Politikai teológia 8. 2011.11.22.

v     Jövő héten (nov. 29.) nem lesz óra, helyette dec. 9-én délelőtt 9-11:30. Majd kurzusmail-ből kiderül, h hol.

v     Konstantini fordulat: az ökumenikus birodalom hirtelen kereszténnyé válik. A kereszténység a korban első sorban az egyházat jelentette. 311 kereszténység religio licita

v     „Egyház”, mert 1 néppé válik azoknak a sokasága, akik elhívatnak saját népükből, mert megértik a Megváltó hívását.

v     A kereszténységnek nincs kitüntetett nyelve, mert eleve baj az, hogy vannak nyelvek és nemzetek. A paruszia idejére el fognak tűnni a nemzeti nyelvek.

v     Problematikus a kereszténységet könyves vallásnak tekintetni, mert azzal, h nincs kitüntetett nyelv, nincs kitüntetett szövegváltozat sem, mindenhol fordítások töltik be a szent szöveg funkcióját!

v     -> betű és lélek ellentéte

v     (Steven Saylor: római birodalomban játszódó krimiket ír, pl. Caesar diadalmenete-> a naptárreform a konfliktus középpontja, mert akkor már 700 éve használták Numa naptárát)

v     Kelszoszt zavarja, hogy az egyház 1 nomosz alatt akarja egyesíteni az összes városállam nomoszát. E szerint a gondolkodásmód szerint a világ természetes állapota, hogy a városállamok különböző jogrendeket követnek.

v     Nagy Theodosius teszi a birodalom hivatalos vallásává a kereszténységet, mintegy 70 évvel a konstantini fordulat után.

v     529-ben sem bezárta Justinianus az athéni Akadémiát, hanem megvonta tőle a költségvetési támogatást. Ezért az ottani filozófusok elmentek a perzsa nagykirályhoz, de kiábrándulnak belőle és 4-5 év múlva visszatérnek.

v     A Konstantini fordulat a birodalom és a kereszténység összekapcsolását kezdte el.

v     Az egyház iszaposztolosznak, tehát az apostolokkal egyenrangúnak (de nem apostolnak!) tekinti Konstantint. Erre az iszaposztolosz címre megy vissza Ferenc József „apostoli király” címe is.

v     Az egyház küldetése a birodalom ideájával azonos, de a római birodalommal nem! Ez Ágoston érve a római birodalom túlstilizálása ellen.

v     Amikor a róm. bir. már keresztény, kérdés, hogy a császár, v az egyház irányítja? Melyik legitimálja a másikat?

v     Isten királysága (Izajás 6:3, a Sanctus) nem a mennyben van! A görög és a latin változat azt írja, h „megtelt az ég és a föld a te dicsőségeddel”, miközben a héber szövegben csak a föld szerepel.

v     Isten országa, a mennyei Jeruzsálem leereszkedik a földre, itt fog megtörténni a feltámadás.

v     Dagron arra hívja fel a figyelmet, hogy a róm. bir. intézményrendszerének kontinuitása Bizánc területén a 15. sz.ig fennáll.

v     A bizánci császár az igaz hit védelmezője, ezért egyre inkább bele akar avatkozni az igaz hit definiálásába.

v     Filioque probléma: és a Fiútól. A nikaiai hitvallás értelmezése NY-on: a Szentlélek az Atyától és a Fiútól ered. K-i értelmezése: A Szentlélek az Atyától ered.

v     853 Karoling szerzetesek meghívnak görög szerzeteseket karácsonyi ünnepségre és kitör a botrány, mert kiderül, h a latin hitvallásba bekerült egy beékelés a görögök szerint. -> Epheszoszi egyetemes zsinat.

v     Még a ferrarai-firenzei zsinat bukását is a filioque kérdés okozta 1439-ben!

v     A filioque kérdés megadta a NY-i és K-i egyházak identitását.

v     Lukács György írta meg először egy recenzióban, h Az ember tragédiája bizánci színe marhaság! Hogy az ’i’ létét v nem létét bagatellnek tekinteni azt mutatja, h Madách semmit nem ért az egészből.

v     A NYi ikonográfia csak illusztratív, a Ki szubsztantív, a szent képeknek K-en szubsztantív jelentése van. A különbség a teológiai háttérből ered.

v     A Karolingok tudatosan a bizánci teológia ellenében határoztak meg NYi teológiai nézeteket.

v     A Róm. bir. 2,5 féle képpen él tovább: A) Bizánci Birodalom formájában B) Német-római birodalom C) Az Omajjád iszlám is örökösnek tekinti magát (az Abbaszidák alatt kezdődött el a dehellenizálódás)

v     A Hagia Sophiában ma is látható omphalosz a világ közepét jelképezi, azon a ponton koronázták a bizánci császárokat.

v     Magukban az evangéliumokban is megjelenik 2 álláspont a világi és a spirituális hatalom prioritásával kapcsolatban.

v     Lukácsnál a Róm. Bir. üdvtörténeti küldetést kapott.

v     Máté: mágusok jönnek Napkeletről, tehát a birodalmon kívülről-> háttérbe szorul a Róm. bir. jelentősége. Ezt követi Ágoston és a kappadokiaiak.

A hierarchia fogalma

v     Hierarchia=hierosz + arkhé ->  szent uralomról van szó.

v     Pseudo Dionysios Areopagita: azt az athéni tanácsnokot tünteti fel szerzőként egy 6. sz. eleji iratcsoport, aki Pál katasztrofális athéni beszéde után tért meg: Dionysius Areopagitát, Pál tanítványának tartják-> ezért akarta az igazi szerző neki tulajdonítani a szöveget, h nagy tekintélyt szerezzen neki.

v     -> Mennyei hierarchia és Egyházi hierarchia c. traktátusok.

v     -> az Istentől különböző teremtett világ hordozza a gondviselés arkhéját, rendjét. Itt egy feltételezhető, nem egy felismerhető rendről van szó.

v     Az Areopagita hierarchia fogalma egész más mint az egyház kasztrendszerű hierarchia képe. Ugyanakkor beszél az Areopagita egyházi hierarchiáról, nem a nómenklatúra a szempont, hanem a kegyelem, az Istenhez közelség.

v     Az egyház intézményi hierarchia legitimálását gyakran próbálták az Areopagitára hivatkozva, miközben maga a szöveg nem legitimálja azt.

v     A NYi egyház intézményi hierarchiája monarchikus jellegű. 1 vezetője van, Kr. helytartója.

v     A Ki egyház pentarchiára épül. 5 pátriárka vezeti. Konstantinápoly, Jeruzsálem, Alexandria, Antiochia, Róma. A római püspököt „Nyugat pátriárkájának” hívják K-en. 5-en együtt vezetik az egyházat.

v     XVI. Benedek nem rég lemondott a „Nyugat pátriárkája” címről. Gesztusnak szánta, de így pont megint azt hangsúlyozta ki, h ő nem lesz 1 az 5 közül.