A római köztársaság kezdetei - záróvizsga tétel

A királyság vége

· A patríciusok utálták az etruszk királyokat.

· Az utolsó király elűzése kicsit mítikusan:

1. Tarquinius Superbus megbecstelenítette Lucretiát, Iunius Brutus feleségét

2. elűzték Tarquinius Superbust

3. Tarquinius egy másik királyhoz, Porsennához menekült

4. Porsenna megtámadta Rómát-> Mucius Scaevola mondája: Mucius Porsenna fogságába esett, tűzbe tette a kezét, bizonyítandó, h nem fél a haláltól, és a keze nem égett el

· Valószínűleg azonban nem egy ilyen forradalmi akció söpörte el Rómából az etruszkokat, hiszen a köztársaság első hivatalnokainak jelentős része etruszk volt. Etruszk a atalmi szimbólumok neve és a vallási kifejezések is.

A köztársaság intézményrendszere

Népgyűlés/Comitia

· Csak akkor van népgyűlés, ha összehívják

· Csak az összehívó magistratus által előterjesztett kérdéseket tárgyalhatja

· Felszentelt helyen és kedvező előjelek esetén tartják meg

· Határozata lex lesz

· 3 típusa van:

o Comitia curiata: a királyság alatt is létezett, a közt. alatt már csak családjogi kérdésekkel foglalkozott és itt ruházták fel a megválasztott tisztviselőket az imperiummal, a curia a nemzetség lakókörzete

o Comitia centuriata: Servius Tullius reformja után jött létre, katonai kérdéseket tárgyal, végül a háború v béke kérdésére korlátozódott

o Comitia tributa: a lakóhely szerinti tribus gyűlése, ez az, amin a plebs is részt vehet, szép lassan átvette a másik két népgyűlés típus jogköreit, Róma növekedésével egyre több tribus lett, végól 35 (4 városi + 31 vidéki – a vidékiekeb csakföldbirtokosok vehettek részt)

A senatus

· Patres (eredeti előkelők)+ conscripti (vagyonos összeírtak)

· A bel- és külpolitika legfontosabb kérdéseiben dönt

· Rendkívüli teljhatalmat (dictatura) adhat

· Eleinte csak a senatus jóváhagyásával emelkedtek törvényerőre a népgyűlés határozatai

· Felszentelt helye ülésezik, az i. e. 1. sz.ban lett állandó épülete, a Curia

· Senatus consultum ultimum: pl. amivel a Bacchanáliákat betiltották Rómában

Magistratusok

· 2 alapelv: collegialitas + annuitas

· A mandátum alatt nem idézhető tv elé a magistratust betöltő személy, mert a római nép méltóságát (maiestas) viseli

· Consul (2): legfőbb hatalom (imperium maius), a hadvezetés, az épp hivatalban lévő consulok nevével jelölik az éveket, az imperium maius jeleként 12 lictor megy előttük, aki a városban menve vesszőnyalábot, a városon kívül menve fasces-t hordoz

· Lictor: a consulok és a dictatorok testőrei

· Praetor (1): bíró, városi rendfenntartás, 6 lictor kíséri

· Censor (2): 5 évente választják 1,5 évre (i. e. 443-tól, h megakadályozzák a plebs politikai előretörését), a census összeírása a dolga (centuriák és tribusok beosztása), senatus névjegyzékét is ő állítja össze (album), adók megszabása

· Quaestor: államkincstár kezelése

· A curilisi méltóságok (elefántcsontszék): consul, praetor, aedilis, a hivatal lejárta után élethossziglani senatusi tagság

· Tribunus plebis (2): csak a censor intézkedéseibe nem szólhat bele, amúgy vetpjóga van a senatus intézkedéseivel szemben, sacrosanctitas, a házuk asylum, helyetteseik az aedilis plebisek

· Dictator: rendkívüli méltóság, fél évre summum imperiumot kap, csak vészhelyzetben választanak ilyet, helyettese a magister equitum

