2012. március 29., csütörtök

2.záróvizsga tétel. A zsidó nép története a bronzkortól a hurbánig

Az Ószövetség népe. A zsidóság története a bronzkortól a hurbánig.

· Merneptah fáraó „Izrael sztéléje” az első Biblián kívüli forrás a zsidókról

· Jehudi=Jódához tartozó: a nép az i. e. 13. sz.ban jelent meg Kánaánban. Korábbi történetük bizonytalan. Valszeg Elő-Ázsiűból származnak, és onnan vándoroltak az i. e. 18. sz.ban DNY-ra, és talán a hükszoszokkal együtt sodródtak Egyiptomba.

· Az egyiptomiak habiruknak, vagyis poros-lábúaknak nevezték a hükszoszokat, akik között ott lehettek a zsidók is.

· Az Egyiptomból ki-, és Kánaánba bevándorló nép összeolvadt az i. e. 15. sz. óta Kánaánban élő héber néppel. A zsidó kultúrában kimutatható az egyiptomi-ázsiai kettős eredet, meg Tatár György óráiról tudjuk, h nem véletlenül kell Mózesnek és Józsuénak is sokszor a nép szájába rágnia a Tórában a népnek, h „vándorló nomád volt apám, Úr városából jött stb., másrészt meg az Úr erős kézzel hozott ki Egyiptomból”, mert mindkét állítás csak a nép felére igaz. J

· Szóval az Egyiptomból beérkező poros lábúak legyőzték a kánaánita városi kultúrákat, pl. a filiszteusokat.

· 12 törzs szövetsége, Júda és Izrael államok

· Dávid (i. e. 1010-970) egyesíti Izraelt és Júdát, elfoglalta Jeruzsálemet

· Salamon (i. e. 970-930) jó szövetségesi viszonyt ápolt Hirámmal, Türosz királyával, ahogy a Krónikák könyveiből is látszik, cédrus import Föníciából-> Salamon Temploma, az I. Szentély Jeruzsálemben.

· Az i. e. 6. sz.tól tabu JHWH nevének kiejtése, aki tűz-vihar.sivatagi istenként kezdte pályafutását. -> Adonáj, Elohim megnevezések.

· Henoteizmus, majd sok jóindulatú, de azért tétova lépés a monoteizmus irányába

· Silah/Siló volt a JHWH kultusz központja, amíg Salamon Jeruzsálembe nem költöztette a kultuszt

· Salamon alatt iszonyatosan nőtt a közmunka és az adó mennyisége-> elégedetlenség. Probl.: Salamon nagyhatalmat akart kiépíteni, miközben az erőforrás kevés volt hozzá, a nép nagy része még mindig pásztorkodott és nem földet művelt.

· Salamon halála után Izrael elszakad Júdától és Samaria lesz a fővárosa (mármint Izraelnek)

· i. e. 925 Sesonk fáraó seregei kifosztják Júdát és Jeruzsálemet Szentélyestül.

· i. e. 9. sz. asszír nyomás fokozódik, + próféták kora

· Illés az idegen kultuszok ellen

· i. e. 722 II. Sarrukin asszír király elfoglalta Samariát és 721-ben Izraelt-> deportálások, elveszett 10 törzs legendája

· Júda tovább lavírozgat Egyiptom és az Új-babiloni bir. között

· A királyok hajlamosak voltak Egyiptom mellé állni, mert Babilon erősebb volt, tehát helyre akarták billenteni az erőegyensúlyt. De volt babiloni-párt is Júdában, pl. Jeremiás próféta.

· i. e. 597 Nabu-kudurri-uszur (alias Nabukodonozor) elfoglalta Jeruzsálemet, Júda tovább ellenállt-­> i. e. 587 megint elfoglalta és még az I. Szentélyt is leromboltatta-> babiloni fogság

· Dániel, „mene tekel ufarszin”

· i. e. 539 Kürosz elfoglalta Babilont (nem is volt fegyveres ellenállás) és a zsidókat hazaengedte

· újjáépült a Szentély (Ezrás, Nehémiás)

· i. e. 332ben makedón hódítás. Mivel a szamaritánusok fellázadtak Nagy Sándor ellen, utána a zsidókat referálta mindenben, kiváltságok.

· i. e. 311ben a Ptolemaida bir.hoz csatolták a területet, aztán i. e. 199-ben a szeleukida III. Antiochos legyőzte az egyiptomiakat és elfoglalta.

· IV. Antiochos Epiphanes hatályon kívül helyezte a mózesi törvényeket-> lázadás i. e. 167, 164ben Jeruzsálemet is elfoglalta Juda Maccabi

· Hasmoneus dinasztia alatt függetlenség i. e. 141-i. e. 37

· i. e. 37-i. sz. 93 római kliensállam

· Heródest eleve mindenki utálta, mert edomita származású

· i. sz. 70 HURBÁN a II. Szentély lerombolása

Nincsenek megjegyzések: