!!!:
· Alkotmány, államosítás, ÁVH, DISZ, tervgazdálkodás, koncepciós per, állami egyházügyi hivatal, B-lista, igazolás, kitelepítés, kuláklista, országgyűlés, elnöki tanács, tanácsokra vonatkozó törvények: 1950/1. tv., 1954/10.tv., 1971/1. tv., állampárt szervei
· Tiszatáj, Alföld, Forrás, Új Írás, Kortárs, Valóság, Mozgó Világ
· Illyés Gyula, Nagy László, Juhász Ferenc, Ottlik Géza, Fejes Endre, Sánta Ferenc, Cseres Tibor, Jancsó Miklós, Bacsó Péter, Huszárik Zoltán, Szabó István, Kósa Ferenc, Makk Károly.
· 1975. MSZMP XI. kongresszusa
o Fejlett szocializmus építése (azt már rögzítette az alkotmány, h a sima szocializmus kiépült Mo-n)
· 1973 arab-izraeli háború, olajválság -> csere-arány romlás
· 1978. december. Beletörődés abba, h az olajválság begyűrűzött Mo.ra. Már a SZU is világpiaci áron adta az olajat. Átlagban 30%os áremelkedés minden területen. -> életszínvonal csökkenése
· -> „második gazdaság” legalizálása, erről szóltak a 80-as évek
· Vállalati gazdasági munkaközösségek (GMK)
· Maszek: magán szektor. Ez legális volt.<-> A fusizás az illegális második gazdaság körébe tartozott.
· A 80-as évek az önkizsákmányolásról szólt, mert nagyon nehézzé vált az életszínvonal tartása és megvolt már a jogi lehetőség a másodállásokra.
· „Aki még mindig nincs ellenünk, az nincs magánál.” Vicc a 80-as évekből.
· 1982-
· Kettős jelöltállítás kötelezettsége. Mindkettő a Hazafias Népfront jelöltje, aminek programja a szocializmus továbbépítése volt. De lehetett hozzá spontán jelöléssel több jelöltet is hozzáadni.
· Tamás Gáspár Miklós, ifj. Rajk László próbáltak indulni, mint ellenzéki jelöltek, de a Hazafias Népfront programjával. A jelölőgyűlés előtt megszervezte a III/III, h ne sikerüljön.
· Volt egy 35 fős országos lista, a rajta lévőkkel szemben nem lehetett ellenjelölteket állítani, erről a listáról jutott be a parlamentbe Kádár és a fő vezetők. „Szabad lista”, nem kockáztattak. J
· Király Zoltán: az ellenzék szócsöve 88-89-ben a vízlépcső vitában, a parlamentben.
· Ellenzék-> szamizdatok: Beszélő.
· 1985 Monori találkozó: ellenzéki gyűlés. Kis János, Csurka István is referál. Abban volt egységes az ellenzék, h a pártállamot fel kell számolni és jogállamot létrehozni. (ebben az utóbbiban Csurka is benne volt?)
· A SZU-ban vége lett a gerontokráciának (Brezsnyev, Antropov,) A fiatal Gorbacsov lett az első titkár-> Peresztrojka, glasznoszty.
· Van, aki szerint a szesztilalom jelentette a SZU végét. J
· A technikai fejlődés miatt nehéz lett kontrollálni az információt. Műholdak. Nem lehetett már zavarni az adásokat.
· Gorbacsov belátta, h a SZU elveszítette a hidegháborút. Csak olyan áron tarthatná a lépést a fegyverkezésben az USÁval, ami ellehetetlenítené az emberek életszínvonalát.
· Ronald Reagan programja: kitelepíteni a védelmet az űrbe.
· 1989 Máltai egyezmény.
o Gorbacsov és id. Bush
o A SZU kivonul Közép-Európából.
o Az USA stratégiai partnernek ismeri el a SZU-t.
· Amerikának az lett volna az érdeke, h a SZU azért megmaradjon és ne szóródjon szét 15 helyre az atomfegyver-arzenál, többek között muszlim államokba…
· A máltai egyezmény után Gorbacsov értekezleten közölte a többi szoci ország vezetőivel, h a SZU katonailag és politikailag kivonul Közép-Európából, most már mindenki boldoguljon, ahogy tud.
· -> Különböző reakciók: Honecker tovább építette a szocializmust, a lengyel párt tárgyalásba kezdett a Szolidaritás vezetőjével.
· NDK-sok „lábbal szavazása”: elhagyták az NDK-t, tízezrével jöttek Mo.-ra. -> feszültség Mo. és az NDK között.
· 1987-89 ellenzéki szervezetek születése
· 1988. május. Kádárt felfelé buktatták pártelnökké (nem létező jogcím volt, ezért semmi jogkör nem tartozott hozzá). Grósz Károly lett a pártfőtitkár.
· 1987. szeptember. Lakitelki találkozó
· Létrejött a Magyar Demokrata Fórum: benne volt az állampárt KB-ának egyik tagja is.
· 1988. máj. Fidesz, később Szadesz,
· -> ezek nem pártok voltak az elején, az egypártrendszer miatt…
· Kisgazdák újra működésbe lépnek, hiszen nincs betiltva a Kisgazda Párt. Aztán megpróbál működni a szocdem és a kereszténydemokrata párt is…
· -> de facto kialakul a többpártrendszer.
· Pozsgay (?) Imre a rádió 168 óra c. műsorában kijelentette, h „Mo-n nem ellenforradalom történt 1956-ban”-> ezzel lemondott a Kádár-rendszer alapeszméjéről! (egy politikusokból és történészekből álló bizottság nevében mondta ezt ki) -> ki lett húzva az MSZMP alól a talaj.
· Az MSZMP pont olyan jelentéktelen párt lett 89-re, mint az MDP volt 1956-ban.
· 1989. febr. MSZMP Központi Bizottsági gyűlése.
o Bizalmat szavaztak Pozsgay Imrének.
o Elismerték a többpártrendszert
· Romániában szisztematizálás, igazából falurombolás. A települések 1/3-át kiszemelték arra, h lerombolják és a lakóit lakótelepekre költöztessék. -> Mo-n és egész Európában hatalmas tiltakozás.
· A marosi vízlépcső elleni tüntetés alkalmából is több százezren mentek az utcára.
· A vízlépcső a szocializmus egyik jelképe volt, mert akkora szerepe volt a SZU-ban.
· 1989. május Kádárt fölmentik pártelnöki tisztségéből. -> Beszédet mondott a KB előtt, skizofrén állapotban.
· Nyáron kvázi szabad választások Lengyelországban.
· 1989. jún. Nemzeti kerekasztal
o Pártállamból a jogállamba átmenet módjának kitalálása.
o Hazafias Népfront, szakszervezetek, Münich Ferenc Társaság.
o Ellenzékiek: Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, Fidesz, Kisgazda párt, KDNP, MDF, Magyar Nép Párt (a Nemzeti Parasztpárt utódja), MASZDP, SZDSZ, Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája.
o Közben jún. 16-án Nagy Imre és társai újratemetése. Orbán Viktor beszédében elhangzott, h „az oroszok menjenek haza”. Felelőtlenséggel vádolták, mert nem tudták, hogyan fog reagálni a SZU. De már nem érdekelte a SZU-t. Horn Gyula külügyminiszter meg is állapodott a SZUval arról, h 91 nyaráig kivonják a szovjet csapatokat Mo.ról.
o Júl. 6. Nagy Imre rehabilitálása. Aznap meghalt Kádár.
o Szept. 18. Sarkalatos törvények. A Szadesz (Tölgyesi Péter képviselte) és a Fidesz nem írta alá, mert nem értettek egyet azzal, h a közt elnököt közvetlenül válasszák, mert akkor Pozsgay Imre lett volna az, a KB tag (aki nagyon népszerű volt).
· Alkotmánymódosítás: független demokratikus jogállam, hatalom kizárólagos birtoklása tilos, köz- és magántulajdon egyenjogúsága
· 1989/34. tv. választójogi törvény.
· 1989/32. tv. alkotmánybíróság létrehozása
· 1989/33. tv. párttörvény
· BTK módosítása
· Törvény a népszavazásról.
· 4 kérdéses népszavazás. 4. kérdés: A parl választások előtt v után válasszák a közt. elnököt? -> 6000 szavazaton múlt, h a választások után választották végül-> a parl választja és az SZDSZ kapta meg a pozíciót-> Göncz Árpád.
· 1989. okt. 23. az ideiglenes közt elnök, Szűrös Mátyás, kikiáltotta a köztársaságot a Kossuth téren.
· -> III. Köztársaság
· 1989. nov. berlini fal lerombolása
· 1990. márc. 25. és ápr. 8. szabad választások. 2 fordulós. Parl küszöb: 4%.
· 176 egyéni kerület, 152 listás hely: megyei listák, 58 országos lista. A területi és az országos lista között átjárás.
· Az induló 40 pártból 6 jutott be a parlamentbe. MDF 42%, SZDSZ 23%.
· „Nyugodt erő!” MDF jelszava-> békés rendszerváltás
· Az SZDSZ retorikája keményen antikommunista volt.
· MSZP 8,5%, Fidesz 5,4%.
· Koalíciós kormány Antall József vezetésével. MDF-KDNP-Kisgazda Párt.
· 1988 Társasági törvény-> 89 januárjától „spontán” privatizáció.
· Az MSZP monopolizálta a baloldaliságot, ezért nyert 94-ben, az MDF bukása után.
· 1991. jún. 19. az utolsó szovjet katona, Silov altábornagy, elhagyta Mo-t.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése