Vallás és politika viszonya
I. e. IV. évezred
Mezopotámia nyersanyagokban szegény volt, de közelről be lehetett szerezni mindent, ami kell egy fejlett civilizációnak. Marginális zóna elmélete: A nagy civilizációk nem ott jönnek létre, ahol minden ynersanyag megvan, hanem ott, ahol erőfeszítéseket kell tenni a javakért.
Gazdasági feliratok: számok és piktogramokból álltak.
Sumerok:
a) Őslakók-> de a IV. évezredi táblákat nem lehet elolvasni sumér nyelven
b) Messziről vándoroltak be-> de nincs nyoma az emlékezetükben ennek. „A királyság leszállt az égből” kezdetá királylisták a III. évezredből származnak
c) Helyi etnogenezis
Kereskedelmi utak: Eufrátesz (a Tigris kisebb mértékben, mert kevésbé hajózható), átkelők a Zagrosz hg-ben (ma Irak és Irán határán).
Uruk
Uruk: leletek, amik az uralom központosítására utalnak, ugyanilyenek kerültek elő Szíriából is-> talán vmiféle expanzióra utalnak.
Éana szentélykörzet Urukban: Inanna szentélye.
Az „uruki váza” lelet: összekötött kezű foglyokat ábrázol, rajta van Inanna szerelemistennő jelképe, a nádköteg.
I.e. III. évezred: A kora-dinasztikus kor
A III. évezred kezdetétől (Akkád dinasztia trónra lépése) a 24. század közepéig.
Az írott források többsége Délről származik-> alig tudunk vmit az É-i területek etnikai viszonyairól.
Sumér nyelvű források, de a nevek között rengeteg sémi volt.
Ma az tűnik a legvalószínűbbnek, h a sumer és a sémi nyelvű népesség párhuzamosan alakította ki a mezopotámiai civilizációt. Az etnikai határ fokozatosan egyre délebbre tolódott már a kora-dinasztikus korban.
Sumer uralkodói címek: en (=úr), enszi (=helytartó, egy isten helytartója), lugal (=nagy ember, király). Az ennek valszeg szakrális funkciója is lehetett, a lugal a legvilágibb uralkodófajta.
Képzőművészeti alkotásokból látszik, h a vallás legitimáló tényező volt. -> keselyű-sztélé: Eanatum („aki méltó az Eanára”) lagasi király győzelme Umma városa felett. Ningirszu lagasi főisten fogóhálval összefogja rajta az ummaiakat. 25. sz. 2. felében uralkodott Eanatum.
Ur-i királysírok: egyfelől egyedi leletcsoport, mert csak ez utal emberáldozatra. „úr-i jelvény”: nem tudjuk mi, trapezoid alakú doboz, két jelenet a két oldalán: egyik háború, másik bankett. Ez az uralkodó 2 kötelessége: háborúban győzni, békében jólétet biztosítani és kapcsolatot ápolni az istenekkel.
Komoly problémák a kora dinasztikus kor végén:
· Immigráció
· Szikesedés az öntözés miatt
A csatornák karban tartása több város feladata volt-> béke időben is voltak szövetségek.
Mezopotámiában a csatornarendszer elsősorban közlekedésre szolgált, csak másodsorban öntözésre!!!!!
Sarrukin
· északra tette központját
· az akkádot tette az adminisztráció nyelvévé
· helytartókat tett a déli területek élére
· rendszeresek voltak ellene a lázadások
· rengeteg másolat maradt a feliratairól
· vallás politikába emelése
· politikai szerepet adott Istárnak/Inannának
· Enheduana, a himnuszíró, Sarrukin lánya volt, Urban a holdistennő papnője lett, az egyik legnagyobb presztízsű papi funkció
· Délen a helyi adminisztráció mindvégig sumér nyelvű maradt! Nylevi konfliktus nem volt a sumérok és az akkádok között
· Sarrukin feliratainak nagy része 2 nyelvű
· Unokája, Narám-Szín-> Tell Braq-ban is megtaláltak a nevével ellátott téglát
Narám-Szín
· Az első uralkodó, aki istennek deklarálta magát-> szarvasföveggel ábrázolás
Nem tudjuk miért bukott meg az Akkád birodalom, az nem tartható, h a gutik netürése miatt.
Ezután sumér reneszánsz: kiemelkedett Lagas udea idejében, aztán Ur városa. Gudea halála után Lagas lehanyatlott, de azért kiemelt státusza maradt.
Ur-Namma birodalomszervező:
· Csatornahálózat bővítése
· Utóda, Sulgi intenzív hódításba kezdett, kiépítette a hivatalnokréteget és felelevenítette azt a hagyományt, h az uralkodót istennek deklarálják: az állami tisztviselőknek meg kellett, h legyen otthon az uralkodó szobra.
· Sumér királylista szerkezet: a királyság mindig egyre délebben száll le, Uruk után mindig Ur jön.
· Uruki mitológia beemelése, rokoni kapcsolat Gilgames és a III. uri dinasztia között, Gilgames ekkor már istenség
· NY felé sokkal kevésbé tudott kiterjedni a birodalom, mint K-en. K-en Elám elismerte a vazallitást. NYon Mari városáig terjedt a határ, már nem tartozott bele. Intő jel a birodalomnak, mert Maritól NY-ra már az amurrú nomádok államai terültek el. Az amurrú sejkek már évszázadok óta városok királyai voltak Szíriában. Mezopotámiában több falat is emeltek ellenük. Mégis beszivárogtak. Az amurrú is sémi nyelv-> elsöprő többségbe került a sémi nyelvű lakosság. A sumér nyelv a kihalás szélére jutott. A terület eltartó képessége nem bírta a helyzetet, mert az amurrú nyájak pusztították a földeket. Közben K-en felemelkedett az elámi állam.
· Ekkor még nem voltak birodalmi főistenek
A birodalom kettészakadt, ellenkirály Iszin városában, aki elfogadta Nippurt. A nippuri Enlil-papság legitimálta őt. Miután elfoglalta Ur-t is, Larsza lépett fel riválisként. -> ez az Iszon-Larsza kor, a végén a nevető harmadik, Babilon győzött.Mindig az tekinthette magát legitim uralkodónak, aki ellenőrozte a nippuri Enlil-szentélyt.
I.e. II. évezred
Amurrú sejkek a mezopotámiai városok trónjain. Az elsődleges hűség a saját törzseikhez kötötte őket, csak azután jöhetett a város iránti hűség.
Az amurrúknak nem volt saját írásbeliségük, átvették a helyi ékírásos kultúrát. Az amurrúk később érkező nomádokkal szemben a mezopotámiai kultúra védelmezőiként léptek fel, de ez azzal is járt, h alig maradt fenn vmi az amurrú nyelvből.
Hamurapi
Hamurapi családja már őelőtte sokkal uralkodott Babilonban. Ősei még alkalmazkodtak a helyi hagyományhoz, akkád neveket vettek fel (pl. apja Szín-Muballit). Hammurapi viszont tudatosan amurrú nevet választott. Hamu egy amurrú istenség, egyben nagybácsit is jelent (az amurrú családszervezetben nagyon tekintélyes poszt).
Esnuna városa elámi befolyás alá tartozott, az ottani amurrú s,ejk Kudur-Mabuk, elámi nevet vett fel. Az ő fia meghódította Larszát és fel is vett egy akkád nevet (I. Rím-Szín, 60 évig uralkodott).
- Tanulság: névből nem szabad etnikumra következtetni
Óbabiloni kor: irodalmi és nyelvi szempontból a II. évezred első fele D-en. Politikai szempontból a 10-9. sz.ban kezdődött.
Szép lassan elfogadta a többi amurrú sejk Hamurapi tekintélyét. Uralkodásának utsó 4-5 éve az, ami a töri atlaszban az óbabiloni birodalom.
Kr. e. 1757 Hamurapi elfoglalta Mari városát, nem tudni, h direkt csinálta-e, de felgyulladt Mari-> régészeknek nagy öröm, mert kiégtek az agyagtáblák és fennmaradt egy csomó politikatörténeti forrás. Esnuna városát viszont vízzel árasztotta el.
Hamurapi utódai nem tudták fenntartani ezt a hatalmat és tekintélyt. D hamar elszakadt, a Tengerföldi dinasztia szakította le, amiről semmit nem tudni a nevén kívül.
Hamurapi törvénykönyve:
· Félreértés: nem törvénykönyv, hanem kittu (1. igazság, 2. világrend). A közel-keleti uralkodók feladata a kittu érvényesítése, olyat nem alkotnak az uralkodók, amit mi tv-nek hívunk, mert az istenek megalkotják a kittut. A királynak csak igazságos ítélet-gyűjteményt hoznak létre.
· Az általa megszabott árak nem voltak összhangban a korabeli gazdasági feljegyzésekkel, hanem ideális árak voltak, a valóságos árak ezeknek többszörösei-> ez a tv-könyv propaganda is volt
· Szipparban éa Babilonban állította fel a sztélét, a szippari maradt fenn, Samas templománál állt
· Tetején invesztitúra-jelenet. Ilyenek tömegével maradtak fenn. Legkorábban Gudea idejéből. A III. ur-i dinasztia pecsétfaragó művészetének is kp-i témája lett az isteni invesztitúra.
Kr. e. 1595: az óbabiloni kor utsó poltört évszáma, hettiták feldúlták Babilont, elhurcolták Marduk szobrát, aztán elmentek.
Assur városa meggazdagodott a távolsági kereskedelem révén, kedvező útvonalon feküdt. Nomád kereskedők telepedtek be. Anatóliába irányuló ó-asszír kereskedelem. A III: évezredben már nomádok hódították meg. Királylistán vannak királyok, akik még sátrakban laktak. Samsí-Adad amurrú sejket hódítónak nevezi az asszír királylista. Hamurapi is az ő vazallusa volt egy darabig!
Subat-Enlil új főváros (ma É-Szíria).
Marduk és Assur Enlillel azonosítása. Marduk csak külsőségekben, Assur viszont azonossá vált Enlillel.
II. évezred második felétől másik azonosítás is: Assur Mardukkal, főleg É-on azonosultak.
D-en és É-on eltérő uralkodómodell fejlődött ki.
· Babilonban Marduk nevezi ki a királyt, a név kimondásával
· Asszíriában a 14. sz.tól a király egyben Assur isten főpapja is-> a hódítás rituális kötelesség.
A Mezopotámiába érkező egyéb népcsoportok
Kassúk:
· A óbabiloni kor után átvették a hatalmat Babilonban
· A kassú dinasztia kanonizálta az ird szövegek jelentős részét, pl. a Gilgames eposz akkád változata elérte végső formáját.
· Végig szemben álltak Asszíriával, egy időben vazallusukká tették Assur városát! (Mitanni királya is dicsekedett Assur meghódításával.)
Kitérő:
· A nagyhatalmi politikát, amit Mezopotámiából nem ismerünk, ismerjük Egyiptomból, mert akkor zajlott az Amarna-reform. Nem monoteista reform! Jan Assmann! Megmaradt az amarnai levéltár a diplomáciai levelezéssel.
· A kor diplomáciai levelezése mindenhol akkádul zajlott-> akkád levelek maradtak fenn Amarnában is.
Köv. órán: közép-asszír kor, istenekhez viszony megváltozása, nagyhatalmi politika és klasszikus mindenható istenek, Marduk és Assur teológia.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése