Összehasonlító vallástörténet I. 12. 2011.12.05.

v    „Tutto declina.” Falstaff

v     Összehasonlítás, mint a megismerés módszere, tudományoké is

v     Angolul az egész vallástudományt összefoglalja a comparative religion elnevezés

v     Az értelmezés nélküli, csak összegyűjtés az összehasonlítás lapos változata

Vallás fenomenológia

Fenomenológia

v     20. sz. filozófiai iskola, Husserl

v     Husserl szerint leíró módszerrel dolgozó önálló, a priori tudomány

v     Phainomenon: ami látszik, megjelenik, jelenség. -> fenomenológia ~ a látszóról való beszéd

v     A megismerés középpontjába a megismerőt állítja

v     Husserl: a jelenségek előítélet mentes leírására van szükség

v     Tudat intencionalitása probléma a megismerésnél

v     Vallásfenomenológia

v     G. van der Leeuw: A vallás fenonemonógiája c. könyv. 1933. Németül írta.

v     Fenomenológiai módszer a vallás területén:

1)      Vallási jelenségek előítélet mentes leírása

2)      Összetartozó mozzanatok felfedezése, vallások rendszerezése

v     Kritikák: az irányzat történetietlen és túl sok ellenőrizetlen adattal dolgozik.

v     A vallástudomány irányzatai közül a vallás fenomenológia hangolódik rá legjobban a transzcendenciára, ez az, amelyik nem pusztán az emberi kultúra egy termékének tartja.

v     Van der Leeuw: nincs olyan emberi kultúra, amelyben ne lenne vallás. Csak az egyén tud ateista lenni, az ateista társadalmak mindig teremtenek pótvallást.

A vallás fenomenológiája c. könyv

1. A vallás tárgya: hatalom

v     Utólag Rudolf otto-t is a fenomenológiához sorolják, nála az elkülönített a vallás tárgya

2. A vallás alanya v hordozói:

v     a szent ember (Rudolf Otto-i értelemben szent),

v     szent közösség: házasság, család, nemzetség, nép, egyház…

v     az ember szent része: a lélek.

3. Az alany és a tárgy kölcsönhatása-> külső és belső cselekvések

v     Külső: szent idő, szent tér, szent kommunikáció

v     Belső: a vallás mint élmény: misztika, conversio, hit, áhitat

4. Utak a világ felé

5. Vallástipológia és alapító tipológia

v     Távolodás vallásai: konfucionizmus, teizmus

v     Menekülés vallása: ateizmus

v     Harc vallásai: Zarathustra. A dualizmus két hatalmának örök harcában mindenképp részt vesz az ember vmelyik oldalon.

v     Nyugalom vallásai: Istenben való elnyugvás a cél. „Nyugtalan a mi szívünk, amíg Benned el nem nyugszunk.” Szt. Ágoston.

v     Nyugtalanság vallásai: ószövetségi zsidóság. Az Isten mindig hajtja előre az embert egy úton.

v     Vágy és alak vallása: antik görög. Dionysos (vágy) <-> Apollón (forma).

v     Végtelenség és aszkézis vallásai: India vallásai, a buddhizmust leszámítva.

v     Semmi és részvét vallása: buddhizmus (főleg a kis szekér)

v     Akarat és engedelmesség vallása: judaizmus

v     Fenség vallása: iszlám

v     Szeretet vallása: kereszténység

Vallásalapító tipológia:

v     Reformátor: Zarathustra

v     Tanító: Jézus

v     Filozófus: Konfuciusz

v     Prédikátor

v     Közbenjáró

A vallás fenomenológia előnyei és hátrányai

v     Mircea Eliade is az irányzathoz tartozik, őt van der Leeuwnél is többet vitatják. Rendszere a szent térre és a szent időre épül.

v     Van der Leeuw példái a kőtiszteletre:

-          Jákob megkente olajjal a követ, amin aludt, amikor látta a létrás álmot

-          Mekka

-          Fallikus formájú kövek

-          Jupiter Capitoliumon őrzött mennyköve

-          Római határkövek

-          Probléma: értelmezés nélkül nem lehet osztályozni jelenségeket.

-          Pl. akkor már van értelme ezeket a jelenségeket összegyűjteni, ha funkció szerint értelmezzük őket, mondjuk kő lehet: áldozat, jel, emlékezet.

v     Szent szó: a hatalom gondolatkörébe helyezte van der Leeuw. Pl. Genezisben teremtő szó.

v     Vallási jelenség a más és az azonos kategóriáira is felépíthető. Más előadásmóddal kell kimondani a szent szavakat, mint a mindennapi beszéd prózája. Pl. énekbezséd, Tóra olvasás: kantilláció, defektív felolvasás. 

Déri Balázs