2011. november 14., hétfő

Összehasonlító vallástörténet I.9. 2011.11.14.


·        Robertson Smith A sémita pogányság címen készült könyvet írni.
·        Az a totemizmus, amire Smith szerint a zsidóság és az iszlám épült, állatkultuszra épül, erősen patriarchális társadalmú, nagycsaládi együttélés jellemzi, Társadalmi kohézió alapja a leszármazási család és a házasságok sajátos rendszere.
·        Exogámia: kívülről házasodás.
·        Velejárója ennek a totemizmusnak az állatáldozat, mint központi rituálé.
·        Állatáldozat comunio vetülete.
·        Kultuszközösségre tudnak lépni idegenekkel, be tudják őket olvasztani.
·        Erőteljes fizikai megjelölése a kultuszközösséghez tartozóknak, ebben az esetben a körülmetélés.
Mítosz és rítus problematikája
·        Mindkettő nagy gyűjtőfogalom. A valláshoz kapcsolódó gondolati és cselekvési vetülete.
·        Mítosz: minden, ami hitvallás, teológiai rendszer, elmélet
·        Rítus: cselekvés, dráma, akció
·        Melyik volt előbb? A cselekvések kapnak utólagos magyarázatokat, vagy az eredeti hiedelmek fejeződnek ki később cselekvésekben? (~A tyúk vagy a tojás volt előbb?)
·        Robertson Smith és Frazer szerint a rítus az elsődleges. A vallási viselkedés ritualisztikus, nem feltétlenül kapcsolódnak hozzá magyarázatok. -> rítuselmélet
·        Az angol és a francia kutatók háttere a 19. sz.ban erőteljesen élő rítusrendszer volt (otthoni ritualizált vallási élet + gyarmatbirodalomból érkező tapasztalatok törzsi rituálékról). A közép-európai és német kutatók élményanyaga viszont egész más: német értelmiség színe-java lutheránus lelkész, rituális élet sokkal egyszerűbb, a vallás központjűban a szent szöveg és a prédikáció áll. + német gyarmatbirodalom nem volt olyan kiterjedt, nem inspirálta őket annyira a primitív vallásosság. -> német tudósok a mítosz elsődlegességét hirdetik általában.
·        High church: a hivatalos anglikán egyház, ami liturgiában nagyon közel áll a római katolicizmushoz. Low church: az anglikán egyház gyakorlatban protestantizálóbb része.

Julius Wellhausen

·        Ismerte Robertson Smith-t
·        Jellegzetesen a vallást a mítosz irányából megközelítő tudós.
·        A mítosz kutatása divatjelenség volt akkoriban. Szervesen kapcsolódott az archaikum iránti romantikus érdeklődéshez és a nemzeti eszméhez.
·        ->Pl. Grimm testvérek gyűjtése! Nép ősmitológiájának tekintették a germán mesék gyűjteményét. Osszián énekek hamisítása. Wagner operák cselekménye a germán-skandináv mítoszkincs kultuszára épül. Edda dalok. Kalevala.
·        A homéroszi corpus egységességét valószínűleg Peiszisztratosz korában komponálta meg az athéni redakció.
·        Ipolyi Arnold kísérletezett a magyar mitológia hasonló egységgé komponálásával.
·        A 19. sz.ban minden magára adó nép kötelezőnek érezte saját egységes mítoszkincsének feltárását.
·        Max Müller és kortársai gyakran idéztek kortárs költőket vallástudományos állítások alátámasztására- a romantika tényleg vátesznek tekintette a költőket. J
·        Szóval a 19. sz.ban elkezdték az Ószöv. kanonikus szövegét a héber mitológia corpusának tekinteni, mintha az lett volna a Tanach a zsidóknak, ami az Edda-dalok a germánoknak.
·        Goldziher Ignác: Mítosz a hébereknél. A Max Müller iskola módszereivel dolgozik, de ő is mitológiai anyagnak fogja fel a héber Bibliát.
·        A lutheránus ortodoxiának nem tetszet Wellhausen interpretációja, mert úgy tűnt, h veszélyezteti a szent szöveg tekintélyét.
·        Verbál inspiráció: a kinyilatkoztatott szöveg szó szerint ihletett, az isteni lélek szó szerint lediktálta. -> elfogadhatatlan minden tudományos tevékenység, ami a szövegek különböző eredetét feszegeti.
·        Wellhausen a forráselméletről és a redakcióelméletről híres, de ez téves asszociáció! Ezeket jóval előtte kitalálták.
·        A héber kánon szövegbeosztása erősen hierarchikus. A gör-keleti és a róm. kat. keresztény kánon homogén egységként kezeli az Ószövetséget, amivel szemben áll az Újszövetség. Mindkét kánon egy bebetonozott változata a corpusnak.
·        A 16. sz.ban a humanista Bibliakritika alapján állva azt gondolták a protestánsok, h a zsidók őrzik az eredeti, igazi szent szöveget, amit a katolikusok elrontottak, hiszen a zsidóság volt régebben. Pedig a zsidó szövegredakció sem állt meg a kereszténység megszületése miatt.
·        Wellhausen szerint Józsué könyve szerves egészet alkot a Pentateuchus könyveivel.
·        A deuteronomista szerzőt elkülönítette a többi forrástól.
·        A narratív, tehát élvezetes részeket tartotta Wellhausen régebbieknek (a romantikusok mindig régebbinek tekintik, azt mi jobb), az unalmas és élvezhetetlen részeket újabb betoldásoknak.
·        Wellhausen szerint a kronológiailag első és amúgy is legértékesebb rész az ősmitológiai, történeti rész. Sok bibliai könyv esetében el lehet választani történeti és későbbi réteget.
·        Már teremtéstörténetből is 2. van. Az egyik ritualisztikus, kultikus nyelvhasználattal elbeszélt, tele van ismétlésekkel, papos. A másik az érdekesebb, Ádámmal és Évával, gyümölccsel, mesélősebb, tehát ez a mitikus réteg, ezt már oda lehet tenni Homérosz meg Osszián mellé. J
·        A Wellhausen szerint hanyagolható részek a Bibliában: az aitológiai kitérések, a nemzetségtáblák, a kultuszok leírásai (amiket azért írtak le, h legitimmé tegyenek későbbi kultuszokat).
Wellhausen konstrukciója Izrael történetéről
·        Volt Izrael történetének egy kollektív népi szakasza, amit a mitikus önkifejezés jellemzett. Klánszerű patriarchális nemzetségek időszaka.
·        Utána jött a királyság kora, ami történetileg jobban dokumentálható, még magán hordozza a mitológiai potenciált, de már kilépés a történelem előtti mitológia korából. (Wellhausen szemléletére rányomta a bélyegét az európai nemzetállamok születése!)
·        Aztán Dávid és Salamon kialakítja a templomi kultuszt: papság, prófétaság, királyság (a zsidó vallási tekintély 3 pillére) egységben van, ami gyorsan megváltozik.
·        A későbbi királyok nem olyan jó királyok, a próféták folyamatosan dorgálják őket.
·        A papság elszakadt az integritástól, önállósult papi lobbyvá válik-> hierokrácia (amikor nincs király és próféták sem, papság akkor is van)
·        A korai történeti részek szerzője Izrael népének kollektív szelleme.
·        A papok folyamatosan hamisítják a szent szöveget, betoldanak rengeteg mindent, h alátámasszák hatalmukat. -> Tóra kontamináltsága
·        Pl. azért kell felsorolni név szerint, h melyik pap vitte a frigyládát, melyik cintányérozott és így tovább, mert ezekre a papokra vezették vissza a származásukat azok a papok, akik írták az adott bibliai részt.
·        A próféták állandóan kritizálják a kultuszcentralizációt és a hierokráciát.
·        A hierokrácia miatt elkorcsosult Izrael eredeti népszelleme.
·        Wellhausen a német egység és Bismarck híve volt. Ez szembeállította őt olyan tudósokkal is, akiket tisztelt.
·        Pozitivizmus-> a hozzá kapcsolódó vallástudomány is azt kereste, ami egyformává teszi az embereket és a vallásokat.
·        <-> Német szociológiai iskola (Weber, Spengler): miben különböznek egymástól az emberek és a vallások. Wellhausen is ide tartozik.
·        Evangélium kommentárokat is írt Wellhausen, és arabisztikával is foglalkozott, őt is érdekelte a sémi pogányság.
·        100-150 éven keresztül tudományos konszenzus volt, h a papi szövegek későbbi betoldások, ma már egyáltalán nem tartjuk egyértelműnek.
·        Izraeli tudósok kicsit szeretnék rehabilitálni a Wellhausen által lejáratott papságot, mert identitásalkotó tevékenységük volt a zsidóság szempontjából.
·        Probléma az is, hogy már az ókorban is archaizálták a szövegeket, h tekintélyt kölcsönözzenek neki, nem egyszerű datálni őket.

Goldziher Ignác

·        Valltört isk szempontjából nem volt saját korának gyermeke, kicsit archaizált
·        Max Müller naturista iskoláját követte: az alapvető mitológiai rétegek a természeti jelenségek nyelvi megjelenítései. Természetmitológiai vonal.
·        Mítosz a hébereknél és történeti fejlődése.

Nincsenek megjegyzések: