Constantinustól Theodosiusig – A kereszténység államvallássá lesz - záróvizsga tétel

Az egyházszervezet kialakulása

· Diakónus: a tanításon kívüli feladatokban segít (pl. alamizsnaosztás)

· Episzkoposz: állandó felügyelő a keresztény közösségek élén

· Kis-Ázsiában alakult ki az a szokás, h egy-egy tartomány püspökei rendszeresen összegyűltek megvitatni a felmerülő kérdéseket-> zsinat

· Presbiterek tanácsa: a közösség idősebb tekintélyes tagjai

Constantinus

· 312 csata Maxentiussal a Mulvius-hídnál, „E jelben győzni fogsz” – mármint a Krisztus monogramban, a csatában a katonák pajzsára festtette. Tényleg megsemmisítette Maxentius hadseregét (Maxentius a Tiberisbe fulladt menekülés közben).

· Constantinus megosztotta a hatalmat Liciniussal, de 324-ben szakítás, aztán őt is legyőzte és meggyilkoltatta.

· Constantinus elfogadta a kereszténységet-> constantinusi fordulat

· A kereszténységet üldöző rendeleteket már Galerius visszavonta 311-ben

· 313 milánói ediktum: Constantinus és Licinius közösen hirdették ki a vallásszabadságot. Cél: a birodalom egységének megőrzése.

· Vallási türelem, de azon belül a kereszténység külön kedvezményezett, pl. 324-ben azzal az ürüggyel támadta meg Constantinus Liciniust, h ellensége a kereszténységnek (mert a vallások Milánóban rögzített egyenjogúságát védte).

· Constantinus egységes hittételekkel egyházzá akarta szervezni a keresztény közösségeket.-> az egyház beépítése az államba

Niceai zsinat (325)

· Egyetemes, összesen 250 püspök

· Elfogadta Athanasius alexandriai diakónus tanítását: az Atya és a Fiú egylényegű (homo usius), szentháromság. -> egyetemes (katholikus) dogma.

· Az ariánusokat (Arius alexandriai presbiter követőit) eretneknek nyilvánították. Krisztusnak nincs isteni természete.

· Constantinus a „külső ügyek püspöke” címet kapta

· Nicea után felgyorsult a hagyományos pogány vallások háttérbe szorulása a birodalomban

· Constantinus sok kincset elkoboztatott a pogány templomoktól pontifex maximusként

· Donatus karthágói diakónus elutasította a Konstantinápolyból irányított egyház elképzelését, és attól független közösségeket alapítottak-> donatista eretnekség

· 337-ben Constantinus, a halálos ágyán, megkeresztelkedett

Iulianus Apostata (361-63)

· Constantinus unokaöccse

· Régi római vallás és erkölcs helyreállítása volt a célja, csak az itáliai arisztokrácia és lakosság egy kis része támogatta ebben

· Egy perzsa háborúban esett el (keresztény szerzők szerint egy keresztény katonája végzett vele)

· Vele kihalt a Constantinus dinasztia

· Utóda, Iovianus, helyre akarta állítani a kereszténység helyzetét, de hirtelen meghalt

Valentinianusok (364-78)

· Valentinianus (364-375) és Valens társcsászárok

· A hunok elől menekülő 100 000 vízigót kérte bebocsáttatását a birodalomba-> Valens feltétele: nyújtsanak katonai szolgálatot Thrákiában, de nem kaptak elég élelmet és zsoldot-> föllázadtak, a lakosságból is sokan csatlakoztak-> 378ban Hadrianopolisnál legyőzték Valenst. A népvándorlás nyitánya.

Theodosius (379-95)

· Valentinianus hadvezérének fia

· Új típusú béke a gótokkal: foederati-nak ismerte el őket, külön lakókörzet, törzsszövetségük vezetője megkapta a rex címet

· 394 una vera catholica fides kötelező

· Symmachus római szenátor mozgalma küzdött a hagyományos római vallás visszaállításáért a kereszténységgel szemben. Szt. Ambrus nagy vitapartnere volt. A Curiában álló Victoria oltárt eltávolította a keresztény államhatalom, Symmachusék vissza akarták állíttatni, de Ambrus nyert.

· Symmachusék: a Birodalom hanyatlását az okozta, h elhagyták a római isteneket és a kereszténység lett az államvallás.

· Macrobius: Saturnalia c dialógusgyűjtemény. Saturnalia idején összegyűlt római értelmiségi társaság beszélgetései, fel akarják támasztani a régi rendes vallásosságot -> közvetve forrás a római ünnepekkel kapcsolatban.

· A hagyományőrző pogány szerzőkkel perlekedő keresztény szerzők, akik igyekeztek hitelteleníteni az antik vallásosságot is megőriztek információkat arról. Pl. Szt. Ágoston: De civitate Dei. Sok antik római szokásra kitér: pl. élcelődik azon, h a rómaiak hány féle istent hívtak segítségül egy-egy nászéjszakához.

· Theodosius betiltotta az eleusziszi misztériumot-> szimbolikus dátum

A római köztársaság kezdetei - záróvizsga tétel

A királyság vége

· A patríciusok utálták az etruszk királyokat.

· Az utolsó király elűzése kicsit mítikusan:

1. Tarquinius Superbus megbecstelenítette Lucretiát, Iunius Brutus feleségét

2. elűzték Tarquinius Superbust

3. Tarquinius egy másik királyhoz, Porsennához menekült

4. Porsenna megtámadta Rómát-> Mucius Scaevola mondája: Mucius Porsenna fogságába esett, tűzbe tette a kezét, bizonyítandó, h nem fél a haláltól, és a keze nem égett el

· Valószínűleg azonban nem egy ilyen forradalmi akció söpörte el Rómából az etruszkokat, hiszen a köztársaság első hivatalnokainak jelentős része etruszk volt. Etruszk a atalmi szimbólumok neve és a vallási kifejezések is.

A köztársaság intézményrendszere

Népgyűlés/Comitia

· Csak akkor van népgyűlés, ha összehívják

· Csak az összehívó magistratus által előterjesztett kérdéseket tárgyalhatja

· Felszentelt helyen és kedvező előjelek esetén tartják meg

· Határozata lex lesz

· 3 típusa van:

o Comitia curiata: a királyság alatt is létezett, a közt. alatt már csak családjogi kérdésekkel foglalkozott és itt ruházták fel a megválasztott tisztviselőket az imperiummal, a curia a nemzetség lakókörzete

o Comitia centuriata: Servius Tullius reformja után jött létre, katonai kérdéseket tárgyal, végül a háború v béke kérdésére korlátozódott

o Comitia tributa: a lakóhely szerinti tribus gyűlése, ez az, amin a plebs is részt vehet, szép lassan átvette a másik két népgyűlés típus jogköreit, Róma növekedésével egyre több tribus lett, végól 35 (4 városi + 31 vidéki – a vidékiekeb csakföldbirtokosok vehettek részt)

A senatus

· Patres (eredeti előkelők)+ conscripti (vagyonos összeírtak)

· A bel- és külpolitika legfontosabb kérdéseiben dönt

· Rendkívüli teljhatalmat (dictatura) adhat

· Eleinte csak a senatus jóváhagyásával emelkedtek törvényerőre a népgyűlés határozatai

· Felszentelt helye ülésezik, az i. e. 1. sz.ban lett állandó épülete, a Curia

· Senatus consultum ultimum: pl. amivel a Bacchanáliákat betiltották Rómában

Magistratusok

· 2 alapelv: collegialitas + annuitas

· A mandátum alatt nem idézhető tv elé a magistratust betöltő személy, mert a római nép méltóságát (maiestas) viseli

· Consul (2): legfőbb hatalom (imperium maius), a hadvezetés, az épp hivatalban lévő consulok nevével jelölik az éveket, az imperium maius jeleként 12 lictor megy előttük, aki a városban menve vesszőnyalábot, a városon kívül menve fasces-t hordoz

· Lictor: a consulok és a dictatorok testőrei

· Praetor (1): bíró, városi rendfenntartás, 6 lictor kíséri

· Censor (2): 5 évente választják 1,5 évre (i. e. 443-tól, h megakadályozzák a plebs politikai előretörését), a census összeírása a dolga (centuriák és tribusok beosztása), senatus névjegyzékét is ő állítja össze (album), adók megszabása

· Quaestor: államkincstár kezelése

· A curilisi méltóságok (elefántcsontszék): consul, praetor, aedilis, a hivatal lejárta után élethossziglani senatusi tagság

· Tribunus plebis (2): csak a censor intézkedéseibe nem szólhat bele, amúgy vetpjóga van a senatus intézkedéseivel szemben, sacrosanctitas, a házuk asylum, helyetteseik az aedilis plebisek

· Dictator: rendkívüli méltóság, fél évre summum imperiumot kap, csak vészhelyzetben választanak ilyet, helyettese a magister equitum

Populus Romanus

· Tagjai a teljes jogú római polgárok

· Teljes római polgárjog= ius publica (ius suffragii + ius honorum + ius provocationis) + ius privata (ius connubii + ius commercii)

Hadsereg

· Ált. hadkötelezettség 17 és 46 éves kor között, kivéve a vagyontalan polgároknak, mivel a fegyverzetet önerőből kellett megvenni

· A legmagasabb vagyoni classis 98 (80 gyalogos + 18 lovas) centuriát állít ki

· A 2., 3., és 4. vagyoni classis 20-20 centuriát ad, az 5. classis 30-at-> ez mind könnyűfegyverzetű gyalogság

· Alapegység a legio (4200 és 6200 fő közötti létszám), nehézfegyverzetű gyalogság, jelvénye a sas

· 1 legio = 30 manipulus (1 manipulus= 2 centuria)

· Az etruszkokkal való szakítás után egy ideig probléma volt a vas beszerzése-> könnyűfegyverzet, harckocsik helyett lovasság, olcsóbb fegyverek-> így többen lettek anyagilag fegyverképesek

· A legionariusok szolgálati ideje 20 év, ha az letelt, akkor veterán lesz

· Vezér: dux, ha győz, imperator lesz – ovatiot v triumphust tarthat

A patriciusok és a plebeiusok küzdelme

· Patríciusok: nemzetséghez tartozók, plebeiusok: nemzetségen kívüliek

· Arisztokratikus közt.

· Az eladósodó plebeiusokat mindig fenyegette az adósrabszolgaság perspektívája

· Úgy akarták a plebeiusok katonai szolgálatait igénybe venni, h ne kelljen nekik politikai jogokat adni -> a patríciusok engedményekre kényszerültek, mert: az i. e. 4. sz. közepéig védekező háborúk

· i. e. 495 Secessio: a plebs kivonult a Szent Hegyre új várost alapítani. Az váltotta ki, h a sebatus megszigorította az adósokkal szembeni eljárást.

o Menenius Agrippa meséje és Anna Perenna mítosza

o Az intézményrendszer kiegészül a tribunus plebis magistratussal és a plebeius népgyűléssel

· i. e. 450 Tizenkéttáblás Törvények/ Leges Duodecim Tabularum

o a tribunus plebisek harcolták ki a törvények írásba foglalását, a decemvirek állították össze

o patria potestas

o római polgár csak népgyűlés által halálra ítélhető, hazaárulás v apagyilkosság vádjával

· i. e. 445 Lex Canuleia: patrícius és plebeius vegyes házasság legitim

· i. e. 367 Leges Liciniae-Sextiae

o adósterhek enyhítése

o az ager publivusból 1 polgár max. 500 iugerumot kaphat

o plebeius is lehet consul

o ezek emlékére épült Concordia szentélye

· i. 2. 326 adósrabszolgaság eltörlése

· i. e. 300 plebeiusok is betölthetnek papi tisztséget

· i. e. 287 Lex Hortensia: a plebeius népgyűlés határozata senatusi jóváhagyás nélkül is lex

· -> az i. e. 3. sz. elejére elmosódott a választóvónal patríciusok és plebeiusok között

A korai köztársaság háborúi

„Védekező” háborúk

· i. e. 6. sz. etruszkok közép-itáliai uralma összeomlott-> Róma független lett

· a res publica első 1,5 évszázada defenzív külső háborúkkal és azokkal párhuzamos belső küzdelmekkel telt el

· i. e. 5. sz. plebeiusok és patríciusok első nagy összecsapása (Secessio) miatt Róma meggyengült, a szomszédos latin törzsek tehát létrehozták az ariciai szövetséget-> ezt i. e. 493-ban Róma legyőzte-> megegyezés: Róma belép a latin szövetségbe (tagjai nem támadnak egymásra, külső támadás esetén segítik egymást) és a szövetség haderejének fele római lesz

· i. e. 5. sz. szabinok, aequusok és volscusok terjeszkedése az Appenninek felől Latium felé-> római-latin együttműködés ellenük

· i. e. 5-4. sz. fordulóján Camillus vezetésével a rómaiak elfoglalták Veii-t

· i. e. 5-4. sz. kelta bevándorlás az Alpokból a Pó-síkságra

· i. e. 387 Róma a gallok ostromolta Clusium segítségére siet, július 18-án a gallok szétverték a római sereget az Alia folyónál-> gyásznap, mert utána a gallok kifosztották magát Rómát is (Brennus + Iuno lúdjainak története)

Itália meghódítása

· a védekező háborúk korában Róma militarizálódott

· Divide et impera! alapelv

· Samnis háborúk, tarentumi háború

· Tarentum Pürrhosz épeiroszi királytól kért segítséget-> i. e. 280 „pürrhoszi győzelem” gyakorlatilag római győzelemmel ért fel, 5 év múlva végleg legyőzték Pürrhoszt Beneventumnál-> Tarentum belép az itáliai szövetségbe

· i. e. 265-re egész Itáliát sikerül beléptetni az itáliai szövetségbe

Berendezkedés Itáliában

· a teljesen beolvasztott városok lakói római polgárok lettek

· a szövetséges városok lakói latin jogot aptak, tehát ius migrationis (ha egy latin Rómába költözik, teljes jogú római polgár lesz: civitas optime iure) + civitas sine suffragio

· municipium: teljes (római) v részleges latin) polgárjoggal, + önkormányzattal rendelkező város

· a nem latin legyőzöttek socii v foederati lettek, külön-külön szerződésekben rögzített feltételekkel

· a nincstelenek szívesen alapítottak coloniákat, mert így földhöz jutottak. A colonia jogi státusza a telepesek jogállásától függött.

Társadalmi átalakulás a köztársaság korában

· i. e. 4. sz. patrícius és gazdag plebeius családok összeolvadása-> létrejött a földbirtokhoz (nem előkelőséghez) kötött politikai hatalommal bíró elit: senatori rend (ők töltötteék be a magistratusokat és a senatust)

· i. e. 3-2. sz. a meggazdagodott plebeiusok egy része nem földbirtokba, hanem gazdasági vállalkozásokba fektette pénzét-> lovagrend (önként teljesítettek lovas katonai szolgálatot a hadseregben)

+ fontos dolgok Németh György óráiról

· A fasces az etruszkoktól ered, azt jelképezi, hogy a consul megvesszőztetheti és lefejeztetheti őket, vagyis a bírói hatalmat.

· A konzul teljhatalmú hadvezér, de ki van szolgáltatva a háború alatt is a senatusnak, mert az őrzi a kincstárat.

· Kr. e. 367 nagy reformok éve: praetori intézmény, aedilis curulisok megjelenése, a 2 consul egyike plebeius kell, hogy legyen. Lex Liciniae-Sextiae. A „klasszikus köztársaság” megformálódása.

· A Gracchusok utáni, populares vs optimates küzdelem már a „polgárháború felé gyalogoló” római történelem.

· A közt. vége: Rengeteg koncepció van róla. A legbevettebb: a köztársaság politikai rendszere városállamra volt méretezve, birodalom működtetésére nem volt alkalmas. Emiatt a válság alatt többször is koncentrálódott hosszabb-rövidebb időre 1 kézben a hatalom. Ókori szerzők: a köztársaság válságának oka az erkölcsi válság. A kutatás szerint inkább fordítva volt.

· A középiskolai tankönyvek állításaiból az tényleg igaz, h a közt. Válságának legfontosabb oka: 1. köztársaságra szabott intézményrendszer, közben birodalommá nőtt a közt. 2. a hivatalok 1 évre voltak korlátozva.

André Schwarz-Bart: Igazak ivadéka

Az Igazak ivadéka kapcsán sikerült megfogalmaznom magamnak, saját használatra, hogy mi a katarzis tulajdonképpen. Nekem azok a művek jelentik, amik után az ember nem tud többé ugyanaz lenni, mint előttük. Nem csak a műtől magától függ, hanem sok múlik azon is, hogy milyen körülmények között fogadta be az ember és előtte miket olvasott/látott/hallott. Virginia Woolf az egyik kedvenc íróm, de azt hiszem, hogy ha most olvasnám a Mrs. Dalloway-t, már nem tetszene annyira, mivel az Igazak ivadéka után nem tudnék eltekinteni attól, hogy piti problémákról szól... De talán kipróbálom és elolvasom most pihenésképpen még egyszer a Mrs. Dallowayt.

2.záróvizsga tétel. A zsidó nép története a bronzkortól a hurbánig

Az Ószövetség népe. A zsidóság története a bronzkortól a hurbánig.

· Merneptah fáraó „Izrael sztéléje” az első Biblián kívüli forrás a zsidókról

· Jehudi=Jódához tartozó: a nép az i. e. 13. sz.ban jelent meg Kánaánban. Korábbi történetük bizonytalan. Valszeg Elő-Ázsiűból származnak, és onnan vándoroltak az i. e. 18. sz.ban DNY-ra, és talán a hükszoszokkal együtt sodródtak Egyiptomba.

· Az egyiptomiak habiruknak, vagyis poros-lábúaknak nevezték a hükszoszokat, akik között ott lehettek a zsidók is.

· Az Egyiptomból ki-, és Kánaánba bevándorló nép összeolvadt az i. e. 15. sz. óta Kánaánban élő héber néppel. A zsidó kultúrában kimutatható az egyiptomi-ázsiai kettős eredet, meg Tatár György óráiról tudjuk, h nem véletlenül kell Mózesnek és Józsuénak is sokszor a nép szájába rágnia a Tórában a népnek, h „vándorló nomád volt apám, Úr városából jött stb., másrészt meg az Úr erős kézzel hozott ki Egyiptomból”, mert mindkét állítás csak a nép felére igaz. J

· Szóval az Egyiptomból beérkező poros lábúak legyőzték a kánaánita városi kultúrákat, pl. a filiszteusokat.

· 12 törzs szövetsége, Júda és Izrael államok

· Dávid (i. e. 1010-970) egyesíti Izraelt és Júdát, elfoglalta Jeruzsálemet

· Salamon (i. e. 970-930) jó szövetségesi viszonyt ápolt Hirámmal, Türosz királyával, ahogy a Krónikák könyveiből is látszik, cédrus import Föníciából-> Salamon Temploma, az I. Szentély Jeruzsálemben.

· Az i. e. 6. sz.tól tabu JHWH nevének kiejtése, aki tűz-vihar.sivatagi istenként kezdte pályafutását. -> Adonáj, Elohim megnevezések.

· Henoteizmus, majd sok jóindulatú, de azért tétova lépés a monoteizmus irányába

· Silah/Siló volt a JHWH kultusz központja, amíg Salamon Jeruzsálembe nem költöztette a kultuszt

· Salamon alatt iszonyatosan nőtt a közmunka és az adó mennyisége-> elégedetlenség. Probl.: Salamon nagyhatalmat akart kiépíteni, miközben az erőforrás kevés volt hozzá, a nép nagy része még mindig pásztorkodott és nem földet művelt.

· Salamon halála után Izrael elszakad Júdától és Samaria lesz a fővárosa (mármint Izraelnek)

· i. e. 925 Sesonk fáraó seregei kifosztják Júdát és Jeruzsálemet Szentélyestül.

· i. e. 9. sz. asszír nyomás fokozódik, + próféták kora

· Illés az idegen kultuszok ellen

· i. e. 722 II. Sarrukin asszír király elfoglalta Samariát és 721-ben Izraelt-> deportálások, elveszett 10 törzs legendája

· Júda tovább lavírozgat Egyiptom és az Új-babiloni bir. között

· A királyok hajlamosak voltak Egyiptom mellé állni, mert Babilon erősebb volt, tehát helyre akarták billenteni az erőegyensúlyt. De volt babiloni-párt is Júdában, pl. Jeremiás próféta.

· i. e. 597 Nabu-kudurri-uszur (alias Nabukodonozor) elfoglalta Jeruzsálemet, Júda tovább ellenállt-­> i. e. 587 megint elfoglalta és még az I. Szentélyt is leromboltatta-> babiloni fogság

· Dániel, „mene tekel ufarszin”

· i. e. 539 Kürosz elfoglalta Babilont (nem is volt fegyveres ellenállás) és a zsidókat hazaengedte

· újjáépült a Szentély (Ezrás, Nehémiás)

· i. e. 332ben makedón hódítás. Mivel a szamaritánusok fellázadtak Nagy Sándor ellen, utána a zsidókat referálta mindenben, kiváltságok.

· i. e. 311ben a Ptolemaida bir.hoz csatolták a területet, aztán i. e. 199-ben a szeleukida III. Antiochos legyőzte az egyiptomiakat és elfoglalta.

· IV. Antiochos Epiphanes hatályon kívül helyezte a mózesi törvényeket-> lázadás i. e. 167, 164ben Jeruzsálemet is elfoglalta Juda Maccabi

· Hasmoneus dinasztia alatt függetlenség i. e. 141-i. e. 37

· i. e. 37-i. sz. 93 római kliensállam

· Heródest eleve mindenki utálta, mert edomita származású

· i. sz. 70 HURBÁN a II. Szentély lerombolása

1. záróvizsga tétel. Az Amarna-reform és az egyiptomi Újbirodalom.

Az Amarna-reform és az egyiptomi Újbirodalom.

· Kr. e. 1550-Kr. e. 1085

· 18. dinasztia

· Jahmesz egyesítette újra az országot és Thébába helyezte a fővárost

· Hatsepszut (régens III. Thotmesz kiskorúsága idején)-> expedíció Szomália és D-Arábia partvidékére (Punt)

· III. Thotmesz megtámadta Szíriát-> a szíriai városok szövetséget kötöttek ellene, de de Megiddónál (i. e. 1457) legyőzte őket, Mitannit is feldúlták a hadai, de az ütközet elől kitértek a hurrik

· A legfontosabb partnerek Mitanni és a kassu Babilon

· III. Amenhotep (Kr. e. 1402-1364): komoly diplomácia-> Amarna-levelek

Az Amarna-reform

· IV. Amenhotep konfliktusa a thébai Amon-papsággal: hatalmi harc

· IV. Amenhotep le akart számolni az idegen kultuszokkal és a thébai Amon-papsággal is

· A fővárost Ahet-Atonba (ma Tell el-Amarna) helyezte át, saját maga az Ehnaton („aki üdvös Atonnak”) nevet vette fel

Vallástudományi kitérő az Amarna-reformra a tudomány mai állása szerint (Pálfi Zoltán t. ú. „Bevezetés az ókori mezopotámiai vallástörténetbe c. kurzusa alapján)

Kitérő az Amarna reformra (Pálfi Zoltán) Ma már a main stream azt mondja, h nem volt monoteizmus, de van, aki még mindig amellett kardoskodik, h igen. IV. Amenhotep-> Ehnaton. Folytatta apja örökségét, uralkodása elején átvitette apja levéltárát az új fővárosába. Uralkodása első 5 évében apja nyomdokaiban járt, de már egyre intenzívebbé vált Aton kultusza. Utána változás: 1 hivatalosan elfogadott ábrázolása Atonnak, a napból kinyúló kezes. Ámon és Ré már sokkal korábban összeolvadt, Ehnaton alatt azonosították Atonnal. A teológia Ré-háráhti (=Ré, a két horizont Hórusza) istennel azonosította, akit a reform idején R-Hóruszként emlegettek. Nem monoteizmus, mert: · A fáraó eleve mindig isten, Ehnaton is az volt és Nofertiti is · Ozirisz mindvégig jelen volt az alvilág isteneként · Megfigyelhető az Ammon-papság elleni harc: Ammon nevét kivakarják a feliratokból, mindenhol Atonnal helyettesítik, DE a kisebb istenségeket nem üldözték, nem rombolták · Ehnaton uralkodása első pár, és utolsó pár évében is elfogadta Ammon kultuszát is Tell-el-Amarnán kívül sehol nem terjedt el az Aton-kultusz. Jól feltárt város, a házi oltárokon titokban Ehnaton főemberei is áldoztak Ammonnak! Térben, időben és a lelkekben is nagyon korlátozott volt az Amarna reform. Monolátria: a sok isten közül 1 istennel van spéci kapcsolatban egy közösség, de elfogadja, h a többi isten is létezik Henoteizmus: adott közösség 1etlen istent tisztel, de elfogadja, h más közösségek más istent tisztelnek

· Ehnaton bezáratta Amon templomait, a feliratokról kivakartatta az Amon nevet (mágikus megsemmisítés módszere az ókori Keleten)

· Új hivatalnokréteget alakított ki, az hűséges volt hozzá és reformjához, de a hadsereg és a lakosság többsége nem. A régebbi egyiptomi hódításokból veszített is területeket.

· Az amrnai művészet a korábbi egyiptominál sokkal jobban utánozta a valóságot-> lásd Ehnaton és Nofertiti portréit.

· Ehnaton halála után Amarna elnéptelenedett, a reform elhalt

· Az utód, Tutanhaton kiegyezett az Amon-papokkal és nevét is megváltoztatta Tutanhamonra. Az ő sírja az egyetlen sértetlenül megmaradt és feltárt fáraó-temetkezési együttes, 1922. Howard Carter.

· Tutanhamon korai halála után zűrzavar, az özvegy a hettita király egyik fiát hívja meg a trónra, de azt meggyilkolják ellenfelei-> hettita bosszú

· A káosz után a hadsereg szerezte meg a hatalmat, onnan került ki a 19. dinasztia is.

· A palesztinai vazallus államok, amelyek az ütközőzónát alkották, átpártoltak a hettitákhoz

· Széthi fáraó neve is arra utal, h a hadseregen alapul a dinasztia hatalma (Széth hadisten)

· II. Ramszesz (i. e. 1290-1224)-> ő vívta a kadesi csatát (i. e. 1285) Muwatalli hettita királlyal (az Orontésznál van Kades). Az egyiptomi források szerint Ramszesz győzött, de igazából csak életét és serege roncsait tudta menteni a csata helyszínéről.

· Békeszerződés III. Hattusili hettita király és II. Ramszesz között-> 70 évnyi béke

· II. Ramszesz nagy építkezései-> Karnak, Luxor, Abu Szimbel

· Az i. e. 13-12. sz. fordulóján kezdődött a tengeri népek vándorlása megzavarta a békét

· Merneptah (II. Ramszesz utóda) alatt líbiai nomád törzsek árasztják el Egyiptomot, őket ugyan legyőzték, és feltöltötték velük az egyiptomi hadsereget, de a nagy népvándorlás zűrzavart okozott

· III. Ramszesz (i. e. 1184-1153) legyőzte a Nílus-deltában a tengeri népeket. Megakadályozta az inváziójukat, de szép lassan és békésen betelepedtek aztán Egyiptomba.

· Aranybányák kimerülőben, Ciprisról egyre kevesebb réz érkezik, parasztok nyomorognak, ráadásul beköszöntött a vaskor

· A papság egyre nagyobb hatalmat ragad magához, a királyi hatalom gyengül, nem tudja ellenőrizni a kereskedelmet (fő kiviteli cikkek a gabona és az arany)

· Sírok fosztogatása rendszeres lett

· i. 2. 1082 Ramszeszek kihalása, Későkor kezdete

Összehasonlító vallástörténet II./7. 2012.03.28.

· egymással ellenkező vallásszociológiai magatartások előfordulnak minden felekezeten belül

· a tridenti zsinat első sessio-ja gyakorlatilag csak olasz és spanyol püspökök részvételével zajlott

· MacCulloch az ellenreformáció/katolikus restauráció jelenségét a reformációval párhuzamos jelenségnek látja. A tridenti katolicizmus sem kontinuus a reformáció előtti katolicizmussal, hanem ugyanúgy új felekezet, mint a protestáns felekezetek.

· a felekezetesedés után, miután az identitások része lett a felekezeti hovatartozás is, már nem fogadják el az uralkodói tekintélyt, ami 30 évvel korábban még meghatározta az alattvalók vallási életét is. A 16. sz. első felében, ha egy uralkodó vallási meggyőződése megváltozott, az kihatott az összes alattvalójára, a század második felében viszont már letették az alattvalóknak nem megfelelő vallású uralkodókat.

· a 16. sz. összes spanyol szentjével intenzíven foglalkozott az inkvizíció…

· Loyolai Szt. Ignác baszk volt

· Aragónia, Navarra, Baszkföld, és a többi északi spanyol régió volt a legrégebb óta keresztény kézben, tehát nekik nem kellett annyira bizonygatniuk, h nem converso-k, nem muszlimok és nem zsidók, kevésbé harciasan katolikus területek. Még a 20. sz.-ra is kihatott ez, a polgárháború alatt ezek voltak a vörös területek, ma is a legszekulárisabbak és leg antiklerikálisabbak.

· Andalúziában volt a legerősebb a mór és zsidó jelenlét, ezért ott sokkal harciasabb és agresszívabb lett a katolicizmus.

· minden központosított szerzetesrendnek van generálisa, hiszen ez csak az általánosságára utal (csak magyarul jut erről eszünkbe azonnal egy dandártábornok :D ), a ferenceseknek és a domonkosoknak is, nem csak a jezsuitáknak

· Geronimo Navalle (?) óta küldetése a jezsuita rendnek az oktatás is

· a domonkos (ordo predicatorum az igazi neve) a tipikus intellektuel rend a középkorban, nagyon koncentráltak az oktatásra, főleg ezért utálták a jezsuitákat

· deutero-skolasztika: a középkori skolasztika modernizált változata

· a 17. sz.ban vették át a katolicizmuson belül a jezsuiták a minőségi oktatás prímjét

· a spanyolországi elő-reformáció után joggal érezhette úgy egy spanyol király, h ő már sokkal többet letett az asztalra, mint a pápa, hiszen a spanyol egyh. sokkal jobb állapotban van, és ő sokkal több területre kiterjesztette a kereszténység fennhatóságát, mint a pápák

· a jezsuiták fedezték fel és aknázták ki a kitágult ismert világ új lehetőségeit-> misszió Japánban, Kínában és Indiában (D-Amerikában már jártak előttük a domonkosok)

· exercitationes spirituales: a jezsuita lelkigyakorlatok

· Krisztus követése: a devotio moderna híres terméke, a Biblián kívül ezt olvasta Loyolai Ignác Pambloma (Navarrában) ostroma utáni lábadozása alatt

· Ignác nem volt fanatikus!

· Ignác egy 40 napos remetesége alatt dolgozta ki a lelkigyakorlat módszerét

· a skolasztikus teológia rögzíti a bellum iustum fogalmát, tehát aki annak keretében öl, az nem gyilkos

· jezsuiták agyelszívása: olyan színvonalas kollégiumokat alapítottak, h protestáns szülők is odaküldték a tehetséges gyerekeket-> előbb-utóbb elmúlt a protestantizmusuk …

· az Ignác-kori, első jezsuita templomok integrálták a reformáltak puritán esztétikáját-> szép nagy, fényes nagyablakos, egyszerű templomok. A barokk csak később jött, mert a következő nemzedékek rájöttek, h a puritán esztétika vonzereje efemer jelenség volt és az embereknek kell a dísz valójában.

· a gyóntatófülkét Borromeo Szt. Károly találta ki Milánóban, a tridenti zsinat után.

· Trident után a katolikus egyházzenében is fontos volt, h jól kivehető legyen a szöveg, mert fel kellett venni a versenyt a protestáns egyházzenével. Pl. Thomas Tallis angol zeneszerző katolicizmus korszakban írt latin zenéit össze lehet hasonlítani az anglikán korszakban írt ngol nyelvű műveivel…

· A középkorban olyan félelmes tisztelet övezte az áldozást és a gyónást, h a laikusok csak ritkán csinálták (a Ki egyházban később is így volt, lásd Háború és béke), Trident után jött az, h na évente 2x illik áldozni és gyónni mindenkinek.

· Luther egyhpol álláspontja azért volt olyan változékony, mert nem akart hosszú távú berendezkedést, csak az utolsó ítélet előtt megkongatni a vészharangot …

· É-i protestáns vidékeken fontos lett a reprezentatív társadalom berendezés, legyen mintaszerű társadalom, ami pozitíven hat

· IV. lateráni zsinat: a vallást vegye komolyan minden laikus, évente ellenőrizzék a laikusok hitéletét

· church papist: angol kriptokatolikus, aki eljárt az anglikán istentiszteletekre, mert a kereső férfiaknak kötelező volt, ezzel biztosította felesége számára az otthoni katolikus hitélet lehetőségét J

· azt, h V. Pius kiátkozta és eretneknek nyilvánította Erzsébetet, megsínylették az angol katolikusok, akiket addig jól tolerált az erzsébeti kormányzat

· a holland püspöki kar nyilvánosan elítélte a zsidók deportálását-> erre a németek elvitték a katolikus felekezetű, de a faji tv-ek alapján zsidónak minősített embereket is, akiket addig nem jelöltek ki deportálásra. akkor is, ha előbb-utóbb ez úgyis megtörtént volna, a többi püspöki kart elriasztotta az eset a tiltakozástól.

· a jezsuita lelkigyakorlat lényege az imagináció, amit a jungi pszichoterápia is alkalmaz aktívimagináció néven. 40 napos program, minden jezsuita periodikusan elvégzi (ma is), katartikus megtérés élményt lehet így elérni. Ezt segíti a barokk művészet minden érzékszervre ható támadása. Érzelmi hatással kombinált intellektuális hatással készítették fel a jezsuitákat arra, h mindenhol a világon helyt álljon és kommandósként bevethető legyen az európai protestánsok ellen is.