2010. december 14., kedd

A könyvtárak és a könyvolvasás a Kárpát-medencében, 1526-1730

Madas Edit-Monok István: A könyvkultúra Magyarországon I. kötet A kezdetektől 1730-ig. Balassi Kiadó. 93-107. o.

Alapvetően levél-és kézirattári dokumentumok. Alig maradtak meg 1750-nél régebben Mo-ra került könyvek.
  •     A korszak könyves kultúrájának bemutatásakor célszerűbb a könyvtártörténeti helyett az olvasmánytörténeti szempont.

Az olvasmánytörténet nem jegyzékszerű forrásai: levelezés, ird források, idézetek, könyvbejegyzések, possessorbejegyzések, margináliák/sorközi jegyzetek/aláhúzások, régi raktári jelzetek, töredék adatok.
Az olvasmánytörténet jegyzékszerű forrásai:
·        katalógusok
o       intézményi könyvtárak katalógusai
o       magánkönyvtárak katalógusai);
·        hivatalos szervek összeírásai
o       hagyatéki összeírások
o       árvaügyi iratok
o       végrendeletek
o       vagyonelkobzási jegyzőkönyvek
o       peres ügyek iratai
o       Canonica visitatio jegyzőkönyvei
o       Vegyes célú összeírások
·        Intézményi könyvtárak katalógusai mint magángyűjtemény jegyzéke
o       Adományozások
o       Feljegyzések kölcsönzésről
o       Magánszemély könyvállományának az intézmény számára történő megvásárlásakor készült jegyzék
·        Személyes iratok
o       Naplóbejegyzések vásárolt, elolvasandó v köttetendő könyvekről
o       Levelek
·        Egyéb források
o       Feljegyzés személyes könyvkölcsönzésről
o       Adásvételi feljegyzés
o       Köttetési lista
o       Könyvszámlák
o       Könyvbejegyzésekben fennmaradt könyvjegyzék
o       A tulajdonos javainak nem hivatalos szerv által történt, különböző célú összeírásai között fennmaradt könyvjegyzék

Az olvasmánytörténet nem jegyzékszerű forrásai

Levelezés

I. Rákóczi György erd fejedelem és Tolnai István sárospataki pap levelezése pl. kiváló forrása az udvari könyvtár szervezésének.
Sok esetben a levél jegyzékszerű forrás is, pl. a fent említett.
Teleki Lászlóné Árva Bethlen Kata levelezése más főasszonyokkal (Ráday Eszter, Rhédei Zsuzsánna): könyvek beszerzési lehetőségei, a női olvasótípus kialakulása.
Machiavelli levele Francesco Venturihoz (1510. dec. 10.): Machiavelli leírja, mely szerzők kis formátumban kiadott műveit viszi magával sétáira.
Magyar humanisták, Zsámboky János és Dudith András tudós levelei.

Irodalmi források

Olvasmánynaplóról nem tudunk a korszakból.
Pápai Páriz Ferenc orvos könyvjegyzéke értékelést is ír a könyvekről.
David Frölich: Utazók könyvtára. Daniel Fronius brassói lelkész naplója közelít az olvasónaplóhoz. Bethlen Miklós erd főkancellár önéletírásában sok olvasmánynaplószerű rész.

Idézetek (idézetjegyzékek)

Citátum-regiszter. Nagyon kevés szerzőhöz készült. Egy-egy szerző olvasottságáról ad tájékoztatást a műveiben idézett szerzők és művek jegyzékének elkészítése. Vigyázni kell, mert nagyon gyakori volt a hivatkozás hivatkozása. És gyakran hivatkozás nélkül idéztek.

Könyvbejegyzések

A rekonvertált Batthyány Ádám patronálta a németújvári ferences kolostort (1635), ami örökölte az evangélikus nagypapa, Batthyány Boldizsár könyveit. A majdnem 3000 könyvet bezárták egy szobába, ahová csak őrizettel lehetett belépni, nem használták őket. A possessorbejegyzések kutatása alapján kiderült, h ez nem igaz, hanem a németújvári prot isk könyvtárát kapták meg a ferencesek, amiben csak 400 könyv volt Batthyány Boldizsáré.
Könyvlátogatás intézménye: világi hatóság megbízásából egy bizottság látogatta a lakosságot és elkobozta a nem katolikus könyveket. Nincs rá bizonyíték, h működött Mo-n.
Klaniczay Tibor elemezte a 17. sz. elején élt katolikus Kovácsy Pál olvasási szokásait a margójegyzetei alapján.
Zrínyi Miklós szerencséről szóló értekezését önálló műnek tartotta a szakird. De megnézve azt az olasz könyvet (Opere morali, Velence, 1639), amiben Z. M. Francis Bacon munkáit olvashatta, kiderült, h a fortunáról szóló részeket aláhúzogatta.
A régi raktári jelzetek betű-és számkombinációiból következtetni lehet arra, h mekkora lehetett az adott könyvállomány.

Az olvasmánytörténet jegyzékszerű forrásai

Itt már van reprezentatív minta.

Katalógusok

Definíció: a könyvtár katalógusa teljes, v nem teljes lista, amely egy rendezett gyűjtemény állományáról úgy ad képet, h e lista alapján bármely könyv visszakereshető.
A visszakereshetőség a katalógus differencia specifikája.
A legtöbb katalógus tartalmi elv szerint v méret szerint adja meg a könyvek adatait.
A szerzetesrendek könyvtárainak katalógusai egységes előírások alapján készültek.
Hans Demschwam és Zsámboky János könyvtárát részben v egészben megvásárolta a császári könyvtár. Hugo Blotius humanista könyvtáros felügyelete alatt kerültek a könyvek Bécsbe.
Thurzó György biccsei könyvtárát 1611-ben Samuel Hamel rendezte be, katalógust és betűrendes mutatót is készített.

Hivatalos szervek összeírásai

A könyvállomány számbavételekor készült inventárium.
Elvileg a végrendelet kiegészítő okmánya a hagyatéki inventárium.
Hagyatéki leltárak alkotják az olvasmánytörténet forrásainak 70%át. Az Annales isk. emelte ki a jelentőségét, terület erudíciójának jellemzésére Lucien Febvre használta először.
Walter Wittmann: könyv Frankfurt am Main hagyatéki leltárairól (17-18. sz.).
Hildegard Neumann: a tübingeni polgárság könyvkultúrájáról írt könyvet.
Ny-Eu-ban csak egyes városokra nézve értékelték ki ezeket, Csehországban és Mo-n egész régióra nézve. Madas és Monok az egész Kárpát-medence területére elvégezte a forrástípus kutatását.
A leggazdagabb nemesek számára nem volt akkora anyagi érték, h mindenképp bekerüljön a hagyatéki leltárba! -> a hagyatéki leltár csak könyvtártörténeti, de nem olvasmánytörténeti forrás!
Erdélyben osztozkodóbíra (Theilungsherr) és Theilungsprotokoll.
A 17-18. sz. fordulóján mindenhol megszűnik a könyvállományt részletező hagyatéki leltár.
A canonica visitatio jegyzőkönyvei szolgáltatják a második legtöbb forrást a hagyatéki leltárok után. A 18. sz. előttről kevés maradt fenn. 1564 Esztergom főegyházmegyei jegyzőkönyv.
Könyvszámlák.
Nem volt könyvkereskedelmi hálózat Mo-n. Vándor könyvárusok, kereskedő nyomdászok.
A Kárpát-medence kora-újkori könyvtárainak többsége nem a tulaj érdeklődése alapján alakult ki, hanem egy harmadik réteg került a kiadók és az olvasó közé.
A könyvek drága volta nem tette lehetővé a presztízs-gyűjtést, tehát a magánkönyvtárak leltára ált. egybeesik a tulajdonos által olvasott könyvek leltárával.
A 18. sz. közepén jelent meg Mo-n a kincsk

Nincsenek megjegyzések: