Római királyság és köztársaság 3. febr. 23.

Köztársaság
Római Chrestomathia 22. szöv. Polybios államelmélete
3 féle politheia (államforma) létezik: monarchikus, arisztokratikus, demokratikus
Polybios korinthoszi, Kr. e. 2. sz.-ban túszként került Rómába, a Scipiokhoz.. A római állam sikerességének titkát keresi: állam jó felépítése, vallásosság, hadsereg.
Kevert államforma (mikté politheia) a tartósság kulcsa. Mivel a jó és rossz államformák váltják egymást, ezért jó, hogy Rómáé se nem jó se nem tisztán rossz. Spártával állítja párhuzamba.
Az esküdtbírák a senatori rendből kerültek ki. Halálbüntetést csak a népgyűlés róhat ki->a „nép” élet és halál ura. Ius provocationis: a néphez való fellebbezés joga (köztörvényes bűnözőknek nincs). Amíg le nem adta minden tribus a szavazatát, addig elvonulhatott a potenciális kivégzendő önkéntes száműzetésbe. Ez is a nobilitast védi, hiszen gyakorlatilag enyhíti a politikusok számára a népgyűlés ítéletét.
A fasces az etruszkoktól ered, azt jelképezi, hogy a consul megvesszőztetheti és lefejeztetheti őket, vagyis a bírói hatalmat.
Katonai disciplina=katonai fegyelem.
A konzul teljhatalmú hadvezér, de ki van szolgáltatva a háború alatt is a senatusnak, mert az őrzi a kincstárat.
A magistratusok a mandátumuk alatt nem felelősségre vonhatók és nem válthatók le.
Collegialitas: a collegának vétójoga van (ius intercessionis). Gyakorlatilag nem szokott megtörténni, mert a consulok egymástól függetlenül tevékenykednek, pl. az egyikük elmegy háborúzni, a másik Rómában marad. De Kr. e. 133-ban pl. Tiberius Gracchus tvjavaslatát a tribunustársa vétózta meg.
Kb. 20 nemzetség körében rotálódott a consulatus.
Nobilitas: consularisok (consulviseltek) köre.
Gracchus után kialakult helyzet: populares vs optimates.