Orvosi hasonlat a 4 nemes igazsághoz:
· Diagnózis – szenvedés felismerése
· Anamnézis
· Szenvedés okának felismerése
· Prognózis – megszüntethető a szenvedés
· Terápia – a szenvedés megszüntetéséhez vezető út: a 8 ösvény
Benárezi beszéd
Szenvedés: öregség, betegség, halál-> a 3 látomás Buddha mítoszában. + a születés.
Több analitikus iskola is traumának tartja a születést.
Sok buddhista gondolkodó szerint rossz volt az anyaméhben lenni [sztem ezt saanyú a szőlő alapon mondják, ahogy a nőket is azért írják le gusztustalannak a szerzetesek számára].
„a tekintély a hatalom nem agresszív formája, ami az emberi élet egyik fő motívuma.” R. F. t. ú.
Ezek a szenvedések főleg akkor szörnyűek, ha asszisztálnunk kell ahhoz, ahogy másokkal megtörténik.
Csak az nem múlandó, ami nem létezik.
A szenvedés nem biztos, h tökéletesen találó, de nincs jobb fordítás arra, amiről itt szó van.
„Röviden: minden szenvedés, ami a léthez köt.” Vekerdi fordítása, ogazából nem fordítása, hanem értelmezése a szövegnek.
Szkanha=törzs, váll.
Buddha szerint 5 szkanhából áll az ember:
1. rupa=test
2. vedana=érzet
3. sanna/samjna=öntudat (az, h magunknál vagyunk), „összetudás”: az érzeteket összerakja az agy
4. szamkhara/samskhara=hajlam, ösztön, v bármi, ami a tudatban van
5. vinnana/vijnana=gondolkodás, értelem, felsőbb tudat
Nagyon kevés dogmája van a buddhizmusnak, de az korán egyértelmű dogma lett, h nincs lélek, hanem a személyiség a fent említett 5 dologból áll össze, nincs szubsztancia mögötte: pontszerű állapotok folyamatossága vagyunk, mint a hullám. Vagy mint a film. [vagy mint Thészeusz hajója.]
Fogalmunk sincs, h ezt az antropológiát Buddha találta-e ki v készen kapta. A samkhara mindenesetre tuti, h nála korábbi fogalom.
Sabbam dukkham=Minden sznvedelmes.
Sabbam aniccam= Minden múlandó.
Sabbam anatta=Minden átman (önmaga) nélküli.-> minden inszubsztanciális.
Van egy Buddha magyarázata Melangrosz királyhoz c szöveg. Melangrosz Baktria hellenisztikus uralkodója volt.
Mit NEM jelent a 4 nemes igazság?
· Nem jelenti, h a szex v a sör rossz, csak azt, h azok mögött is ott van a szenvedés.
· Buddha egész tnaítása csak szerzetesekhez szólt! Nem akarta a társaalmat lebeszélni az életről.
Buddha kora a II. indiai urbanizáció korszakára esett, amikor dzsungelirtással terjeszkedtek a városok a Gangesz-.völgyben.
· Királyságok jöttek létre és hódították meg a területeket-> háborúk-> sötétkor-> értékek összeomlása
· R. F. t. ú. szerint azért extra aktuális most Európában a buddhizmus, mert épp az utolsó közösségi egységünk, a nukleáris család is felbomlóban van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése