Műgyűjtemények

Középkor: ékszer, fegyver, kegytárgy, ereklye, kézírásos könyvek és ősnyomtatványok etc. mindez koncepció és rendezés nélkül egybeömlesztve

1. Schatzkammer/kincstár 13-16. sz.

Thesauráló műgyűjtés
Cél: thesaurálás, presztízs, hatalmi reprezentáció
Egyházi és világi fejedelmek
Zárt gyűjtemények, csak bizonyos ünnepnapokon nyitják meg a hívők v az alattvalók számára, belépti díj ellenében, ezzel az ember a purgatóriumi szenvedéseit is lerövidíti.
Pl. III. Bölcs Frigyes wittenbergi ereklyegyűjteményét minden év nov. 1-én lehetett megnézni, emiatt rengeteg zarándok érkezett, ezért hozta nyilvánosságra Luther a téziseit pont okt. 31-én.

16. sz. rendszerezés, kategoriálás. A könyvgyűjtemények elkülönülnek a Schatzkammerektől-> bibliothecák a 16. sz. 2. felétől katalógussal (szín, méret, borító anyaga a rendezési elv)
16. sz. utolsó harmadában megjelentek a bibliográfiáról és könyvtárak rendezéséről szóló kézikönyvek. A fejedelmi könyvtárakban a könyvtárosok már szakképzett tudósok (egyetemet végeztek). A bibliotheca az univerzum leképezése.
Konrad Gessner svájci filozófus-nyelvész adta ki az első nyomtatott európai bibliográfiát, 1545-ben. 22 tudománykategóriát csinált ebben: trivium, quadrivium, teológia, jog, medicina, költészet, asztrológia, bölcselet, mágia, történelem, természetfilozófia, metafizika, morálfilozófia, gazdaságfilozófia, politika, geográfia, művészetek.
Leideni Egyetemi Könyvtár 1595. Terfil, orvostud, jog, teológia etc.
Muszeionnak hívják a gyűjteményt, aminek része a könyvgyűjtemény is.
Szentélyszerű muszeionok-> a tudomány szentélyei, a múzsák lakhelyei.
Wolfenbüttel (Hannover melletti pici hercegség): Julius Herzog különíti el a könyvtárat a műgyűjteménytől, 1572-ben. Az ő dédunokájának, Augustnak Leibniz az udvari könyvtárosa! Gessner nyomán rendszerezte a könyveket.
Könyvtári Rendszerezési Tervezet

Leibniz könyve
Létrehozta a miscellanea (vegyes) kategóriát: minden, ami nem fér be a gessneri kategóriákba. (Aztán sok folyóirat címébe is bekerült a Miscellanea.)

Ami a könyveken túl van. Drágakövek, állatcsontok, fegyverek…
Világi és egyházi arisztokrácia, de rajtuk kívül egyre több polgári értelmiséginek is lett. Pl. Ole Worm patikus wunderkamere Koppenhágában (úgy nézett ki, mint egy játékbolt).
A raritás az érték!
Anyag, azon belül szín és méret szerinti rendezés v analógiás elven.
Időbeliséget figyelembe vevő, fejlődést feltételező rendezőelv csak a 18. sz.-ban jelenik meg!
Mára eredeti állapotban megmaradt Wunderkammer: Innsbruckban, az Ambras kastélyban, ami a Habsburgok tulajdona volt. + Fraknói vár pincéjében az Esterházíaké.
17. sz. manierizmus-> népszerű lett a Wunderkammer ábrázolás festményeken.
Wunderkammerek 16-17. sz. Közép-Kelet Európában és Itáliában fordultak elő jellemzően, Itáliában főleg a Habsburgok birtokain.
A gyűjtött tárgyak 70%-a állati és növényi cucc-> 17. sz. felfokozott termtudos érdeklődést mutatja
Itáliában voltak az első preparátumokat készítő műhelyek.

18. sz. utolsó harmada
Fejlődéselmélet és időbeliség megjelenik
1753 Hans Sloane ilyenje lett a British Museum alapja
Blumenbach göttingeni professzor, az etnográfia és az antropológia atyja. -> Antropológiai gyűjtemény Göttingenben, kérdéskatalógust írt utazóknak, hogy mire figyeljenek és hogy tudományos tanulságot lehessen levonni a tapasztalataikból. Gelehrte Reise.
Enciklopédiák betűrendes rendezése 18. sz. végén
1802 MNM és OSZK. Az MNM alapja Sz. F. nagycenki gyűjteménye volt.
Ősgaléria: ősök képei a fogadóhelyiségekben, a család előkelőségét hangsúlyozandó. (Andrássyaké Betléren, ma Szlovákia)
Képgyűjtemény ált. elkülönült a gyűjtemény többi részétől