlására! Csak gyanakodni lehet: 1. a későbbi állami megrendelésekben érdekelt cégektől
· Az ellenzék pont annyira korrupt volt, mint a kormánypárt.
· Bizonyos kerületekről megegyezett a két párt, h melyiket hagyják nyerni, h ne költsenek el fölöslegesen annyi kenőpénzt.
Klein Ödön: a kormány sajtófelelőse volt. „Mo. az egyetlen ország, ahol a választási csalás nem egyes emberek anyagi gyarapodását szolgálja, hanem a 67-es rendszer fennmaradását.” Gerő András ezt elfogadja.
Az obstrukció
1872-ben volt az első, a 80-as években lett az ellenzék fő taktikai eleme.
Volt olyan tvjavaslat, amit 11 hónapon át tárgyatak!
Minden tv-ről 2 vita volt és 3 szavazás. Általános vita, utána szavazás, utána részletes vita (betűnként v szavanként végigmentek a törvényeken).
A zsebkendőszavazás azért volt hatalmas botrány, mert először nyilatkozta nyíltan magyar miniszterelnök, hogy tudatosan sértett törvényt a parlamentarizmus működése érdekében.
Tisza úgy gondolta, h a birodalom jövője múlt azon, h a hadsereget fel lehessen fejleszteni, és ehhez le kellett törni az ellenzéki obstrukciót.
A képviselőház tagjai: 15%-a arisztokrata volt. Mert a kezdeményezések mindig a képviselőházból indultak, tehát akinek volt igazi ambíciója, az nem a főrendiházban akart ülni. A korszak során a nemesség visszaszorul.
A parasztság és a munkásság teljesen hiányzott a parlamentből. -> az utcán vezették le az államhatalommal szembeni feszültségüket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése