· egymással ellenkező vallásszociológiai magatartások előfordulnak minden felekezeten belül
· a tridenti zsinat első sessio-ja gyakorlatilag csak olasz és spanyol püspökök részvételével zajlott
· MacCulloch az ellenreformáció/katolikus restauráció jelenségét a reformációval párhuzamos jelenségnek látja. A tridenti katolicizmus sem kontinuus a reformáció előtti katolicizmussal, hanem ugyanúgy új felekezet, mint a protestáns felekezetek.
· a felekezetesedés után, miután az identitások része lett a felekezeti hovatartozás is, már nem fogadják el az uralkodói tekintélyt, ami 30 évvel korábban még meghatározta az alattvalók vallási életét is. A 16. sz. első felében, ha egy uralkodó vallási meggyőződése megváltozott, az kihatott az összes alattvalójára, a század második felében viszont már letették az alattvalóknak nem megfelelő vallású uralkodókat.
· a 16. sz. összes spanyol szentjével intenzíven foglalkozott az inkvizíció…
· Loyolai Szt. Ignác baszk volt
· Aragónia, Navarra, Baszkföld, és a többi északi spanyol régió volt a legrégebb óta keresztény kézben, tehát nekik nem kellett annyira bizonygatniuk, h nem converso-k, nem muszlimok és nem zsidók, kevésbé harciasan katolikus területek. Még a 20. sz.-ra is kihatott ez, a polgárháború alatt ezek voltak a vörös területek, ma is a legszekulárisabbak és leg antiklerikálisabbak.
· Andalúziában volt a legerősebb a mór és zsidó jelenlét, ezért ott sokkal harciasabb és agresszívabb lett a katolicizmus.
· minden központosított szerzetesrendnek van generálisa, hiszen ez csak az általánosságára utal (csak magyarul jut erről eszünkbe azonnal egy dandártábornok :D ), a ferenceseknek és a domonkosoknak is, nem csak a jezsuitáknak
· Geronimo Navalle (?) óta küldetése a jezsuita rendnek az oktatás is
· a domonkos (ordo predicatorum az igazi neve) a tipikus intellektuel rend a középkorban, nagyon koncentráltak az oktatásra, főleg ezért utálták a jezsuitákat
· deutero-skolasztika: a középkori skolasztika modernizált változata
· a 17. sz.ban vették át a katolicizmuson belül a jezsuiták a minőségi oktatás prímjét
· a spanyolországi elő-reformáció után joggal érezhette úgy egy spanyol király, h ő már sokkal többet letett az asztalra, mint a pápa, hiszen a spanyol egyh. sokkal jobb állapotban van, és ő sokkal több területre kiterjesztette a kereszténység fennhatóságát, mint a pápák
· a jezsuiták fedezték fel és aknázták ki a kitágult ismert világ új lehetőségeit-> misszió Japánban, Kínában és Indiában (D-Amerikában már jártak előttük a domonkosok)
· exercitationes spirituales: a jezsuita lelkigyakorlatok
· Krisztus követése: a devotio moderna híres terméke, a Biblián kívül ezt olvasta Loyolai Ignác Pambloma (Navarrában) ostroma utáni lábadozása alatt
· Ignác nem volt fanatikus!
· Ignác egy 40 napos remetesége alatt dolgozta ki a lelkigyakorlat módszerét
· a skolasztikus teológia rögzíti a bellum iustum fogalmát, tehát aki annak keretében öl, az nem gyilkos
· jezsuiták agyelszívása: olyan színvonalas kollégiumokat alapítottak, h protestáns szülők is odaküldték a tehetséges gyerekeket-> előbb-utóbb elmúlt a protestantizmusuk …
· az Ignác-kori, első jezsuita templomok integrálták a reformáltak puritán esztétikáját-> szép nagy, fényes nagyablakos, egyszerű templomok. A barokk csak később jött, mert a következő nemzedékek rájöttek, h a puritán esztétika vonzereje efemer jelenség volt és az embereknek kell a dísz valójában.
· a gyóntatófülkét Borromeo Szt. Károly találta ki Milánóban, a tridenti zsinat után.
· Trident után a katolikus egyházzenében is fontos volt, h jól kivehető legyen a szöveg, mert fel kellett venni a versenyt a protestáns egyházzenével. Pl. Thomas Tallis angol zeneszerző katolicizmus korszakban írt latin zenéit össze lehet hasonlítani az anglikán korszakban írt ngol nyelvű műveivel…
· A középkorban olyan félelmes tisztelet övezte az áldozást és a gyónást, h a laikusok csak ritkán csinálták (a Ki egyházban később is így volt, lásd Háború és béke), Trident után jött az, h na évente 2x illik áldozni és gyónni mindenkinek.
· Luther egyhpol álláspontja azért volt olyan változékony, mert nem akart hosszú távú berendezkedést, csak az utolsó ítélet előtt megkongatni a vészharangot …
· É-i protestáns vidékeken fontos lett a reprezentatív társadalom berendezés, legyen mintaszerű társadalom, ami pozitíven hat
· IV. lateráni zsinat: a vallást vegye komolyan minden laikus, évente ellenőrizzék a laikusok hitéletét
· church papist: angol kriptokatolikus, aki eljárt az anglikán istentiszteletekre, mert a kereső férfiaknak kötelező volt, ezzel biztosította felesége számára az otthoni katolikus hitélet lehetőségét J
· azt, h V. Pius kiátkozta és eretneknek nyilvánította Erzsébetet, megsínylették az angol katolikusok, akiket addig jól tolerált az erzsébeti kormányzat
· a holland püspöki kar nyilvánosan elítélte a zsidók deportálását-> erre a németek elvitték a katolikus felekezetű, de a faji tv-ek alapján zsidónak minősített embereket is, akiket addig nem jelöltek ki deportálásra. akkor is, ha előbb-utóbb ez úgyis megtörtént volna, a többi püspöki kart elriasztotta az eset a tiltakozástól.
· a jezsuita lelkigyakorlat lényege az imagináció, amit a jungi pszichoterápia is alkalmaz aktívimagináció néven. 40 napos program, minden jezsuita periodikusan elvégzi (ma is), katartikus megtérés élményt lehet így elérni. Ezt segíti a barokk művészet minden érzékszervre ható támadása. Érzelmi hatással kombinált intellektuális hatással készítették fel a jezsuitákat arra, h mindenhol a világon helyt álljon és kommandósként bevethető legyen az európai protestánsok ellen is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése