-
A pénteki pótóra a Bence György teremben lesz.
-
Peterson: nem lehetséges pol teol-> ezt úgy
kell érteni, h a kappadokiai (v nagy-egyházi) teológia alapján nem lehetséges!
-
Peterson szerint elvileg zsidó alapon is
lehetséges volna pol teol, mert a zsidó teol is monarchisztikus alapú. DE
probl:
-
Teokrácia->
Isten kezében közvetlenül pol hatalom van, tehát nem lehetséges földi analógia
rá, hiszen csak 1 világ van. A királyság bevezetésénél gyakorlatilag megtagadja
Izr népe az istenét, azzal, h a többi nép mintájára akar berendezkedni a saját
berendezkedése helyett, amelyben Isten közvetlenül vállalt érte felelősséget és
vezette. Erre beiktatnak egy király a nép és Isten közé…
-
Naszianszoszi Szt. Gergely teológiai beszédeit
először csak a 16. sz.ban fordították le latinra (Billius apát)! És Billius
félre is fordítja az 5. teológiai beszédet, ahol Gergely vitatkozik egy
(nikaiai alapon álló, ortodox, egylényegűséget elfogadó) teológussal, aki
feladta a homo usiust, csak ahhoz
ragaszkodott, h Isten 3ság.-> erre Gergely: ez egy olyan stratégia, mintha
az ember a halálfélelmét úgy orvosolná, h felakasztja magát. J
Tehát nem szabad a monarchia
érdekében feláldozni a háromságot, mert azzal azt mondjuk, h a monarchia rossz
dolog, és a legfontosabb dolgot áldozzuk fel-> ezzel a mondattal Billius
apát nem bírt mit kezdeni, mert úgy volt szocializálva, h a monarchiának van
prioritása a háromsággal szemben, nem tudott átállni az agya a kappadokiai teológia szempontjára, ahol
a háromságnak van prioritása. -> tudásszociológiai hátterek eltérése.
-
Az individualitás, ami a megszámolhatóság
feltétele, nem terjeszthető ki az isteni területre-> ebben a fogalmi
apparátusban vitatkoztak arról, h az 1 lehet-e 3.
-
K-en a 4. sz. végén voltak a nagy trinitológiai
viták, amikor már szinte végbement a birodalom nyelvi szétválása, NYon már csak
a legeslegműveltebbek tudtak latinul, sőt ők sem mindig (pl. Ágoston is utált
görögül tanulni és nem is tanult meg)-> a NYiak nem nagyon vannak benne a
nagy Ki teológiai vitákban, a NY „külön utas” lesz.
-
Lactantius szerint Diocletianus a tetrarchia kitalálásával tönkretette a
világ rendjét, és Constantinus állította helyre.
-
A keresztény római birodalom püspökei
gyakorlatilag elöljáró-adminisztrátorok is voltak-> püspöki székhelyeken
bíráskodás, egyház elképesztő vagyona, pénzügyi befolyása.
-
Egyház vezetése a K-róm birodalomban: pentarchia: 5 pátriárka vezetése. Az
egyenlő pátriárkák legegyenlőbbike persze a konstantinápolyi.
-
Saeculum:
metafizikai minőség, az utolsó ítéletet megelőző idő. A mennyei Jeruzsálem
eljövetelekor lesz vége a saeculum-nak.
-> feszültség a jelen és a jövő között. A saeculum létezése teológiailag
legitimálja, h vannak emberek, akik még nem trétek meg. A jelenben még nem
tökéletes az egyház sem és a világ sem.
-
Ecclesia
militans: a küzdő egyház, önmaga és a világ
tökéletesedéséért küzdő egyház.
-
-> az egyház szekularizálódása be van kódolva
teológiailag a rendszerbe! A világ története, a saeculum, része az üdvtörténetnek.
-
Tempus: szekuláris idő
-
Az ember élete a tempusban, a szekuláris időben, telik.
-
Az a konfliktus tárgya, hogy abban az időben,
ami még hátra van a saeculumból, kié a földön a fő hatalom, az egyházé v a
világi uralkodóé?
-
Teol szempontból sem lehet azzal elütni a
dolgot, h az üdvtörténeti idő magasabb rendű a temporálisnál, mert a teol a
saeculumot az üdvtörténet legitim részévé tette.
-
Ez a két hatalom a két kard-> 2 kard
elmélete: világi és spirituális kard.
-
! Le Goff. A Purgatürium születése c könyv.
-
A purgatórium fogalma a Karoling teológiához
kapcsolódik, a Ki kereszténység nem ismeri. > az Isteni színjátékot nem
lehetett bizánci kontextusban megírni.
-
Az ember a testből és a lélekből áll, tehát a
Purgatóriumban is egyszerre kellene bűnhődnie a léleknek és a testének.
(Aquinói Szt. Tamás: az ember a test és a lélek egysége)-> 1231-36 Visio Beatifica vita: mit tud hozzá
tenni a feltámadás, ahhoz, ha vki már üdvözült és a Paradicsomban van, elvileg
a test és a lélek az utolsó ítélet idején egyesülne. XII. Benedek: Benedictus Deus c bulla: közvetlenül a
ahlál után ítéletre kerülünk, a halál utáni Isten látás, a Visio Beatifica az
üdvösség.
-
Christian Trottman: La vision beatifique c
könyve áttekinti a vitát, bár nem túl hozzáértően.
-
Gelasius pápa levele: spirituális hatalom (kard)
felsőbbrendűsége a temporálissal szemben.
-
801 bizánci császár egy laikust akart kinevezni
pátriárkának (ez jogilag normális volt)-> Studios kolostor (meghatározó egyh
intézmény volt Konstantinápolyban) vezetője fellázad. Szerinte az a császár
jogosítványa, h összehívja az egyh legkiválóbb férfiúit (oszlopszentek, teljes
elvonultságban élő remeték, fatörzsben élő szentek) az új pátriárka
megválasztására: „a csillagok közül a legszebben sugárzó napot” maguk közül
választják ki. Ezt a levelet tekintik a világi és az egyházi hatalom
harmóniájának első megfogalmazásának.
-
216 oszlopszentet ismerünk név szerint! (Az az
oszlop, amin Oszlopos Szt. Simeon élt, kb. 24 m magas volt.) létrákon és csigákon vitték
fel az ételeket. Bunuel filmje Oszlopos Szt. Simeonról: Simon and the Desert.
-
A Ki egyházban a papi státusz nem jár
automatikusan gyóntatási joggal, azt külön ki kell érdemelni, nagyobb lelki
érettséggel (geron).
-
Epiklészisz: a Lélek lehívása. A pap és a nép
együtt hívja le a Lelket a bizánci liturgiában.
-
Az egész visszamegy a Leviticusra, ahol
egyértelműen elkülönülnek az egyh funkciók, amikor Mózes bemehet a Szövetség
sátrába, de nem végezhet liturgiát, ki kell jönnie, és Áron megy be. -> a
bizánci császár beléphetett a szentélybe, de nem végezhetett liturgiát-> a
cezaropapizmus hülyeség
-
A cezaropapizmus egy teljes félreértés, pápa
ellenes református környezetből származik, ami ráadásul kontextusából kiragadva
hozta létre a fogalmat. Dagron könyv!
-
Philippi levél 2. fejezetében lévő doxológia
-
Invesztitúra konfliktus alapja az Eigenkirche (magánegyház) germán
intézménye. A feudális földesúr a birtokán működő papokat kinevezhette.
-
Az invesztitúra háború az egyház diadalához
vezetett, utána nem lehetett megkérdőjelezni a pápa püspökbeiktatási jogát.
-
Egyik lehetséges argumentáció: a királyság volt
először, a királyság érdekében van a prófétaság-> Sámuel
-
Melkizedek keveset szerepel a Bibliában, de
könyvtárnyi irodalom foglalkozik az értelmezésével. Neve a מלך és a צדק szavakból van összerakva-.> király és
pap volt egy személyben. „Az igazság az én királyom.”
-
Másik argumentáció: a saeculum folyamán a király
fog uralkodni és vigyázni az egyházra.
-
->Bizánci argumentáció: Melkizedek Krisztus
előképe, nem a király alakja, tehát egy király nem vindikálhatja magának
Melkizedek szerepét, az Krisztusnak van fenntartva.
-
Érv: az egyház későbbi a királyság
intézményével, ami elkerülhetetlenül együtt jár az emberi együttéléssel.
-
Normann traktátus-> van-e az egyháznak joga véleményt
alkotni a király háborúiról, nem feltétlen lojalitás-e a kötelessége?
Nemzetállamok születésekor nagy konfliktus, VIII. Henrik fejti ki. Mivel az
anglikán egyház feje az uralkodó, probléma van a katolikusokkal, mert hogy lehetne lojális az
államhoz vki, akinek a lelki vezetője a pápa, és nem a saját uralkodója? ->
a katolikusokat egy idegen hatalom szolgáinak, árulóknak bélyegzik.
-
A szekuláris muszlim állam fából vas karika,
szemben a szekuláris keresztény állammal. Igazából szekuláris zsidó állam sem
lehetséges, ha komolyan veszik az Ószövetséget. Csak a kereszténységben van
legitim helye a saeculumnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése