Isten városáról 8. 2011.11.14.

XI-XVI. könyv

·        A IV. kötet felé haladva egyre jobb a fordítás. J

·        Az első 10 könyvben eléggé kimerítette Ágoston az apologetikus témákat, a XI. könyvben visszatér a két civitas eredetéhez.

·        Egyre inkább elmozdul a biblikum fleé, nő az exegétikai elem súlya.

·        Célkitűzés: a civitas terrena és a civitas Dei történetének áttekintése (XI. könyv I. fejezetének végén)

·        Rossz akarat eredete, test státusza kp-i témák

·        Genezis kommentálása

·        Ciklikus kozmológiák a XII. könyv 2. felében, az ember teremtése kapcsán

·        A bűnbeesés következtében az emberi ész elromlott, ezért nem képes felfogni a világosságot (XI. könyv 2. fejezet)

XI. könyv 14. fejezet

·        Miért nem előbb teremtette meg Isten az eget? Érv ellen szól Ágoston, tehát a világ örökkévalósága ellen. Ez már majdnem 1000 éves érv volt, Parmenidész: ha vmi keletkezett, akkor miért pont akkor, amikor, miért nem korábban?

·        E kell bizonyítani, h az, h egy adott pillanatban döntött Isten a világ megteremtése mellett, nem jelenti azt, h ő (a változhatatlan) megváltozott.

A világkezdet körüli vita az antik filozófiában

·        Platón: Timaiosz volt a fő textus, ami alapján vitatták a kérdést. Keletkezett, de vég nélkül fennálló világ.

·        Ehhez képest a platonikus tradíció az lett, h nem temporális a világ függése Istentől.

·        Arisztotelész: De coelo

·        Szimplikiosz kommentárt írt a De coelo-hoz.

·        Arisztotelész és Platón-tanítványok: nem volt világkezdet. Xenokratész is tagadja.

·        Ágoston: a világ nem időben, hanem idővel lett. Az ágostoni érv azért nem üti ki teljesen ezt a teremtés-temporalitás problémát.

XI. könyv 21. fejezet

·        Az angyalok is teremtmények

·        A világosság és a sötétség elválasztása a Genezisben utal az angyalok 2 csoportjára.

·        Isten tudása örök és változhatatlan

·        Szimultanitás van, nincs időbeli sorrendiség

·        Ágoston a bibliai exegétikai olvasatát a neoplatonistáktól merítette.

XII. könyv 11. fejezet

·        A Teremtés óta még csak 6000 év telt el (akik szerint sok ezer év, azok hazugok) J

XII. könyv 12. fejezet

·        Ciklus elmélet: több világ volt és lesz is, kataklizmák.

·        Ágoston szerint még azoknak is, akik ilyen ciklus elméletben hisznek, el kell ismerniük, hogy az emberiség első alkalommal nemzés nélkül jött létre. Hiszen nem gondolhatják, hogy egy-egy világ elpusztulását vkik túlélték (ahogy az egy világ történetén belüli özönvizeknél mondani szokták).

XII./14.

·        Cikluselmélet komolyabb formában jön itt elő. A sztoikusokig ment vissza. Immanens isteni princípiumból indul a világ kibontakozása, először tűz a kozmosz állapota és strukturálatlan, aztán strukturálódik. De egy idő után mindig visszafordul önmagába a világ, visszaszippantja magába az isteni princípium. Teleologikus felfogás. A lehető legjobban futnak le a történések, ezért minden ciklus teljesen egyforma. Szókratészt ugyanúgy ki fogják végezni, minden pont úgy fog megtörténni.

·        Némely platonikus filozófus átvette ezt a sztoikus elméletet, de nem mindegyik. Pl. Plótinosz nem volt oda érte.

·        Origenésznek volt egy keresztény cikluselmélete. Intellektusok eltávolodnak Istentől-> létrejön a világ, a bűn (tehát Istentől való eltávolodottság) mértékének megfelelően bűnhődnek a személyek, aztán bűnbánat és világ megsemmisülése: ez 1 ciklus. Aztán kezdődik elölről.

XII./18.

·        Ágoston: a végtelent lehetetlen megismerni. Ha lineárisnak tekintjük az időt, akkor lehetetlen tudni az egész történetet. Ott van az a premissza, h Isten mindent tud-> de a végtelent ő sem ismerheti meg, úh Ágoston ciklus elmélethez nyúl, mert az lehetővé teszi a világ megismerhetőségét.

·        Lucretius (epikureus alapon állt) polemizált a kreacionizmus ellen. Mit csinált Isten előtte? Hogyhogy tétlenül hevert? Ciceronál is ott van ugyanez.

·        Ágoston szerint nincsen idő a teremtés előtt. Csak azóta létezik az idő, mióta vannak teremtmények.

XII./20.

·        A „saecula saeculorum”/korszakok korszakai bibliai kifejezésről értekezik.

·        Ebben tekintély támaszt találtak a ciklus elmélet számára.

·        Ágoston szerint akármelyik értelmezés is a helyes a kifejezéssel kapcsolatban, az biztos, h nem függ össze a ciklus elméletekkel.

XII./21.

·        Azért hülyeség Ágoston szerint a ciklikusság, mert Isten nyilván nem olyan kegyetlen, h miután megüdvözültünk, újra szenvedjünk kelljen. Morálisan elfogadhatatlan lenne.

·        Az a boldogság, amit el lehet veszíteni, nem igazi boldogság.

·        Megváltás 1x volt, az üdvösség örökké tart.