Populus Romanus

· Tagjai a teljes jogú római polgárok

· Teljes római polgárjog= ius publica (ius suffragii + ius honorum + ius provocationis) + ius privata (ius connubii + ius commercii)

Hadsereg

· Ált. hadkötelezettség 17 és 46 éves kor között, kivéve a vagyontalan polgároknak, mivel a fegyverzetet önerőből kellett megvenni

· A legmagasabb vagyoni classis 98 (80 gyalogos + 18 lovas) centuriát állít ki

· A 2., 3., és 4. vagyoni classis 20-20 centuriát ad, az 5. classis 30-at-> ez mind könnyűfegyverzetű gyalogság

· Alapegység a legio (4200 és 6200 fő közötti létszám), nehézfegyverzetű gyalogság, jelvénye a sas

· 1 legio = 30 manipulus (1 manipulus= 2 centuria)

· Az etruszkokkal való szakítás után egy ideig probléma volt a vas beszerzése-> könnyűfegyverzet, harckocsik helyett lovasság, olcsóbb fegyverek-> így többen lettek anyagilag fegyverképesek

· A legionariusok szolgálati ideje 20 év, ha az letelt, akkor veterán lesz

· Vezér: dux, ha győz, imperator lesz – ovatiot v triumphust tarthat

A patriciusok és a plebeiusok küzdelme

· Patríciusok: nemzetséghez tartozók, plebeiusok: nemzetségen kívüliek

· Arisztokratikus közt.

· Az eladósodó plebeiusokat mindig fenyegette az adósrabszolgaság perspektívája

· Úgy akarták a plebeiusok katonai szolgálatait igénybe venni, h ne kelljen nekik politikai jogokat adni -> a patríciusok engedményekre kényszerültek, mert: az i. e. 4. sz. közepéig védekező háborúk

· i. e. 495 Secessio: a plebs kivonult a Szent Hegyre új várost alapítani. Az váltotta ki, h a sebatus megszigorította az adósokkal szembeni eljárást.

o Menenius Agrippa meséje és Anna Perenna mítosza

o Az intézményrendszer kiegészül a tribunus plebis magistratussal és a plebeius népgyűléssel

· i. e. 450 Tizenkéttáblás Törvények/ Leges Duodecim Tabularum

o a tribunus plebisek harcolták ki a törvények írásba foglalását, a decemvirek állították össze

o patria potestas

o római polgár csak népgyűlés által halálra ítélhető, hazaárulás v apagyilkosság vádjával

· i. e. 445 Lex Canuleia: patrícius és plebeius vegyes házasság legitim

· i. e. 367 Leges Liciniae-Sextiae

o adósterhek enyhítése

o az ager publivusból 1 polgár max. 500 iugerumot kaphat

o plebeius is lehet consul

o ezek emlékére épült Concordia szentélye

· i. 2. 326 adósrabszolgaság eltörlése

· i. e. 300 plebeiusok is betölthetnek papi tisztséget

· i. e. 287 Lex Hortensia: a plebeius népgyűlés határozata senatusi jóváhagyás nélkül is lex

· -> az i. e. 3. sz. elejére elmosódott a választóvónal patríciusok és plebeiusok között

A korai köztársaság háborúi

„Védekező” háborúk

· i. e. 6. sz. etruszkok közép-itáliai uralma összeomlott-> Róma független lett

· a res publica első 1,5 évszázada defenzív külső háborúkkal és azokkal párhuzamos belső küzdelmekkel telt el

· i. e. 5. sz. plebeiusok és patríciusok első nagy összecsapása (Secessio) miatt Róma meggyengült, a szomszédos latin törzsek tehát létrehozták az ariciai szövetséget-> ezt i. e. 493-ban Róma legyőzte-> megegyezés: Róma belép a latin szövetségbe (tagjai nem támadnak egymásra, külső támadás esetén segítik egymást) és a szövetség haderejének fele római lesz

· i. e. 5. sz. szabinok, aequusok és volscusok terjeszkedése az Appenninek felől Latium felé-> római-latin együttműködés ellenük

· i. e. 5-4. sz. fordulóján Camillus vezetésével a rómaiak elfoglalták Veii-t

· i. e. 5-4. sz. kelta bevándorlás az Alpokból a Pó-síkságra

· i. e. 387 Róma a gallok ostromolta Clusium segítségére siet, július 18-án a gallok szétverték a római sereget az Alia folyónál-> gyásznap, mert utána a gallok kifosztották magát Rómát is (Brennus + Iuno lúdjainak története)

Itália meghódítása

· a védekező háborúk korában Róma militarizálódott

· Divide et impera! alapelv

· Samnis háborúk, tarentumi háború

· Tarentum Pürrhosz épeiroszi királytól kért segítséget-> i. e. 280 „pürrhoszi győzelem” gyakorlatilag római győzelemmel ért fel, 5 év múlva végleg legyőzték Pürrhoszt Beneventumnál-> Tarentum belép az itáliai szövetségbe

· i. e. 265-re egész Itáliát sikerül beléptetni az itáliai szövetségbe

Berendezkedés Itáliában

· a teljesen beolvasztott városok lakói római polgárok lettek

· a szövetséges városok lakói latin jogot aptak, tehát ius migrationis (ha egy latin Rómába költözik, teljes jogú római polgár lesz: civitas optime iure) + civitas sine suffragio

· municipium: teljes (római) v részleges latin) polgárjoggal, + önkormányzattal rendelkező város

· a nem latin legyőzöttek socii v foederati lettek, külön-külön szerződésekben rögzített feltételekkel

· a nincstelenek szívesen alapítottak coloniákat, mert így földhöz jutottak. A colonia jogi státusza a telepesek jogállásától függött.

Társadalmi átalakulás a köztársaság korában

· i. e. 4. sz. patrícius és gazdag plebeius családok összeolvadása-> létrejött a földbirtokhoz (nem előkelőséghez) kötött politikai hatalommal bíró elit: senatori rend (ők töltötteék be a magistratusokat és a senatust)

· i. e. 3-2. sz. a meggazdagodott plebeiusok egy része nem földbirtokba, hanem gazdasági vállalkozásokba fektette pénzét-> lovagrend (önként teljesítettek lovas katonai szolgálatot a hadseregben)

+ fontos dolgok Németh György óráiról

· A fasces az etruszkoktól ered, azt jelképezi, hogy a consul megvesszőztetheti és lefejeztetheti őket, vagyis a bírói hatalmat.

· A konzul teljhatalmú hadvezér, de ki van szolgáltatva a háború alatt is a senatusnak, mert az őrzi a kincstárat.

· Kr. e. 367 nagy reformok éve: praetori intézmény, aedilis curulisok megjelenése, a 2 consul egyike plebeius kell, hogy legyen. Lex Liciniae-Sextiae. A „klasszikus köztársaság” megformálódása.

· A Gracchusok utáni, populares vs optimates küzdelem már a „polgárháború felé gyalogoló” római történelem.

· A közt. vége: Rengeteg koncepció van róla. A legbevettebb: a köztársaság politikai rendszere városállamra volt méretezve, birodalom működtetésére nem volt alkalmas. Emiatt a válság alatt többször is koncentrálódott hosszabb-rövidebb időre 1 kézben a hatalom. Ókori szerzők: a köztársaság válságának oka az erkölcsi válság. A kutatás szerint inkább fordítva volt.

· A középiskolai tankönyvek állításaiból az tényleg igaz, h a közt. Válságának legfontosabb oka: 1. köztársaságra szabott intézményrendszer, közben birodalommá nőtt a közt. 2. a hivatalok 1 évre voltak korlátozva.