1956. október 28.
o
a párt keménymagja tanácskozik. Célok: 1. SZU
meggyőzése a katonai beavatkozásról légierővel 2. Nagy Imre meggyőzése, h kérje
fel a szovjet vezetést Bp. bombázására
o
Nagy Imre nemet mond, erről értesítik Hruscsovot
o
Hruscsov leszűri, h Nagy Imrével nem lehet
megmenteni a magyarországi szocializmust
o
Konyev tábornokot bízzák meg azzal, h készítse
elő Bp. ostromát
o
Nagy Imre tűzszünetet hirdet és nemzeti demokratikus megmozdulásnak
nyilvánítja az addig ellenforradalomnak titulált folyamatot
A következő napok eseményei
o
Nemzetőrség (a felkelők katonai szervezetei)
elismerése
o
Többpártrendszerű parlamentarizmus kihirdetése
o
Koalíciós kormány alakul 45-ös alapon:
kommunista párt, Petőfi Párt (a volt Parasztpárt), szocdem párt, kisgazdák
o
Kossuth-címer elfogadása
o
Márc. 15-ét nemzeti ünneppé nyilvánítják
o
Magyar kormány tárgyal a SZU-val, Maléter Pál
honvédelmi miniszter és Erdei Ferenc államminiszter tárgyal Mátyásföldön a
szovjet katonasággal
o
Okt. 30-31. megindul a szovjet csapatok
kivonulása Bp-ről
o
Csak azért vonták ki a szovjet tankokat Bp-ről,
mert a gyalogság-hiány miatt nem tudták tartani a várost
o
Forgószél
hadművelet: eddig itt állomásozó szovjet katonák kivonása, más szovjet
katonák idevezénylése, mert akik évek óta itt szolgáltak, nem voltak igazán
bevethetők a magyar civil lakosság ellen (nem hitték el, h minden felkelő
fasiszta)
o
Nagy Imre behívatja Andropov nagykövetet, h most
mégis miért jönnek új szovjet katonák-> hímez-hámoz, nem tudja, majd
tájékozódik…
o
Nov. 1.Nagy Imre bejelenti Mo. semlegességét.
Ebben Kádár János is részt vesz!
o
-> ki kell lépni a Varsói Szerződésből, mert
Mo. semleges állam-> tárgyalások kezdődnek-> na de ez sértette az európai
status-quo-t
o
A SZU-ban úgy látták, h Mo. kilépése a Varsói
Szerződésből precedenssé vált volna a többi szoci ország számára, tehát elejét
kell venni.
o
Nagy Imre kéri az ENSZ segítségét, nem történik
semmi
o
USA nyilvánvalóvá teszi, h semmilyen érdeke nem
fűződik a magyarországi helyzethez…
o
-> SZU gyakorlatilag szabad kezet kap a
katonai intervenció
o
Nagy Imre beszéde: „csapataink harcban állnak…a
kormány a helyén van…”-> nem volt igaz, ki merre látott, menekült
o
A kormánytagok nagy része a jugoszláv követségre
menekült. (Kállay Miklós pl. 1944. márc. 19-én a török követségre menekült,
mint semleges hatalomhoz.) Nagy Imre nem találhatott menedéket egy tőkés
országban, mert azzal elárulta volna eszméit, Jugoszláviáról meg azt gondolta,
h elég szuverén ahhoz, h megvédje a SZU-tól.
o
Eleve kérdés volt. H kik azok a „csapataink”,
akik harcban állnak? Nem a néphadsereg, hanem kb. 5000 civil felkelő.
o
A hivatalos adatok szerint is 2656 áldozata volt
a civil felkelők között az ellenállásnak, de a valóságban valszeg több. 20 ezer
sebesült. Szovjet részről is sok veszteség (669 halott, 1500 sebesült, és
eltűntek).
o
Nov. 4. - nov. 11. fegyveres harcok, de a
legfőbb ellenállási gócpontokat felszámolták nov. 4-én
o
A nagykörutat pont úgy szétlőtték 56
novemberében, mint a 44-es ostrom alatt.
o
Kádár nov. 4-én olyan beszédet mond a rádióban,
amiben még Nagy Imre mellett van, de a szocializmus építéséről beszél közben…
aztán hirtelen eltűnt Moszkvába, ahol megkapta a feladatot, h legitimálja a
szovjet katonai erőszakot
o
180 ezer ember emigrált Mo-ról. Főleg fiatalok.
o
Csepelen volt az utolsó fegyveres összecsapás
Bp. területén.
o
Munkástanácsok
(ők is „forradalmi”-nak hívják magukat) veszik át a forradalom vezetését.
Sztrájkokat szerveztek. Nov. 14-én megalapították a Bp-i főmunkástanácsot.
o
Kádár nov. 7-én tért vissza szovjet katonákkal
együtt, Dobi István kinevezte gyorsan min.elnöknek.
o
„pufajkások”/”forradalmi
karhatalom”: csak rájuk tudott támaszkodni Kádár a szovjet hadseregen kívül.
(pufajka=vattakabát)
o
Továbbra is sok tüntetés a szabadságért, békés
tüntetések, brutális vérbefojtás.
o
Dec. 6. Nyugati térnél női tüntetés. Gyerekeket
is vittek. Belelőttek, 6 halott.
o
Dec. 8. Salgótarján, tüntetés, 131 halott.
o
Dec. 10. Miskolc, 8 halott.
o
57. jan. 11-én Csepelen volt az utolsó ilyen sortűz.
o
56. dec. 5-én dőlt el, h az új hatalom nem
tárgyal többé a munkástanácsokkal, Nagy Imrével és körével sem, hanem
mindezeket a szereplőket megsemmisíti és nem lesz semmilyen választás. Az
egypártrendszert fogják visszaállítani. Októbert és novembert végleg
ellenforradalomnak bélyegzik, méghozzá fasiszta ellenforradalomnak.
o
Nagy Imre garanciát kapott, h szabadon hagyhatja
el a jugoszláv követséget, de amikor elhagyta, szovjet katonák elfogták és
Romániába hurcolták.
o
Sortüzek áldozatai okt 23. és jan. 11. között:
424.
Megtorlás
o
Cél: megfélemlítés.
o
229 embert ítéltek halálra politikai váddal, pl.
Mansfeld
o
A forradalom résztvevőit sokszor gyilkosság
vádjával ítélték el, tehát köztörvényes bűnözőként.
o
Nem a szovjetek kezdeményezték Nagy Imre
kivégzését, sőt 1958 januárjáig nem is járultak hozzá Kádárnak ehhez a
kéréséhez. A pert is leállították a 2. nap után, júniusban tudták újrakezdeni.
o
Koncepciós per Nagy Imre ellen: összeesküvő (a
népköztársaság demokratikus rendje ellen), hazaáruló.
o
Gyors, pár nap alatt lezárt, zártkörű per. De
addigra több mint 1 évet kínozták már Nagy Imrét. A per elején még igyekezett
elmagyarázni, h mit miért csinált, hiszen nyilván lehet beszélni az
ítélkezőkkel, mert ők is kommunisták, meg ő maga is, de közben felismerte, h
koncepciós perről van szó, úh mindent elismert, amit elvártak tőle.
o
A társai mindent rákentek Nagy Imrére. Tildy
Zoltán is.
o
Arccal lefelé dobták be a sírba Nagy Imrét és
meszet is öntöttek rá.
o
23700 börtönre ítélés. „Kis idős”: 1-5 év. „Nagy
idős”: 15 évtől életfogytiglanig.
o
Író-per-> Déry Tibor 9 évet kapott. (3 év
múlva amnesztiával szabadult)
o
Az amnesztia csak a politikai vádakkal
elítéltekre vonatkozott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése