8. tétel Magyarország a II. világháborúban

Magyarország a második világháborúban

· 1941. jún. 22. Barbarossa hadművelet

· Jún. 23-án Mo. megszakította a diplomáciai kapcsolatot a SZU-val

· 1941. jún. 26. kassai repülőgépek esete-> Mo. hadat üzent a SZU-nak

· 1941. júl. 1. magyar támadás a K-i fronton

· Angol hadüzenet, Bárdossy úgy tekintette, h az USÁ-val is hadban áll Mo.

· 1941. ápr. 19. kormányrendelet a munkaszolgálatról

· 1941:XV. tc. III. zsidótörvény: vegyes házasság tilos, nemi kapcs zsidók és nem zsidók között tilos, az a zsidó, akinek min 2 nagyszülője izraelita felekezetűként született

· Károlyi Gyula a felsőházban megpróbálta megbuktatni a III. zsidótv-t

· Kamanyec-Podolszk este: 15 000 áldozat

· 1941. szept. 28. Magyar Parasztszövetség, Nagy Ferenc elnök, főtitkár Kovács Béla, pártokon átnyúló antifasiszta demokratikus tömegszervezet

· 1941. dec. 6. Batthyány örökmécsesnél tüntetés: egyetemisták, népi írók, szocdem vezetők

· Népszava 1941-es karácsonyi száma

· 1942 Magyar Történelmi Emlékbizottság: Szekfű elnöklete, 1848 centenáriumának előkészítésére, valójában antifasiszta tiltakozás-> 1942. márc. 15. nagy tüntetés a Petőfi szobornál

· 1942. jan. 4. délvidéken 5000 civil szerb és zsidó meggyilkolása

· 1942. febr. Horthy István kormányzó helyettessé választása, aki aug. 20-án hősi halált halt

· Márc. 7. Horthy menesztette Bárdossy-t

· Kállay-kormány

· 1942:VIII. tc. izraelita felekezet többé nem bevett, csak elismert (tehát működhet, de nem kap állami támogatást)

· 1943. febr. 2. német kapituláció Sztálingrádnál. II. magyar hadsereg – Jány Gusztáv- 40 000 katona elesett, 70 ezer sebesült + eltűnt + hadifogoly

· Konzi alkotmányvédő irányzat: Bethlen-Kállay-csoport: II. magyar hadsereg maradványainak hazahozását követelte

· Kállay titkos tárgyalásokat kezdett a németek háta mögött a szövetségesekkel, kár h erről Hitler végig tudott-> már áprilisban sürgette Horthyt, h váltsa le az áruló miniszterelnököt

· 1943. szept. Szent-Györgyi Albert tárgyalt az angolokkal Isztambulban

· Demokratikus antifasiszta ellenzék: FKGP, SZDP-> 43 aug. parlamenti szövetség

· Sztálin feloszlatta a Komintern-t-> MKP formálisan megszűnt, Békepárt néven alapítottak pártot az illegális kommunisták

· 1943. júl. FKGP memoranduma a kormánynak a háborúból kilépésről

· 1943. aug. 23-29. szárszói konferencia: az „úri Mo-t” elutasító „másik Mo.” Németh László: „harmadik út” a kapitalizmus és a szocializmus között

· Német megszállás

· 1944. márc. 19.

· Horthy helyén maradása legitimálta a lakosság szemében a német megszállást

· Kállayt koncentrációs táborba hurcolták a németek

· Sztójay Döme mineln.

· Edmund Veesenmayer volt Mo-n a III. Bir. teljhatalmú megbízottja

· Baky László, Endre László: nyilas államtitkárok, segítettek az Eichmann-különítménynek a gettósításban

· Gettósítás májusra megtörtént, máj. 15-től deportálások

· A bp-i zsidók megmentését a Horthy-rezsim erk tartaléka

· Horthy megakadályozott egy csendőrpuccsot (Baky László, Endre László)

· 1944. május Magyar Front=FKGP+SZDP+Békepárt+Kettőskereszt Szövetség (legitimista)+ ősszel belépett a Nemzeti Parasztpárt és a KDNP is

· 1944. aug. 23. román átállás a szövetségesekhez-> Horthy aug. 29-én új, neki megfelelőbb minelnököt mevezett ki: Lakatos Gézát.

· A NYi szövetségesek csak azt tudták mondani, h Mo-nak a SZUval kell fegyverszünetet kötnie…Bethlen beláttatta Horthyval, h tárgyalni kell a SZU-val-> Kiugrási Iroda, ifj. Horthy Miklós vezetésével, illegális kommunistákkal is kapcsolatfelvétel

· -> Kommunista Párt név megint, Rajk László vezette

· De Horthy még mindig nem tudott együttműködni a baloldallal, a hadseregbe vetette bizalmát

· 1944. szept. d-erdélyi magyar offenzíva összeomlása után Horthy békedelegációt küldött Moszkvába, Faragho Gábor vezette. Molotov feltétele: Mo. visszavonja csapatait és köztisztiviselőit az 1937-es határok közé, azonnal hadat üzen Németországnak. Okt. 11-én aláírták az előzetes fegyverszüneti megállapodást.

· 1944. okt. 15. Horthy a Rádióban bejelentette, h fegyverszünetet kötött Mo. a szövetségesekkel. -> lakosság kitörő lelkesedése

· Németek elrabolták ifj. Horthy Miklóst, megzsarolták Horthyt-> lemondott, de előtte visszavonta okt. 15-i kiáltványát és kinevezte kormányfőnek Szálasit

· Miklós Béla. I. magyar hadsereg parancsnoka, ÉK-Kárpátokban harcolt épp, átment a szovjetekhez, 20 ezer katona követte

· Felvidéken, D-en (Tito-ék), és Erdélyben is kollektív megtorlások a magyar lakosság ellen… ezért nem állt át tömegesen a magy hadsereg a szovj oldalra

Nyilas uralom

· Szálasi államfő és kormányfő 1ben

· Összeült az Országtanács az 1937:XIX: tc. értelmében, kormányzóválasztást elhalasztották és ideiglenesen Szálasit nevezték ki államfővé „nemzetvezető” címmel

· Okt. közepére a Vörös Hadsereg elfoglalta Mo. K-i és középső részét

· Terror, rögtön bíráskodás

· 2 magyar hadosztályt állítottak ki, h a németekkel harcoljon, tömeges dezertálás

· Okt. 14. Bajcsy-Zsilinszky Endre-> Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága-> fegyveres ellenállás szervezése

· Nov. 15. Bp-i gettó

· Zsidómentők: Angelo Rotta, Schlachta Margit – Szociális Testvérek Társulata, Szent Kereszt Egyesület, Jó Pásztor Egyesület, Raoul Wallenberg,

· Dec. 8. Kiss János, Nagy Jenő, Tartsay Vilmos, a fegyveres ellenállás katonai vezetőinek kivégzése Bp-en

· Dec. 24. Bajcsy-Zsilinszky Endre kivégzése Sopronkőhidán

· Magyarországi Kommunisták Antináci Komitéja: borsodi iparvidék

· Börzsönyben Gergey-zászlóalj ellenállt, Kárpátalján Uszta Gyula irányított szovj partizáncsapatot

· Demény Pál: illegális kommunisták vezetője

· 1944. karácsonyán bezárult Bp körül a szovj ostromgyűrű, a nyilasok még előtte a Dunántúlra menekültek

· 1945. jan. 18. Pest, febr. 13-án Buda felszabadulása

· 1945. ápr. 4. a II. VH vége Mo-n

7. tétel Magyarország a terület-visszacsatolások idején

· 1938. szept. 4. Imrédy Béla kaposvári beszéde:

o „csodás forradalom”

o kormány diktatúra irányába tett fordulata

o Gömbös-féle telepítési tv végrehajtása a nagybirtokok egy részének kisajátításával

o Olasz típusú munkakamarák

· 1938. szept. 29. müncheni egyezmény: Anglia, Fro., Németo., Olaszo.

· -> Mo. Csehszlovákiával szembeni területi igényeiről olasz-német döntőbíráskodás: Ciano és Ribbentrop

· 1938. nov. 2. I. bécsi döntés

o 11 927 nm

o 1 050 000 lakos, 86,5 %-a magyar

· A csehszlovákiai Egyesült Magyar Párt 26 képviselőt küldött a magy parlamentbe, kormánytámogató pozíció, a pártvezér, Jaross Andor a felvidéki ügyek tárca nélküli minisztere lett

· A keresztényszocialista Esterházy János Slovenskoban maradt, a pozsonyi parlamentben harcolt tovább a fasizmus ellen (44 után szlovák börtönben halt meg)

· Alkotmányvédő front aktivizálódott: a kormányzó párton belül és kívül is összefogtak Imrédy megbuktatására

o 1938. nov. 22-én 62 képviselő kilépett a NEP-ből ás a házszabály-módosító tvjavaslat alkalmával leszavazták Imrédyt

o Imrédy lemondott, de Horthy megint megbízta kormányalakítással

· 1938-39 fordulóján Volksbund der Deutschen in Ungarn (Mo-i Németek Népi Szövetsége)

· 1939. jan. Imrédy megalapította a Magyar Élet Mozgalmat, h majd az támogassa a diktatúráját a NEP helyett

· Az alkotmányvédő front memorandumban kérte Horthyt, h menessze Imrédyt, Horthy ürügyre várt-> Bethlen kiteregette, h Imrédynek volt zsidó felmenője

· 1938tól Pethő Sándor által szerkesztett Magyar Nemzet: „szellemi honvédelem” a német nyomással szemben

A második Teleki-kormány

· Megint betiltották Szálasi pártját

· 1939:II. tc. a honvédelemről: ált hadkötelezettség, leventekötelezettség 12 éves kortól

· 1939. márc. Slovensko és Rusinsko is kikiáltotta függetlenségét, Slovenskoét elismerte Hitler, Kárátaljáét nem-> márc. 15. magyar hadsereg bevonulása Kárpátaljára

· Kárpátalján nem állították vissza az 1918 előtti közigazgatást, hanem kormánybiztos alá rendelték: Perényi Zsigmond

· A titkos vjog miatt újra meg kellett szervezni, h hogyan lehetne absz többsége a kormánytpártnak a parl-ben-> Teleki átalakította a NEP-et Magyar Élet Pártjává (MÉP)

· 1939-es képviselőházi választás: nagy vesztesek a kisgazdák és a baloldal, MÉP 260-ból 183 mandátum, szélsőjobb 49

· A visszacsatolt területeken nem tartottak választásokat, hanem behívtak képviselőket a parlamentbe, akik a kormányt támagatták: Kárpátalja 12, Felvidék 26-> 298 mandátum

· A NEP disszidensei kiiktatódtak (Kereszény Nemz Fügetlenségi Párt, Nemzeti Reformpárt) a választás után.

· Független Kisgazdapárt: 14 mandátumot kapott, Eckhardt Amerikába ment, Tildy lett a pártelnök, Nagy Ferenc, Bajcsy-Zsilinszky Endre is belépett és hozott magával nemzeti radikálisokat, náciellenesség

· Nemzeti Parasztpárt: Darvas József, Erdei Ferenc, Veres Péter, Kovács Imre, lap: Szabad Szó

· Teleki elhatározta, h egy második zsidó tv-nyel kifogja a szelet a szélsőjobb vitorlájából: 1939:IV. tc., értelmiségi pályákon 6%os kvóta, lapoknál és színházaknál + ipari és keresk vállalatoknál 12%-> egyházak titakozása, mert kétségbe vonja a keresztelés szentségét (Teleki meggyőzte az egyh vezetőket, h menjenek bele, különben megbukik a kormány és nyilas hatalomátvétel lesz)

· Hitler kérése: támadja meg Mo. Lengyelországot a német támadással egyidejűleg-> visszautasítás, sőt a kassai vasútvonal használatát sem engedte Teleki a német seregnek

· 39 után 140 ezer ember menekült Lengyelo.ból Mo-ra

· 1940. aug. 30. II. bécsi döntés

o Ciano és Ribbentrop döntőbíráskodása Mo. és Románia között

o Mo. visszakapta É-Erdélyt és a Székelyföldet: 43 104 nm, 2 400 000 lakos, 51,4%-a magyar

o 51 képviselőt hívtak be onnan a magyar parlamentbe, kormánytámogatók

o 1940. dec. Erdélyi Párt, elnöke Ember Géza

o 43tól az Erdélyi Párt követelte leghangosabban a románokkal megbékélést és a háborúból kilépést

· Megint akkut probléma lett a dualizmus-kori nemzetiségi kérdés

· Német követelésre szabadon engedték Szálasit

· 1940. nov. 20. Mo. csatlakozott a német-olasz-japán háromhatalmi egyezményhez-> formálisan is feladta Mo. a semlegességet!

· -> ellensúlyozandó: Teleki 1940. dec. 12. jugoszláv-magyar örök barátsági szerződés

· 1941 márc Hitler igényelte Mo. részvételét Jugo lerohanásában: Horthy és a tisztikar teljesíteni akarta->

· 1941. ápr. 3. Teleki öngyilkossága. Pol végrendeletében figyelmeztette Horthyt a következményekre.

Bárdossy László kormánya

· Csak akkor lép magyar katona jugoszl területre, amikor Jugo már de facto nem fog létezni (szal megvárta, h kikiáltsák a Horvát Köztársaságot)

· Visszacsatolás: Bácska, Baranyai-háromszög, Muraköz, Muravidék, 11 475 nm, 1 millió lakos, 40%a magyar, 26 képviselőt hívtak be a magyar parlamentbe-> 375 lett a képviselők száma, felsőházat is kiegészítették a visszacsatolt területekről behívott tagokkal

· 1941. jan. 31. népszámlálás

· Magy közigazgatási rendszer visszaállítása mindenhol, kivéve Kárpátalját, nemzetiségi intolerancia probl (lakosság 1/4e nem magyar)

6. tétel: Politikai jobbratolódás Magyarországon az 1930-as években

· Károlyi Gyula kormánya: válságkezelés hagyományos módszerekkel

· 1931. szept. biatorbágyi viadukt felrobbantása (Matuska Szilveszter)-> statárium: statáriális bíróság azokkal szemben is, akik az 1921:III. tc.ben felsorolt bűncselekményeket követtek el, fennálló állami és társadalmi rend elleni erőszakos felforgatók ellen

· Vannay László vezetésével volt különítményesek fegyveres puccsra készültek a rendszer ellen

· Első nemzszoc mozgalmak Mo-n: agrárfasiszták

o 1932 az Egységes Pártból kilépő Meskó Zoltán: Magyar Nemzeti Szocialista Földmműves és Munkáspárt

o 1931 K-Alföld. Böszörményi Zoltán: Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt-> „kaszáskeresztesek” mert bázisa a falusi szegénység

· 1932. szept. Horthy elfogadja Károlyi Gyula lemondását

Gömbös-kormány

· -> Gömbös Gyula kormánya

o Pénzügy Imrédy Béla

o Földművelésügy Kállay Miklós

o Belügy marad Keresztes-Fischer Ferenc, Bethlen bizalmasa

o Kultusz Hóman Bálint

o Kormányprogram: Nemzeti Munkaterv (95 pont): öncélú nemzeti állam megteremtése

· Gömbös megszüntette a statáriumot

· 1932 Lausanne-ban eltörölték a jóvátételi kötelezettséget

· Gömbös meghirdette a békés revíziót

· 1933. jún. Gömbös látogatása Hitlernél, kiderült, h Hitler csak Csehszlovákiával szemben támogatja Mo. területi igényeit

· A térségből Mo. elsőként vette a fel a diplomáciai kapcsolatot a SZUval: 1934

· 1934 Római Jegyzőkönyvek: olasz-osztr-magyar szövetség

· 1933 kormányzói jogkör bővítése: ogy elnapolásának, berekesztésének, feloszlatásának joga. Végrehajtó hatalom is erősödött az ogy-sel szemben.

· Egységes Párt 33-ban Nemzeti Egység Pártjává alakult át, ezt tömegpárttá akarta tenni Gömbös, Bethlen ellenezte

· 1934 titkos egyezmény a kisgazdák és Gömbös között: kisgazdák támogatják a kormányt, ha az bevezeti az ált titkos vjogot

· Libi- demokrata és konzi-legitimista összefogás-> alkotmányvédő front- körmendi gyűlések

· Új jobboldali radikális szervezetek: nyilas pártok. 1935 Szálasi Ferenc: Nemzeti Akarat Pártja, ez már a városi elemekre hatott

· 1935-ben Gömbös kiszorította a kormányból Bethlen híveit és rávette Horthyt, h oszlassa fel a képviselőházat és írjon ki új választást-> Bethlen és emberei kivonultak a NEP-ből

· 1935 képviselőházi választás: konzi erők kudarca, kampány alatt előretört au erőszak

· A kisgazdákat átverte Gömbös, hiába szövetkezett vele Eckhardt Bethlen ellen-> kisgazdák ellenzéki erővé váltak, az alkotmányvédő front oldalán

· Gömbös korm-> 48 órás munkahét, legkisebb munkabérek kötelező megállapítása

· A bal felé továbbra is zárt rendszer a szélsőjobb irányába fellazult

Darányi-kormány

· 1937:XIX. tc. kormányzói jogkör újabb kiterjesztése: tvek kihirdetésének 1 évi megtagadására lehetőség, törvényhozás nem vonhatja felelősségre a kormányzót. A kormányzói szék megüresedése esetén Országtanács gyakorolja az államfői hatalmat (mineln, felsőház elnöke, hercegprímás…)

· 1938. márc. 5. győri program: 1 milliárd pengő a hadsereg és a vele összefüggő infrastruktúra fejlesztésére

· 1938. márc. 13. Anschluss: sokk Mo-n

· -> Bp-en is agresszívabb lett a szélsőjobb, Darányi a hatása lá került-> elveszítette a bizalmat, májusban Horthy lemondatta

Imrédy-kormány

· Derék katolikus, azért is jött jól, mert 38ban Bp-en volt az Euchatisztikus Világkongresszus

· 1938 Szent István- év is

· 1938. máj. 29. első zsidó törvény

· 1938:XIX. tc. új vjogi törvény. Titkos szavazás minden válazstókerületben, de csökkent 300 ezer fővel a vpolgárok száma

5. tétel: Magyarország külpolitikája az 1920-as években

Magyarország külpolitikája az 1920-as években

· 1922 felvették Mo-t a Népszövetségbe

· 1924 diplomáciai és kereskedelmi egyezmény a SZUval (az egyetlen eu hatalom, amely nem ismerte el a párizsi békerendszert), de nem ratifikálták

· 1924-27 Fro. külön-külön szövetségeket kötött Csehszlovákiával, Romániával, Jugoszláviával

· 1926 népszövetségi pénzügyi ellenőrzés vége

· 1927 katonai ellenőrzés megszűnése

· 1927 olasz-magyar örök barátsági szerződés

· Lord Rothermere, Magyar Revíziós Liga 1928. olasz fegyveralkatrészek mezgazd gépeknek álcázva érkeztek Mo.ra, osztrák határőrök rájöttek, h fegyveralkatrészek -> nemzköz botrány, de eredmény csak enyhe dorgálás (angol nyomás miatt)

