Magyarország jelenkori története 1944-1990. 11. 2011.11.30.

v     1956. nov. 4-én Mindszenty József és Kovács Béla is politikai menedékjogot kért az USA-tól, Mindszenty megkapta, Kovács Béla nem, ő itthon maradt és bekényszerítették a Kádár-rezsim első parlamentjébe.

v     1971 Vatikán elhatározta, h segít Mindszentynek kijutni Mo-ról, de ő itt akart kitartani. USA nyomására + magyar kormány amnesztiájával sikerült csak eltávolítani Mo-ról.

MDP-> MSZMP

v     Kimondták a jogfolytonosságot a KMP-vel, az MKP-val és az MDP-vel is.

v     Csúcslétszáma 863 ezer fő volt.

KISZ

v     1957-ben alakult.

v     14-26 éveseknek, a korosztály 32%-a volt KISZ tag, az egyetemistáknak 93 %a.

v     A KISZ-nek is volt 800 ezer tagja.

v     Ifjú Gárda: (zöld) egyenruhás szervezet

v     Ifjúsági KISZ klubok országszerte

Konszolidáció

v     A párt 57 nyarára konszolidálódott.

v     Szövetségi politika: munkásosztály szövetsége a parasztsággal és az értelmiséggel.

v     Szocialista nemzeti egység: együtt építi a társadalom a szocializmust. Belefértek a nem kommunisták is, akik elfogadták a szocializmus építését.

v     1963 megszűnt az internálás és a kényszermunka intézménye.

v     63 után arról is gondoskodott Kádár, h az utcán ne találkozzanak csakúgy szovjet katonákkal az emberek. Minden szimbólumot eltüntetett, ami a Rákosi-korszakot jellemezte.

v     Nem nyílt erőszak és megfélemlítés, hanem prevenció. Erőszakszervezetek csak a háttérben működnek.

v     III/I. hírszerzés III/II. kémelhárítás. III/III. Belső reakció elleni elhárítás. -> Modor Ádám könyvei! Pl. A titok meg a nyitja c. könyv.

v     Kádár nem vezetett be személyi kultuszt, mert tanult abból, hogy az mennyit ártott a szocializmusnak az 50-es években.

v     A belső reakció melegágyai, a veszélyesek:

-          Egyházak

-          Egyetemi ifjúság

-          Ellenséges személyek osztálya

-          -> Ők F (figyelő) dossziét kaptak a megfelelő helyen, amiben gyűjtötték róla az információkat. Kollégáját, barátját v családtagját vonták be, hogy figyelje meg és jelentse: ügynök.

v     III/III-as szervezet:

-          Egy jelentés nem jelentés-> egy másik ügynöknek ellenőriznie kell a jelentést.

-          Operatív tisztek fogták össze a hálózatot.

-          „F személy”: megfigyelt személy.

-          B dosszié: beszervezési dosszié. A beszervezettek dossziéi. Voltak önkéntesek is, „hazafias alapon”:

-          99 000-160 000 között volt az ügynökök száma a hálózatban.

-          „Ettől még a Mephisto jó film.” Szerencsés K.

v     Fontos volt, h ne kelljen politikai okokból bebörtönözni embereke,t ne legyenek politikai elítéltek. -> aki pár elbeszélgetés után is problémás maradt, azt elengedték nyugatra, akár ösztöndíjat is szereztek nekik, jó messzire küldték őket egymástól. -> nem keletkezett politikai emigráció

v     Vagy bekebelezés: pl. A tanú-t betiltották 1969-ben, de Bacsó Péter rengeteg filmkészítési lehetőséget kapott, így nem vált ellenzéki idollá, mint mondjuk Wajda. Aztán pár év múlva A tanút is bemutatták a Filmmúzeumban.

v     Információs Hivatal, Nemzetbiztonsági Hivatal, Katonai Felderítő Hivatal, Katonai Biztonsági Hivatal, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat.

v     MSZMP KB: központi bizottság

v     Megyei és munkahelyi pártbizottságok

v     Protokoll lista:

-          1. hely MSZMP pártfőtitkár

-          2. hely az Elnöki Tanács elnöke (az Elnöki Tanács a kollektív államfői testület Mo-n 1949 óta.)

-          3. hely miniszterelnök

-          4. hely országgyűlés elnöke

-          5. hely Hazafias Népfront főtitkára

-          6. SZOT (Szakszervezetek Orsz Tanácsa) főtitkára

-          7. KISZ főtitkára

-          8. MSZMP-KB titkárai

-          9. MSZMP Pol Biz tagjai

-          10. Kormány tagjai

-          11. Legfelsőbb Bíróság elnöke

-          12. Fegyveres testületek parancsnokai: honvédség, rendőrség, munkásőrség.

v     Szovjet katonai jelenlét legitimálása: máj. 7. 1957. Egyezmény a szovjet csapatok ideiglenes magyarországi tartózkodásáról.

v     Hruscsov 1958-ban felajánlotta Kádárnak, h kivonná a szovj csapatokat Mo.ról-> erre Kádár: „maradjanak az Önök csapatai nálunk, Rákosi meg Önöknél.”

v     Romániából tényleg kivonták a szovjet csapatokat. Mo-ról 1991-ben vonultak ki.

v     Gazdaságban 3 éves tervek: 1958-60.

v     Gazdaság kollektivizálása 1958-61. Rákosinak nem sikerült, Kádárnak igen. TSZ-be belépésért cserébe: háztáji gazdaság engedélyezése saját használatra (kb. 1 holdnyi föld). + beszolgáltatást nem vezették be újra + kiterjedt a nyugdíjrendszer a TSZ tagokra is (és társadalombiztosítás, és ingyenes orvosi ellátás is)

v     Kádár bevonta a TSZ-ekbe a kulákokat, mert rájött, h Rákositól hülyeség volt az agrárproletárokra építeni a TSZ-eket.

v     Az életszínvonalat és az életminőséget állandóan javítani kellett Kádár szerint, h lehessen építeni a szocializmust.

v     1965-től reformok, mert kiderült, h extenzíven már nem bővíthető a gazdaság, hanem intenzíven kell

v     1982 csőd közeli állapot-> beléptünk az IMF-be

v     1988 a spontán privatizációt lehetővé tevő törvények elfogadása

v     1973-88 fedezet nélküli eladósodás

v     A Kádár rendszer fénykorában tényleg érezhetően nőtt az életszínvonal, az életminőség és az életkörülmények, ráadásul a 20. sz. során először tartósan békén hagyták az embereket.

v     „Aki nincs ellenünk, az velünk van.” alapelv

v     Megjelentek a fogyasztói társadalom javai Mo-n

v     Vizsga: írásbeli. Egyrészt a kötelezőkre épül, másrészt az előadásokra. (Szóval a jegyzetek nem váltják ki a kötelezők elolvasását!)

A francia szociológiai iskola összefoglalása

v     L'Année sociologique: Durkheim alapította, francia folyóirat.

v     Francia szociológiai iskola-> univerzalista (arra kíváncsi, ami az emberiségre általánosan jellemző).

v     A vallás elsődlegesen közösségi (társadalmi), a közösségi vallásosság megelőzi az egyénit.

v     Ritualisztikus: rítus elsődleges a mítoszhoz képest.

v     A vallási ortodoxiát a rituálé határozza meg, nem a dogmatika. (Max Weber példája lesz erre a Raszkol, amiben egy fő konfliktus volt, h 2 v 3 ujjal kell-e keresztet vetni.)

v     Az ausztrál bennszülötteket hozza példának Durkheim: teológiai álláspont annyira nincs, ez is azt mutatja, h a vallást a rítus határozza meg.

v     Radikális szakítás a komparatív módszerrel. Helyette természettudományok egyszerű mintavételi módszere.

Német szociológiai iskola

Max Weber

v     Nem iskolalapító olyan értelemben, mint Durkheim: nem foglalkozott szisztematikus utódneveléssel, tudományszervezéssel.

v     Első sorban gazdaságtörténész volt.

v     Saját bevallása szerint „auzikális” volt vallási kérdésekben

v     Folytatja a romantikus német szellemi hagyományokat, amik (az angolszász-francia vonallal ellentétben) nem az univerzálisra, hanem az individuálisra fogékonyak. Ennek első megfogalmazása Goethénél található.

v     Komparatisztika-> a közös minimum érdekli, a német romantikus gondolkodást pont az érdekli, ami a közös minimumtól eltér. Weber is így volt ezzel.

v     Weber a német politikai életben is részt vett, része volt a Németország európai hegemóniáját célul kitűző értelmiségiek csoportjának. -> lelkesedett az I. VH-ért (Thomas Mann is!)

v     (Durkheim fia meghalt az I. VH-ban, azután D. heves németellenes agitációba kezdett.)

A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme

v     a gazdasági fordulat gyökere egy szellemi jelenség, a puritanizmus.

v     Nem katolikus-protestáns törésvonalról van szó, hanem evangélikus-puritán törésvonalról.

v     Lutheránus egyház: államhoz lojálisabb, kockázatot nem szívesen vállaló.

v     A kálvinista polgárság viszont önállóbb, dinamikusabb, aktívabb, kockázatvállalóbb.

v     Ma is kimutatható a különbség a prot és a kat kultúrájú országok gazdasági teljesítménye között. (Fro. kicsit kilóg, mert nagyon korán laicizálódott.)

v     Apai ágon junker családból származott, tehát evangélikus.

v     Anyai ágon francia hugenotta család.

v     Apjával nagyon rossz viszonyban volt, az anyjával ellentétben.

Idealizmus hegeli értelemben:

v     ideákban gondolkodás, ez határozza meg a német filozófiatörténetet.

v     12-13. sz. nominalista-realista vita: van-e objektív léttartalma az ideáknak (vagy csak segédfogalmak, elnevezések)?

v     Marxian átfogalmazva: A lét határozza meg a tudatot, v a tudat a létet?

v     Frazer és Tylor is úgy fogta fel, h először van a tapasztalat, a világról szerzett primér benyomás, ami egy tabula rasára vetül rá.

v     Az idealizmus szerint a tudat határozza meg a létet, a szellemi tartalmak az elsődlegesek és azok érvényesülnek a történelmi folyamatokban.

v     Weber azért kutatja a szellemi folyamatokat (és azon belül kulcsfontosságúként a vallást), mert a kultúra szellemi állásfoglalása határozza meg az adott társadalom gazdasági szerepvállalását.

v     Ahol az evilági sikereket az isteni kegy megjelenésének tartják, ott a kudarc csökkenti az egyén vallási értékét. Az amerikai társadalombiztosítás hátterében is ez a séma áll: annyira jogosult mindenki a társadalombiztosítás előnyeiben, amilyen arányban befizet, tehát a háttérben az van, h nem véletlenül szegény a hajléktalan! Ezzel szemben mi K-Európában ezt nagyon igazságtalannak tartjuk: aki nem tud sokat befizetni, azt is ugyanolyan drágán el kell látnunk, ha megbetegszik.

v     Fehér Angolszász Protestáns etika: radikális predesztináció tan. Az embert Isten eleve kiválasztotta az üdvösségre, v nem (utóbbi esetben elkárhozik), nem befolyásolhatjuk életünk során elkövetett cselekedeteinkkel. Ha jól boldogulok (persze közben azért aszketikusan kell élni) az jelzi számomra, h üdvösségre lettem elrendelve. Az ideális puritánnak milliók vannak a bankszámláján, de paraszti életmódot él. Szép a jótékonykodás, de nincs rajta akkora hangsúly, mint sok más vallásban, igazából öncél a munka és a spórolás.

v     Weber a lényegi dolgokat szóban fejtette ki, előadásokban, nem törekedett rá, h könyvekben foglalja össze rendszerét.

v     Gazdaság és társadalom: 7 kötetes monstrum, ennek egyik kötete a Vallásszociológia- Vallási közösségek típusai.

Vallásszociológia

v     Vallás hogyan befolyásolja a társadalmi és a gazdasági viselkedést

v     Leírja a nagy vallások gazdasági mechanizmusait.

v     Szimbólumokat használ a vallási kultúrák embereszményeinek jellemzésére: lovag, szerzetes.

v     Weber vezette be a világvallás fogalmát. (Frazerék szerint minden vallás egyenrangú, hát, Weber azért kiemel vallásokat a többi közül, a őt a világvallások érdeklik.)

Oswald Spengler

A Nyugat alkonya

v     Pontifikális katolicizmus megkülönböztetése a Volksvorstellung-októl.

v     Webert követi a vallástörténetben, ő is egy adott kultúra metafizikai szemléletmódjának látja a vallást, ami meghatározza a kultúra gyakorlatait.

v     Az a vallás, ami valójában irányítja a gyakorlati mechanizmusokat, nem feltétlenül esik egybe a hivatalos vallással.

v     Pszeudo metamorfózis: Egy vallás kül kultúrákban másképp viselkedik. Egy kultúra is fel tud szívni több vallást.

v     A világtörténelemben magas kultúrák működnek: egyiptomi, antik (gör-róm egyben), mágikus/arab (ebbe beletartozik Spenglernél a késő-ókori zsidóság, a párszi és a bizánci kultúra is), európai.

v     Az európai kultúrát fausti kultúrának nevezi, amit a Karoling-korból eredeztet, nem az antikvitásból.

v     A fausti kultúra a Nyugat sajátja <-> mágikus kult. több valláson keresztül fejezi ki magát.

v     Az arab kultúrának nehéz dolga volt, mert nem szűz területen fejlődött ki, hanem már létező magas kultúrák területén, ezért pszeudo metamorfózist kellett végrehajtania.

v     A kereszténység a mágikus kultúrából ered, vallási identitását megőrizve egy másik magas kultúra, a fausti kult. vallásává válva peszeudometamorfózison ment át.

v     A zsidók az európai gazdaságban azt a szerepet töltötték be, mint Indiában a perzsák és a Közel-Keleten az örmények.

v     Spengler szerint korában épp az orosz magas kultúra volt kibontakozóban, amelyben a kereszténység egy 3. kultúra vallásává vált éppen, újabb pszeudo metamorfózis. 

Magyarország jelenkori története 1944-1990. 10. 2011.11.23.

1956. október 28.

o       a párt keménymagja tanácskozik. Célok: 1. SZU meggyőzése a katonai beavatkozásról légierővel 2. Nagy Imre meggyőzése, h kérje fel a szovjet vezetést Bp. bombázására

o       Nagy Imre nemet mond, erről értesítik Hruscsovot

o       Hruscsov leszűri, h Nagy Imrével nem lehet megmenteni a magyarországi szocializmust

o       Konyev tábornokot bízzák meg azzal, h készítse elő Bp. ostromát

o       Nagy Imre tűzszünetet hirdet és nemzeti demokratikus megmozdulásnak nyilvánítja az addig ellenforradalomnak titulált folyamatot

A következő napok eseményei

o       Nemzetőrség (a felkelők katonai szervezetei) elismerése

o       Többpártrendszerű parlamentarizmus kihirdetése

o       Koalíciós kormány alakul 45-ös alapon: kommunista párt, Petőfi Párt (a volt Parasztpárt), szocdem párt, kisgazdák

o       Kossuth-címer elfogadása

o       Márc. 15-ét nemzeti ünneppé nyilvánítják

o       Magyar kormány tárgyal a SZU-val, Maléter Pál honvédelmi miniszter és Erdei Ferenc államminiszter tárgyal Mátyásföldön a szovjet katonasággal

o       Okt. 30-31. megindul a szovjet csapatok kivonulása Bp-ről

o       Csak azért vonták ki a szovjet tankokat Bp-ről, mert a gyalogság-hiány miatt nem tudták tartani a várost

o       Forgószél hadművelet: eddig itt állomásozó szovjet katonák kivonása, más szovjet katonák idevezénylése, mert akik évek óta itt szolgáltak, nem voltak igazán bevethetők a magyar civil lakosság ellen (nem hitték el, h minden felkelő fasiszta)

o       Nagy Imre behívatja Andropov nagykövetet, h most mégis miért jönnek új szovjet katonák-> hímez-hámoz, nem tudja, majd tájékozódik…

o       Nov. 1.Nagy Imre bejelenti Mo. semlegességét. Ebben Kádár János is részt vesz!

o       -> ki kell lépni a Varsói Szerződésből, mert Mo. semleges állam-> tárgyalások kezdődnek-> na de ez sértette az európai status-quo-t

o       A SZU-ban úgy látták, h Mo. kilépése a Varsói Szerződésből precedenssé vált volna a többi szoci ország számára, tehát elejét kell venni.

o       Nagy Imre kéri az ENSZ segítségét, nem történik semmi

o       USA nyilvánvalóvá teszi, h semmilyen érdeke nem fűződik a magyarországi helyzethez…

o       -> SZU gyakorlatilag szabad kezet kap a katonai intervenció

o       Nagy Imre beszéde: „csapataink harcban állnak…a kormány a helyén van…”-> nem volt igaz, ki merre látott, menekült

o       A kormánytagok nagy része a jugoszláv követségre menekült. (Kállay Miklós pl. 1944. márc. 19-én a török követségre menekült, mint semleges hatalomhoz.) Nagy Imre nem találhatott menedéket egy tőkés országban, mert azzal elárulta volna eszméit, Jugoszláviáról meg azt gondolta, h elég szuverén ahhoz, h megvédje a SZU-tól.

o       Eleve kérdés volt. H kik azok a „csapataink”, akik harcban állnak? Nem a néphadsereg, hanem kb. 5000 civil felkelő.

o       A hivatalos adatok szerint is 2656 áldozata volt a civil felkelők között az ellenállásnak, de a valóságban valszeg több. 20 ezer sebesült. Szovjet részről is sok veszteség (669 halott, 1500 sebesült, és eltűntek).

o       Nov. 4. - nov. 11. fegyveres harcok, de a legfőbb ellenállási gócpontokat felszámolták nov. 4-én

o       A nagykörutat pont úgy szétlőtték 56 novemberében, mint a 44-es ostrom alatt.

o       Kádár nov. 4-én olyan beszédet mond a rádióban, amiben még Nagy Imre mellett van, de a szocializmus építéséről beszél közben… aztán hirtelen eltűnt Moszkvába, ahol megkapta a feladatot, h legitimálja a szovjet katonai erőszakot

o       180 ezer ember emigrált Mo-ról. Főleg fiatalok.

o       Csepelen volt az utolsó fegyveres összecsapás Bp. területén.

o       Munkástanácsok (ők is „forradalmi”-nak hívják magukat) veszik át a forradalom vezetését. Sztrájkokat szerveztek. Nov. 14-én megalapították a Bp-i főmunkástanácsot.

o       Kádár nov. 7-én tért vissza szovjet katonákkal együtt, Dobi István kinevezte gyorsan min.elnöknek.

o       „pufajkások”/”forradalmi karhatalom”: csak rájuk tudott támaszkodni Kádár a szovjet hadseregen kívül. (pufajka=vattakabát)

o       Továbbra is sok tüntetés a szabadságért, békés tüntetések, brutális vérbefojtás.

o       Dec. 6. Nyugati térnél női tüntetés. Gyerekeket is vittek. Belelőttek, 6 halott.

o       Dec. 8. Salgótarján, tüntetés, 131 halott.

o       Dec. 10. Miskolc, 8 halott.

o       57. jan. 11-én Csepelen volt az utolsó ilyen sortűz.

o       56. dec. 5-én dőlt el, h az új hatalom nem tárgyal többé a munkástanácsokkal, Nagy Imrével és körével sem, hanem mindezeket a szereplőket megsemmisíti és nem lesz semmilyen választás. Az egypártrendszert fogják visszaállítani. Októbert és novembert végleg ellenforradalomnak bélyegzik, méghozzá fasiszta ellenforradalomnak.

o       Nagy Imre garanciát kapott, h szabadon hagyhatja el a jugoszláv követséget, de amikor elhagyta, szovjet katonák elfogták és Romániába hurcolták.

o       Sortüzek áldozatai okt 23. és jan. 11. között: 424.

Megtorlás

o       Cél: megfélemlítés.

o       229 embert ítéltek halálra politikai váddal, pl. Mansfeld

o       A forradalom résztvevőit sokszor gyilkosság vádjával ítélték el, tehát köztörvényes bűnözőként.

o       Nem a szovjetek kezdeményezték Nagy Imre kivégzését, sőt 1958 januárjáig nem is járultak hozzá Kádárnak ehhez a kéréséhez. A pert is leállították a 2. nap után, júniusban tudták újrakezdeni.

o       Koncepciós per Nagy Imre ellen: összeesküvő (a népköztársaság demokratikus rendje ellen), hazaáruló.

o       Gyors, pár nap alatt lezárt, zártkörű per. De addigra több mint 1 évet kínozták már Nagy Imrét. A per elején még igyekezett elmagyarázni, h mit miért csinált, hiszen nyilván lehet beszélni az ítélkezőkkel, mert ők is kommunisták, meg ő maga is, de közben felismerte, h koncepciós perről van szó, úh mindent elismert, amit elvártak tőle.

o       A társai mindent rákentek Nagy Imrére. Tildy Zoltán is.

o       Arccal lefelé dobták be a sírba Nagy Imrét és meszet is öntöttek rá.

o       23700 börtönre ítélés. „Kis idős”: 1-5 év. „Nagy idős”: 15 évtől életfogytiglanig.

o       Író-per-> Déry Tibor 9 évet kapott. (3 év múlva amnesztiával szabadult)

o       Az amnesztia csak a politikai vádakkal elítéltekre vonatkozott.

Politikai teológia 8. 2011.11.22.

v     Jövő héten (nov. 29.) nem lesz óra, helyette dec. 9-én délelőtt 9-11:30. Majd kurzusmail-ből kiderül, h hol.

v     Konstantini fordulat: az ökumenikus birodalom hirtelen kereszténnyé válik. A kereszténység a korban első sorban az egyházat jelentette. 311 kereszténység religio licita

v     „Egyház”, mert 1 néppé válik azoknak a sokasága, akik elhívatnak saját népükből, mert megértik a Megváltó hívását.

v     A kereszténységnek nincs kitüntetett nyelve, mert eleve baj az, hogy vannak nyelvek és nemzetek. A paruszia idejére el fognak tűnni a nemzeti nyelvek.

v     Problematikus a kereszténységet könyves vallásnak tekintetni, mert azzal, h nincs kitüntetett nyelv, nincs kitüntetett szövegváltozat sem, mindenhol fordítások töltik be a szent szöveg funkcióját!

v     -> betű és lélek ellentéte

v     (Steven Saylor: római birodalomban játszódó krimiket ír, pl. Caesar diadalmenete-> a naptárreform a konfliktus középpontja, mert akkor már 700 éve használták Numa naptárát)

v     Kelszoszt zavarja, hogy az egyház 1 nomosz alatt akarja egyesíteni az összes városállam nomoszát. E szerint a gondolkodásmód szerint a világ természetes állapota, hogy a városállamok különböző jogrendeket követnek.

v     Nagy Theodosius teszi a birodalom hivatalos vallásává a kereszténységet, mintegy 70 évvel a konstantini fordulat után.

v     529-ben sem bezárta Justinianus az athéni Akadémiát, hanem megvonta tőle a költségvetési támogatást. Ezért az ottani filozófusok elmentek a perzsa nagykirályhoz, de kiábrándulnak belőle és 4-5 év múlva visszatérnek.

v     A Konstantini fordulat a birodalom és a kereszténység összekapcsolását kezdte el.

v     Az egyház iszaposztolosznak, tehát az apostolokkal egyenrangúnak (de nem apostolnak!) tekinti Konstantint. Erre az iszaposztolosz címre megy vissza Ferenc József „apostoli király” címe is.

v     Az egyház küldetése a birodalom ideájával azonos, de a római birodalommal nem! Ez Ágoston érve a római birodalom túlstilizálása ellen.

v     Amikor a róm. bir. már keresztény, kérdés, hogy a császár, v az egyház irányítja? Melyik legitimálja a másikat?

v     Isten királysága (Izajás 6:3, a Sanctus) nem a mennyben van! A görög és a latin változat azt írja, h „megtelt az ég és a föld a te dicsőségeddel”, miközben a héber szövegben csak a föld szerepel.

v     Isten országa, a mennyei Jeruzsálem leereszkedik a földre, itt fog megtörténni a feltámadás.

v     Dagron arra hívja fel a figyelmet, hogy a róm. bir. intézményrendszerének kontinuitása Bizánc területén a 15. sz.ig fennáll.

v     A bizánci császár az igaz hit védelmezője, ezért egyre inkább bele akar avatkozni az igaz hit definiálásába.

v     Filioque probléma: és a Fiútól. A nikaiai hitvallás értelmezése NY-on: a Szentlélek az Atyától és a Fiútól ered. K-i értelmezése: A Szentlélek az Atyától ered.

v     853 Karoling szerzetesek meghívnak görög szerzeteseket karácsonyi ünnepségre és kitör a botrány, mert kiderül, h a latin hitvallásba bekerült egy beékelés a görögök szerint. -> Epheszoszi egyetemes zsinat.

v     Még a ferrarai-firenzei zsinat bukását is a filioque kérdés okozta 1439-ben!

v     A filioque kérdés megadta a NY-i és K-i egyházak identitását.

v     Lukács György írta meg először egy recenzióban, h Az ember tragédiája bizánci színe marhaság! Hogy az ’i’ létét v nem létét bagatellnek tekinteni azt mutatja, h Madách semmit nem ért az egészből.

v     A NYi ikonográfia csak illusztratív, a Ki szubsztantív, a szent képeknek K-en szubsztantív jelentése van. A különbség a teológiai háttérből ered.

v     A Karolingok tudatosan a bizánci teológia ellenében határoztak meg NYi teológiai nézeteket.

v     A Róm. bir. 2,5 féle képpen él tovább: A) Bizánci Birodalom formájában B) Német-római birodalom C) Az Omajjád iszlám is örökösnek tekinti magát (az Abbaszidák alatt kezdődött el a dehellenizálódás)

v     A Hagia Sophiában ma is látható omphalosz a világ közepét jelképezi, azon a ponton koronázták a bizánci császárokat.

v     Magukban az evangéliumokban is megjelenik 2 álláspont a világi és a spirituális hatalom prioritásával kapcsolatban.

v     Lukácsnál a Róm. Bir. üdvtörténeti küldetést kapott.

v     Máté: mágusok jönnek Napkeletről, tehát a birodalmon kívülről-> háttérbe szorul a Róm. bir. jelentősége. Ezt követi Ágoston és a kappadokiaiak.

A hierarchia fogalma

v     Hierarchia=hierosz + arkhé ->  szent uralomról van szó.

v     Pseudo Dionysios Areopagita: azt az athéni tanácsnokot tünteti fel szerzőként egy 6. sz. eleji iratcsoport, aki Pál katasztrofális athéni beszéde után tért meg: Dionysius Areopagitát, Pál tanítványának tartják-> ezért akarta az igazi szerző neki tulajdonítani a szöveget, h nagy tekintélyt szerezzen neki.

v     -> Mennyei hierarchia és Egyházi hierarchia c. traktátusok.

v     -> az Istentől különböző teremtett világ hordozza a gondviselés arkhéját, rendjét. Itt egy feltételezhető, nem egy felismerhető rendről van szó.

v     Az Areopagita hierarchia fogalma egész más mint az egyház kasztrendszerű hierarchia képe. Ugyanakkor beszél az Areopagita egyházi hierarchiáról, nem a nómenklatúra a szempont, hanem a kegyelem, az Istenhez közelség.

v     Az egyház intézményi hierarchia legitimálását gyakran próbálták az Areopagitára hivatkozva, miközben maga a szöveg nem legitimálja azt.

v     A NYi egyház intézményi hierarchiája monarchikus jellegű. 1 vezetője van, Kr. helytartója.

v     A Ki egyház pentarchiára épül. 5 pátriárka vezeti. Konstantinápoly, Jeruzsálem, Alexandria, Antiochia, Róma. A római püspököt „Nyugat pátriárkájának” hívják K-en. 5-en együtt vezetik az egyházat.

v     XVI. Benedek nem rég lemondott a „Nyugat pátriárkája” címről. Gesztusnak szánta, de így pont megint azt hangsúlyozta ki, h ő nem lesz 1 az 5 közül. 

Isten városáról 10. 2011.11.21.

v     A rossz akarat a bukás oka, ezért lett 2 civitas az 1ből, Isten városából kivált a bukott angyalok csoportja.

v     Szokás azt mondani, h Ágoston megmaradt gondolkodásában manicheusnak és a két civitas szembenállása igazából egy dualista elmélet. De tényleg elhatárolódott metafizikailag a manicheusoktól, 1 principium van Ágostonnál, és az Isten.

v     XI. könyv második fele és XII. könyv első fele tárgyalja az angyalok bukását.

v     XI./17. fejezet.

v     Isten képes a rossz akaratot is jó cél szolgálatába állítani.

v     Isten az ördög megteremtésekor látta előre, h mennyi rosszat fog okozni, de azt is, h mennyi jót tud belőle kihozni.

v     XI./18. fejezettől teodíceai érvelés a rossz szükségessége mellett.

v     A világ ellentétekből álló harmónia.  Minden jó a maga helyén pl. a hideg, a vadállatok. Szükség van rájuk a teremtés teljességéhez.

v     XI./22. fejezet. kozmológiai vita a manucheusokkal, akik szerint Isten azért teremtette meg a világot, h megállítsa a rossz előrenyomulását a kozmoszban, ezért összekeveri saját jó anyagát a rosszal, h azt „felhígítsa”és semlegesítse.

v     Órigenész elmélete is gyanús Ágostonnak, mert gyakorlatilag egy kozmikus vegyi labornak képzeli el a teremtett világot, ahol annál gyatrább börtöntestben él a lélek, minél távolabb van Istentől.

v     XI./24-29. fejezet szentháromság tan taglalása. A háromság nyomai a legkülönbözőbb területeken. 26. fejezetben vitatkozik a szkeptikus iskolával. („Tévedek tehát vagyok-> a Cogito ergo sum egyik lehetséges filozófiatörténeti előzménye)

v     XII./3. a jó és a rossz angyalok azonos természettel bírnak.

v     A teremtett természet Istennek nem, csak magának képes ártani, hiszen Isten változhatatlan. <-> manicheusok

v     A bűn csak teremtett természetben tud létezni, a jó viszont képes önmagában is létezni, teremtett világon kívül.

v     XII./6. minden bűn kezdete a kevélység (superbia). Az első gyarlósága, fogyatkozása és vétke a teremtménynek, mert ezáltal az akaratunk elfordul Istentől magunk felé. Márpedig a rossz akarat per definitionem az Istentől elfordult akarat.

v     A rossz akaratnak nincs előidézője. Ennek ellentmond az, h a rossz akarat kezdete a kevélység, hiszen az nem vminek a hiánya, hanem pozitív létező.

v     Domináns elem a kognitív tévedés a görög filozófiában, az ok nélküli rossz akarat koncepciójával szemben.

v     XIV. könyv az ember bűnbe esése

v     Hangsúlyozza, h nem a testből, hanem a lélekből származik a bűn. A Sátánnak nincs is teste, tehát semmiképp sem származhat a bűn a testből.

v     A szenvedélyek az akaratnak vannak alárendelve.