Gazdaság- és társadalomtudományok történészek számára 12. dec. 7.

Folytatás: Komparatív előnyök – Ricardo

Cserearány lehet pl.: elad A ország 100 P1et B országnak, aki meg 56 P2-t ad el A-nak. Miért? Mert A P1-et kedvezőbb egységköltséggel állítja elő, így specializálódik P1 termelésére.

Még az elmaradott országoknak is érdemes becsatlakozni a világkereskedelembe-> optimista felfogás, a 19. sz-ban inkább úgy gondolták, h számukra nem terem ott babér.

Nemzetközi forgalom új elmélete

Csak az tudományos tétel, ami esélyt ad arra, h megcáfolják.

Ricardo példája: portugál bort szállítanak angol textilért – lenne a logikus. De a valóságban angol tulajdonú bort szállítanak Portugáliába portugál textilért. (A portugáliai szőlők brit tulajdonban voltak.)

A komparatív előnyök csak akkor érvényesek, ha a termelés eszközei nem, csak az eredménye mozgatható.

Centrum-periféria

• Friedrich List: strukturális konzerválódás: alternatív elmélet Ricardoéval szemben. Német volt, Amerikában élt, amikor beindultak a nagy vasútépítések. Később csődbe ment és visszatért Németországba, ahol propagálta a vasútépítést, európai vasúthálózat tervezetet készített, ami Mo-t is bekapcsolta az európai vérkeringésbe. Azt vizsgálta, h a szabad kereskedelem mikor előnyös ill mikor hátrányos egy ország számára. Ha egy orsz tisztán agrár ország, akkor érdeke, h vámok nélkül kereskedjék egy ipari országgal. Amikor egy orsz az iparosítás mellett dönt, akkor védővámokat vezet be. List ezt sokkal indulatosabban fejezte ki, politikusként gondolkozott, ezért a tudományos életben nem népszerű-
• Nemzeti piac: amin belül az árak együtt mozognak, max a szállítási költségek alapján különböznek egymástól.
• Myrdal: a nemzetközi kereskedelem svéd szakértője. Spread vs backwash: előnyös hatások és hátrányos hatások visszacsapásának kölcsönhatása. Ha egy orsz belép a nemzetközi munkamegosztásba, lehetnek számára hátrányos következményei, mint pl. az agyelszívás.
• A fejletlen országok nyersanyagtermelők, a fejlettek iparcikktermelők. A nyerstermények ára ingadozóbb, mint az iparcikkeké. -> a fejletlen országok sebezhetőbbek a fejletteknél.
• A nyersanyag-árak ingadozása nem nőtt az évszázadok során.

A piacok terjeszkedésének kettős hatása:

1)      A nemzetközi piac terjeszkedése ált. csökkenti az árak ingadozását.

2)      A 19. sz-ban a piaci nyitás hatására a fejletlen országok nyerstermények előállítására kezdtek specializálódni.

Termelési tényezők

• 1Móz 3,17 „Átkozott legyen a föld te miattad, fáradságos munkával élj belőle életednek minden napjaiban.” -> régóta tudatában vagyunk, annak, h léteznek termelési tényezők…
• Heinrich Thünen képlete (1826): p=hx q az n-ediken, p=Q/L (Q=kibocsátás, L=munkaerő), q=C/L (C=tőke), h= föld termékenységét kifejező együttható. A mezgazd termelékenység függ a föld minőségétől és a munkaerő ellátottságtól is.
• Cobb-Douglas függvény (1928): végigszorozva az egyenlet L-lel: Lp=Q=hx g az n-edikenxL=hx(C/L)az n-edikenxL=hx C az nediken / L az nediken x L= hx Caz nediken x L a mínusz nediken x L= hx Caz nediken x L az 1mínusznediken, ami a Cobb-Douglas függvény.  N ill 1-n a kibocsátás tényezőrugalmasságát fejezi ki.
• Ha csakúgy megváltoztatunk egy-egy termelési tényezőt, az nem biztos, h jó, pl. ha túl sok inast veszünk fel ugyanakkora műhelybe, akkor csak akadályozzák egymást a munkában. Vagy: hiába veszünk a műhelybe több kaptafát, ha ugyanolyan kevés marad az inas.
• Üzemméret hozadék: arányosan változnak a termelési tényezők.

John Komlos: Az osztrák magyar közös piac gazdasági fejlődése

A gazdasági kiegyezés előnyös és hátrányos hatásait vizsgálta az Osztr-Magy Monarchiában.

Komlos a kliometria mozgalomhoz tartozott:

• Tények helyett számok (az adatok szabványosított tények, tehát értékelésükhöz háttértudás kell)
• Statisztikai elemzési módszerek
• Scott Eddie: Ami köztudott, az igaz is? c könyv. A történészek lazán kezelik a tényeket, bezzeg a kliometrikusok.

A vámunió hatása a gazd fejlődésre. Egyszeri hatás volt, nem konstans befolyás.

A jobbágyfelszabadítás dinamizálta a gazdaságot?

• Munkaerő alap: 540 millió munkanap állította elő az ország termékeit. A robot max évi 24 millió munkanap volt (törvényi maximum).
• Hipotézis: a szabad munka 50 %-kal intenzívebb volt, mint a robot. 1 h szabad munka felért 1,5 h robot munkával.
• A robot eltörlése nagyon kevéssel (2,2%) növelte meg a munkaerő alapot.
• Mo-n a tőke, mint tényező, nagyon kevéssé vett részt a termelésben.
• Végeredmény: a jobbágyfelszabadítás csak 1,2 % növekedést hozott a magy gazd-nak
• A 19. sz. folyamán, már a napoleoni háborúktól kezdve megindult egy specializálódás Mo. és az örökös tartományok között, a vámtól függetlenül. Az örökös tartományokban hamarabb kezdődött a városiasodás, ezért célszerű volt Mo-ról bevinni terményeket, ez egyben lehetőség Mo-nak, h fejlődjön (mint agrár termelő ország).
• A magyar malomipar virágkora akkor kezdődik, amikor a magy gabonát már nem érdemes nyersterményként exportálni, hanem inkább feldolgozni érdemes (1880-as évek).