· -> Bethlen elérkezettnek látja az időt, nyíltan vállalja a fő külpol célt: revízió (debreceni beszéd)

· Klebelsberg Kunó-> pozitív nacionalizmus/neonacionalizmus

· 1928 lengyel-magyar szerződés

· Mussolini és Bethlen jobboldali fordulatot akartak elősegíteni Ausztriában. 1930 olasz-osztrák barátsági- és együttműködési szerződés, 1931 osztrák-magyar

· 20-as évek végére megszűnt Mo. külpol elszigeteltsége

4. tétel Az ellenforradalom és a Teleki-Bethlen-féle konszolidáció

Belpolitika

· Első Teleki kormány 1920. júl. 19. IV. Károly első visszatérési kísérletébe bukott bele az I. Teleki-kormány.

· 1920:III. tc. rendtörvény: kommunista szervezkedés tilos

· 1920:XXV. Tc. numerus clausus

· 1920:XXXVI. tc. földreform (1-3 holdas parcellák osztása, nagybirtokrendszer fennmaradt)

· 1921-31 Bethlen mineln

· 1921. dec. 14-16. soproni népszavazás

· 1921. okt. 23. IV. Károly 2. visszatérési kísérlete, budaörsi csata

· -> nov. minisztertanács kimondta a detronizációt

· 1922. szept. 18. Népszövetség felvette Mo-t

· Kiegyezés az MSZDP-vel-> 1921. dec. 22. Bethlen-Peyer paktum

o MSZDP nem propagálja a köztársaságot, támogatja a kormány külpol törekvéseit, szakít a libi-polg ellenzékkel, pol sztrájkokat nem szervez

o A korm az MSZDP és a szakszervezetek működését engedi, a párthelyiségeket visszaadja, továbbfejleszti a munkásbiztosítást

o Azoknak az internálása megszűnik, akikért az MSZDP felelősséget vállal, de kommunisták internálása marad

· Kisgazdák bekebelezése: 1922. febr. 2. Bethlen 20 képviselőtársával belépett a kisgazdapártba és átvette a vezetését

· 1922-23 fordulóján Gömbös szervezkedése Bethlen ellen, szövetkezés az elégedetlen kisgazdákkal, legitimistákkal és keresztényszocialistákkal-> Bethlen gyorsan nyélbe üti a földreformot (1924:VII. tc.)

· Fajvédő szárny kiválik a kormánypártból-> Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt

· ->Szűkített vjog alapján választások 1922-ben

o Bp-en és a tvhatósági jogú városokban titkos, mindenhol máshol nyílt szavazás

· 1925:XXVI. tc. az 1922-es minelnöki vjogi rendelet törvényerőre emelése

· Bethlen házszabály revízió terve-> libik és szocdemek obstrukcióval tiltakoznak, létrehozzák az Országos Demokratikus Szövetséget (ezzel a szocdemek felrúgják a Bethlen-Peyer paktumot)

· Bethlen az obstruáló képviselőket az őrséggel eltávolíttatja az ülésteremből-> bojkottálják a nemzetgyűlést

· Frankhamisítási botrány, mégis megszűnt az ország gazdasági ellenőrzése 1926-27 folyamán

· 1926:XXII. tc. felsőház

o Örökös jogon tagjai: Habsburg-Lotharingiai-ház Mo-n élő 24 évet betöltött férfi tagjai

o Méltóság v hivatal alapján 31 egyh és 16 világi főméltóság

o 40 tag kormányzói kinevezéssel

o 152 választott tag

· Illegális kommunisták + szocdemek balszárnya: 1925 MSZMP megalapítása Vági István vezetésével

· 1926-ban megválasztott nemzetgyűlésben a kormánypárté a mandátumok 70%a, konszolidáció beteljesedett

· Szociálpol reformok: 1928 OTI Országos Társadalombiztosító Intézet

· 1928:XIV. Tc. a numerus clausus (1920:XXV.tc.) módosítása: népfajhoz tartozás mint felvételi kritérium kiiktatva, de szülők foglalkozása mérvadó

· Külpolitika

· 1927 olasz-magyar örök barátsági szerződés

· Mussolini és Bethlen meg akarták akadályozni az Anschlusst: 1930 olasz-osztrák barátsági- és együttműködési szerződés, 1931 osztrák-magyar

· Békés revízió programja

Gazdaság

· Hegedűs Lóránt gazdaság helyreállító programja kudarc,

· új pénzügymin Kállay Tibor-> új vámpol, infláció fokozása-> infláció átmeneti konjunktúra teremtő hatása-> 1921-22 termelés kimozdult a mélypontról, inflációs prosperitás

· a pénzkibocsátás a gazdaság fő finanszírozási forrása lett

· 1923-24 társadalmi feszültségek miatt halaszthatatlan lett az infláció felszámolása

· Népszövetségi kölcsön (Bethlen 600-700 millió aranykoronát kért, 307 milliót kapott Mo.)

· 1924 Magyar Nemzeti Bank jegybank

· 1924 végére helyreállt az államháztartás egyensúlya

· 20-as évek közepén „racionalizálás” (B listázás)

· 20-as évek második felében mérsékelt gazd fellendülés-> agrárlakosság aránya csökkent, iparból és forgalomból élőké nőtt

Társadalom

· Társadalom: horizontálisan és vertikálisan egyaránt tagolt, kettős struktúrájú/torlódott társadalom.

· Mezőgazdasági túlnépesedés-> munkaerő túlkínálat-> szegényparasztság többségét alkotó földtelen napszámosok nyomora nem javul

Kultúra

· Klebeldberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter 1922-31

· Polgárias konzervativizmus: Szekfű Gyula, Gerevich Tibor, Magyar Szemle folyóirat

· Szellemtörténet: Minerva folyóirat. Kerényi Károly, Szerb Antal

· Tihanyi Biológiai Intézet

· Collegium Hungaricum, Accademia Reale d’Ungheria

· Konzi-libi ird: Herczeg Ferenc Új Idők c folyóirata

· Antilibiújkonzi: Napkelet folyóirat: Szekfű Gy., Németh lászló, Szabó Dezső

· 1929ig Osvát Ernő szerkesztette a Nyugatot, utána Babits és Móricz

· 1926-os népiskolai tv, iskolaépítések

2. tétel: A Tanácsköztársaság bel- és külpolitikája

- Budapesti Munkástanács szentesítette: kommunista és szocdem párt egyesülése (-> Magyar Szocialista Párt), munkás- katona- és paraszttanácsokra épülő proletárdiktatúra

- Proletárdiktatúra végrehajtó hatalma: kormányzótanács

- Program: Szövetség Szovjet-Oroszországgal, Vix-jegyzék visszautasítása

- Bp-i helyőrség, népőrség és rendőrség a tanácskormány mellé állt, fait accompli Károlyi M. számára

- A Radikális Párt és a Függetlenségi Párt feloszlatta magát, Nemzeti Tanács megszűnt

- Szélsőjobbos szervezetek vezetői Ausztriába emigráltak

- Tanácsok Országos Gyűlése: csak 1szer ülésezett, nem hozott törvényeket, csak elfogadott egy alkotmányt, nem ellenőrizte a végrehajtó hatalmat

- Kormányzótanács=direktórium

- Végrehajtó hatalom: Forradalmi Kormányzótanács-> ez irányított mindent. Elnöke Garbai Sándor volt. Tagjai a népbiztosok.

- Kun Béla külügyi népbiztos. Ő volt az igazi vezető.

- Nem volt igazi törvényhozó hatalom, ezért a kül-és belpol döntések a Budapesti Munkástanácson múltak

- Forradalmi törvényszékek

- Csendőrség és rendőrség helyett: Vörös Őrség

- Tanácsközt elleni felkeléseket megtorlandó: Lenin-fiúk (Csernyi Tibor)

- Antant hatalmak megijedtek ettől a váratlan fordulattól, alkudozásba kezdtek a Tanácsközt vezetőivel (bezzeg az antantbarát Károlyiékkal nem foglalkoztak annak idején)

- Kun Béla jegyzéke a párizsi békekonferenciához: a belgrádi konvenciót elismeri, de a Vix-jegyzék elfogadhatatlan

- Belső feladat: szocializálás

- Angol törekvés: a Vix jegyzéknél kedvezőbb (és nem polg, csak aktonai) demarkációs vonal ajánlása Kun Béláéknak

- Franciák: románokat rávenni a fegyveres beavatkozásra

- 1919. ápr. 16. román támadás megindul, Tiszántúl elfoglalása

- 20 főnél többet foglalkoztató gyárak, bányák, közl vállalatok, pénzintézetek államosítása

- Kormányzótanács „Mindenkihez” c. proklamációja: nagy alkotások sorozatát megkezdi a szoc, a kommunizmus előkészítésére

- Közép-és nagybirtokok kárpótlás nélküli szocializálása, ezeken szövetkezetek alakítása

- Parasztság elégedetlen a falusi rekvirálások, munkásság a munkanélküliség miatt

- A szomszédos államok által megszállt területekről rengeteg magyar menekült el

- Iskolák államosítása

- Papok kizárása a választójogból

- Magyar Vörös Hadsereg megszervezése

- Sokfrontos háború: É-on csehszl támadás, K-en román, D-en francia csapatok

- Amikor összetalálkozott a csehszl és a román sereg Munkácsnál, az ukrán és az orosz Vörös hadsereg közös ultimátumot intézett Bukaresthez: megtámadják Besszarábiát, ha nem hagyják békén a magyar tanácsköztársaságot-> román sereg megállt a Tuszánál

- Bőhm, Peyer, Miákits: katonai ellenállás felesleges <-> Kun Béla, Landler Jenő: folytatni kell a harcot

- 1919. május: ált hadkötelezettség bevezetése

- Külpol feltételek romlása: bajor tanácsközt megszűnt, orosz Vörös Hadsereg rosszul állt a fehérekkel szemben

- De azért a csehszlovákok ellen sikeres É-i offenzíva (helyi lakosság támogatásával)

- 1919. jún. 14-23. Tanácsok Országos Gyűlésének egyetlen ülése-> alkotmány

o Termelőeszközök köztulajdonban

o Állam neve: Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság

o Burgerlandnak és Ruténföldnek önkorm

- -> új kormányzótanács választása-> Kun Béla külügyi, Landler Jenő belügyi népbiztos, Szántó Béla hadügyi népbiztos

- Clemenceau-jegyzék: Mo. É-i és K-i határai (későbbi trianoni határ). Magyar hadsereg vonuljon vissza a Felvidéken, románok hagyják el a Tisza vonalát.

- Kormányzótanács: Felvidék kiürítésa. A románok mégsem vonultak vissza a Tisza vonalától, sőt (antant tudtával, francia támogatással) új támadásra készültek.

- -> lemondott Bőhm Vilmos főparancsnok és Stromfeld Aurél vezérkari főnök.

- Munkanélküliség, infláció, rekvirálások-> tiltakozás

- Kormányzótanács a Dunántúlon ostromállapotot hirdetett

- Dunapataji, kalocsai, solti, apostagi parasztfelkelések

- Bp-en ludovikások zendülése

- -> Lenin-fiúk és Szamuely Tibor vörös terrorja

- Bécsben Bethlen megszervezte az Antibolsevista Comite-t, Aradon károlyi Gyula az ellenkormányt (Teleki Pál külügymin, Horthy M. hadügymin)

- Júl. 10. magyar Vörös Hadsereg románellenes offenzívája-> kudarc-> Tamácsközt összeomlása

- Aug. 1. kormányzótanács átadta a hatalmat a szakszervezeti szocdem kormánynak