Erdély
· szász királyi városok lutheránus reformációja
· Kolozsvár reformációja: lutheránus, majd kálvinista, majd unitárius irány, aztán vissza reformátusba
· Erdéllyel kapcsolatban nem ábrázolja a történeti folyamatokat MacCulloch, pedig elvileg ez a szándéka
· nem csak a szászok voltak németajkúak a 16. sz.-i Erdélyben, hanem pl. Kolozsvár is!
· a polgárság nagy része a lutheránus reformációra volt fogékony, a nemesség a reformátusra
· az unitáriusok gyakorlatilag mind székelyek, Felső-Maros mente, Homoród-völgye
· a „paraszt” szó a kkori magyarban laikust jelentett (mmint a klerikusokhoz képest laikust), nem azt, amit ma!
· A szepességi és a szebeni németajkú polgárság a németországi Bauerekéhez volt hasonló, a Bauer sem a mai értelemben vett parasztot, hanem „módos gazdát” jelent.
· nem volt nagybirtok gyakorlatilag, úh nem lehetett a „cuius regio eius religio” elvet érvényesíteni
· „A pogányság mindig jobb, mint az eretnekség” elvet sok közösség vallja, úh jobban utálja a belső ellenzéket a külső ellenségeknél.
· rengeteg erdélyi vándordiák, találkoznak más európai protestantizmusokkal-> hazatérve ők akarják megtisztítani az erdélyi ref. egyházat a katolikus maradványoktól, puritanizmus
· kb. a romantika koráig latin nyelvűek maradtak a protestáns egyetemek és középiskolák is, a sárospataki és a debreceni kollégium is!
Itália
· Mac Culloch bagatellizálja a tridenti zsinatot
· Carafa bíborost, aki IV. Pál pápa lett, a katolikus sötétség megtestesülésének állítja be MacCulloch, mert leszámolt a spirituali-val
· formálódott egy „tipikus déli katolicizmus” itt és az Ibériai-fsz-en, aminek csak egy eleme a tridentizmus, van nagy reformációs szándék, purifikáció, laikus társadalom megregulázása: ugyanazokra a problémákra keres választ, mint a protestánsok
· a tridenti zsinatra hivatkozó katolikus megújulás – Kálvinhoz hasonlóan –felfedezi, h nem szabad túlelitizálni a vallást, hanem tömegbázist kell építeni-> Kálvin visszalép a Zwingli-féle eukarisztiatanhoz képest, mert kell, h élmény legyen az úrvacsora, ne csak értelmiségi diskurzus
· Trident után puritanizmus az egyházi művészetben is, de pár évtized múlva rájöttek, h kell a művészet a népnek J ahogy a zarándoklata Mária-kultusz és az eukarisztiakultusz is-> igenis rá kell erősíteni a kkori egyház bizonyos intézményeire, amiket a protestánsok gyűlölnek
· a tridenti dogmákat nem Tridentben találták ki, csak ott tették rá a pecsétet a mainstream elképzelésekre és többé nem tűrték el az azoktól eltérést
Németalföld
· a begina-mozgalom és a devotio moderna tipikusan németalföldi jelenségek voltak. Ezek csak retrospektíve kapcsolódnak össze a reformációval, valójában semmi hajlamuk nem volt a heterodoxiára!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése