Bevezetés a XX. századi vallásfilozófiába (Buber, Ebner, Rosenzweig) 10. dec. 16.

A megváltás csillaga

A cím arra az ézsaiási helyre utal, h „Csillag kél fel Jákobból”.

Rosenzweig végrendeletileg meghagyta, hogy ha egyszer lefordítják a művet héberre, csak az NE legyen a címe, h A megváltás csillaga. Persze az lett a fordítás címe.

Rendszerellenes filozófiai rendszer. Egy jó filozófiai rendszer úgyis működik, hogyha az alkotója pihen, miután megalkotta a rendszert. Ilyen a Spinoza Etikájában felvázolt rendszer.

Rosenzweig rendszere személyes rendszer. A normális rendszereket „libasorban” kell olvasni, meghatározott rendben. A megváltás csillaga is olvasható ezzel a módszerrel, (első szó: VOM TODE, utolsó szó: INS LEBEN), de középről is lehet olvasni visszafelé és előrehaladva is. Tatár Gy. szerint Rosenzweig a középső résztől kezdve koncipiálta a könyvet. Azért is jó középről kezdeni, mert az első rész a legnehezebben olvasható, Rosenzweiget többször is felszólították, hogy írjon hozzá utólag valami magyarázatot, amivel könnyebben érthető. -> Rosenzweig: Új gondolkodás c. esszé.

Katonai hasonlatok

A Balkán-fronton kezdte írni az I. VH alatt-> lövészárok hasonlatok a halállal kapcsolatban.

A kultusz a megváltás megelőlegezése, egyesíti az időt az örökkévalósággal, minden valaha élt nemzedék találkozik egymással (díszszemle hasonlat).

Állandóan használja a „demarkációs vonal” kifejezést hit és tudás középkori harcával kapcsolatban.

Nem a dinasztikus háborúk, hanem a napóleoni háborúk módján kell olvasni A megváltás csillagát, tehát ha nem sikerül bevenni egy erődöt, akkor is előre kell nyomulni, utána úgyis elesnek a hátrahagyott bevetetlen erődök. -> Ezt az Új gondolkodásban fejti ki.

Hatása

Tatár Gy, szerint Európa egyik utolsó esélye volt szellemileg Rosenzweig munkássága, értetlenség vette körül, és a közeg, amelyben hathatott volna elpusztult a II. VH-ban. Rosenzweig tanítványai közül pár szétspriccelt a világban, de nem voltak elég fajsúlyosak R. mellett.

1933 és 38 között a német zsidóság számára beláthatóvá vált, hogy menni kell, ezért elmenekültek annyian, hogy összehasonlíthatatlanul jobb a német zsidóság túlélési aránya a közép-európainál. R. tanítványai Dél-Afrikától Japánig szóródtak.

Ma 2 angol fordítása van.

Első bevezetés: A filozófusok ellen

„A halálból, a halálnak félelméből indul el a mindenség minden megismerése.” A halál fogalmán kívül nincs 1 és meghatározható semmi, pontosan annyi semmi van, ahányan vagyunk. Majdnem mindent megcsinálhat az ember helyett vki más is, de meghalni mindenkinek magának kell. Minden ember önálló valóság, ez leginkább a halál fogalmával fogható meg.

R. azt az elvet akarja megdönteni, h a filozófiának előfeltevések nélkül kell működnie. R. szerint ott kell lennie annak az előfeltevésnek, h „minden Egy”.

Hegelnél A filozófia az a hegeli filozófia, aminek nem előtörténete, hanem része az egész filozófiatörténet Parmenidésztől Hegelig. A hegeli mindenség-rendszer időbeli dimenzióban is létezik. A hegeli rendszerben a kinyilatkoztatás is egy filozófiatörténeti fázis, megszűnik hit és tudás közötti különbség, mert elég érettek lettek ahhoz, h felismerjék a másikban önmagukat. Ebből a totális mindenségből indul A megváltás csillaga gondolatmenete.

Hegel után megjelenik a Steitpunkt-filozófus, aki a saját álláspontjáról akarja és képes megalkotni a filozófiát, ezért Schopenhauer, Nietzsche és Kierkegaard nem írható le filozófiatörténetileg egymással olyan összefüggésben, mint Descartes, Spinoza és Leibniz volt.

?Hol van a metszéspontja az abszolút individuális szellemnek az abszolút egyetemes szellemmel?

Buber és Rosenzweig Biblia fordítása

Minden német értelmiségi háztartásban megvan, folyamatosan újra kiadják. De majdnem olvashatatlan egy mai német számára, akkor is, ha művelt, mert az a német nyelv is elpusztult, amelyre Buberék lefordították. Igazából héberül is tudni kell, ahhoz, hogy az ember németül megértse. Luther fordításával is ez volt a helyzet a maga korában, csak annyira formáló hatással volt a német nyelvre, hogy az hozzáidomult, ezért tök jól értik.

R, lefordította Yehuda (ben Smuél) Halévi héber himnuszait németre, kommentárokat is írt hozzájuk, kommentár fragmentumok-> szisztematikus művet is össze lehetne állítani belőlük. A megváltás csillagának kanadai fordítója lefordította Rosenzweig német Halévi fordításait is angolra!

Kitérő Halévivel kapcsolatban

Halévi: 12. sz.-i zsidó költő, bordaltól a szerelmes versen át a vallásos költeményekig mindent írt, volt egy vallásos fordulata, a filozófiától való elfordulásához kapcsolódóan. A Kuzári (kb. ~A kazár könyve) c könyvét arabul írta héber betűkkel (minden muszlim területen élő zsidó filozófus ezt tette, ezért nem hatottak az arab világra a műveik).De halála után pár évvel lefordították héberre (ez történt Maimonidész műveivel is), mert a keresztény területeken élő zsidók viszont nem tudtak arabul. Ibn Tibbon (Tibbonidák): fordító dinasztia, kiválóan tudtak latinul, héberül és arabul is, mindkét irányba fordítottak. Albertus Magnus pl. ilyen sokszoros közvetítéssel ismerkedett a görög filozófiával. Aquinói Szent Tamás legalább megtanult görögül. -> Ezek miatt a bonyodalmak miatt nem lehet a középkori filozófiával foglalkozni filológia nélkül. Bizánc elestével megváltozik a helyzet, tömegével menekülnek a keresztény görög szerzetesek Arisztotelész és Platón eredeti műveivel…reneszánsz stb.

A könyvtárak és a könyvolvasás a Kárpát-medencében, 1526-1730

Madas Edit-Monok István: A könyvkultúra Magyarországon I. kötet A kezdetektől 1730-ig. Balassi Kiadó. 93-107. o.

Alapvetően levél-és kézirattári dokumentumok. Alig maradtak meg 1750-nél régebben Mo-ra került könyvek.

•     A korszak könyves kultúrájának bemutatásakor célszerűbb a könyvtártörténeti helyett az olvasmánytörténeti szempont.

Az olvasmánytörténet nem jegyzékszerű forrásai: levelezés, ird források, idézetek, könyvbejegyzések, possessorbejegyzések, margináliák/sorközi jegyzetek/aláhúzások, régi raktári jelzetek, töredék adatok.

Az olvasmánytörténet jegyzékszerű forrásai:

·        katalógusok

o       intézményi könyvtárak katalógusai

o       magánkönyvtárak katalógusai);

·        hivatalos szervek összeírásai

o       hagyatéki összeírások

o       árvaügyi iratok

o       végrendeletek

o       vagyonelkobzási jegyzőkönyvek

o       peres ügyek iratai

o       Canonica visitatio jegyzőkönyvei

o       Vegyes célú összeírások

·        Intézményi könyvtárak katalógusai mint magángyűjtemény jegyzéke

o       Adományozások

o       Feljegyzések kölcsönzésről

o       Magánszemély könyvállományának az intézmény számára történő megvásárlásakor készült jegyzék

·        Személyes iratok

o       Naplóbejegyzések vásárolt, elolvasandó v köttetendő könyvekről

o       Levelek

·        Egyéb források

o       Feljegyzés személyes könyvkölcsönzésről

o       Adásvételi feljegyzés

o       Köttetési lista

o       Könyvszámlák

o       Könyvbejegyzésekben fennmaradt könyvjegyzék

o       A tulajdonos javainak nem hivatalos szerv által történt, különböző célú összeírásai között fennmaradt könyvjegyzék

Az olvasmánytörténet nem jegyzékszerű forrásai

Levelezés

I. Rákóczi György erd fejedelem és Tolnai István sárospataki pap levelezése pl. kiváló forrása az udvari könyvtár szervezésének.

Sok esetben a levél jegyzékszerű forrás is, pl. a fent említett.

Teleki Lászlóné Árva Bethlen Kata levelezése más főasszonyokkal (Ráday Eszter, Rhédei Zsuzsánna): könyvek beszerzési lehetőségei, a női olvasótípus kialakulása.

Machiavelli levele Francesco Venturihoz (1510. dec. 10.): Machiavelli leírja, mely szerzők kis formátumban kiadott műveit viszi magával sétáira.

Magyar humanisták, Zsámboky János és Dudith András tudós levelei.

Irodalmi források

Olvasmánynaplóról nem tudunk a korszakból.

Pápai Páriz Ferenc orvos könyvjegyzéke értékelést is ír a könyvekről.

David Frölich: Utazók könyvtára. Daniel Fronius brassói lelkész naplója közelít az olvasónaplóhoz. Bethlen Miklós erd főkancellár önéletírásában sok olvasmánynaplószerű rész.

Idézetek (idézetjegyzékek)

Citátum-regiszter. Nagyon kevés szerzőhöz készült. Egy-egy szerző olvasottságáról ad tájékoztatást a műveiben idézett szerzők és művek jegyzékének elkészítése. Vigyázni kell, mert nagyon gyakori volt a hivatkozás hivatkozása. És gyakran hivatkozás nélkül idéztek.

Könyvbejegyzések

A rekonvertált Batthyány Ádám patronálta a németújvári ferences kolostort (1635), ami örökölte az evangélikus nagypapa, Batthyány Boldizsár könyveit. A majdnem 3000 könyvet bezárták egy szobába, ahová csak őrizettel lehetett belépni, nem használták őket. A possessorbejegyzések kutatása alapján kiderült, h ez nem igaz, hanem a németújvári prot isk könyvtárát kapták meg a ferencesek, amiben csak 400 könyv volt Batthyány Boldizsáré.

Könyvlátogatás intézménye: világi hatóság megbízásából egy bizottság látogatta a lakosságot és elkobozta a nem katolikus könyveket. Nincs rá bizonyíték, h működött Mo-n.

Klaniczay Tibor elemezte a 17. sz. elején élt katolikus Kovácsy Pál olvasási szokásait a margójegyzetei alapján.

Zrínyi Miklós szerencséről szóló értekezését önálló műnek tartotta a szakird. De megnézve azt az olasz könyvet (Opere morali, Velence, 1639), amiben Z. M. Francis Bacon munkáit olvashatta, kiderült, h a fortunáról szóló részeket aláhúzogatta.

A régi raktári jelzetek betű-és számkombinációiból következtetni lehet arra, h mekkora lehetett az adott könyvállomány.

Az olvasmánytörténet jegyzékszerű forrásai

Itt már van reprezentatív minta.

Katalógusok

Definíció: a könyvtár katalógusa teljes, v nem teljes lista, amely egy rendezett gyűjtemény állományáról úgy ad képet, h e lista alapján bármely könyv visszakereshető.

A visszakereshetőség a katalógus differencia specifikája.

A legtöbb katalógus tartalmi elv szerint v méret szerint adja meg a könyvek adatait.

A szerzetesrendek könyvtárainak katalógusai egységes előírások alapján készültek.

Hans Demschwam és Zsámboky János könyvtárát részben v egészben megvásárolta a császári könyvtár. Hugo Blotius humanista könyvtáros felügyelete alatt kerültek a könyvek Bécsbe.

Thurzó György biccsei könyvtárát 1611-ben Samuel Hamel rendezte be, katalógust és betűrendes mutatót is készített.

Hivatalos szervek összeírásai

A könyvállomány számbavételekor készült inventárium.

Elvileg a végrendelet kiegészítő okmánya a hagyatéki inventárium.

Hagyatéki leltárak alkotják az olvasmánytörténet forrásainak 70%át. Az Annales isk. emelte ki a jelentőségét, terület erudíciójának jellemzésére Lucien Febvre használta először.

Walter Wittmann: könyv Frankfurt am Main hagyatéki leltárairól (17-18. sz.).

Hildegard Neumann: a tübingeni polgárság könyvkultúrájáról írt könyvet.

Ny-Eu-ban csak egyes városokra nézve értékelték ki ezeket, Csehországban és Mo-n egész régióra nézve. Madas és Monok az egész Kárpát-medence területére elvégezte a forrástípus kutatását.

A leggazdagabb nemesek számára nem volt akkora anyagi érték, h mindenképp bekerüljön a hagyatéki leltárba! -> a hagyatéki leltár csak könyvtártörténeti, de nem olvasmánytörténeti forrás!

Erdélyben osztozkodóbíra (Theilungsherr) és Theilungsprotokoll.

A 17-18. sz. fordulóján mindenhol megszűnik a könyvállományt részletező hagyatéki leltár.

A canonica visitatio jegyzőkönyvei szolgáltatják a második legtöbb forrást a hagyatéki leltárok után. A 18. sz. előttről kevés maradt fenn. 1564 Esztergom főegyházmegyei jegyzőkönyv.

Könyvszámlák.

Nem volt könyvkereskedelmi hálózat Mo-n. Vándor könyvárusok, kereskedő nyomdászok.

A Kárpát-medence kora-újkori könyvtárainak többsége nem a tulaj érdeklődése alapján alakult ki, hanem egy harmadik réteg került a kiadók és az olvasó közé.

A könyvek drága volta nem tette lehetővé a presztízs-gyűjtést, tehát a magánkönyvtárak leltára ált. egybeesik a tulajdonos által olvasott könyvek leltárával.

A 18. sz. közepén jelent meg Mo-n a kincsk

Zsidó vallás és kultúra 13. dec. 14.

Esküvő (hatuna/haszene)

Az ortodox esküvőn olyan vastag a menyasszony a fátyla, hogy gyakorlatilag nem is lát ki, ezért is kell odakísérni a hüpéhez (ezt idősebb nőrokonok teszik). A menyasszonynak meg sem kell szólalnia az ortodox változatban.

Az eljegyzési és az esküvői gyűrű értékét szerződésben rögzítik. A gyűrűadás magában a bibliai előírásban nincs benne, valakik szerint a római nőktől irigyelték el a zsidó nők ezt a szokást. J

Nem kell rabbi, ahhoz, hogy halachikusan érvényes legyen a házasság! Bármilyen halachikusan megfelelő személy levezényelheti a ketubaaláírást. Ha kétség merül fel a ketubával kapcsolatban, a tanúk kóserségét ellenőrzik legelőször.

A bibliai korban még nem volt ketuba, az elhálás érvényesítette a házasságot.

A házasságban találkozik a szent és a profán világ. Megházasodni ugyanolyan micve, mint Tórát tanulni. Micvetánc a haszid esküvőkön: rebe a menyasszonnyal.

Jihud: az első alkalom, amikor zárt szobában együtt maradhat kettesben a pár, kizárólag az esküvő után kerülhet rá sor. A jihudnak egy étkezés is a része (előtte böjt volt). De az esküvő előtt is kötelező találkozniuk, hogy eldönthessék, össze akarnak-e házasodni (akárhány ilyen találkozó lehet). A jihud után jön az esküvő buli része.

A nő is visszautasíthatja a kérőt!

Seva brachot: az esküvő utáni 7 napon minden nap megvendégelik a párt. Ezen az első héten kímélni kell a nőt, nem végez nehéz házimunkát.

Az ortodox nők kendőinek színe és mintája azt is jelzi, ha haszid, hogy melyik haszid csoporthoz tartozik!

Válás (gérusin)

Get: válólevél

Tórai alap: Deut. 24,1-4-> megengedett dolog a válás.

Akitől az ember egyszer elvált, azzal soha többé nem házasodhat újra.

Házassági tilalmak:

• Zsidó-nem zsidó. De ha a nem zsidó tér befél, összeházasodhatnak.
• Kohanita nem házasodhat össze betért, özvegy v elvált nővel.
• Mamzer nem tud zsidó házasságot kötni.

Mamzer: házasságtörésből született gyerek. Zsidó jogilag csak a nő félrelépése számít házasságtörésnek!

Szóta: házasságtörő nő. Ha a férj gyanakszik a feleségre, elviszi egy paphoz, aki megitat vele egy sépci folyadékot (választóvíz, benne van a Szentély pora), ha ártatlan, akkor terhes lesz hamarosan, ha bűnös, akkor kínok kínjával hal meg hamarosan. Ez a szóta szertartás. A Tórában benne van, de a rabbinikus hagyomány gyakorlatilag törli, kivitelezhetetlenné teszi.

Özvegység

 Aguna: szalmaözvegy: otthagyott nő, jogilag házas, de eltűnt a férj, nem lehet tudni, hogy él-e vagy nem, ezért nem normális özvegy, nem tud újraházasodni. A középkorban gyakori probléma volt. Megoldás: összegyűjti 100 rabbi aláírását, hogy szabadnak nyilvánítsák és újraházasodhasson. Ugyanez a megoldás, ha megőrült a házastárs, és ezért nem lehet kihúzni belőle egy getet.

Az amerikai konzervatív judaizmus eltörölte az aguna kategóriát, mert a Holocaust miatt rengeteg európai menekült nő aguna lett és nem tudott felmutatni tanúkat arra, h a férj tényleg meghalt, de elég nyilvánvaló volt.

Levirátus (Deut. 25,5-10): ha meghalt egy férj gyerek nélkül, a legközelebbi férfirokona veszi feleségül az özvegyét, hogy ne szakadjon magva. Meg a nőt nem lett volna, aki eltartsa. Jibbum: „sógorférj”, az aki elveszi a gyereket. Ha meglett a gyerek, a továbbiakban különélnek a nőtől, a jibbum átadja a meghalt férj hagyatékát a nőnek. Ruth és Boáz története a par excellence eset. Nincs kimondva, h lehet-e nős a jibbum, de gyakorlatilag igen, mert a Tóra nem tiltja a poligámiát (már a férfi részéről).

1941 Singer Ödön: Rabbik kézikönyve

Temetés

Bikkur holim: beteglátogatás – micva (ha valaki már 3 napja beteg, akkor kell meglátogatni, mert Isten Ábrahámot a körülmetélés utáni lábadozásának 3. napján látogatta meg) – ez minhág, nem halachikus előírás.

Kevod ha-mét: a halott méltósága-> meg kell őrizni a holttest integritását, sértetlenségét-> nem szabad boncolni! A szervátültetés is problémás, de a pikuach nefes alapján lehetséges. A pikuach nefes miatt tilos az eutanázia!

A Holocaust miatt az amerikai konzervatív rabbik fenntarthatatlannak nyilvánították azt a hagyományos véleményt, h akit elhamvasztottak, az nem részesülhet az eljövendő világból.

Hevra Kadisa: Szent Egylet

Amikor új helyre költözik egy zsidó közösség, az első dolog, amit megalapítanak, a mikve, a második, amiről gondoskodnak, hogy legyen Hevra Kadisa.

Tahar: tiszta. Tahara=tisztátalanság.

Kitli: menyasszony ajándékozza a vőlegénynek, Jom Kipurkor és Széderkor is hotdják és ez a halotti ruha is.

Gyász fázisai:

• Süve 7 nap
• Slosim: a süve utáni 30 nap
• Gyászév kádismondás naponta 3x, minyan kell hozzá, tehát ez implikálja, hogy a gyászolónak közösségbe kell járnia és hogy a közösségnek is gyászolnia kell az illető halottját.

Jáhrzeit/jorcájt: a halál évfordulója. Az első Jahrzeiton álllítják fel a sírkövet. 

Shlomo Avineri: A modern cionizmus kialakulása

Shlomo Avineri: A modern cionizmus kialakulása – A zsidó állam szellemi gyökerei. Századvég Kiadó, Budapest, 1994. Fordította: Babarczy Eszter

Krochmal – Zsidó történelem hegeli mintára

Nachman Krochmal (1785-1840) az osztrák Galíciában született.

Filozófiai értekezést írt héberül-> kísérlet a modern filozófiai nyelv meghonosítására a héberben.

Az 1. generációs emancipált zsidók tipikus képviselője.

Útmutató c műve hegeli szerkezetű. A történelem a kulturális entitások története, amiket Krochmal rúah ha-umának (a nemzet szelleme) nevez. A judaizmus egy végtelen, a világtörténelembe ágyazódó eseménysor eredménye.

K. nemzetnek tekinti a zsidóságot. Ugyanakkor a zsidók történeti létezése átível a világtört nagy részén, míg a többi nép eljátssza szerepét és eltűnik.

Herder és Hegel is Volknak tekintette a zsidókat, nem csak vallási közösségnek.

Krochmal abban egyetért Hegellel, h a zsidók küldetése a monoteizmus bevezetése volt, de attól még, hogy feladatukat teljesítették, nem kell eltűnniük, mert szerepük univerzális, míg a többi népszellem történelmi szerepe partikuláris. A zsidók szerepe közvetlenül kapcsolódik az Abszolút Szellemhez, amely a világtörténelem tartalmát adja, ezért tudtak túllépni az időn. Ezért egyedi a zsidó történelem, ciklikus, mindhárom hegeli szakasz (növekedések, teljesítmény, hanyatlás) megismétlődik minden ciklusban.

1. Ábrahámtól az I. Templom lerombolásáig
2. A babilóni fogságból való visszatéréstől Betar elestéig (ami a Bar Kochba felkelés idején volt)
3. a Misna összeállításától Chmelnicki 1648/49es ukrajnai vérontásáig. Ekkor új korszak: felvilágosodás és emancipáció.

[Szerintem furcsa, hogy a babilóniai fogság kimarad a kronológiából, és Chmelnicki után egyből jön a felvilágosodás.]

A zsidó az egyetlen univerzális nép, a többiek partikulárisak. A zsidók kötik össze az időbeliséget az örökkévalósággal. Ezért tud fennmaradni politikai hatalom és állam nélkül is.

Heinrich Graetz – A zsidó történeti tudat forradalmasítása

(1817-91)

1853-76 Geschichte der Juden von den ältesten Zeiten bis auf die Gegenwart (A zsidók története a legkorábbi időktől napjainkig) c. mű kiadása.

A teológiától függetlenül, általános történeti törvények szerint kell kezelni a zsidó történelmet. A zsidók nemzetet alkotnak.

Hegel és Ranke nagy hatást gyakorolt Graetzre.

Graetz könyve mélységesen átformálta a zsidók képét saját történelmükről.

A judaizmus tiltakozásként, a pogányság elleni lázadásként lépett be a történelembe, a lázadás a legfőbb történeti jellegzetessége. A judaizmus a Szellem, vagyis a Természet antitézise. A judaizmus az ember emancipálása az anyag alól, csak a judaizmussal vált lehetségessé az ember erkölcsi felelőssége. De nem állt meg itt a judaizmus, hanem megpróbálta pozitíve is megvalósítani Isten eszméjét.

A zsidó felvilágosodás németországi képviselői igyekeztek elhárítani azt a keresztény és szekuláris vádat a zsidóság feje fölül, h teokratikus. Graetz szerint viszont valóban teokratikus, mivel a normatív társadalmi viselkedés mélyén vallási előírások húzódnak.

Feloldhatatlan a kötelék, amely a zsidó népet Izrael földjéhez köti. (megint csak ellentét a reform zsidó mozgalommal)

Graetz egyedülálló álláspontot fogalmaz meg az ortodoxia és a reform zsidóság között.

A zsidó történeti létezés alapkövei: a politikum és a vallás. Hol az egyik, hol a másik kapott főszerepet. A judaizmus végül a két elem szerves szintézisévé alakult, a messianizmus eszméjévé. Jézus apolitikus, tisztán szellemi természete nem felelt meg nemzedéke konkrét elvárásainak.

Átveszi Mendelssohntól azt a gondolatot, h a zsidóság nem kinyilatkoztatott vallás, hanem kinyilatkoztatott törvénykezés.

Herzl – Az áttörés

A politikai cionizmus kezdeteinek szimbóluma lett, mint az 1897es bázeli Cionista Kongresszus és a Cionista Világkongresszus létrehívója.

1860-1904.

1896 A zsidó állam

1902 Altneuland

Gyakorlatias és nem eredeti ötletekkel állt elő. Nagysága abban áll, hogy a világ közvéleménye elé tárta zsidó nép nyomorúságának megoldásának kísérletét. És úgy, hogy nem álltak mögötte sem financiális, sem politikai erők. Újságíró volt, ez nagyon fontos. Bombasztikus, teátrális és dagályos stílus-> hatásvadász, de hatékony is! [Avineri nem szimpatizál túlságosan Herzl-lel.]

Erőfeszítései sorra kudarcot vallottak: a szultánt nem tudta meggyőzni, II. Vilmos fel sem fogta, h miről beszél, Hirsch és Rothschild szkeptikusok maradtak. De eljutott a fejedelmek elé, tehát messzebbre jutott, mint előtte bárki ebben az ügyben.

Jó propagandátor volt, egy hatalmas zsidó birodalom mindenható szóvivőjeként adta elő magát, miközben nem állt mögötte semmiféle mozgalom. [Szerintem sajnos mégis sok antiszemita elhiszi ezt neki ma is.]

Felismerte, h mik lesznek a jövendő 20. sz. hatalomformáló erői: a közvélemény, a tömegkommunikáció és a propaganda. Megteremtette a cionizmus egyetlen fegyverét, a közvéleményt, amivel sikerült kiharcolni Izrael Állam megalapítását.

Közkeletű tévedés, h csak a Dreyfus-per ébresztette rá az európai zsidók helyzetének tarthatatlanságára. Fiatalkori drámái is az emancipáció problémájával foglalkoznak (főhősei általában értelmiségiek).

A Neue Freie Presse egyik legnépszerűbb újságírója volt.

Párizsban találkozott a francia szociális antiszemitizmussal. Felismerte azt a paradox tényt, h éppen az az ország, amely először egyenjogúsította a zsidókat, került szembe a baljóslatú „zsidókérdéssel”, amely a modern társadalom feszültségeiben gyökerezik.

„Azokban az országokban, ahol az antiszemitizmus ma is erős, erejét a zsidók emancipációjából nyeri. … A gettóban ugyanis – különös módon – polgári néppé fejlődtünk, s amikor kiszabadultunk onnét, azonnal a középosztály riválisaivá váltunk.”

A zsidók számára Európában egyetlen út nyílik: kifelé.

A zsidó állam

A politikai manifesztum és a jogi akta elegye. Összefoglalja a modern zsidó létezés problémáit és azután leírja egy olyan zsidó szervezet szerkezetét, amely megteremthetné a zsidó társadalmat az új földön.

Filozófiailag konzervatív volt, az ideális államformának itt az arisztokratikus köztársaságot állítja be, Velence példájára hivatkozva.

Felismerte azt a problémát, hogy az európai zsidók nagy része a középosztályba tartozik, tehát át kell majd alakítani a zsidó társadalom szerkezetét, h normális népként működhessen. Azt is látta, h ez nem fog laissez faire alapon végbemenni. Megoldás:

• a föld közös tulajdonban lesz (a természeti források és a föld nem kerülhet magántulajdonba)
• a farmerek a Nemzeti Alaptól bérlik majd a földeket
• munkások számára épített állami lakótelepek
• szociális jóléti intézmények hálózata
• 7 órás munkanap (még a zászló is utalna rá: fehér zászló 7 arany csillaggal)
• Közsegélyezést helyettesítő közmunka
• A gazdaság alapját a szövetkezetek fogják adni
• Általános választójog (ekkor Európa nagy részén a nők nem szavazhattak!)
• Ingyenes és egyetemes oktatás
• Minden férfi és nő köteles 2 évet a köz szolgálatának szentelni, ez nem katonai, hanem munka (kórházban, menhelyen, árvaházban…)

Altneuland

Utópikus regény. Az 1923as Palesztina leírása. Didaktikus. Az új zsidó társadalom a társadalmi igazságosságra fog épülni. A 19. sz. szocialista utópisztikus irodalmából táplálkozik.

Maga Herzl a polgári liberális gondolkodó archetípusa lehetne, távol állt a politikai szélsőségektől.

Kitér az arabok és a zsidók viszonyára. Minden arab egyenlő állampolgár lehet. Herzl alábecsülte az arab nemzeti mozgalom erejét. 

A tudástársadalom születése (Krász Lilla) pótóra dec. 10.

Műgyűjtemények

Középkor: ékszer, fegyver, kegytárgy, ereklye, kézírásos könyvek és ősnyomtatványok etc. mindez koncepció és rendezés nélkül egybeömlesztve

1.    Schatzkammer/kincstár 13-16. sz.

• Thesauráló műgyűjtés
• Cél: thesaurálás, presztízs, hatalmi reprezentáció
• Egyházi és világi fejedelmek
• Zárt gyűjtemények, csak bizonyos ünnepnapokon nyitják meg a hívők v az alattvalók számára, belépti díj ellenében, ezzel az ember a purgatóriumi szenvedéseit is lerövidíti.
• Pl. III. Bölcs Frigyes wittenbergi ereklyegyűjteményét minden év nov. 1-én lehetett megnézni, emiatt rengeteg zarándok érkezett, ezért hozta nyilvánosságra Luther a téziseit pont okt. 31-én.

Elkülönülő könyvtárak

• 16. sz. rendszerezés, kategoriálás. A könyvgyűjtemények elkülönülnek a Schatzkammerektől-> bibliothecák a 16. sz. 2. felétől katalógussal (szín, méret, borító anyaga a rendezési elv)
• 16. sz. utolsó harmadában megjelentek a bibliográfiáról és könyvtárak rendezéséről szóló kézikönyvek. A fejedelmi könyvtárakban a könyvtárosok már szakképzett tudósok (egyetemet végeztek). A bibliotheca az univerzum leképezése.
• Konrad Gessner svájci filozófus-nyelvész adta ki az első nyomtatott európai bibliográfiát, 1545-ben. 22 tudománykategóriát csinált ebben: trivium, quadrivium, teológia, jog, medicina, költészet, asztrológia, bölcselet, mágia, történelem, természetfilozófia, metafizika, morálfilozófia, gazdaságfilozófia, politika, geográfia, művészetek.
• Leideni Egyetemi Könyvtár 1595. Terfil, orvostud, jog, teológia etc.
• Muszeionnak hívják a gyűjteményt, aminek része a könyvgyűjtemény is.
• Szentélyszerű muszeionok-> a tudomány szentélyei, a múzsák lakhelyei.
• Wolfenbüttel (Hannover melletti pici hercegség): Julius Herzog különíti el a könyvtárat a műgyűjteménytől, 1572-ben. Az ő dédunokájának, Augustnak Leibniz az udvari könyvtárosa! Gessner nyomán rendszerezte a könyveket.
• Könyvtári Rendszerezési Tervezet
• Leibniz könyve
• Létrehozta a miscellanea (vegyes) kategóriát: minden, ami nem fér be a gessneri kategóriákba. (Aztán sok folyóirat címébe is bekerült a Miscellanea.)

2.    Wunderkammer/Raritätenkabinet

• Ami a könyveken túl van. Drágakövek, állatcsontok, fegyverek…
• Világi és egyházi arisztokrácia, de rajtuk kívül egyre több polgári értelmiséginek is lett. Pl. Ole Worm patikus wunderkamere Koppenhágában (úgy nézett ki, mint egy játékbolt).
• A raritás az érték!
• Anyag, azon belül szín és méret szerinti rendezés v analógiás elven.
• Időbeliséget figyelembe vevő, fejlődést feltételező rendezőelv csak a 18. sz.-ban jelenik meg!
• Mára eredeti állapotban megmaradt Wunderkammer: Innsbruckban, az Ambras kastélyban, ami a Habsburgok tulajdona volt. + Fraknói vár pincéjében az Esterházíaké.
• 17. sz. manierizmus-> népszerű lett a Wunderkammer ábrázolás festményeken.
• Wunderkammerek 16-17. sz. Közép-Kelet Európában és Itáliában fordultak elő jellemzően, Itáliában főleg a Habsburgok birtokain.
• A gyűjtött tárgyak 70%-a állati és növényi cucc-> 17. sz. felfokozott termtudos érdeklődést mutatja
• Itáliában voltak az első preparátumokat készítő műhelyek.

3.    Enciklopédikus gyűjtemények

• 18. sz. utolsó harmada
• Fejlődéselmélet és időbeliség megjelenik
• 1753 Hans Sloane ilyenje lett a British Museum alapja
• Blumenbach göttingeni professzor, az etnográfia és az antropológia atyja. -> Antropológiai gyűjtemény Göttingenben, kérdéskatalógust írt utazóknak, hogy mire figyeljenek és hogy tudományos tanulságot lehessen levonni a tapasztalataikból. Gelehrte Reise.
• Enciklopédiák betűrendes rendezése 18. sz. végén
• 1802 MNM és OSZK. Az MNM alapja Sz. F. nagycenki gyűjteménye volt.
• Ősgaléria: ősök képei a fogadóhelyiségekben, a család előkelőségét hangsúlyozandó. (Andrássyaké Betléren, ma Szlovákia)
• Képgyűjtemény ált. elkülönült a gyűjtemény többi részétől

Az iszlám 9. dec. 9.

A sharija a thálio elven alapul, de vannak humanizálások, pl. a vérbosszút ki lehet váltani vérdíjjal.

Alapelv a szolidaritás-> a rokon nőket kötelező eltartani. Ha meghal egy férfi, a feleségét és a gyerekeit el kell tartania a család egy másik férfi tagjának.

Iszlám bank: bizonyos értelemben fából vaskarika, mert tilos kamatot szedni. De a gyakorlatban vannak iszlám bankok:

A Koránon kívül a hadísz s az idzsma is forrása a sharijának. Idzsma: a közösség kompetens tagjainak (teológusok) konszenzusos döntése, ami jogerőre emelkedik. Azokról a kérdésekről hoznak idzsmát, amik őjonnan merülnek fel a Koránhoz és a hadíszhoz képest.

A sharija forrásai.

• Korán
• Hadísz (?)
• Idzsma
• Idzstihád/qijász: „erőfeszítés”

A Sharija a megy ige gyökéből van képezve, tehát út, amin járni kell. [~halacha! -> הלך]

Halál=kóser, megengedett. Ezen belül vannak kötelező, javasolt és közömbös dolgok, és utálatosak (ami nem tilos, de jobb nem csinálni, az az utálatos/undorító kategória, pl. dohányzásJ).

Harám=nem kóser.

Fiqh: jogtudományi magyarázat, törvénykönyv szerűség.

Fakih: jogtudós

Mufti: gyakorlati kérdésekkel foglalkozik, fetvákat (vallási döntvény) hoz. Muftitanácsok is vannak a muszlim országokban. A fetvák nme kötelező érvényűek, csak javaslatok.

A 4 szunnita jogiskola (a 8-9. sz.-ra mennek vissza)

• Málikita: É-Afrika, Arábia. Emberséges. Pl. nőknek megengedte a válást, ha nem bírták elviselni a férjüket.
• Safiita
• Hanafita: az oszmánok ezt követték, ez volt a legelterjedtebb. Elég toleráns.
• Hanbálita: a legszigorúbb, legmerevebb, a törvény betűjéhez ragaszkodik, a vahábiták követik, a mai szaúd-arábiai törvényhozás ezen alapszik.

Órai jegyzet a fontos, nem lehet könyvekből pótolni!!!

Bevezetés a XX. századi vallásfilozófiába (Buber, Ebner, Rosenzweig) 9. dec. 9.

Szt. Ágoston: Unde malum? – mindkét bibliai vallás számára alapprobléma.

Stanislaw Lem: Ahhoz, hogy megérthessük az univerzum jelentését, ismétlődnie kellene, másképp nem értünk meg jelet.  A vallások viszont az aktuális világegyetem értelmét keresik.

Hans Jonas-> Túlélheti-e a bibliai istenkép a XX. sz. eseményeit? A hagyományos teológiai gondolkodás szerinte alkalmazhatatlan.

A Holocaust teológia isteni büntetésként állítja be a legborzalmasabb dolgokat is.

Jonas novellája egy mítoszt fogalmaz meg-> a Teremtő kiszolgáltatta magát a keletkezésnek.

Das Sein (a lét) nem létező! „Das Sein des Seienden” a létező léte kifejezést használja Jonas (és Heidegger is). A lét isteni alapja átadja magát önként a Werden-nek. Meg kell különböztetni a filozófiában egymástól: das Sein, das Werden! A lét isteni alapját arisztotelészi módon gondolja el Jonas, tehát szerinte sem jellemző rá a Werden. De szakított azzal, h ő a lét isteni alapja és átadta magát a keletkezésnek. Az Egy és Minden megtartotta magának azt, h Ő Egy, de lemondott arról, hogy Ő Minden. Lemondott a transzcendens arról, h transzcendens legyen. Tehát a világ immanens, nincs rajta kívüli isten. Az univerzum magára lett hagyva, nincs semmiféle gondviselés, hiszen Isten még önmagára sem visel gondot. Ugyanakkor Jonas elutasítja, hogy ez egy panteista elgondolás lenne. Isten és a világ nem azonosak! Ahhoz, h világ legyen, Isten lemond a létéről. A létezés egésze a lét, Isten hűlt helye. Most nem Ő van, hanem világ van-> ez a gondolat megengedi, h előtte Isten volt, és a világ után is lesz Isten.  Isten reménye, h az idő kalandjától valamiképpen visszakapja Önmagát. De a kaland rosszul sül el, nem fogja visszanyerni magát, vagy ha igen, akkor sem fog már hasonlítani a bibliai Istenre az a lény, aki visszanyeri önmagát.

•     analógia a hegeli Világszellem kalandjával. De Hegelben fel nem merül, h a végén kiderülhetne, hogy a Világszellem egy szörnyeteg. Szerinte nincs önálló pozitív gonosz, ez az európai keresztény filozófia öröksége: a rossz az hiány.
•             Jonas szerint viszont még a feltevésnek sincs értelme, hogy a rossz a jó hiánya. Ezt bizonyította be számára a XX. sz. A gonosz pozitív létező.

[story: Linnét meg akarta ijeszteni egy kutatótársa, ördögnek öltözve felébresztette éjjel, és ráordított, h „Megeszlek!” mire Linné: „Olyan nincs, hogy hasított patájú és húsevő.”]

A világ természettudományos klasszifikációiban (pl. periódusos rendszer…) az individuális én fogalmilag elhelyezhetetlen.

Platón: mindennek és mindenkinek lehetséges, hogy van ideája, kivéve Szókratésznek.

Jonasnál az individuális, megismételhetetlen én-ek megjelenése a végtelenszámú isteni önmegismerések része. Az istenség megszámolhatatlan szemszögből ismeri meg önmaga lehetőségeit szakadatlan meglepetés sorozatban. Időben éli a maga örökkévalóságát, ezt jelenti, h kiszolgáltatta magát az idő kalandjának.  Jonas nyitva hagyja azt a kérdést, h Isten tudtul adja-e magát az emberiségnek. Fenntartja a lehetőségét, hogy éreztetheti magát.

A Bibliában az emberi lélek Isten gyertyája, olyan fény, amivel Isten látja a világot. „Te magad vagy az Ítélő képe” Babits

Milyen lenne ez a jonasi gondolatmenet teológiának?

·        Szenvedő Isten, a létezés maga ismétlődő szenvedés. A keresztény Isten egyszer szenvedett egy konkrét célért, és azt el is érte.

·        A világhoz való viszonya szenvedő, passzív a teremtéstől fogva. A teremtés maga szenvedés. <-> bibliai Isten

·        Isten érez: haragszik, remél… -> ez rokon a bibliai istenképpel, a filozófiától ez a lehető legidegenebb a Bibliában.

·        Időben keletkezésben levő Isten, nem örökkévaló, nem öröktől fogva magától értetődően, változatlanul lét. A bibliai istenfogalomtól teljesen idegen arisztotelészi istenfogalom betüremkedett a zsidó és a keresztény teológiába is. Sőt, igazából, azóta lehet zsidó és keresztény teológiáról is beszélni, mióta átvették a görög filozófia fogalomtárát.

·        Minden, ami a világban történik, hatással van Istenre <-> primus movens, a mozdulatlan mozgató.

·        Mivel minden hat rá, Isten sorsa van az emberek kezében, nem Isten viseli az ő gondjukat. „veszélyeztetett Isten”

·        A gonosz pozitív létező, nem a jó hiánya, de nem isteni princípium itt sem! Ha nem mondott volna le Isten az abszolút hatalmáról, akkor nem létezne a gonosz! Így azt is megússza Jonas, hogy azt kelljen mondania, Isten teremtette a gonoszt. Csak lehetővé tette a kialakulását.

·        A világ tökéletlen, ez 2 dolgot jelenthet Jonas szerint: A) Nincs Isten. B) Isten kiszolgáltatott. Lemondott arról, h hatalmával garantálja célja (önmaga visszanyerése) teljesülését. Ennek az indítékát nem tudjuk, talán bölcsességből, talán szeretetből, kifürkészhetetlen a magyarázat…

·        A tapasztalat fenntarthatatlanná tette azt az elképzelést, h Isten egyszerre jó és egyszerre mindenható. Ahhoz, h bármit is átmentsünk az istenhitből, le kell mondanunk a két fogalom valamelyikéről vele kapcsolatban. (Pl. A Holocaustot vagy nem tudta, v nem akarta megakadályozni, különben nem történhetett volna meg.)

[Hogyan keletkezett a monoteizmus? Nietzsche poénja: az egyik isten a sok közül kijelentette, h ő az egyetlen isten, erre a többiek halálra röhögték magukat és tényleg egyedül maradt.]

Az, ahogyan a bibliai Isten uralkodik az emberen, teljesen idegen a görög világtól, Zeusz csak az istenek királya, nem az embereké.

A héber Bibliában nem fordul elő a „mindenható” szó! Az אל שדי                               

fordítása lett mindenféle nyelvben az, hogy mindenható

•              Az a kérdés, hogy melyikről mondjunk le: Isten jóságáról, mindenhatóságáról, v érthetőségéről. Akármelyiket is vetjük el, már nem ismerhetünk rá a bibliai Istenre, de Jonas szerint a mindenhatóságról kell lemondanunk ahhoz, h valamicskét átmentsünk a Istenből. (Az érthetetlenségét azért nem fogadhatjuk el, mert ha képtelenek lennénk megérteni Őt, akkor  nem tartoznánk neki az erkölcsi parancsolatai betartásával.)
•              Valami korlátozza Isten hatalmát, azért nem avatkozott be a történelembe. 

Történeti segédtudományok 12. dec. 8.

Numizmatika

Nomizma= pénz görögül.

Az arany és az ezüst mindig kiemelkedett, mert kis mennyiség van belőlük, könnyen thesaurálható.

Florenus: firenzei liliom - a magyar forinton is.

Pénzcsonkítás hamar kialakul.

Károly Róbert, Mária Terézia-> értékálló pénz.

Lapkát ráteszik a verőtőre, amin rajta van a reverza, a pénz hátlapjának mintája, ráütik az előlap mintáját.

Az antik numizmatikában gyakran használtak elektronpénzt.

Szt. István áll a magyar pénzverés élén. Első pénzein lándzsa (lancea regis felirat az előlapon), a hátlapon regia civitas felirat. Német pénzeket utánoz. Stephanus Rex felirat, esetenként Pannonia is.

Papírpénz a 18. sz.-ban jelenik meg Mo-n. Az adott pénz beváltható volt a megfelelő értékű aranyra.

Címertan

Katonai jelképek-> címerek kialakulása.

Egyre vastagabb páncélokra volt szükség a nyilak fejlődése miatt-> címerrel tették felismerhetővé a lovagokat.

Címer: pajzsra festett színes jelvény eredetileg. Tartós használatra készül, öröklődik. Probléma: hátulról nem látszik-> a zászló viszont igen, ezért zászlóra került a címerpajzsok mintája.

Elterjedt a címer a polgári életben is.

14. sz. megjelenik a puskapor, a címer továbbra is használatban marad, de nem annyira a harcmezőn, mint inkább tulajdonjelölőként, használati tárgyként, díszítőelemnek. 15-16. sz. „hanyatló heraldika”.

Egyesek szerint pajzs nélkül nincsen címer. De B. I. a sisakpecsétet is címernek tekinti, mert tulajdonjelölő. A sisakdísz gyakran azonos ábrájú a címerpajzzsal.

Kyma= csúcs (görögül)-> csúcsra helyezett jelképet jelent eredetileg a címer.

Tehát a pajzson kívül más heraldikai keretben is megjelenhet a címer.

Normann pajzs: 12. sz. hosszúkás (mandula alakú). Aztán dobor/kerektalpú pajzs, csücskös talpú pajzs, lófejpajzs. + háromszög és rombusz alakú pajzs (lemaradtam a szakszóról).

Barokk rámás pajzs (akármilyen alakú lehet, a díszített keret a lényeg), tárcsapajzs (öböl van rajta az egyik oldalon a lovag karjának).

A címerpajzs nem annyira fontos, mert ugyanaz a címer elhelyezhető bármilyen alakú pajzson. De a címerek leírásához hozzátartozik a pajzs alakja.

A címertanban rendezői bal és jobb van, mert úgy tekintik, h a címert egy velünk szemben álló harcos tartja.

Az alsó harmad a pajzstalp/pajzsláb. A középső harmad a pajzsderék, a felső harmad a pajzsfő. Mindháromnak van eleje, közepe, hátulja (balról jobbra nevezzük el). Ez alapján lehet leírni, h melyik részen mi van.

A csatamezőn felismerhetőséghez rikító színek kellettek!

Színkód

Arany: pontozott

Ezüst: üresen hagyott

Vörös: függőleges csíkozott

Kék: vízszintesen csíkozott

Bundabőr: a magyar heraldikában ritkaság.

„A pajzs fél az űrtől.”-> telepingálják.

Geometrikus ábrák/heroldalakok/mesteralakok: mértani testek. A leggyakoribb mesteralakok: vágás (ha vízszintesen osztjuk a pajzsot), hasítás (ha függőlegesen vágjuk).

Nem lehet szín mellett szín v fém mellett fém. Ez a szabály nem áll, ha két külön címer kerül egy pajzsra.

Máltai kereszt: görög kereszt alakú, minden végén van középen bevágódás.

A pápai címerben hármas kereszt van. A kettős kereszt felső keresztben álló része az INRI tábla helyének meghosszabbítása, a hármas kereszt harmadik ilyenje a lábtámasz meghosszabbítása.

Sakkozott: egy színnel és egy fémmel kockázott mező.

Minden, ami nem mesteralak a címeren, az címerkép.

Vannak képzeleti címerek. Jézus címerét is megkomponálták!

A valóságban előforduló dolgokat a saját színükhöz legközelebbi heraldikai színben kell ábrázolni. Vitatható volt, h pl. az oroszlán színe az aranyhoz, v a vöröshöz állt közelebb-> az oroszlán hol vörös, hol aranyszínű a címereken.

Kkori sisakok heraldikai csoportosítása: csuporsisak; csöbör sisak; csőrös sisak. Ez a kronológiai sorrendjük.

Tűzfegyverek-> eltűnik a nehézfegyverzet. Tornasisak, pántos sisak, rostélyos sisak (most is ezt használják a vívók).

Sisakdísz: minden irányból látható a pajzzsal ellentétben. Két oldalt sisaktakaró türemkedik ki, a nagy nyári melegben védett a hőségtől. De nem biztos, h emiatt alakult ki, mert pont a szentföldi sisakokra nem jellemző.

Rangjelölő koronák: 5 gyöngyös/5 lombú: sima nemes, 7 gyöngyös előkelőbb.

Ki viselhetett címert?

• Eredetileg mindenki
• Címeres adománylevél az uralkodótól előbb-utóbb elterjed, mert későbbi viták esetén így érvényt lehetett szerezni, h márpedig ez a MI címerünk. A címeres adománylevelek a heraldika legkedveltebb forrásai.

A daru az éberség szimbóluma, „őrdaru”. Plinius Maior Historia Naturalisára megy vissza a hiedelem.

Divatos címerállatok: daru, oroszlán, sas (a madarak királya), medve (az oroszlán előtt a medve volt az állatok királya), sárkány.

Pajzstartók: angyal, vadember, állatok, mindenféle lények, növényi ágak (kartus).

Címerpajzs köré rendjelek.

Alluzív címerek: a nemességet elnyerő ős érdemére utalnak.

A magyar államcímer története

Hasított pajzs, első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második mezeje vörös, zöld hármas halomból kinövő ezüst kettős kereszt.

Már III. Béla idején megjelent a kettős kereszt, pénzeken, pajzsokon. Bizánci díszítés, már ott nem használtak akkor még címereket, ezeket a mintákat bizánci ereklyetartó ládákról vették át.

1202 lépkedő oroszlános címer. II. András után kimúlnak az oroszlánok a címerből. A 7 oroszlán lehetett a 7 magyar törzs jelképe, csak az a baj, h az oroszlánok száma ingadozott a királyi címeren.

A sávozott pajzsok eltűnnek II. András után, IV. Béla visszanyúl III. Béla kettős keresztjéhez. A föld azért kell alá, mert a magyar heraldika nem szereti a lebegő címerképeket. 

Anjouk aranyliliomokkal behintett kék mezejét egyesítették az Árpádházi-ak sávozott címerével, mert utalni akartak rá, h leányágon utódai az Árpád-háznak.

Kettős kereszt: inkább uralmi jelkép. A sávozás meg Árpád-házi családi jelkép.

Zsigmond címerállata a brandenburgi sas. Ő is egyesíti családi címerét a magyar címerrel.

I. Ulászló behozza a litván lovast és a lengyel sast (az utóbbi már I. Lajosnál is felbukkant).

Mátyás családi címere a holló. Mátyástól divat a boglár helyére tenni a családi címert a magyar címernél.

A királyi címer már nem csak a személyre utal, hanem az országára is!

Igénycímer: feltüntetünk mindent a címeren, aminek az uralmára igényt tartunk.

Habsburgok. (Ferenc Józsefnek már 28 címe volt.)

Kiscímer: az eredeti magyar címer, körülötte a magy korona többi országának címerei: Horváto., Dalmácia stb.

Erdély címere: a 3 politikai nemzetet jelképező 3 rész: magyar (növekvő fekete sas), székely (nap és hold), szász (vörös mezőben 7 arany torony).

Mária Terézia nagyfejedelemségi rangra emeli Erdélyt-> még jobban kihangsúlyozza Erdély különállását Mo-tól.

Horváto.: vörössel és ezüsttel sakkozott.

1848 új címer Horváto. Címerének kihagyásával (Kossuth ötlete).

A koronás kiscímert nevezték el Kossuth címernek. A szabharc után 1867-ig tilos a magyar címer használata.

Osztrák-Magyar Monarchia közös címere: első címerfél Ausztria, másik címerfél Mo (ez a későbbi magyar középcímer).

Bosznia-Hercegovina okkupációja, majd annexiója-> 1915 belekerül a bosnyák címer az osztrák és a magyar címerrészbe is.

1916 visszakerül Horváto. címere a nagycímerbe.

1918 Károlyi Mihály. A korona a királyság jelképe, ezért a kiscímer a magyar címer, a korona helyett a köztársaságra utaló jelkép kell. A Tanácsköztársaság elvileg nem használja a magyar címert, mert ugye internacionalista, átveszi a vörös zászlót és az 5ágú vörös csillagot is.

A címertartó angyalokat fiatal fiúknak képzelték el. Helyettük cserfaág/olajág is felmerül 1915-ben.

A Horthy rendszer nem deklarálhatta a kiscímert, mert ellentmondott volna a revizionizmusnak, de a gyakorlatban a koronás kiscímer volt érvényes. Szálasi a kiscímert választja, alatta horogkereszt A betűvel.

1946. febr. 1. Magyar Köztársaság kikiáltása. Elterjed, h Kossuth címernek hívják a korona nélküli kiscímert.

A Magyar Népköztársaság és az NDK pajzs nélküli címert használt.

Amikor Napóleon lerohanta Spo-t és a dél-amerikai spanyol gyarmatok sorban kikiáltották a függetlenségüket, tudatosan pajzs nélküli címereket választottak (mert a spanyol heraldika nagyon fejlett volt).

A Kádár-rendszerben a címer egyszerűen vörös-ezüst-zöld sávos.

1990-ben nagy viták, h legyen-e ott a korona a magyar címeren. San Marino, a világ legrégebbi köztársasága is használt a címerén koronát, mint „simbolo della sovranità” – érv amellett, h belefér nálunk is a korona, Andorra, Lengyel Köztársaság, más köztársaságok is használnak koronát a címerben.

Magyarország kora-újkori története I. (Borsodi Csaba, Molnár Antal) 9. dec. 8.

Társadalmi rétegződés a 18. században

A 18. sz.-ban Mo. lakossága kb. 9 millió. Ebből 8 millió jobbágy, 500 ezer nemes és 500 ezer egyéb (polgár, honorácior).

Nemesség egységes kiváltságai: megjelenés a vármegye gyűlésén, az országgyűlésen követ lehet, adómentes. Ez az egy jobbágytelkes nemesre éppúgy vonatkozott, mint a 700 ezer holdas Esterházy hercegre, de a gyakorlatban egy nagyon szűk réteg szólt bele az ország irányításába (100-120 család).

Az arisztokrácia a 18. sz-ban már sokkal jobban bekapcsolódott a birodalom irányításába, mint a 17.-ben, amikor még elzárkóztak ettől.

Az arisztokráciába felemelkedés egyik módja a hivatalviselés volt. Pl. Grassalkovich Antal.

Kihalnak régi dinasztiák, pl. Zichy, új dinasztiák emelkednek fel az arisztokráciába.

Házasodás az örökös tartományok arisztokratáival. „Elnemzetietlenedett a magyar arisztokrácia” egyes történetírók között, elköltözik Bécsbe elszórni a vagyont és nem csinál semmit, csak palotákat építtet. Ez nem igaz, azért mentek Bécsbe, h részt vegyenek a birodalmi döntéshozatalban, tehát vmit csinálni.

Theresianum: Mária Terézia alapította, cél: nemzetközi birodalmi arisztokrácia kinevelése.

Rengeteg apró középnemesi kúria épül Mo-n, jó részük most jó nevű wellness hotel. J Arra épültek, h a középnemesség utánozza az arisztokráciát.

Bécs jelenti a Nyugatot Mo. számára. Késő-barokk, rokokó, klasszicizmus átvétele.

A Habsburg-ház igyekszik megnyerni a magyar köznemességet is, mert az arisztokrácia nagyon kis létszámú ahhoz, h arra támaszkodjon.

1717-18 az utolsó háború Mo. területén a 18. sz.-ban, Bánát felszabadítása.

1761 Mária Terézia létrehozta a magyar testőrséget. Minden mo-i és erdélyi vármegye küldhetett 2 ifjút. Ez is a köznemesség megnyerését szolgálta. Színház, városias, nagyvilági élet Bécsben, magukba szívják a felvilágosult abszolutizmust. Testőrírók-> magyar felvilágosodás! Ezután nagyon nehéz hazatérni Mo-ra-> változtatni akarnak Mo-n.

A jómódú középnemesség néhány 10 ezer fős, két perspektíva: felemelkedés az arisztokráciába v lecsúszás a szegényebb középnemességbe.

Kisnemesség: 1-2 jobbágytelke és adómentessége van.

Lengyelországban és Spanyolországban hasonlóan túlméretezett létszámú nemesség volt.

Háborúk-> gabona konjunktúra.

Ahhoz, h egy birtok rentábilis legyen, rengeteg robot munkát kell végeztetni a jobbágyokkal.

-> az 1750-es években iszonyatosan megnőnek a jobbágyok terhei, főleg a dunántúli birtokokon, mert azok vannak közel az aktuális hadszínterekhez (pl. Osztrák örökösödési háború), ahova gabonát adtak el a magyar nemesek. Akár heti 4 napra is nőhet a robot, de a gyakorlatban ez nem nagyon volt behajtható, mert ha heti 4 nap elmegy a robotra, akkor gyorsan éhen hal a jobbágy. Az 1760-as évekre odáig fajul a helyzet, hogy az államnak bele kell szólnia a földesúr és a jobbágy magánviszonyába.

1764/65 országgyűlés: Mária Terézia rendezni próbálja a jobbágyok helyzetét, a nemesek nem hajlandók erre-> Mária Terézia nem hív össze több országgyűlést, rendeletekkel kezd kormányozni.

Úrbéri rendelet: szabályozza a földesúr és a jobbágy viszonyát az állam. Robot maximalizálása heti 1 nap igás- v heti 2 nap gyalogrobotra.

Ugyanakkor meggazdagodhattak jobbágyok annyira, h jobban éltek mint az 1-2 jobbágytelkes kisnemesek.

Zsidó vallás és kultúra 12. dec. 7.

Ha véletlenül tej kerül húsos ételbe, akkor tréfli lesz, ha a tej magának az ételnek több mint 1/60 része.

A szójatejes dolgok húsos étkezéskor fogyaszthatósága vitatható a marit ayin szempontjából, de elég elfogadott.

A húsos szendvicsnél oda kell figyelni, h vizes zsemlét használjunk, és ne tejes zsemlét.

A hal parve, tehát a kasrut szempontjából ehető együtt hússal, de nagyon sok helyen nem esznek halat hússal.

Masgiach: megfigyekő, pl. végignézi a tehénfejést, hogy biztos lehessen benne a zsidó közösség, h a nem zsidó helyről jövő tej kóser (nem tesznek hozzá állati eredetű adalékanyagot, v tartósítószert). A Masgiach bizalmas állás, elismert, jámbor embernek adják. Hitelesnek kell lennie minden embernek, aki rést vesz az ételek előállításában!

Az amerikai konzervatív zsidók jó része kiemelten fontosnak tartja azt a micvát, h ne okozzunk szenvedést az állatoknak, tehát nem tekintik kósernek a libamájat sem, mert a libatömés állatkínzás.

Hagyományos életút

Azért születünk meg, hogy tanuljunk. (Legalábbis a férfiak mindenképpen.)

5 évesen Tórát, 10 évesen Misnát, 13 évesen a parancsolatokat, 15 évesen a Talmudot kellene tanulni és 18 évesen az esküvői sátor alá állni, 20 éves kortól keresni (a Talmud szerint).

Az esküvő után 1-2 évig szokás a lány szüleinél lakni, azalatt lehet szakmát tanulni.

A tanulás alapvetően ismétlés, olvassák a gyereknek a héber szöveget és lefordítják, a gyerek elismétli. Hamarosan hozzátanítják nekik a kommentárokat, minden azonnal egymásra épül. 

Elvileg 120 év a kiszabott emberöltő, arra limitálta Isten az özönvíz után. Innen a „Bis hundertundzwanzig!”.

Apa kötelességei:

• Reprodukció. A nőnek opcionális a halakha szerint, hiszem őt veszélyezteti.
• Körülmetéltetés 8 napos korban: a fiú felvétele Izrael népének tagjai közé, részese lesz a szövetségnek. Brisz v brít mila. Genezis 17: Ábrahám körülmetéli magát és a 8 napos fiát. Amúgy majhél (jiddis) v móhél (szeférd) hajtja végre. Szandek tartja a gyereket az ölében, keresztapa szerű funkciója van. Nem mindenhol van szandek, sok helyen egyszerűen felteszik a bimára a babát. Szefárd, valamint orosz, örmény, grúz területeken el szokták tenni az előbőrt termékenységi amulettnek. A mojhél a művelet után hagyományosan bort vesz a szájába és kiszívja a vért a gyerek sebéből, h fertőtlenítse…
• A brít miláig nem ejtik ki a gyerek nevét (nem halachikus előírás, de minhág). Lányoknál a tóraolvasáshoz tartozó áldásig nem említik. Névmágia!
• Lilit a legismertebb terhes nőket és újszülötteket veszélyeztető démon. Lilit egy midrás szerint Ádám első felesége volt, de nem volt hajlandó aláfeküdni, mert derogáló volt, hogy démon létére ráfeküdhessen egy ember. Minden nevetésével v mások szerint simán naponta 1000 új démont teremt.
• Pidjon ha-ben: az elsőszülött fiúgyerek kiváltása. Bekhor: elsőszülött fiú. A bekhor születésekor az apának adományoznia kell. Elsőszülött az, aki a nőnek az elsőszülöttje, akkor is, ha halva születik. Ha valaki elvetélt az első terhessége alatt, akkor a megszülető gyerekei közül egyik sem számít majd elsőszülöttnek.

Betérés/Giur

• Nem csak a vallás, hanem a nép részévé is válik!
• Prozelita=gér, gér cedek (=igaz betérő)
• Rut 1. 16-17 par excellance betérés történet

Fázisok: lebeszélés (Rutot le akarta beszélni az anyós, 3x vissza kell utasítani a betérést, nem kötelező, de hagyomány), tanulás és közben beépülés egy zsidó közösségbe… egyszerre elméleti és gyakorlati felkészülés, bét din előtti vizsga, brit mila, mikve:

• megmerítkezés rituális fürdőben (férfiaknak is kell!)
• előtte kötelező higiéniai fürdést csapni!
• a mikvének kritériuma, h legyen benne természetes víz, esővíz is megteszi
• átnézik az embert megmerítkezés előt, h nehogy rajta maradjon véletlenül vmi, ami elválaszthatná a testét a rituális víztől (pl. körömlakk, ékszer…)
• a bét dinnek jelen kell lennie, h hallja, h a nő elmondja az áldásokat, miközben 3x megmerül
• nem szabad közben a padlóhoz v a falhoz hozzáérni, minden felületen a vízhez kell érni (az egész hajnak is)

+ a betérés utolsó fázisa: „kabala tol malkut samajim”:az égi királyság igájának elfogadása.

Izrael Államnak van szefárd és askenáz bét dinje, de mindkettő ortodox-> csak ortodox betéréseket fogadnak el. 

Gazdaság- és társadalomtudományok történészek számára 12. dec. 7.

Folytatás: Komparatív előnyök – Ricardo

Cserearány lehet pl.: elad A ország 100 P1et B országnak, aki meg 56 P2-t ad el A-nak. Miért? Mert A P1-et kedvezőbb egységköltséggel állítja elő, így specializálódik P1 termelésére.

Még az elmaradott országoknak is érdemes becsatlakozni a világkereskedelembe-> optimista felfogás, a 19. sz-ban inkább úgy gondolták, h számukra nem terem ott babér.

Nemzetközi forgalom új elmélete

Csak az tudományos tétel, ami esélyt ad arra, h megcáfolják.

Ricardo példája: portugál bort szállítanak angol textilért – lenne a logikus. De a valóságban angol tulajdonú bort szállítanak Portugáliába portugál textilért. (A portugáliai szőlők brit tulajdonban voltak.)

A komparatív előnyök csak akkor érvényesek, ha a termelés eszközei nem, csak az eredménye mozgatható.

Centrum-periféria

• Friedrich List: strukturális konzerválódás: alternatív elmélet Ricardoéval szemben. Német volt, Amerikában élt, amikor beindultak a nagy vasútépítések. Később csődbe ment és visszatért Németországba, ahol propagálta a vasútépítést, európai vasúthálózat tervezetet készített, ami Mo-t is bekapcsolta az európai vérkeringésbe. Azt vizsgálta, h a szabad kereskedelem mikor előnyös ill mikor hátrányos egy ország számára. Ha egy orsz tisztán agrár ország, akkor érdeke, h vámok nélkül kereskedjék egy ipari országgal. Amikor egy orsz az iparosítás mellett dönt, akkor védővámokat vezet be. List ezt sokkal indulatosabban fejezte ki, politikusként gondolkozott, ezért a tudományos életben nem népszerű-
• Nemzeti piac: amin belül az árak együtt mozognak, max a szállítási költségek alapján különböznek egymástól.
• Myrdal: a nemzetközi kereskedelem svéd szakértője. Spread vs backwash: előnyös hatások és hátrányos hatások visszacsapásának kölcsönhatása. Ha egy orsz belép a nemzetközi munkamegosztásba, lehetnek számára hátrányos következményei, mint pl. az agyelszívás.
• A fejletlen országok nyersanyagtermelők, a fejlettek iparcikktermelők. A nyerstermények ára ingadozóbb, mint az iparcikkeké. -> a fejletlen országok sebezhetőbbek a fejletteknél.
• A nyersanyag-árak ingadozása nem nőtt az évszázadok során.

A piacok terjeszkedésének kettős hatása:

1)      A nemzetközi piac terjeszkedése ált. csökkenti az árak ingadozását.

2)      A 19. sz-ban a piaci nyitás hatására a fejletlen országok nyerstermények előállítására kezdtek specializálódni.

Termelési tényezők

• 1Móz 3,17 „Átkozott legyen a föld te miattad, fáradságos munkával élj belőle életednek minden napjaiban.” -> régóta tudatában vagyunk, annak, h léteznek termelési tényezők…
• Heinrich Thünen képlete (1826): p=hx q az n-ediken, p=Q/L (Q=kibocsátás, L=munkaerő), q=C/L (C=tőke), h= föld termékenységét kifejező együttható. A mezgazd termelékenység függ a föld minőségétől és a munkaerő ellátottságtól is.
• Cobb-Douglas függvény (1928): végigszorozva az egyenlet L-lel: Lp=Q=hx g az n-edikenxL=hx(C/L)az n-edikenxL=hx C az nediken / L az nediken x L= hx Caz nediken x L a mínusz nediken x L= hx Caz nediken x L az 1mínusznediken, ami a Cobb-Douglas függvény.  N ill 1-n a kibocsátás tényezőrugalmasságát fejezi ki.
• Ha csakúgy megváltoztatunk egy-egy termelési tényezőt, az nem biztos, h jó, pl. ha túl sok inast veszünk fel ugyanakkora műhelybe, akkor csak akadályozzák egymást a munkában. Vagy: hiába veszünk a műhelybe több kaptafát, ha ugyanolyan kevés marad az inas.
• Üzemméret hozadék: arányosan változnak a termelési tényezők.

John Komlos: Az osztrák magyar közös piac gazdasági fejlődése

A gazdasági kiegyezés előnyös és hátrányos hatásait vizsgálta az Osztr-Magy Monarchiában.

Komlos a kliometria mozgalomhoz tartozott:

• Tények helyett számok (az adatok szabványosított tények, tehát értékelésükhöz háttértudás kell)
• Statisztikai elemzési módszerek
• Scott Eddie: Ami köztudott, az igaz is? c könyv. A történészek lazán kezelik a tényeket, bezzeg a kliometrikusok.

A vámunió hatása a gazd fejlődésre. Egyszeri hatás volt, nem konstans befolyás.

A jobbágyfelszabadítás dinamizálta a gazdaságot?

• Munkaerő alap: 540 millió munkanap állította elő az ország termékeit. A robot max évi 24 millió munkanap volt (törvényi maximum).
• Hipotézis: a szabad munka 50 %-kal intenzívebb volt, mint a robot. 1 h szabad munka felért 1,5 h robot munkával.
• A robot eltörlése nagyon kevéssel (2,2%) növelte meg a munkaerő alapot.
• Mo-n a tőke, mint tényező, nagyon kevéssé vett részt a termelésben.
• Végeredmény: a jobbágyfelszabadítás csak 1,2 % növekedést hozott a magy gazd-nak
• A 19. sz. folyamán, már a napoleoni háborúktól kezdve megindult egy specializálódás Mo. és az örökös tartományok között, a vámtól függetlenül. Az örökös tartományokban hamarabb kezdődött a városiasodás, ezért célszerű volt Mo-ról bevinni terményeket, ez egyben lehetőség Mo-nak, h fejlődjön (mint agrár termelő ország).
• A magyar malomipar virágkora akkor kezdődik, amikor a magy gabonát már nem érdemes nyersterményként exportálni, hanem inkább feldolgozni érdemes (1880-as évek).

Történeti segédtudományok 11. dec. 1.

Iratkezelési és irattári rendszerek

14. sz.-tól megjelennek az oklevelek hátára írt jegyzetek arról, h majd később az üggyel kapcsolatban milyen okiratokat kell még kiállítani. Ezekből következtethetünk, h mivel kapcsolatban milyen oklevelek léteztek. De regesztratúra nem volt nálunk a kkorban.

Mohács hozza a nagy változást, mert a Habsburgok importálnak más iratkezelési módszereket.

Fraktur: hosszában félbehajtják az iratot, h oda lehessen írni vmit.

1560' évek 2. felében: Nova manipulatio: új iratkezelési mód: áttérés a formai rendszerezésről a tartalmi rendszerezésre.

Kialakul az egyszerű számrendszer. Minden irat iktatószámot kap és egyetlen nagy sorozatot alkot a többi irattal. Személynév-, helynév- és tárgymutatók mindehhez.

1785 II. József összevonja a Kamarát a Helytartótanáccsal-> új rendszerezés. Departamentum: részleg. Egyedi ügyek szerint lajstromoznak.

Fons=kútfő

Positio=tétel, ezen belül van az egyes irat numerusa.

Egyedi kútfőkön belül megkülönböztetnek általános kútfőket [ennek mi értelme?]

1848 változások: kezdetben 1 db minisztérium van, személyzete lénygében a Helytartótanácsból örökölt. A minisztériumon belül osztályok. Az ügykezelés nem változik lényegében.

1850 Bach korszak-> polgári közigazgatás átalakul-> tárgyi osztályok és alosztályok.

Másik rendszer alapszámos ügyiratrendszer. Ügyirat az alapegysége. Számsorkönyvek. A kútfőrendszer más.

A bíróságok az alperes neve szerint tartják számon az ügyeket. A gazdasági életben az adott cég határozza meg, h hogyan iktat, általában ügyfél szerint, és azon belül számoznak.

Kommunista korszak: a gazdasági életet is államosítják-> egységes iratkezelés. Közigazgatási számrendszer/Botár Olivér féle számrendszer. Az ETO volt a mintája. Úgy omlott össze, ahogy felállították, mert túl bonyolult volt. A 49 és 51 közötti iratokat szinte lehetetlen megtalálni.

1951 Csoportszámos iratkezelés: a bíróságok és ügyészségek kivételével mindenhol bevezették. Főcsoportok… Ez is megbukott a hozzá nem értésen. 1956-ban megszüntették az egységes iratkezelést és rábízták a hivatalokra, h hogyan iktatnak.

Filológia

Szövegkritika és szövegkutatás tudománya. Textológiának, szövegfilológiának is hívják.

Az irdtud és a törttud is támaszkodik rá.

A szövegkritika a lényege. A történész első kérdése mindig: Cui prodest?

Kéziratosság kora; könyvnyomtatás kora.

Autográf manuscriptum: maga a szerző írta, szerzői kézirat.

Hibák: ortográfiai (pl. a C és a G nagyon összekeverhető a maiuscula írásokban). Diftográfia, haptográfia. Dittográfia: megkettőz egy szövegrészt a másoló. Diftográfia: kétszer szereplő részt egyszer másol csak át a másoló. Szövegbanalizálás: a Metód krónika király szava Károly nevéből. Szócsere. Auktorok pontatlan idézése. Pl. obszcén és csúnya szavakat tilos volt leírni. A pergamen drága-> takarékosságból is rontják a szöveget. Pergamenről leradírozzák a szöveget és újrahasználják (palimpszeszt).

1. Recenzió: a teljes szöveghagyomány összegyűjtése.
2. Kolláció: a szövegek összevetése
3. A helyes lectio (olvasat) meghatározása/Examinatio: errores significativi: jelölőhibák, ezek alapján megállapítható a szövegek egymáshoz képesti filiatio-ja (melyiket másolták melyikről).
4. Stemma felállítása a filiatio-ra: kisbetű jelzi az elveszett változatokat, nagybetű a fennmaradtakat, az ábra mutatja a filiatio-t.
5. Archetypus/közös forrás megállapítása. Lehet 1-nél több. Nagyon gyakori, h nincs meg az archetipus. Az is kiderülhet, h amit annak hittünk, az is másolat, ilyenkor keresnek egy hiperarchetypust. Az usus scribendi (szerző nyelvhasználata) is segít megállapítani, h mely másolatok fakadnak közös tőről.

Lectio difficilior/nehezebb olvasat elve: amit nehezebb értelmezni, az a régebbi. J Pl. krónikában a kalandozó magyarok az egyik másolatban maxime onore érkeztek, egy másikban maxime honore. J

Apográf:  változtatott szöveg, nem autográf.

Emendatio: szöveg javítása

Corruptae: hibás helyek

Interpolatio: beékelnek egy részt a szövegbe

A scriptor felderítése a filológia csúcsa.

Incunabulum=ősnyomtatvány, 1501. jan. 1. előtt nyomtatták.

Editio princeps=Első kiadás

Acheográfia=forráskiadás. Kritikai kiadás jelzi a variáns lectio-kat és értelmezi őket, kritikai apparátussal segíti az olvasót.

Betűhív kiadás.