Társadalmi rétegződés a 18. században
A 18. sz.-ban Mo. lakossága kb. 9 millió. Ebből 8 millió jobbágy, 500 ezer nemes és 500 ezer egyéb (polgár, honorácior).
Nemesség egységes kiváltságai: megjelenés a vármegye gyűlésén, az országgyűlésen követ lehet, adómentes. Ez az egy jobbágytelkes nemesre éppúgy vonatkozott, mint a 700 ezer holdas Esterházy hercegre, de a gyakorlatban egy nagyon szűk réteg szólt bele az ország irányításába (100-120 család).
Az arisztokrácia a 18. sz-ban már sokkal jobban bekapcsolódott a birodalom irányításába, mint a 17.-ben, amikor még elzárkóztak ettől.
Az arisztokráciába felemelkedés egyik módja a hivatalviselés volt. Pl. Grassalkovich Antal.
Kihalnak régi dinasztiák, pl. Zichy, új dinasztiák emelkednek fel az arisztokráciába.
Házasodás az örökös tartományok arisztokratáival. „Elnemzetietlenedett a magyar arisztokrácia” egyes történetírók között, elköltözik Bécsbe elszórni a vagyont és nem csinál semmit, csak palotákat építtet. Ez nem igaz, azért mentek Bécsbe, h részt vegyenek a birodalmi döntéshozatalban, tehát vmit csinálni.
Theresianum: Mária Terézia alapította, cél: nemzetközi birodalmi arisztokrácia kinevelése.
Rengeteg apró középnemesi kúria épül Mo-n, jó részük most jó nevű wellness hotel. J Arra épültek, h a középnemesség utánozza az arisztokráciát.
Bécs jelenti a Nyugatot Mo. számára. Késő-barokk, rokokó, klasszicizmus átvétele.
A Habsburg-ház igyekszik megnyerni a magyar köznemességet is, mert az arisztokrácia nagyon kis létszámú ahhoz, h arra támaszkodjon.
1717-18 az utolsó háború Mo. területén a 18. sz.-ban, Bánát felszabadítása.
1761 Mária Terézia létrehozta a magyar testőrséget. Minden mo-i és erdélyi vármegye küldhetett 2 ifjút. Ez is a köznemesség megnyerését szolgálta. Színház, városias, nagyvilági élet Bécsben, magukba szívják a felvilágosult abszolutizmust. Testőrírók-> magyar felvilágosodás! Ezután nagyon nehéz hazatérni Mo-ra-> változtatni akarnak Mo-n.
A jómódú középnemesség néhány 10 ezer fős, két perspektíva: felemelkedés az arisztokráciába v lecsúszás a szegényebb középnemességbe.
Kisnemesség: 1-2 jobbágytelke és adómentessége van.
Lengyelországban és Spanyolországban hasonlóan túlméretezett létszámú nemesség volt.
Háborúk-> gabona konjunktúra.
Ahhoz, h egy birtok rentábilis legyen, rengeteg robot munkát kell végeztetni a jobbágyokkal.
-> az 1750-es években iszonyatosan megnőnek a jobbágyok terhei, főleg a dunántúli birtokokon, mert azok vannak közel az aktuális hadszínterekhez (pl. Osztrák örökösödési háború), ahova gabonát adtak el a magyar nemesek. Akár heti 4 napra is nőhet a robot, de a gyakorlatban ez nem nagyon volt behajtható, mert ha heti 4 nap elmegy a robotra, akkor gyorsan éhen hal a jobbágy. Az 1760-as évekre odáig fajul a helyzet, hogy az államnak bele kell szólnia a földesúr és a jobbágy magánviszonyába.
1764/65 országgyűlés: Mária Terézia rendezni próbálja a jobbágyok helyzetét, a nemesek nem hajlandók erre-> Mária Terézia nem hív össze több országgyűlést, rendeletekkel kezd kormányozni.
Úrbéri rendelet: szabályozza a földesúr és a jobbágy viszonyát az állam. Robot maximalizálása heti 1 nap igás- v heti 2 nap gyalogrobotra.
Ugyanakkor meggazdagodhattak jobbágyok annyira, h jobban éltek mint az 1-2 jobbágytelkes kisnemesek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése