Reformáció és ellenreformáció a 16-17. századi Magyarországon - záróvizsga tétel

 már 1526 előtt megjelent a reformáció Mo-n, főleg a németajkú városi polgárság körében

·         Mohács után gyorsan összeomlott az egyház intézményrendszere (a 12 püspökből 7 elesett -Mohácsnál)-> felgyorsult a reformáció terjedése

·         a 16. sz. végégig a magyar lakosság 4/5-e protestáns lett

·         a szab. kir. városokban a lutheri, a mezővárosokban a helvét irányzat volt népszerű

·         a helvét irányzatok közül nem Kálvin, hanem Zwingli tanításai jutottak el először Mo-ra

·         a „lutheri” protestantizmusból a magyarokra főleg Melanchton hatott

·         az antitrinitarizmus Mo-n az értelmiségiek vallási mozgalma volt, a humanizmushoz kapcsolódott

·         a „lutheránus” elnevezést IV. (?) Adorján pápa vezette be, sértő szándékkal és sértőnek is számított sokáig

·         1523/LIV. tc. a lutheránusokat és pártfogóikat halállal és javaik elvételével kell büntetni, mint eretnekeket

·         1525/IV. tc. „A lutheránusokat is mind ki kell irtani az országból, és bárhol találhatók, nemcsak az egyházi, hanem a világi személyek is szabadon fogják el és égessék meg.”

·         de Habsburg Mária királynénak (II. Lajos felesége, V. Károly testvére, 1531-1555 Németalföld kormányzója) megvoltak a maga prot. szimpátiái, Lutherrel is levelezett, Brandenburgi György és Albert lutheri művekkel látta el

·         Mária megkérdezte Luthertől, h lehet-e azt, h csak titokban csatlakozik az új hithez? Luther válasza: Nem. Mária meg is maradt katolikusnak. De amikor Németalföldre ment helytartónak, azt már nem engedte V. Károly, h oda is magával vigye gyanús udvartartását. Mária 21 évesen lett özvegy Mohács miatt, politikailag aktív akart maradni.

·         a Jagelló-kor végén a magyar nemesség tömegei még elutasították a reformációt, mert német befolyást láttak benne, ráadásul a Habsburg Mária elleni ellenszenv is rávetült a reformációra. Mohács után megszűntek ezek a tényezők.

·         az alsópapság nem áll ellen egyöntetűen a reformációnak, pl. voltak plébánosok, akik külön kérésre áldoztattak 2 szín alatt

·         a plébánosok függtek a közösségtől, amely megválasztotta őket! a kkor végén elterjedt a szabad papválasztás gyakorlata (Kubinyi András)

·         Ferdinánd cseh és magyar királyként hajlamos lett volna engedni a protestánsoknak a 2 szín alatti áldozás és a papi nősülés kérdésében

·         mezővárosi reformáció elmélete

o   Horvát János: A reformáció jegyében

o   Révész Imre

o   Klaniczay Tibor és Makai László vezették be a mezővárosi reformáció fogalmát

o   Szakály Ferenc: Reformáció és mezőváros

o   mezővárosi parasztpolgárok fogékonyak a reformációra

o   ellenben: Molnár Antal: Mezőváros és katolicizmus

·         földesúri reformáció elmélete

·         híres reformátorok: Szegedi Kis István, Sztáray Mihály, Thúry Farkas Pál,

·         + illik tudni: Szenci Molnál Albert

·         Sztáray a lutheri reformációhoz ragaszkodott, Szegedi Kis István elmozdult Kálvin felé

Miután megjelentek a törökök

·         prot. prédikátorok narratívája: a török hódítás Isten büntetése a korábbi vallási eltévelyedések miatt, párhuzam az ókori zsidóság és a korabeli magyarság sorsa között

·         1541 Sylvester János Újtestamentum fordítása: az első hazai magyar nyelvű nyomtatott könyv

·         híres református iskolák: Sárospatak, Debrecen, Pápa

·         pellegrinatio: a 17. sz.ban 8-9 ezer magyar tanult külföldi egyetemeken!

·         az oszmánok nem tűrtek meg szerzetesrendeket a saját területeiken, de az obszerváns ferences jelenlét folytonos maradt a D-Alföldön

·         Ráckeve felekezetileg sokszínű, szerbek, megmarad a katolikus gyülekezet, de itt működik Szegedi Kis és tanítványa, Skaricza is

·         a törökök nem kivételeztek a protestánsokkal a katolikusokkal szemben!

·         1567 magyar református egyházszervezet

·         Honterus s százsok reformátora

·         a szász protestantizmus kp-ja Szeben, a magyaré Kolozsvár

·         a Partiumban Debrecen kp-ú egyházszervezet jött létre. Melius Juhász Péter keményen fellép Aranyosi Tamás debreceni anabaptista ellen.

·         Izabella (Szapolyai János özvegye, János Zsogmond anyja) be akarja biztosítani a helyzetét Erdélyben-> 1557es törvény: „ ki-ki tartsa meg azt a hitet, amit akar” Maga Izabella prot. iskolákat és nyomdákat támogatott.

·         az úrvacsora kérdése konfliktusforrás volt a magyar és a szász protestánsok között-> egy 1564es törvény már külön szebeni és külön kolozsvári egyházról beszél, a lelkész nem kényszeríthet hittételt a gyülekezetre, a gyülekezetnek joga van a saját felfogásának megfelelő lelkészt tartani, meghatározott időre kapja a megbízást, ha beválik, akkor „marasztást” is

·         1568 tordai törvény: értelmezés szabadsága a lelkésznek, „a hit hallásból lészön”

·         Báthory I. le akarta zárni a felekezetszerveződést (Konfessionsbildung)

·         Erdélyben Hátszegen volt román nyelvű református gyülekezet!

Ellenreformáció

·         tridenti zsinat

o   papképzés

o   doktrínák internalizálása elvárás

o   a püspök köteles a püspöki székhelyén lenni: rezidenciakötelesség

o   a püspök évente köteles végigvizitálni a hozzá tartozó egyházközségeket

o   I. Ferdinánd nem értett egyet  zsinati határozatokkal-> Mo-n nem hirdették ki őket

o   egyébként is csak lassan sikerült nekik érvényt szerezni

·         a török területeken nem tűrték el püspökök jelenlétét, mert a világi hatalom képviselőit is látták bennük-> ott nem lehetséges a személyes püspöki visitatio

·         a török hódoltság területén eltűntek a monasztikus rendek és nem volt elég egyh. személy a papképzéshez-> licentiátusok: világi személy bizonyos fokű klerikális képzettséggel, aki papi funkciót lát el

·         „katolikus status” Erdélyben: világi személyek testülete a püspök helyettesítésére, mert a törökök kitiltották a püspököt Erdély területéről is

·         az azért érdeke a törököknek, h működjön a helyi egyhszervezet, mert az helyben tartja az adózó lakosságot, hiszen ha nincs aki kereszteljen + eskessen+ temessen, akkor elnéptelenedés

·         jezsuiták: a misszió az embertársak üdvösségre segítése. 1561 óta jelen voltak Mo-n, az osztrák rendtartomány részeként, 1909-től van önálló magyar rendtartomány. Báthory I. behívta őket Erdélybe. A 16. sz.ban még egyik országrészben sem sikerült állandó jelleggel megtelepedniük.

·         a jezsuita iskolákban megjelent az új, természettudományos világkép

·         a diszciplína (tekintély iránti lojalitás) elvárása közös a kat. és  prot. felekezeteknél

Oláh Miklós

·         esztergomi érsek 1553-68

·         elkísérte Habsburg Mária királynét Németalföldre

·         1566 első papi szeminárium megalapítása Mo-n

·         1561 letelepíti a jezsuitákat Nagyszombaton

·         1559 és 62 között canonica visitatioaz esztergomi főegyházmegye plébániáin-> fennmaradtak a jegyzőkönyvek-> a 280 papból 159nek volt felesége v ágyasa-> probl. nincs kit a helyükre tenni!

·         I. Rudolf az ellenreformációért: 1604/XXII. tc. a vallásra vonatkozóan a korábbi protestánsellenes törvények maradnak érvényben, vallási kérdést az országgyűlés nem tárgyalhat

Pázmány Péter

·         reformátusnak született, kamaszként katolizált, jezsuitáknál tanult

·         koncepció: felülről, az arisztokratáknál kell kezdeni a nép katolizálását

·         eredményes: a 17. sz. elején alig volt katolikus főúri család, a század közepére már csak 4 főúri család maradt protestáns

·         „protestáns országban született – katolikusban halt meg.”mondták róla a kortársak

·         Bécsben papneveldét, Nagyszombatban (oda menekítették az esztergomi érseki székhelyet) egyetemet alapított, az ELTE jogelődjét, 2 karral: bölcsészet, teológia, jezsuiták irányították sokáig

·         visszafordította a vádat a protestantizmus terjedésére, tehát addig volt Isten áldása Mo-n, amíg meg nem jelentek a protestánsok II. Lajos idejében

·         a következő volt a véleménye arról a prot. elvről, h a nép maga olvassa a Bibliát:„nem szenvedjük, hogy akármely hosszú üstökű s rövid eszű kofa, akármely taknyos orrú tetves sócé [suhanc], akármely nyalka ster-szem katona, vagy kapta-bűzű míves legény ítélőmesterlegyen a Szentírás dolgában” :S (A befejezetlen múlt 3. köt. Bihari Péter: A Nyugat felemelkedése. 1450-1789. Bp., Műszaki Könyvkiadó, 2005. p. 63.)

·         Katolikus missziók a török hódoltság területén

·         konfliktus az itteni egyhmegyék királyi Mo-n élő püspökei és a Szentszék által ideküldött apostoli visitátorok között

·         két nagy korszak: 1572-1622: amikor még nincs Hitterjesztési Kongregáció, és 1622-83 amikor már van

·          szegedi ferencesek voltak a misszionáriusok, kecskeméti és gyöngyösi ferencesek + jezsuiták, pécsi jezsuiták, andocsi jezsuiták. Ők egyben a távol lévő püspökök helynökei is.

·         a bosnyák ferencesek hatékonyabbak, mint az ált. olasz apostoli visitátorok, mert a törökök jobban megtűrik a saját alattvalóikat, mint misszionáriusokat

·         a bosnyák ferencesek ötlete: a török szandzsákok területéhez kell igazítani a kat. egyházmegyéket, tehát a török közigazgatáshoz kell alkalmazkodni

·         Baranya a katolikus ellenállás fellegvára

·         pálosok élen jártak a misszióban

Az Erdélyi Fejedelemség a 17. században - záróvizsga tétel

Erdély a 15 éves háború után

·         Rákóczi Zsigmond fejedelem 1606-08

o   ő az első híres Rákóczi

o   minden fejedelmi birtokot Rákóczi birtokká nyilvánít

o   1608 lemondatja a rendi gyűlés, de az általa elbitorolt fejedelmi földeket nem sikerül visszaszerezni

·         Báthori Gábor 1608-13

o   fejedelmi abszolutizmus növelése

o   elveszi a szász városok kereskedelmi kiváltságait-> Nagyszeben ellenáll-> Báthori G. megostromolja és felégeti

o   visszavonja a hajdúk kollektív nemességét

o   ha egy nemes lány/asszony ellenáll a csábításának, kivégezteti az apját/férjét, ezért Bethlen Gábor a családjával Isztanbulba menekül (lsd Móricz Zsigmond: Tündérkert)

o   1613 testvérszerelmi botrány az utolsó csepp a pohárban a közvélemény szemében, Báthori G. merénylet áldozata lesz Nagyváradon

·         Bethlen Gábor (1613-29)

o   török parancsra választják meg, „Török Gábor” a gúnyneve

o   megerősíti a rendi jogokat és a városi kiváltságokat, amiket Báthori Gábor a sárba tiport

o   de a fejedelmi hatalmat is megerősíti: az ellene szervezkedőktől elkobozza birtokaikat (de életben hagyja őket)-> fejedelmi birtok lesz ezekből

o   több mint 10 000 német mestert betelepít, vallásszabadságot és egy ideig adómentességet is kapnak

o   újjászervezi a 15 éves háborúban szétzilálódott külkereskedelmi kapcsolatokat

o   -> megbocsát neki a közvélemény, elfelejti a „török csatlósságot”

o   a Bocsaki-testamentumot követve fellép a Habsburgok ellen, akik az ellenreformáció és az abszolutizmus kiépítésén dolgoznak, pont kapóra jön Bethlennek a 30 éves háború kitörése 1618-ban-> sereget küld a cseheknek, de nem várják meg, bekövetkezik a fehérhegyi vereségük

o   1618 Besztercebányán magyar fejedelemmé választják a rendek

o   1622 nikolsburgi béke (de van, ahol 1621. dec. 31. a dátum): különbéke II. Ferdinánd és Erdély között: magyar rendi jogok, vallásszabadság, Erdély független a Habsburgok birodalmától – isáig ismétlődik az 1604-es bécsi béke, de ezenfelül Erdély megkap + 7 vármegyét: Borsod, Abaúj, Zemplén, Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa

o   ezeknek az adója hatalmas többletbevétel a fejedelemnek

·         Brandenburgi Katalin (Bethlen Gábor özvegye) fejedelemnő 1 évig, de 1630-ban lemondatják

·         I. Rákóczi György 1630-48

o   Rákóczi Zsigmond fia, Bethlen Gábor barátja és követője

o   „bibliás őrálló fejedelem”: hithű kálvinista

o   kitiltja a jezsuita rendet, gyakorlatilag csak kálvinistáknak ad hivatalt

o   1644/45 svéd terv: találkozás az erdélyi sereggel a cseh-morva határon és Bécs közös megátmadása, találkoznak is a Torstenson vezette svédekkel, de a svéd sereg eddigre már lerobbant, kis pihenő után hazamegy-> I. Rákóczi György különbékét ajánl a császárnak->

o   1645 linzi béke, szó szerint megismétli a nikolsburgit

·         II. Rákóczi György 1648-60

o   az előzőnek a fia

o   álmodozó, mindenképp újra akarja egyesíteni Mo-t, nem érdeklik a realitások és az esélyek

o   pont a legrosszabb pillanatban találta ezt ki, mert a szultán éppen túé erősnek látja Erdélyt

o   II. Rákóczi Zs. lengyel szövetség után néz, Radziwill herceg behívja, de nem választják meg lengyel királynak R. Zs-t, ő elfoglalja Krakkót és Varsót magánhadsereggel (1657)

o   erre lengyel követség megy Isztanbulba IV. Mehmed szultánhoz, h állítsa már le az erdélyi fejedelmet, kap is egy üzenetet, h menjen haza

o   de R. Gy. ezt ignorálja, ráküldik a krími tatárokat, akik szétverik a seregét-> R. Gy. hazatér Erdélybe

o   a szultán felszólítja, h mondjon le a fejedelmi címről, nem mond le-> bejön egy krími tatárokkal kiegészült török sereg Erdélybe

o   R. Gy. még 2 évig ellenáll!

o   végül 1660 szászfenesi ütközetben legyőzik őt és Váradon belehal sérüléseibe.

·         Apafi Mihály 1661-90

o   a történelemkönyvek nem szentelnek neki annyi figyelmet, mint Jókai L pedig úgy szerettem a Török világ Moagyarországont meg az Erdély aranykorát J

o   1662 nagyszőllősi csata: Kemény János elesik az Apafi támogatására érkező jenői béggel vívott csatában

o   1687 balázsfalvi egyezmény Lotharingiai Károly (a Szent Liga seregének fővezére) és Apafi M. között

o   1688 fogarasi egyezmény Antonio Caraffa és Apafi M. között

·         Thököly Imre 1690: a törökök jelölik ki fejedelemnek, a rendi gyűlés is elismeri

·         1690 Diploma Leopoldinum: I. Lipót császár rendelete Erdély helyzetéről: Erdély közjogi különállása megmarad, de az erdélyi fejedelem a mindenkori császár

Precíz fejedelemlista

1541-51 Izabella királyné

1556-71 János Zsigmond

1571-86 Báthori István

1586-97 Báthori Zsigmond

1598-99 Báthori Zsigmond másodszor, 1598-99 Báthori András

1599-1600 Mihály havasalföldi vajda

1601 Báthori Zsigmond harmadszor

1601-02 Báthori Zsigmond negyedszer

1603 Székely Mózes

1604-06 Bocskai István

1607-08 Rákóczi Zsigmond

1608-13 Báthori Gábor

1613-29 Bethlen Gábor

1629-30 Brandenburgi Katalin

1630 Bethlen István

1630-48 I. Rákóczi György

1648-60 II. Rákóczi György

1657-58 Rhédey Ferenc

1658-60 Barcsay Ákos

1661-62 Kemény János

1661-90 Apafi Mihály

1690 Thököly Imre

1704-11 II. Rákóczi Ferenc

·          

Az Erdélyi fejedelemség a 16. században - záróvizsga tétel

Az Erdélyi fejedelemség a 16. században

·         Fráter György alakítja ki az intézményrendszert, 1541-től:

o   rendi gyűlés – törvényhozó hatalom= magyar nemesség + székely lófők + szász városi patríciusok, tehát az 1437-es kápolnai unió 3 nemzete (a románok már sokkal többen vannak, mint 1437-ben voltak, de még mindig nincs saját elitjük)

o   fejedelem – végrehajtó hatalom: ő a legnagyobb birtokos Erdélyben, fejedelmi abszolutizmus

·         szabad fejedelemválasztás

Az erdélyi fejedelemség intézményrendszere

·         A kkor-ban volt bizonyos lokális önállóság, de nem volt meg a csírája az államiságnak. Szlavóniában ugyanez volt a helyzet, de Erdélyben jött létre az e pol helyzet, ami miatt állam lett.

·         A mainstream szerint Szulejmán politikájának eredménye lett az erdélyi fejedelemség.

·         Még Báthory István és Kristóf is vajda volt hivatalosan!

·         Szászok: Habsburg orientáció.

·         Magyarok: protörök és pro-Habsburg pártok

·         Nem volt nagybirtokos társadalom, ezért tudtak a fejedelmek nagy személyi hatalmat kiépíteni.

·         Fráter György szekularizálta az erdélyi püspökséget. -> A fejedelem a legnagyobb birtokos.

·         A rendiség gyenge és megosztott is, a magyar nemesség is megosztott, és még ott vannak a székely lófők és a szászok is.

·         1570 speyeri egyezmény János Zsigmond és Habsburg Miksa között: János Zsigmond Erdély és a Partium (Bihar, Kraszna, Közép-Szolnok vármegye) princeps-e, lemond a rex electus magyar királyi címről. Erdély a Magyar Királyság elidegeníthetetlen része. Török támadás esetén kölcsönös segítségnyújtás.

·         1571-től beszélhetünk igazából Erdélyi fejedelemségről.

·         A fejedelmet az erd ogy választja, a szultán erősíti meg ahdname-val (kegyelemlevéllel). Bethlen Gábort pl. a szultán parancsára választották meg.

·         A választási feltételekre esküt tesz a fejedelem, ez az egyetlen korlátja, de azért át tud lépni rajtuk. Pl. a 4 bevett vallást nem bánthatják, de támogathatják jelentősen a saját felekezetüket.

·         A 3 nemzet képviselői tartományi gyűlést tartanak.

·         Egykamarás ogy. Évente több gyűlés is volt. Főméltóságok, regalisták, akiket a kir külön meghív. Adómegszavazás, bíráskodás. Mozgástér csak ex lex korszakokban adódik igazából.

·         Erdélyi országgyűlési emlékek: 20 kötet.

·         Fejedelmi tanács: Tanácsadó testület a fejedelem mellett, teljesen középkori, semmi döntés előkészítés.

·         A kancellária az egyetlen kormányszerv, Csáky Mihály szervezte meg. Tagjai jogilag magánviszonyban vannak a fejedelemmel (a familiárisai). Nagyobb kancellária: mindig ott van a fejedelem, akárhova megy, követi, ~”kir személye körüli minisztérium”. Kisebb kancellária: kizárólag bíráskodik, ítélőmesterekből áll.

·         Kincstartó: állandó jövedelmek kezelése.

·         A legtöbb funkciót a fejedelem magán familiárisai töltik be és alkalmilag.

Erdélyi események a 16. században

·         1551 nagykorúsítják János Zsigmondot,

·         1568 tordai országgyűlés-> 4 bevett vallást szabad gyakorolni: katolikus, lutheránus, kálvinista, unitárius. A legbevettebb a kálvinista.

·         1568 drináolyi béke: Mo. 3 részre bomlása hivatalossá vált

·         János Zsigmond 1571-ben meghal-> Báthori István fejedelem 1571-86

·         1576 Báthorit megválasztják lengyel királynak-> erdélyi-lengyel perszonálunió-> egyezmény: Erdély segít visszaszerezni Livóniát Lengyelo.nak, utána Lengyelo. segít Magyaro. újraegyesítésében. Annyi megvalósul, h Báthori legyőzi IV. Rettegett Iván cárt

Az erdélyi vallásszabadság kérdése

• Az erdélyi valláspolitika hagyományos képe a történetírásban-> Balázs Mihály kritikája.
• Nem említik meg a felekezeteket, amelyeknek szabadságot biztosítanak, mert még nem kristályosodtak ki az egyházi struktúrák.
• A libertas religionis nem más, mint a protestáns felekezetek szabad működése!
• Fides ex auditu lutheri elv a tordai határozatban-> prédikálás szabadságának jelentősége. A Rómaiakhoz írt levél 10. fejezetének 17. verse: „Azért a hit hallásból van, a hallás pedig Isten ígéje által. „ = „Ergo fides ex auditu, auditus autem per verbum Christi.” (Károli ford.)
• Szász és magyar szuperintendencia szétválása: 1556/57. Nem felekezeti, hanem politikai törésvonal mentén. -> Dávid Ferenc a magyar protestánsok szuperintendense.
• Báthory István katolikus fejedelem-> cenzúra bevezetése, vallásújítás tilalma, unitáriusok korlátozása -> szétválik az unitárius és a református egyház. A folyamat végpontja 1576-ban: Dávid Ferenc a püspöke azoknak, akik az ő „vallásán vagynak”.
• 1595. ápr. gyulafehérvári országgyűlés: receptae religiones/bevett felekezetek felsorolása-> csak ekkortól beszélhetünk bevett felekezetekről. Ez a felsorolás egyben legitimmé tette a katolikus egyházat is.

A helvét irányzatokon túl

• Anabaptizmus.
• Jacobus Palaeologus: Jézus csak emberi természete. Gyerekkeresztelés ellenzése.
• Unitárius vallás terjedése
• Az antitrinitárius irányzat Európában.
• Erdély küldetése az unitárius vízióban.
• Kérdések János Zsigmonddal kapcsolatban.
• Dávid Ferenc szerepe.
• Giorgio Biandrata.
• Lengyelország után Erdély lett a mentsváruk.
• Akiket még az unitáriusok sem fogadnak el: szombatosok.
• Székely szombatosok: Eössi András, Péchi Simon, Bogáthy Fazekas Miklós.
• Bözödújfalu, a „Székely Jeruzsálem”.

·          

A 15 éves háború

·         II. Szulejmán halála után csökken a törökök háborús aktivitása

·         I Rudolf császár fanatikus katolikus, mindenáron harc a hitetlenek és az eretnekek ellen

·         Őrült Hasszán boszniai pasa (pasa: széles jogkör, kezdeményezhet háborút magától is, csak éppen selyemzsinórt kap verség esetén) 1591-ben sikertelenül megtámadta Sziszek várát, mielőtt megjönne a selyemzsinór, megismétli, de 1592-ben is kudarcot vall-> megjön a selyemzsinór

·         és Sziszek ostromaival fel is lett kínálva a casus belli Rudolfnak

·         1593 Rudolf hadüzenete

·         első szakaszban főleg várostromok (pl. Balassi Bálint Esztergomnál)

·         Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem kivár, h kiderüljön, melyik fél az erősebb és oda álljon, 1595-ben Rudolf mellé áll, ezzel megszegi a szultánnak tett hűbéresküjét-> török támadás Erdély ellen, de Gyurgyevónál Zsigmond legyőzi a török bosszúhadsereget, hatalmas győzelem,

·         1596 a törökök beveszik Eger várát, h elvágják Erdélyt a királyi Mo.tól, a keresztény felmentő sereg elkésik Egerből, de még utolérik az elvonuló török katonákat-> mezőkeresztesi csata, eleinte keresztény győzelem, de miután a keresztény zsoldosok szétszóródtak fosztogatni, a törökök visszajönnek és legyőzik őket

·         1596 és 1600 között Báthori Zsigmond 4x mond le a fejedelemségről és vonja vissza (minden visszavonáskor küldenek ellene egy török hadsereget, ami minden lemondáskor elvonul)

·         végül a Habsburgok is megelégelik ezt és Báthori Zs. Lengyelo.ba menekül

·         1600 a káosz kellős közepén Vitéz Mihály havasalföldi vajda bekebelezi Moldvát és Erdélyt is

·         1602 egy Habsburg sereg lemondatja Vitéz Mihályt, 1605ig Erdély Habsburg megszállás alatt, közben a főfronton folyik a várháború a törökökkel

·         ámde a ném-róm birodalmi gyűlés nem szavaz meg több hadikölcsönt a császárnak-> elkezd vagyonelkobzással pénzt szerezni, na és persze protestáns nemeseket fog felségárulási perbe, amiknek az ítélete vagyonelkobzás. Pl. homonnai testvérek, Bocskai István: eddig Habsburg-hű hadvezér. Nem jelenik meg a bíróság előtt

·         ráadásul spórolásból leszereli a császár a hajdúkat és nemességet sem ad nekik (aminek az ígéretével pótolta a zsoldjukat…)-> Bocskai a hajdúkra támaszkodva ellenáll a jogsértés ellen -> Bocskai felkelés

·         1604 Álmosdnál Bocskai legyőzi Belgiojosót, ez katalizálja a Habsburgokkal szemben sértődött nemességet, melléállnak

·         a Bocskaihoz csatlakozott nemesek célja: rendi jogaik helyreállítása és vallásszabadság + a törökök ellen folytatott háború (amit utólag 15 évesnek hívunk) lezárása, mert úgyis reménytelen a török kiűzése, a lakosság fölöslegesen szenved

·         1605 Bocskait Erdély fejedelmévé választják, Besztercebányán Mo. fejedelmévé is választják török támogatással-> ergo török hűbéres

·         sokak illúziója, h majd Bocskai egyesíti Mo-t, de ő racionális, látja, h ez nem reális, úh nem örül a hajcihőnek

·         1606 bécsi béke Rudolf és Bocskai között

o   vallásszabadság

o   rendiség helyreállítása

o   Erdély független a császártól

o   Bocskai lemond a magyar fejedelmi címről

·         1606 zsitvatoroki béke Rudolf és a törökök között, picit előnyösebb a törökök számára, mint a drinápolyi béke volt

·         Bocskai letelepít 10 000 hajdút és nemességet ad nekik

·         Bocskai politikai végrendelete erdélyi fejedelemként: Testámentumi rendelés (1606): ameddig a magyar királyság a németeken forog, mindig hasznos lesz egy magyar fejedelmet tartani Erdélyben, mert ez biztosíték a királyi Mo. nemességének is a jogvédelemre.

Historiográfiai háttér

A Bocskai vita

Őze Sándor és Pálffy Géza vitája arról, h a Bocskai szharc szabadságharc volt-e.

Pálffy: Bocskai támogatottsága csak lokális volt, társadalmilag is korlátozott: rendi mozgalom. Az alternatíva csak annyi volt, h Habsburg v török fennhatóság legyen-e.

è <- Őze: a kor írásai egyértelműen a szabadság eszméjét látta a harcban, attól még sokan voltak Bocskai mögött, h kevesen vettek részt. (Analógia: 56-ot pár ezer ember csinálta, ettől még mögöttük volt a társadalom.)

è Sok bizonyíték van arra, h Bocskai nagyon komolyan tárgyalt a törökökkel, tudta, h a támogatásuk nélkül nem rúg labdába. Minden erd fejedelem mozgalmával ez volt. Pálffy több forrásra támaszkodik, jobban megmarad a pol realitás talaján. Csak az eszmetörténeti aspektust nem építette bele annyira a gondolkodásmódjába.

A Habsburg királyság vagy Erdély vitte tovább a középkori Magyar Királyság paradigmáját?

·         A két struktúra együtt, jelentősebb részben a királyi országrész, de annak nagyon kellett támaszkodnia az erdélyi fejedelemségre.

·         R. Várkonyi Ágnes kutatásai: Erdély, függetlenségi mozgalmak

·         Benda Kálmán Bocskai életrajzzal indult a pályán.

·         Köpeczi Béla főszerk: Erdély története. A kék 3 kötetes Erdély történet. A nyugati értelmiség korábban csak román könyvekből tudott Erdélyről. Nagyon nagy lépés volt kiadni egy higgadt magyar szemszögű Erdély történetet, amit lefordítottak nyugati nyelvekre! Köpeczi miniszter volt a Kádár rendszerben amúgy.

·         Benkő Samu, Magyari András, Kis András, Demén Lajos: az erdélyi magyar történészek nagy nemzedéke, a 40es évek végén indultak és 30 évig meghatározóak voltak. Nincs nagy utódnemzedék.

·         Trócsányi Zsolt: 16-17. sz. Erdély igazgatásáról mindent Trócsányitól tudunk.

·         Báthory kutatás fellendülése mostanában. Az a 25-30 év volt a fejedelemség katolikus vezetésének időszaka, szoros kapcsolatok Itáliával, bekapcsolódás az eu. késő reneszánszba. Az előtte lévő korszak a vallási sokszínűség miatt izgalmas, ez a 30 év viszont a reneszánsz miatt.

Források

·         saját jegyzeteim

• Balázs Mihály: „A hit hallásból lészön” – Vallásszabadság és bevett vallások (receptae religiones) Erdélyben a 16. században. In: Balázs Mihály: Felekezetiség és fikció. Régi Magyar Könyvtár Tanulmányok 8. Balassi Kiadó, Budapest, 2006. 11-36.o.
• Balázs Mihály: Dávid Ferenc életútja. In: A reneszánsz Kolozsvár. Szerk.: Kovács András és Kovács Kiss György. Kolozsvár Társaság, Kolozsvár, 2008. 176-212. o.

Összehasonlító vallástörténet II./10. 2012.04.25.

Németalföld – folytatás

·         flamand-vallon nyelvi-lulturális kettősség, területileg is jól elkülöníthető

·         a központi francia területekhez képest városiasabb környezet-> vallásilag is nyitottabb: devotio moderna, begina mozgalom: laikus csoportok önszerveződése-> intenzív vallási élet

·         laikusok „paraklerikális” szerveződése J: kvázi szerzetesrendként működnek, szigorú szabályok szerint élnek-> az egyház is regularizálja, tudomásul veszi a létüket

·         a reformációnak és az ellenreformációnak is érdekében állt elterjeszteni azt a mítoszt, h a 15. sz-i óegyház iszonyatosan züllött volt és mindenképpen meg kellett menteni-> az elterjesztés jól sikerült…

·         szignifikáns művészeti élet, már a 15. sz.ban is

·         a 15. sz-i reneszánsz zene is Németalföldön kezdődött el

·         (Palestrina az ellenreformáció első reprezentatív zeneszerzője)

·         a kkorban nem volt németalföldi székhelyű érsekség! Reims és Köln fennhatósága között oszlott meg Németalföld egyházi igazgatása

·          a kkor Európa esetében sokat segít az eligazodásban, ha az egyházi közigazgatás szemüvegén át nézi meg az ember

·         az egyházszervezet konzerválta az ókori állapotokat jelentőség szempontjából, pl. Tarrago (ma Barcelona melletti „porfészek”, de az ókorban Barcelona volt Tarrago melletti „porfészek” :D) érseki központ, Barcelona nem, Párizs sem, London sem…a politikai jelentőség gyorsabban változik, mint az egyházi

·         pl. a gnieznoi érsekség csak a 12. sz.ban önállósult, addig egész Lengyelo. a mainzi érsekséghez tartozott, Cseho. is sokáig

·         a magdeburgi érsekség missziós terület volt: szászok, poroszok térítése

·         a Rajna-vidék keskeny sáv pici egyházmegyékkel: Bréma érseksége az É-ra haladó missziók támaszpontja (skandinávok térítése),

·         (Magdeburg a szlávokat célzó missziók bázisa)

·         a mai Hollandia területe a kölni érsekséghez tartozott, német identitású egyházmegye

·         a trieri egyházmegye hercegérsekség (Mainz, Trier, Köln a hercegérsekségek)

·         Rouen, Tours: erős kapcsolatok Angliával

·         -> nem csak a nacionalizmus által felszított utólagos konstrukció a vallon-flamand kettősség, hanem tényleg adott volt

·         Antwerpen: nyomdaközpont, a németalföldi reformáció korai központja

·         Leuven: egyetemi város, jezsuitamentesen tartották

·         a flamandok végleges, közösségi elköteleződése a protestantizmus mellett nagy mértékben köszönhető a spanyol példastatuálással kiprovokált spanyolellenességnek, a közös ellenségnek

·         Luther elvárja a végrehajtó hatalom birtokosaitól, h vallásilag is kompetens elemekként lépjenek fel, vallási felelősséget is tulajdonított nekik, amit úgyis hagyomány volt gyakorolni a német nemesség körében, a Landeskirchék és Landesvaterek jellemző volta miatt

·         a genfi polgárság nem hagyta Kálvinnak, h megfossza a polgárok közösségét az egyházfegyelem gyakorlásának jogától

·         MacCulloch eltúlozza, h mennyire nagyon nyitott és megengedő volt az óegyház. Ez ugyanúgy prekoncepció, mint az, h romlott volt (az utóbbi prekoncepció mítosz voltát meg hangsúlyozza). Az egyházkormányzás stílusa volt nyitottabb a tridenti zsinat előtt, mint után, pl. a misekönyveket nem ellenőrizték központilag, nem csak a Szentszék által privilegizált nyomdákban lehetett misekönyvet nyomtatni.

·         a boszorkányüldözés mint az ökumenizmus első nagy irányzata, a felekezeti egyetértés első nagy megnyilvánulása :D, gyakorlatilag csak Spanyolországban nem volt boszorkányüldözés, mert az Inkvizíció kijelentette, h hülyeség, és Spanyolo.ban volt akkora hatalma, h ezt érvényesítse. -> de azért hozzáteszi MacCulloch, h na ezt nem felvilágosultságból és emberségességből tette az Inkvizíció, hanem azért, mert minden paranoiáját kitombolta már a zsidókon, a mórokon, (+ a converso-kon és a morisco-kon)

·         sensus comunis=közmegegyezés, Gadamer vezette be, mint terminus tecnicust-> minden szerző feltételez vmilyen szintű közmegegyezést, amit már nem magyaráz meg és amire már nem reflektál (pl. h nem szimpatizál a boszorkányüldözőkkel)

·         ha nincs meg a szerző és a befogadó között a sensus comunis, attól még nem dől össze a világ, a kulturális idegenség is lehet megtermékenyítő