v
A rossz akarat a bukás oka, ezért lett 2 civitas
az 1ből, Isten városából kivált a bukott angyalok csoportja.
v
Szokás azt mondani, h Ágoston megmaradt
gondolkodásában manicheusnak és a két civitas szembenállása igazából egy
dualista elmélet. De tényleg elhatárolódott metafizikailag a manicheusoktól, 1
principium van Ágostonnál, és az Isten.
v
XI. könyv második fele és XII. könyv első fele
tárgyalja az angyalok bukását.
v
XI./17. fejezet.
v
Isten képes a rossz akaratot is jó cél
szolgálatába állítani.
v
Isten az ördög megteremtésekor látta előre, h
mennyi rosszat fog okozni, de azt is, h mennyi jót tud belőle kihozni.
v
XI./18. fejezettől teodíceai érvelés a rossz
szükségessége mellett.
v
A világ ellentétekből álló harmónia. Minden jó a maga helyén pl. a hideg, a vadállatok.
Szükség van rájuk a teremtés teljességéhez.
v
XI./22. fejezet. kozmológiai vita a
manucheusokkal, akik szerint Isten azért teremtette meg a világot, h megállítsa
a rossz előrenyomulását a kozmoszban, ezért összekeveri saját jó anyagát a
rosszal, h azt „felhígítsa”és semlegesítse.
v
Órigenész elmélete is gyanús Ágostonnak, mert
gyakorlatilag egy kozmikus vegyi labornak képzeli el a teremtett világot, ahol
annál gyatrább börtöntestben él a lélek, minél távolabb van Istentől.
v
XI./24-29. fejezet szentháromság tan taglalása.
A háromság nyomai a legkülönbözőbb területeken. 26. fejezetben vitatkozik a
szkeptikus iskolával. („Tévedek tehát vagyok-> a Cogito ergo sum egyik
lehetséges filozófiatörténeti előzménye)
v
XII./3. a jó és a rossz angyalok azonos természettel
bírnak.
v
A teremtett természet Istennek nem, csak magának
képes ártani, hiszen Isten változhatatlan. <-> manicheusok
v
A bűn csak teremtett természetben tud létezni, a
jó viszont képes önmagában is létezni, teremtett világon kívül.
v
XII./6. minden bűn kezdete a kevélység
(superbia). Az első gyarlósága, fogyatkozása és vétke a teremtménynek, mert
ezáltal az akaratunk elfordul Istentől magunk felé. Márpedig a rossz akarat per
definitionem az Istentől elfordult akarat.
v
A rossz akaratnak nincs előidézője. Ennek
ellentmond az, h a rossz akarat kezdete a kevélység, hiszen az nem vminek a
hiánya, hanem pozitív létező.
v
Domináns elem a kognitív tévedés a görög
filozófiában, az ok nélküli rossz akarat koncepciójával szemben.
v
XIV. könyv az ember bűnbe esése
v
Hangsúlyozza, h nem a testből, hanem a lélekből
származik a bűn. A Sátánnak nincs is teste, tehát semmiképp sem származhat a
bűn a testből.
v
A szenvedélyek az akaratnak vannak alárendelve.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése