Iratkezelési és irattári rendszerek
14. sz.-tól megjelennek az oklevelek hátára írt jegyzetek arról, h majd később az üggyel kapcsolatban milyen okiratokat kell még kiállítani. Ezekből következtethetünk, h mivel kapcsolatban milyen oklevelek léteztek. De regesztratúra nem volt nálunk a kkorban.
Mohács hozza a nagy változást, mert a Habsburgok importálnak más iratkezelési módszereket.
Fraktur: hosszában félbehajtják az iratot, h oda lehessen írni vmit.
1560' évek 2. felében: Nova manipulatio: új iratkezelési mód: áttérés a formai rendszerezésről a tartalmi rendszerezésre.
Kialakul az egyszerű számrendszer. Minden irat iktatószámot kap és egyetlen nagy sorozatot alkot a többi irattal. Személynév-, helynév- és tárgymutatók mindehhez.
1785 II. József összevonja a Kamarát a Helytartótanáccsal-> új rendszerezés. Departamentum: részleg. Egyedi ügyek szerint lajstromoznak.
Fons=kútfő
Positio=tétel, ezen belül van az egyes irat numerusa.
Egyedi kútfőkön belül megkülönböztetnek általános kútfőket [ennek mi értelme?]
1848 változások: kezdetben 1 db minisztérium van, személyzete lénygében a Helytartótanácsból örökölt. A minisztériumon belül osztályok. Az ügykezelés nem változik lényegében.
1850 Bach korszak-> polgári közigazgatás átalakul-> tárgyi osztályok és alosztályok.
Másik rendszer alapszámos ügyiratrendszer. Ügyirat az alapegysége. Számsorkönyvek. A kútfőrendszer más.
A bíróságok az alperes neve szerint tartják számon az ügyeket. A gazdasági életben az adott cég határozza meg, h hogyan iktat, általában ügyfél szerint, és azon belül számoznak.
Kommunista korszak: a gazdasági életet is államosítják-> egységes iratkezelés. Közigazgatási számrendszer/Botár Olivér féle számrendszer. Az ETO volt a mintája. Úgy omlott össze, ahogy felállították, mert túl bonyolult volt. A 49 és 51 közötti iratokat szinte lehetetlen megtalálni.
1951 Csoportszámos iratkezelés: a bíróságok és ügyészségek kivételével mindenhol bevezették. Főcsoportok… Ez is megbukott a hozzá nem értésen. 1956-ban megszüntették az egységes iratkezelést és rábízták a hivatalokra, h hogyan iktatnak.
Filológia
Szövegkritika és szövegkutatás tudománya. Textológiának, szövegfilológiának is hívják.
Az irdtud és a törttud is támaszkodik rá.
A szövegkritika a lényege. A történész első kérdése mindig: Cui prodest?
Kéziratosság kora; könyvnyomtatás kora.
Autográf manuscriptum: maga a szerző írta, szerzői kézirat.
Hibák: ortográfiai (pl. a C és a G nagyon összekeverhető a maiuscula írásokban). Diftográfia, haptográfia. Dittográfia: megkettőz egy szövegrészt a másoló. Diftográfia: kétszer szereplő részt egyszer másol csak át a másoló. Szövegbanalizálás: a Metód krónika király szava Károly nevéből. Szócsere. Auktorok pontatlan idézése. Pl. obszcén és csúnya szavakat tilos volt leírni. A pergamen drága-> takarékosságból is rontják a szöveget. Pergamenről leradírozzák a szöveget és újrahasználják (palimpszeszt).
- Recenzió: a teljes szöveghagyomány összegyűjtése.
- Kolláció: a szövegek összevetése
- A helyes lectio (olvasat) meghatározása/Examinatio: errores significativi: jelölőhibák, ezek alapján megállapítható a szövegek egymáshoz képesti filiatio-ja (melyiket másolták melyikről).
- Stemma felállítása a filiatio-ra: kisbetű jelzi az elveszett változatokat, nagybetű a fennmaradtakat, az ábra mutatja a filiatio-t.
- Archetypus/közös forrás megállapítása. Lehet 1-nél több. Nagyon gyakori, h nincs meg az archetipus. Az is kiderülhet, h amit annak hittünk, az is másolat, ilyenkor keresnek egy hiperarchetypust. Az usus scribendi (szerző nyelvhasználata) is segít megállapítani, h mely másolatok fakadnak közös tőről.
Lectio difficilior/nehezebb olvasat elve: amit nehezebb értelmezni, az a régebbi. J Pl. krónikában a kalandozó magyarok az egyik másolatban maxime onore érkeztek, egy másikban maxime honore. J
Apográf: változtatott szöveg, nem autográf.
Emendatio: szöveg javítása
Corruptae: hibás helyek
Interpolatio: beékelnek egy részt a szövegbe
A scriptor felderítése a filológia csúcsa.
Incunabulum=ősnyomtatvány, 1501. jan. 1. előtt nyomtatták.
Editio princeps=Első kiadás
Acheográfia=forráskiadás. Kritikai kiadás jelzi a variáns lectio-kat és értelmezi őket, kritikai apparátussal segíti az olvasót.
Betűhív kiadás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése