· A Pap vezetéknév úgy keletkezett, h a népnyelv simán papnak hívja a prot. lelkészeket is.
· anomális: MacCulloch az egyszerűség kedvéért Ószövetségnek emlegeti a Héber Bibliát, holott ez bizonyos keresztény körökben sem számít pc-nek, másrészt meg annyira pc, h héber nevekkel emlegeti a bibliai könyveket
· MacCulloch szerint a gregorianizmus volt az első reformáció a NYi kereszténységben-> pápai primátus, cölibátus gyakorlatba ültetése fegyelmi eszközökkel
· a bibliai zsidóságban a vallási legitimizmus majdnem minden típusa megtalálható
o leszármazásra épülő legitimitás: Léviták
o isteni kiválasztás: próféta keni fel a királyt, akit a prófétán keresztül Isten jelölt ki: Saul
o a királyság is dinasztikussá vált, leszármazásra is épülhetett a király legitimitása
o közvetlen legitimitás a prófétáé, mert Isten választja ki
· a püspökök fölszentelése a felkenés bibliai hagyományát viszi tovább
· apostolica successio=apostoli folytonosság: minden püspököt egy másik püspök szentel fel, akit egy harmadik püspök szentelt fel és a folyamat visszamegy Krisztusra
· az evangélikus egyházban is megvan az apostolica successio, mert testületileg lett reformált az eredeti német evangélikus területek egyháza
· Péter apostol kiemelkedő szerepe egyértelmű a Bibliából, de lehet vitatkozni azon, h az ő primátusa öröklődik-e róm. püspökökre
· a pápai primátus ideológiáját I. Nagy Szt. Leó pápa alapozta meg az 5. sz.ban, a IV. egyetemes (kalcedoni) zsinat (451) nagy ideológusa (ott átkozták ki a monofizitákat, a nesztoriánusokat már 431-ben az epheszoszi zsinaton)
· a magánegyházak/tartományi egyházak (Landeskirche) elterjedtsége miatt is volt pont német területeken a legneuralgikusabb kérdés az invesztitúra, mert a földesurak tartották el teljes mértékben a magánegyházukat, tehát elvárták, h az nekik szolgáljon és ők iktassák be az odatartozó egyháziakat
· a világi urak invesztitúra mellett felhozott érv volt, h mivel pápa kente fel az uralkodót, az uralkodó is belekerült az apostolica successio-ba, úh tovább adhatja a felszentelést
· azért várták sokan a világi uralkodóktól a püspökszentelést, mert ők a kereszténységet védelmező római császárok utódai
· a bizánci berendezkedésben a világi hatalomnak nagyobb volt a vallási jelentősége, mint a pátriárkának, ezért nem erős az ortodox országokban ma sem az állam és egyház szétválasztásának eszméje
· nagy mértékben köszönhető az invesztitúra háborúknak az, h mi NYon ennyire elvárjuk állam és egyház szétválasztását
· a szentségek kanonikus definíciója a skolasztikus teológia eredménye, a skolasztika hatalmas definíciós igénnyel lépett fel J
· a kereszténység születésén környezetében több test ellenes ideológia is jelen volt: neoplatonikusaok, gnosztikusok. A test ellenességbe belefér az is, h mivel indifferensnek tarjuk a testet, ezért bármi megengedett vele szemben-> aszketikus és orgiasztikus irányzatok is kijöttek ebből. A kereszténség végülis mérsékelt álláspontra helyezkedett.
· „A Tóra kevésbé sztoris könyveit nem a szexuális indifferentizmus hatja át.” J t. ú.
· sok kultúra meghatódik azon, h olyan jelentéktelennek látszó dolgok, mint az ivarsejtek, új életet hoznak létre-> feltételezik, h a ffiból szex közben a manája egy része is eltávozik-> a szexuális önmegtartóztatással megtartja magának a manát
· a Legenda Aurea egyik legendája szerint a kánai menyegző Mária Magdolna és János esküvője volt, de János beállt apostolnak, ezen Mária Magdolna feldühödött és felcsapott prostinak, ezért csak később tért meg… Mindenesetre a kkorban közhely volt, h János volt a kedvenc tanítvány és Mária Magdolna a kedvenc tanítványnő.
· VII. Gergely reformjainak sem az ideológiai újítás, sem a politikai haszonszerzés vágya nem tartozik a lényegéhez. Tényleg eszmék mozgatták, azért akarta a pápa hatalma alá kényszeríteni egész Európát, h biztosítva legyen mindenkinek az üdvössége.
· A kkori európai társadalom végletesen idealista volt: ideák mozgatták, minden szereplőjét megmozgatták az eszmék.
· Az egyházi szférának sikerült önállósítania magát a világi hatalom gyámkodása alól.
· az állandósult prófétai dörgedelmek, amiket a reformátorok is folytattak, az egyháziak retorikájának állandó elemei voltak, ehhez az impulzust a gregoriánus reform adta
· reform= visszatérés az eredeti, hiteles formához
· az avignoni fogság hatalmas trauma volt, mert a pápa, mint egyházfő, legitimitása abból származott, h Róma püspöke-> nagy a baj, ha nem Rómában működik
· A konfesszionalizáció után a róm. kat. egyh. sem létezhetett úgy, mint előtte. Sokkal jobban ki kell jelölni a felekezet tagságának és elveinek határait. A területi autonómiákat muszáj visszaszorítani.
· A kkori ember lojalitások hálózatában élt, ezek komplexuma határozta meg hovatartozását. Ezek mind az 1 (NYi) egyház univerzumában helyezkedtek el. A mai emberek sokkal kisebb része számára lehetséges egyetlen hitvallásszerű mondattal összefoglalnia a vallási identitását.
· A konfesszionalizáció előtt nem a vallás döntötte el az európai emberek identitását, mert ökumenikus dolognak tudták a vallást. Trauma volt rájönni, h a vallás elválaszthatja az embereket egymástól (márpedig pont ettől lett identitásképző erő).
· A konciliarizmus nem a pápaság ellenmegoldásaként merült fel, hanem mint a pápaság lehetséges kontrollja.
· a Purgatórium és a búcsúcédulák rendszere kollektív szolidaritást épített ki. -> jócselekedetek és imák kollektív rendszere, amelyben élők és halottak meg párhuzamosan élők is kapcsolatba kerülnek egymással.
· esszétémák jövő órára: hogyan alakult a vallási tolerancia és az egyházszervezet rétegzettségéről való véleményem, zsidó-keresztény párbeszéd és együttélés a kkori Európában, állam és egyh viszonya, eszmék és gyakorlati körülmények: mi mozgatja a történelmet
· Remények és félelmek fejezet olv.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése