v     Vizsga: írásbeli. Egyrészt a kötelezőkre épül, másrészt az előadásokra. (Szóval a jegyzetek nem váltják ki a kötelezők elolvasását!)

A francia szociológiai iskola összefoglalása

v     L'Année sociologique: Durkheim alapította, francia folyóirat.

v     Francia szociológiai iskola-> univerzalista (arra kíváncsi, ami az emberiségre általánosan jellemző).

v     A vallás elsődlegesen közösségi (társadalmi), a közösségi vallásosság megelőzi az egyénit.

v     Ritualisztikus: rítus elsődleges a mítoszhoz képest.

v     A vallási ortodoxiát a rituálé határozza meg, nem a dogmatika. (Max Weber példája lesz erre a Raszkol, amiben egy fő konfliktus volt, h 2 v 3 ujjal kell-e keresztet vetni.)

v     Az ausztrál bennszülötteket hozza példának Durkheim: teológiai álláspont annyira nincs, ez is azt mutatja, h a vallást a rítus határozza meg.

v     Radikális szakítás a komparatív módszerrel. Helyette természettudományok egyszerű mintavételi módszere.

Német szociológiai iskola

Max Weber

v     Nem iskolalapító olyan értelemben, mint Durkheim: nem foglalkozott szisztematikus utódneveléssel, tudományszervezéssel.

v     Első sorban gazdaságtörténész volt.

v     Saját bevallása szerint „auzikális” volt vallási kérdésekben

v     Folytatja a romantikus német szellemi hagyományokat, amik (az angolszász-francia vonallal ellentétben) nem az univerzálisra, hanem az individuálisra fogékonyak. Ennek első megfogalmazása Goethénél található.

v     Komparatisztika-> a közös minimum érdekli, a német romantikus gondolkodást pont az érdekli, ami a közös minimumtól eltér. Weber is így volt ezzel.

v     Weber a német politikai életben is részt vett, része volt a Németország európai hegemóniáját célul kitűző értelmiségiek csoportjának. -> lelkesedett az I. VH-ért (Thomas Mann is!)

v     (Durkheim fia meghalt az I. VH-ban, azután D. heves németellenes agitációba kezdett.)

A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme

v     a gazdasági fordulat gyökere egy szellemi jelenség, a puritanizmus.

v     Nem katolikus-protestáns törésvonalról van szó, hanem evangélikus-puritán törésvonalról.

v     Lutheránus egyház: államhoz lojálisabb, kockázatot nem szívesen vállaló.

v     A kálvinista polgárság viszont önállóbb, dinamikusabb, aktívabb, kockázatvállalóbb.

v     Ma is kimutatható a különbség a prot és a kat kultúrájú országok gazdasági teljesítménye között. (Fro. kicsit kilóg, mert nagyon korán laicizálódott.)

v     Apai ágon junker családból származott, tehát evangélikus.

v     Anyai ágon francia hugenotta család.

v     Apjával nagyon rossz viszonyban volt, az anyjával ellentétben.

Idealizmus hegeli értelemben:

v     ideákban gondolkodás, ez határozza meg a német filozófiatörténetet.

v     12-13. sz. nominalista-realista vita: van-e objektív léttartalma az ideáknak (vagy csak segédfogalmak, elnevezések)?

v     Marxian átfogalmazva: A lét határozza meg a tudatot, v a tudat a létet?

v     Frazer és Tylor is úgy fogta fel, h először van a tapasztalat, a világról szerzett primér benyomás, ami egy tabula rasára vetül rá.

v     Az idealizmus szerint a tudat határozza meg a létet, a szellemi tartalmak az elsődlegesek és azok érvényesülnek a történelmi folyamatokban.

v     Weber azért kutatja a szellemi folyamatokat (és azon belül kulcsfontosságúként a vallást), mert a kultúra szellemi állásfoglalása határozza meg az adott társadalom gazdasági szerepvállalását.

v     Ahol az evilági sikereket az isteni kegy megjelenésének tartják, ott a kudarc csökkenti az egyén vallási értékét. Az amerikai társadalombiztosítás hátterében is ez a séma áll: annyira jogosult mindenki a társadalombiztosítás előnyeiben, amilyen arányban befizet, tehát a háttérben az van, h nem véletlenül szegény a hajléktalan! Ezzel szemben mi K-Európában ezt nagyon igazságtalannak tartjuk: aki nem tud sokat befizetni, azt is ugyanolyan drágán el kell látnunk, ha megbetegszik.

v     Fehér Angolszász Protestáns etika: radikális predesztináció tan. Az embert Isten eleve kiválasztotta az üdvösségre, v nem (utóbbi esetben elkárhozik), nem befolyásolhatjuk életünk során elkövetett cselekedeteinkkel. Ha jól boldogulok (persze közben azért aszketikusan kell élni) az jelzi számomra, h üdvösségre lettem elrendelve. Az ideális puritánnak milliók vannak a bankszámláján, de paraszti életmódot él. Szép a jótékonykodás, de nincs rajta akkora hangsúly, mint sok más vallásban, igazából öncél a munka és a spórolás.

v     Weber a lényegi dolgokat szóban fejtette ki, előadásokban, nem törekedett rá, h könyvekben foglalja össze rendszerét.

v     Gazdaság és társadalom: 7 kötetes monstrum, ennek egyik kötete a Vallásszociológia- Vallási közösségek típusai.

Vallásszociológia

v     Vallás hogyan befolyásolja a társadalmi és a gazdasági viselkedést

v     Leírja a nagy vallások gazdasági mechanizmusait.

v     Szimbólumokat használ a vallási kultúrák embereszményeinek jellemzésére: lovag, szerzetes.

v     Weber vezette be a világvallás fogalmát. (Frazerék szerint minden vallás egyenrangú, hát, Weber azért kiemel vallásokat a többi közül, a őt a világvallások érdeklik.)

Oswald Spengler

A Nyugat alkonya

v     Pontifikális katolicizmus megkülönböztetése a Volksvorstellung-októl.

v     Webert követi a vallástörténetben, ő is egy adott kultúra metafizikai szemléletmódjának látja a vallást, ami meghatározza a kultúra gyakorlatait.

v     Az a vallás, ami valójában irányítja a gyakorlati mechanizmusokat, nem feltétlenül esik egybe a hivatalos vallással.

v     Pszeudo metamorfózis: Egy vallás kül kultúrákban másképp viselkedik. Egy kultúra is fel tud szívni több vallást.

v     A világtörténelemben magas kultúrák működnek: egyiptomi, antik (gör-róm egyben), mágikus/arab (ebbe beletartozik Spenglernél a késő-ókori zsidóság, a párszi és a bizánci kultúra is), európai.

v     Az európai kultúrát fausti kultúrának nevezi, amit a Karoling-korból eredeztet, nem az antikvitásból.

v     A fausti kultúra a Nyugat sajátja <-> mágikus kult. több valláson keresztül fejezi ki magát.

v     Az arab kultúrának nehéz dolga volt, mert nem szűz területen fejlődött ki, hanem már létező magas kultúrák területén, ezért pszeudo metamorfózist kellett végrehajtania.

v     A kereszténység a mágikus kultúrából ered, vallási identitását megőrizve egy másik magas kultúra, a fausti kult. vallásává válva peszeudometamorfózison ment át.

v     A zsidók az európai gazdaságban azt a szerepet töltötték be, mint Indiában a perzsák és a Közel-Keleten az örmények.

v     Spengler szerint korában épp az orosz magas kultúra volt kibontakozóban, amelyben a kereszténység egy 3. kultúra vallásává vált éppen, újabb pszeudo metamorfózis.