A vallás ügye a 18. századi Magyarországon
1670-es években erőszakos rekatolizáció, protestáns prédikátorok eladása gályarabnak…
1681 soproni ogy. Felszámolja a durva lipóti abszolutizmust
1681/25. tc. Vallás szabadsága, de aprócska félmondat: a földesúr jogának fenntartásával. -> cuius regio, eius religio
1681/26. tc. Kijelölt területeken szabad a nyilvános vallásgyakorlás nem katolikusoknak. Ezek az „artkuláris” helyek (ált. vármegyénként 2 településen). 3 ember jelenlétében is nyilvános vallásgyakorlásnak számított!
1691 Explanatio Leopoldina: Lipót értelmezi a vallásügyi törvénycikkeket. Hosszú ideig meghatározta a Habsburgok valláspolitikáját.
- Nyilvános vallásgyakorlás nem katolikusoknak. csak az artikuláris helyeken lehetséges
- Magán vallásgyakorlás: otthon olvassa a Bibliát. Ha áthívja a szomszédot, akkor már nyilvános…
- -> ez szép csendesen biztos ellenreformáció, mert aki messze lakik az artikuláris helyektől, annak nem éri meg utaznia egész szombat éjjel, h elérjen oda és egész vasárnap, h hazaérjen a hétfői munkára…
Katolikus esperesek visitálják a protestáns prédikátorokat, liturgikus kérdésekben is föléjük rendeltek.
A Rákóczi-szabadságharc megtöri ezt a folyamatot. 1703-ban még volt erőteljes katolikus ellenes éle a mozgalomnak (kolostorok feldúlása…), ez Rákóczinak persze nem felel meg. Pátensben megtiltja a katolikus templomok és kolostorok feldúlását. Az első szakaszban ezt nehézkes betartatni. Emellett támogatja a protestánsok békés vallásgyakorlását. A mozgalom mellett egyetlen kat püsp áll (Eger környékét folyamatos megszállás alatt tartották a felkelők), minden más püspök Nagyszombatban és Pozsonyban vészeli át a dolgot.
Itt mindig közösségek vallásszabadságáról van szó, soha nem egyéniről!
Kisebb parasztmozgalomból rendi mozgalomba ment át, egyáltalán nem általános nemzeti egymás keblére borulás a szabadság eszméjéért… Az egész felkelés a Habsburg-francia háború mellékhadszíntere.
Thaly Kálmán Rákóczi heroizálása érdekében még forrásokat is hamisított. Szekfű Gyula Száműzött Rákóczija közfelháborodást váltott ki. A forradalmár Rákóczi népi hős a Rákosi korszak terméke.
1906-ban hozták haza Rákóczi maradványait Törökországból.
1711 szatmári kompromisszum: mindenki úgy értelmezi, ahogy akarja, főleg a vallás kérdésében.
- A katolikus nemesség szerint a lipóti abszolutista valláspolitika tér vissza
- A protestáns nemesek szerint a felkelés valláspolitikája lett elismerve.
- III. Károlynak egyelőre nem érdeke tiszta vizet önteni a pohárba.
Aztán jön az uralkodói rendeletekkel kormányzás korszaka.
A katolikus történetírás szerint virágkor, béke, katolikus helyreállás meg minden. A protestáns történetírás kisebb vészkorszaknak tartja, nem akkorának, mint az 1670-es éveket.
II József a katolikus emlékezetben egy istencsapása, a protestánsban persze nem.
1731 és 1734 Carolina Resolutio
- Apró enyhítés az Explanatio Leopoldinán: liturgikus kérdésekben nincs alárendelve a prot prédikátor kat espereseknek, de anyagilag továbbra is
- Az állami tisztviselők számára leteendő dekretális eskü szövegének a Máriűra vonatkozó részét nem lehet rákényszeríteni a protestánsokra.
Miskolc a Tiszán inneni ref egyházmegye kp-ja.
Betelepülő románok és szerbek megnövelik az ortodox lakosságot. Az ipeki patriarcha vezeti a szerb ortodoxokat-> 300 ezren D-en! „Rácváros” a Tabánban.
A románokkal kapcsolatban voltak missziós törekvései Mari Terinek. Uniált/unitus egyház. Terv: először görög katolikusnak, aztán római katolikusnak megtéríteni a románokat, sikeres a görög katolikus egyház Erdélyben.
III. Károly uralkodásának utolsó évtizede nyugodt időszak Mo-n, de egyébként egy elbénázott háborúval végződik a Habsburg-ház számára.
Mária Terézia lép a trónra-> III. Károlynál merevebb egyházpolitika. A biztos, csendes, masszív ellenreformáció korszaka a prot történetírásban. Katolikusok aposztáziája büntetendő, a „megtérő” protestánsokat pénzzel segíti a megtérők segélyalapja. Szerzetestrendek újra betelepítése.
Az 1710-es években elkezdődött az 1526 előtti egyházszervezet helyreállítása.
„Katonapüspökök”: korábban katonai karrierjük volt.
Sok külföldi püspök és érsek.
Templomépítések sokasága a 18. sz.-ban-> tele van ma Mo. késő-barokk és kora-klasszicista templomokkal.
Jezsuiták és piaristák jeleskednek a legjobban az oktatásban.
Mari Teri nagyon hívő, de uralkodóként úgy gondolja, h joga van beleavatkozni az egyház életébe. Az egri püspökség túl nagy szerinte, ezért megalapítja a szepességi, a kassai és a rozsnyói püspökséget. Szombathelyi püspökség… Utólag értesíti a pápát, h átalakította a mo-i egyházszervezetet. J
Csehországban Mari Teri a katonaságot is kirendeli aposztata katolikusok ellen!
1781 II. József türelmi rendelete
- Unitáriusok, evangélikusok, reformátusok és ortodoxok számára szabad a nyilvános vallásgyakorlás, de csak ott, ahol el tudnak tartani maguknak egy lelkészt, vagyis legalább 100 fő él az adott valláson, aztán 50re csökken, ahogy József halad előre az évekkel. (Nehogy már az államnak pénzbe kerüljön a vallási türelem.)
- A nem katolikusok építhetnek templomot, csak nem lehet tornya és nem nyílhat az utcáról.
- Állami hivatal viselésére lehetőség nem katolikusoknak.
A fordított Canossa járás.
II. József legalább 40 évre tervezett, az első 10be csak a régi rend felforgatása volt betervezve, a béke későbbre… Csak közbejött pár dolog, pl. a francia forradalom.
II. József bosszantó szabályozásai
- Pápai rendeletek kihirdetéséhez az uralkodónak hozzá kell járulnia, vagyis a püspöknek a Helytartótanács elé kell járulnia engedélyért, mielőtt kihirdetne egy bullát.
- Koporsó helyett textilbe temetkezzenek az emberek, mert a koporsó drága és különben is fejleszteni kell a textilipart…
- A szerzetesek tegyék hasznossá magukat, pasztorálják a népet (menjenek el világi papnak) v gyógyítsanak.
- Az elhagyott rendházakat katonai épületként v raktárként hasznosítják.
A jozefin egyházpolitika követi a gallikán egyházmodellt! Ha a felső klérust nem lehet meggyőzni, az alsópapságot kell az állam iránti lojalitásra nevelni. 4 generális szemináriumot hoz létre Mo-n, ahol az állam által megbízott tanárok képzik a papokat. Ez a koncepció Európa több országában is jelen volt akkor.
II. József uralkodása mindent felforgatott nem csak a katolikus, hanem az összes egyházban. II. Lipót alatt csak a türelmi rendelet marad érvényben, József többi egyházi intézkedése nem éli túl Józsefet. Szerzetesrendek újraalakulnak stb.
Államszervezés
1724. jan. 1. Helytartótanács megalakulása. (1722-23as ogy. Dönt a felállításáról) 22 tanácsos (14 főúri és főpapi és 8 köznemesi) és a nádor. A nádor szerepe meghatározó, a rendek kiharcolják ezt. Pozsonyban működik a Magy. Kir. Helytartótanács.
- Az uralkodó bécsi udvara és a bécsi kancellária akaratát közvetíti az alsóbb szintű magyarországi igazgatás felé.
- Biztosítja a magyar rendi beleszólást is a közigazgatásba, de csak az ellenőrzés szintjén
- Külügyi kompetencia nincs
- Szegényügy (elhagyott szegények segítésére kényszeríti a településeket), egészségügy, börtönügy, céhek ügyei…-> minden belpolitikai kérdéssel foglalkozik, ami összefügg az emberek életével
- Fűzfaültetési kampány: folyószabályozás miatt, eperfa ültetési kampány meg a selyemtermelés érdekében.
- Vármegyék törvényes működését, városok tisztújítását ellenőrzi
- Városi polgárjog megadásához uralkodói engedély kell
- Útépítés, hídépítés
- Bíróságok törvényes működését is ellenőrizheti, bekérheti az ügyek dokumentációját, ha szabálytalan, akkor új eljárás lefolytatását javasolja a királynak
- Megindítja a magyar hivatalnoki réteg kialakulását
- 1848-ig fennállt
- Börtönfelügyeleti joga volt, de börtöne nem (tehát nem a Helytartótanács börtönéből kellett kiszabadítani Táncsics Mihályt)
- Tehát nem elnyomó funkció, hanem közigazgató.
Magyar Királyi Kamara
- 1532-től létezik, utána többször szabályozzák a működését
- Kamara (tehát királyi jogon szedett) jövedelmek beszedése
- Tanácsban ülésezik, kamaraelnököt az uralkodó nevezi ki
- Pozsony
- Vidéki szervezetei, harmincadhivatalai és vámhivatalai is vannak
II. József összevonja a Helytartótanácsot és a Kamarát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése