Történeti segédtudományok 12. dec. 8.

Numizmatika

Nomizma= pénz görögül.

Az arany és az ezüst mindig kiemelkedett, mert kis mennyiség van belőlük, könnyen thesaurálható.

Florenus: firenzei liliom - a magyar forinton is.

Pénzcsonkítás hamar kialakul.

Károly Róbert, Mária Terézia-> értékálló pénz.

Lapkát ráteszik a verőtőre, amin rajta van a reverza, a pénz hátlapjának mintája, ráütik az előlap mintáját.

Az antik numizmatikában gyakran használtak elektronpénzt.

Szt. István áll a magyar pénzverés élén. Első pénzein lándzsa (lancea regis felirat az előlapon), a hátlapon regia civitas felirat. Német pénzeket utánoz. Stephanus Rex felirat, esetenként Pannonia is.

Papírpénz a 18. sz.-ban jelenik meg Mo-n. Az adott pénz beváltható volt a megfelelő értékű aranyra.

Címertan

Katonai jelképek-> címerek kialakulása.

Egyre vastagabb páncélokra volt szükség a nyilak fejlődése miatt-> címerrel tették felismerhetővé a lovagokat.

Címer: pajzsra festett színes jelvény eredetileg. Tartós használatra készül, öröklődik. Probléma: hátulról nem látszik-> a zászló viszont igen, ezért zászlóra került a címerpajzsok mintája.

Elterjedt a címer a polgári életben is.

14. sz. megjelenik a puskapor, a címer továbbra is használatban marad, de nem annyira a harcmezőn, mint inkább tulajdonjelölőként, használati tárgyként, díszítőelemnek. 15-16. sz. „hanyatló heraldika”.

Egyesek szerint pajzs nélkül nincsen címer. De B. I. a sisakpecsétet is címernek tekinti, mert tulajdonjelölő. A sisakdísz gyakran azonos ábrájú a címerpajzzsal.

Kyma= csúcs (görögül)-> csúcsra helyezett jelképet jelent eredetileg a címer.

Tehát a pajzson kívül más heraldikai keretben is megjelenhet a címer.

Normann pajzs: 12. sz. hosszúkás (mandula alakú). Aztán dobor/kerektalpú pajzs, csücskös talpú pajzs, lófejpajzs. + háromszög és rombusz alakú pajzs (lemaradtam a szakszóról).

Barokk rámás pajzs (akármilyen alakú lehet, a díszített keret a lényeg), tárcsapajzs (öböl van rajta az egyik oldalon a lovag karjának).

A címerpajzs nem annyira fontos, mert ugyanaz a címer elhelyezhető bármilyen alakú pajzson. De a címerek leírásához hozzátartozik a pajzs alakja.

A címertanban rendezői bal és jobb van, mert úgy tekintik, h a címert egy velünk szemben álló harcos tartja.

Az alsó harmad a pajzstalp/pajzsláb. A középső harmad a pajzsderék, a felső harmad a pajzsfő. Mindháromnak van eleje, közepe, hátulja (balról jobbra nevezzük el). Ez alapján lehet leírni, h melyik részen mi van.

A csatamezőn felismerhetőséghez rikító színek kellettek!

Színkód

Arany: pontozott

Ezüst: üresen hagyott

Vörös: függőleges csíkozott

Kék: vízszintesen csíkozott

Bundabőr: a magyar heraldikában ritkaság.

„A pajzs fél az űrtől.”-> telepingálják.

Geometrikus ábrák/heroldalakok/mesteralakok: mértani testek. A leggyakoribb mesteralakok: vágás (ha vízszintesen osztjuk a pajzsot), hasítás (ha függőlegesen vágjuk).

Nem lehet szín mellett szín v fém mellett fém. Ez a szabály nem áll, ha két külön címer kerül egy pajzsra.

Máltai kereszt: görög kereszt alakú, minden végén van középen bevágódás.

A pápai címerben hármas kereszt van. A kettős kereszt felső keresztben álló része az INRI tábla helyének meghosszabbítása, a hármas kereszt harmadik ilyenje a lábtámasz meghosszabbítása.

Sakkozott: egy színnel és egy fémmel kockázott mező.

Minden, ami nem mesteralak a címeren, az címerkép.

Vannak képzeleti címerek. Jézus címerét is megkomponálták!

A valóságban előforduló dolgokat a saját színükhöz legközelebbi heraldikai színben kell ábrázolni. Vitatható volt, h pl. az oroszlán színe az aranyhoz, v a vöröshöz állt közelebb-> az oroszlán hol vörös, hol aranyszínű a címereken.

Kkori sisakok heraldikai csoportosítása: csuporsisak; csöbör sisak; csőrös sisak. Ez a kronológiai sorrendjük.

Tűzfegyverek-> eltűnik a nehézfegyverzet. Tornasisak, pántos sisak, rostélyos sisak (most is ezt használják a vívók).

Sisakdísz: minden irányból látható a pajzzsal ellentétben. Két oldalt sisaktakaró türemkedik ki, a nagy nyári melegben védett a hőségtől. De nem biztos, h emiatt alakult ki, mert pont a szentföldi sisakokra nem jellemző.

Rangjelölő koronák: 5 gyöngyös/5 lombú: sima nemes, 7 gyöngyös előkelőbb.

Ki viselhetett címert?

• Eredetileg mindenki
• Címeres adománylevél az uralkodótól előbb-utóbb elterjed, mert későbbi viták esetén így érvényt lehetett szerezni, h márpedig ez a MI címerünk. A címeres adománylevelek a heraldika legkedveltebb forrásai.

A daru az éberség szimbóluma, „őrdaru”. Plinius Maior Historia Naturalisára megy vissza a hiedelem.

Divatos címerállatok: daru, oroszlán, sas (a madarak királya), medve (az oroszlán előtt a medve volt az állatok királya), sárkány.

Pajzstartók: angyal, vadember, állatok, mindenféle lények, növényi ágak (kartus).

Címerpajzs köré rendjelek.

Alluzív címerek: a nemességet elnyerő ős érdemére utalnak.

A magyar államcímer története

Hasított pajzs, első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második mezeje vörös, zöld hármas halomból kinövő ezüst kettős kereszt.

Már III. Béla idején megjelent a kettős kereszt, pénzeken, pajzsokon. Bizánci díszítés, már ott nem használtak akkor még címereket, ezeket a mintákat bizánci ereklyetartó ládákról vették át.

1202 lépkedő oroszlános címer. II. András után kimúlnak az oroszlánok a címerből. A 7 oroszlán lehetett a 7 magyar törzs jelképe, csak az a baj, h az oroszlánok száma ingadozott a királyi címeren.

A sávozott pajzsok eltűnnek II. András után, IV. Béla visszanyúl III. Béla kettős keresztjéhez. A föld azért kell alá, mert a magyar heraldika nem szereti a lebegő címerképeket. 

Anjouk aranyliliomokkal behintett kék mezejét egyesítették az Árpádházi-ak sávozott címerével, mert utalni akartak rá, h leányágon utódai az Árpád-háznak.

Kettős kereszt: inkább uralmi jelkép. A sávozás meg Árpád-házi családi jelkép.

Zsigmond címerállata a brandenburgi sas. Ő is egyesíti családi címerét a magyar címerrel.

I. Ulászló behozza a litván lovast és a lengyel sast (az utóbbi már I. Lajosnál is felbukkant).

Mátyás családi címere a holló. Mátyástól divat a boglár helyére tenni a családi címert a magyar címernél.

A királyi címer már nem csak a személyre utal, hanem az országára is!

Igénycímer: feltüntetünk mindent a címeren, aminek az uralmára igényt tartunk.

Habsburgok. (Ferenc Józsefnek már 28 címe volt.)

Kiscímer: az eredeti magyar címer, körülötte a magy korona többi országának címerei: Horváto., Dalmácia stb.

Erdély címere: a 3 politikai nemzetet jelképező 3 rész: magyar (növekvő fekete sas), székely (nap és hold), szász (vörös mezőben 7 arany torony).

Mária Terézia nagyfejedelemségi rangra emeli Erdélyt-> még jobban kihangsúlyozza Erdély különállását Mo-tól.

Horváto.: vörössel és ezüsttel sakkozott.

1848 új címer Horváto. Címerének kihagyásával (Kossuth ötlete).

A koronás kiscímert nevezték el Kossuth címernek. A szabharc után 1867-ig tilos a magyar címer használata.

Osztrák-Magyar Monarchia közös címere: első címerfél Ausztria, másik címerfél Mo (ez a későbbi magyar középcímer).

Bosznia-Hercegovina okkupációja, majd annexiója-> 1915 belekerül a bosnyák címer az osztrák és a magyar címerrészbe is.

1916 visszakerül Horváto. címere a nagycímerbe.

1918 Károlyi Mihály. A korona a királyság jelképe, ezért a kiscímer a magyar címer, a korona helyett a köztársaságra utaló jelkép kell. A Tanácsköztársaság elvileg nem használja a magyar címert, mert ugye internacionalista, átveszi a vörös zászlót és az 5ágú vörös csillagot is.

A címertartó angyalokat fiatal fiúknak képzelték el. Helyettük cserfaág/olajág is felmerül 1915-ben.

A Horthy rendszer nem deklarálhatta a kiscímert, mert ellentmondott volna a revizionizmusnak, de a gyakorlatban a koronás kiscímer volt érvényes. Szálasi a kiscímert választja, alatta horogkereszt A betűvel.

1946. febr. 1. Magyar Köztársaság kikiáltása. Elterjed, h Kossuth címernek hívják a korona nélküli kiscímert.

A Magyar Népköztársaság és az NDK pajzs nélküli címert használt.

Amikor Napóleon lerohanta Spo-t és a dél-amerikai spanyol gyarmatok sorban kikiáltották a függetlenségüket, tudatosan pajzs nélküli címereket választottak (mert a spanyol heraldika nagyon fejlett volt).

A Kádár-rendszerben a címer egyszerűen vörös-ezüst-zöld sávos.

1990-ben nagy viták, h legyen-e ott a korona a magyar címeren. San Marino, a világ legrégebbi köztársasága is használt a címerén koronát, mint „simbolo della sovranità” – érv amellett, h belefér nálunk is a korona, Andorra, Lengyel Köztársaság, más köztársaságok is használnak koronát a címerben.